Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-14 / 188. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP ! PÁSZTÓ 2001. AUGUSZTUS 14., KEDD A kormány nem akar mindenkinek fizetni... A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének értékelése a külső üzletrészről Kormányzati bejelentés szerint augusztus l-jével megkezdő­dött a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlása, amit gya­korlatilag négy hónap alatt akar lebonyolítani a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezt követően kez­dődne el a nyugdíjasok üzletrészének felvásárlása. A Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a kiadott dokumentumok alapján aggályosnak tart­ja az akció lebonyolításának módját. Ezek a dokumentumok - vételi ajánlat, szerződési munka - a MOSZ véleménye sze­rint nem alkalmasak az akció törvényes és zökkenőmentes lebonyolítására. E témával kapcsolatos kérdéseinkre Hor­váth Gábor, a MOSZ főtitkára válaszol. Horváth Gábor főtitkár- Miért nem jók a dokumen­tumok?- Mert olyan politikai fel­hangok kísérik, mint Vonza András FVM-miniszter múlt heti nyilatkozata, amikor kije­lentette: csak a működő szövet­kezetek üzletrészeit vásárolja fel az állam. A felszámolás, csődeljárás alatt álló gazdasá­gok üzletrészeire nem tesznek vételi ajánlatot. Ezekért azok­nak kell helytállni, akik a va­gyont elherdálták - tette hozzá a miniszter. Aki itt élt, az ponto­san tudja mi ment végbe a szö­vetkezetek körül, amelyek túl­zás nélkül a rendszerváltás ki­semmizettjei, legnagyobb vesz­tesei, mert az ő bőrükre ment végbe az egész agrárprivatizá­ció. Ők voltak a vesztesei a föld­törvénynek, rajtuk csattant leg­nagyobbat az élelmiszeri feldol­gozóipar magánosítása, ők szenvedték el a diszkrimináci­ók sorozatát a Torgyán féle ag­rárirányítás alatt a támogatási pályázatoknál, az ő gazdálkodá­si esélyeiket tette lehetetlenné az agrárolló, az a tény, hogy az árak alakításával ezermilliárd forint került ki a mezőgazdaság­ból. Miközben a családi gazda­ságok, a magángazdaságok ked­vezmények egész sorát kapták, a szövetkezetek fizették az adó- és társadalombiztosítási terhe­ket, évente minden foglalkozta­tott után 600 ezer forintot. 1992 óta minden politikai és admi­nisztratív lépés arra irányult, hogy eltapossa a szövetkezete­ket. Ezek után az ő nyakukba varrni a vagyon elherdálását igen nagyfokú felelőtlenség. En­nek az a célja, hogy a kormány ismét politikai hangulatot kelt­sen a társas gazdaságokkal szemben, s elterelje a figyelmet arról, hogy az állam nem akar mindenkinek fizetni, de ezt nem akarja bevallani.- A MOSZ-nak az alkotmány- bírósági döntést követően meg­változott az álláspontja. Ez mi­ért következett be?- Mert látható volt, hogy a kormány nem hagyja abba szö­vetkezetellenes politikáját, csak más technikát keres, amivel az alkotmánybíróság döntését megkerülheti. E konokság lát­tán mondtuk azt, hogy miután a külső üzