Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-07 / 258. szám

SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 7., SZERDA PÁSZTÓ Nyelvek éve, Nógrádban is Nyitott szakmai nap tanárok számára a Bolyai János Gimnáziumban Mint kiderült: változnak a tanulói és a tanárszerepek ________________ ■ K öltenek a költő utcájára Horpács község képviselő-testülete az útfelújítási programban minden út új aszfaltszőnyeggel való bete- rítését szerepelteti. Ennek megfelelően az idén a Nóg- rád Megyei Területfejlesztési Tanács területkiegyenlítő alapjából pályázat útján egymillió forintot nyert az ön­kormányzat. A megítélt összeget a Petőfi út 200 méter hosszban történő aszfaltozására használják fel. Amennyiben továbbra is sikeresen pályáznak e témá­ban, akkor három-négy éven belül minden utca új asz­faltszőnyeget kap a kistelepülésen. Bővítik a nógrádsápi hivatalt A Bolyai János Gimnázium idegen nyelvi munkaközösségei a közelmúltban fórumra hívták a megye nyelvszakos tanárait. Az összejövetel apropóját az ad­ta, hogy az Európa Tanács Mi­niszteri Bizottsága 2001-et a nyelvek európai évének nyilvá­nította és a gimnázium a Közok­tatási Modernizációs Közalapít­vány által ezen alkalomból kiírt pályázaton sikeresen pályázta meg egy nyitott szakmai nap rendezését idegennyelv-szakos tanárok számára. Három idegen nyelv, az angol, a német, a francia kiváló szakem­berei tartottak előadást magyar nyelven valamennyi nyelvtanárt érintő aktuális témákról. Székyné Sztrémi Melinda igazgatónő bevezető gondolatai után dr. Kovács Pétemé francia nyelvi szaktanácsadó A Közös európai referenciakeret és az Európai nyelvtanulási napló címmel tartott érdekes előadást az európai nyelvtanulási napló­ról, aminek két legfontosabb funkciója a dokumentációs és a pedagógiai. Ez azt jelenti, hogy a napló mások számára is megjeleníti az adott tanuló nyelvi tudásszintjét és mindig naprakészen doku­mentálja tulajdonosa nyelvtanu­lásban elért eredményét. Ugyan­akkor segít az értékelésben is, hi­szen fejleszti az önértékelést és tudatosítja azt is, hogy a tanuló felelős saját nyelvtanulásáért. Az Oktatási Minisztérium ez irányú kísérletében a Bolyai Já­nos Gimnázium a kezdetek óta részt vesz. Dembrovszky Zsu­zsanna tanárnő egy tanulócso­porttal 3 éve dolgozik az eddig portfoliónak nevezett, idénre az Európa Tanács által akkreditált európai nyelvtanulási naplóval. Majd Széniek Alexandrát, az új érettségi-fejlesztő csoport tagját hallgathatták meg a kon­ferencia résztvevői, aki az új idegen nyelvi érettségi vizsga tervezetét ismertette. Előadása nagy visszhangot váltott ki, mert még mindig nem egységes a tervezett forma minden nyelv­ből, a kipróbálás még nem feje­ződött be. Az angol és német ki­vételével a többi nyelvben még csak most kezdődtek el a mun­kálatok. Sok még a nyitott kér­dés, de a bevezetési idő vésze­sen közeleg, hiszen 2005-ben már e szerint az elképzelés sze­rint tennének érettségi vizsgát a végzős tanulók. A fórumot dr. Poór Zoltán, a neveléstudomány kandidátusa, egyetemi docens, nyelvoktatási szakértő előadása zárta, amely az ezredforduló nyelvpedagógi­ájában végbement tanulói és ta­nárszerepek változásáról szólt. Az előadás kitért arra, hogy milyen volt a tanár és a tanuló szerepe a hagyományos nyelv- oktatásban és milyen ma, ho­gyan fejlődtek a nyelvtanítási módszerek, mi az, amit a tanu­lóknak meg kell tanulnia ahhoz, hogy eredményes legyen a nyelvtanulása, mik a mai (nyelv)pedagógus feladatai. Az előadó hangsúlyozta a perma­nens tanulás szükségességét. A konferencia kedvező fogad­tatásra talált a meghívott peda­gógusok körében. Valóban aktu­ális és valóban nyelvtanárokat érintő kérdésekről hallhattak az előadóktól. Mind a meghívott előadók, mind a hallgatóság kifejezte azon reményét, hogy ilyen ösz- szejövetelre még többször is sor kerül a közeljövőben. 1990-ben alakítottak önálló ön- kormányzatot Nógrádsápon, mert a település addig Nézsa társ­községeként működött. Akkor a védőnői szolgálati lakást alakítot­ták át polgármesteri hivatallá, ám ezt az épületet mára kinőtték. A területfejlesztési tanács támogatá­sával és a szomszédos tanterem igénybevételével két irodával bő­vítik a nógrádsápi polgármesteri hivatalt, így külön irodája lesz a polgármesternek és a jegyzőnek, az épület többi részén helyezik el az építéshatósági, a pénzügyi és az igazgatási részleget. Mint Pintér Bertalantól, Nógrádsáp polgármesterétől megtudtuk, az építkezéssel de­cember 15-ig kell elkészülni, de a község vezetője reméli, hogy már november végén megtart­hatják az átadást. A munkát az önkormányzat karbantartó bri­gádja végzi, amely az intézmé­nyek felújításán tevékenykedik és lakossági megbízásokat is vállal. E foglalkoztatásnak kö­szönhetően nincs a faluban munkanélküli. Ha valaki állásta­lanná válik, és rendszeres szoci­ális segélyre jelentkezik, mun­kát ajánlanak neki. így Nógrádsápon 100 százalékossá tették a foglalkoztatást. Az em­berek így nem segélyt visznek el, hanem némi személyi jöve­delemadót fizetnek a település­nek, és ami még lényegesebb, nem szoknak hozzá a munka­nélküliséghez. Zömmel építő­ipari, illetve településtisztasági feladatokat végeznek. Új elem Nógrádsápon a polgári szolgála­tosok alkalmazása, ha a helyi fi­atalok erre jelentkeznek, szá­mukra is tudnak munkát adni. Folynak a bontási munkálatok a kinőtt épületben F0TÓ. Rlo6 TIB0B Messze földre járnak, hagyományokat őriznek, szépen megélnek A jórészt szlovákok lakta Vanyarc a Cserhát déli dombjainak ölelésében terül el, egy zegzugos völgykatlanban. A törökdú- lás után elnéptelenedett faluba a helyi hagyomány szerint 1705 körül telepítettek Tiszolcról, Zólyomból és más felvidé­ki helységekből szlovákokat, akiknek utódai ma is itt élnek. Azt mondja Kollár András polgármester, hogy a település a mindenütt meglévő gondok ellenére biztató jövő előtt áll. A bajok legnagyobbika az, hogy a szép helyen lévő falu ki­esik a világ forgatagából és lakói­nak nagy része autóbusszal jár messze földre dolgozni. A legkö­zelebbi helyek Gyöngyös, Hat­van, Aszód, Balassagyarmat, ahová járnak a három műszakos autóbuszok, mert helyben nem sok munka akad. Az egykor jó hírű káliói téesz összeomlása után az abból kivált vanyarci szö­vetkezet még egy pár évet vege­tált, de most azt is felszámolták.- Azt fontolgattuk, hogy a ma­jort a helyiek vegyék meg, de eh­hez kevés volt az itteniek társulá­si szándéka - magyarázza a pol­gármester. Azt fejtegeti, hogy jó helyük lett volna ott a helyi mezőgazda- sági vállalkozóknak, akár a gépe­iknek, vagy a termények és más dolgaik tárolására. Sajnos ez nem sikerült, egy idegen vette meg a felszámolóbiztostól az itte­niek véréből és az állami támoga­tásból valaha megépült majort. FÖLDBŐL ÉLTEK, FEKETÉZNEK Pedig a föld itt mindig a meg­élhetés alapja volt. Vanyarcon 1945-ben 1927 hold került kiosz­tásra 419 személynek és akkor a régi mezőgazdasági hagyomá­nyokkal élt még ez a falu is, meg­teremtve mindent, amit kellett, ami eladható volt. Manapság a munkanélküliek számát nehéz pontosan meghatározni, mert so­kan eljárnak feketén dolgozni. Akik így találnak munkát, azok kiesnek a munkaügyi központ látóköréből. Vanyarcon jelentős számú roma lakosság él, többsé­gük rendelkezik munkaviszony­nyal, sőt többen jól menő vállal­kozóként ismertek. Problémás családok a magyarság körében is előfordulnak - véli a falu vezető­je. Megjegyzi, hogy a helyi roma vállalkozók közül akad, aki ke­reskedelmi egységet üzemeltet a saját tulajdonában, van, akinek kötőüzeme van és ennek termé­keit forgalmazza. Mások az épí­tőiparban keresik a kenyerüket és Budapestre ingáznak, de akadnak olyanok is, akik a mun­kanélküliségükben eljutottak oda, hogy nem is tudják már, mi az a munka. Ők már teljesen a perifériára szorultak és megpró­bálunk olyan közmunkaprogra­mokat szervezni a településen belül, amely ezeknek az embe­reknek ad bizonyos megélhetést, körvonalazta a helyi gondokat a polgármester. Említi, hogy a más településeken már működő szo­ciális földprogram után egy pá­ran érdeklődtek, de nem indult be. Pedig annak ellenére, hogy az önkormányzatnak nincs föld­je, bérelt volna és jók a pályázati lehetőségek. Végül nem akadt je­lentkező, mert talán megriadtak az emberek a földdel való mun­kától, az állattenyésztéstől. Vanyarcon bevezették az ipar­adót, de a szövetkezet megszű­nésével nagy jövedelemre nem számíthatnak és az önkormány­zatnak csekély a saját bevétele. Vanyarc költségvetésének tíz százalékát meghaladja a szociá­lis támogatás. TÁMOGATJÁK A DIÁKOKAT Két éve beléptek az Arany Já­nos tehetséggondozó program­ba és havonta ötezer forinttal tá­mogatják a balassagyarmati Ba­lassi Bálint Gimnáziumba járó négy vanyarci tanulót. Sajnálják, hogy az önkormányzat teherbíró képessége nem engedi meg, hogy a Bursa Hungarica Alapít­vány támogatásával is élhesse­nek a továbbtanulók esetében. Viszont minden évben adnak öt­ezer forint beiskolázási támoga­tást az általános iskolásoknak, a középiskolásoknak és az első szakmát szerző ipari tanulók­nak. A faluban van víz, villany, gáz, telefon, de a csatornázásra még csak a tanulmánytervek készültek el. Négy település, Kálló, Erdőtarcsa, Erdőkürt és Vanyarc tévézi, hogy pályázik a csatomatámogatásra, ha a körül­mények úgy alakulnak, hogy ezt megtehetik. A környéken ebből a négy faluból hiányzik még a csa­torna és ez a beruházókat is távol tartja, így még hosszú ideig in­gázni kell az embereknek, véle­kedik a vanyarci polgármester. Azt mondja, hogy fel kell készül­niük a falusi turizmusra, amely számára vonzó lehet ez a szép környezetű, műemlékekkel is bí­ró, rendezett település. Akkor lenne igazándiból falusi turiz­mus, ha el tudnák vinni a vendé­geket egy parasztudvarba, ahol minden földművelő eszköz meg­lenne, az állatokkal együtt. Adott esetben a kemencében megsüt­hetnék a friss túrós lepényt és frissen, forrón adnák a vendé­geknek. Ez lenne az igazi!- Még az első területfejlesztési pénzekből 1996 és 98 között a községháza lapos tetejét befed­tük és szálláshelyeket alakítot­tunk ki ott. Igaz még fűtés nincs és csak a téli hónapok kivételével használhatjuk, de három év óta mindig akad benne vendég, mondja optimistán Kollár úr. A falu csatornázása mellett nagyon szeretné, ha jövő év végéig meg­épülhetne egy ravatalozó. Ennek a tervei elkészültek, de a pénz még nem látszik rá. A falu útjai zömében burkoltak és javít a helyzeten az, hogy a pásztói kis­térséggel közösen beadtak egy Phare-pályázatot, hogy segítsé­gével megépíthessék a portalaní- tott utat és a csapadékvíz-elveze­tő árkot a roma kisebbség lakó­házainak térségében. Ebben a programban a négy új szociális lakás áramellátásának kialakítá­sa is szerepel. EGY ÖSSZETARTÓ FALU A közelmúltban 16,3 millió fo­rintért a megyei területfejlesztési tanács támogatásával burkolt jár­dát és csapadékvíz-elvezető ár­kot építettek a Veres Pálné utcá­ban. Vanyarc központjában há­rommilliós költséggel megépítet­ték a mindenkori rendezvények­nek helyet adó millenniumi par­kot, ahol a világháborúk áldoza­tainak is emlékeket állítottak. Összetartó a falu és számosán vannak, akik önzetlenül dolgoz­nak azért, hogy színesebb le­gyen az itteni élet - véli a polgár- mester. A falunak dr. Szabó János a körzeti orvosa, aki itt lakik a szolgálati lakásában. A települé­sen van gyógyszertár és műkö­dik a takarékszövetkezet fiókja. A nyolcosztályos iskolájukban szlovák és német nyelvet oktat­nak. Működik a napközi ottho­nos óvoda, az idősek klubja, a több ezer kötetes könyvtár. Már egy negyedszázada viszi messze földre Vanyarc jó hírét a Rozma­ring hagyományőrző együttes. A foci a kezdetektől népszerű és tá­mogatják a megyei B osztályban játszó labdarúgócsapatot. ÁLDOZAT A POLGÁRMESTERSÉGÉRT A vanyarci születésű Kollár András polgármesterségének története is érdekes. A Balassa­gyarmati Állami Közútkezelő Társaságnál 28 évet dolgozott le. Azt mondja, az életének egy ré­szét hagyta ott a polgármesteri székért, amikor választani kel­lett. Az első szabad választások idejétől a testület tagja volt és al­polgármesterként szolgált Hu- gyecz Andrásné polgármester váratlan haláláig, amikor a vá­lasztásokig át kellett vennie an­nak hivatalát. Hugyecznét örök tisztelet övezi Vanyarcon, mert az emberek nem felejtik a falu­ért, a szlovák nemzetiségért tett önzetlen munkáját, ezért is sze­retnék az itteniek posztumusz díszpolgári címet adományozni neki - magyarázza Kollár And­rás. Azt meséli, hogy a '98-as vá­lasztásokon egyetlen jelöltként indult, mint tiszteletdíjas polgár- mester és mindennapi munkája során jött rá, hogy ez a hivatal nem könnyű dolog. Belátta, hogy a két állást nem lehet egy­szerre jól ellátni és 2001. január elsejétől a főállású polgármester­séget választotta. A tíztagú testü­letben egy hölgy van, aki a falu­ban aktívan működő szlovák ki­sebbségi önkormányzat vezetője is. A főállásúvá vált polgármes­ter úgy tartja, hogy a testület együttműködése jó és hasznára válik a településnek. Tudják hogy a munkahelyet adó beruházásokra az infrastruk­túra kiépüléséig nem számíthat­nak, ráadásul messze vannak a főutaktól. A mezőgazdaságban az idősebb emberek megszaba­dultak a földtől, mert úgy ítélték meg, hogy sajnos sem munka­erejük, sem eszközük nincs és a földért kapott kis pénzt tartalé­kolták, talán arra is, hogy legyen miből eltemetni. Akik még me­zőgazdasággal foglalkoznak a te­lepülésen, azok úgy gondolják hogy egyéb más vállalkozás mel­lett talán a mezőgazdaságból is jöhet valami és több lábon állva próbálnak megélni. Sajnos sok a parlagföld, ami azt jelzi, hogy a földkérdés meg­oldása még várat magára - véli Vanyarc polgármestere. SZABÓ ENDRE _ . A ~ JJJL j|í|.y . jY Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postá­ul 1( U A I I vEp j-l | IJ I A II fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 1 t V VJIVli/ megyei llllVlr/ll Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. ____________________“Vli ,TI w; :_________________ Teijeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j »V» az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. 1 nuMgMimui

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom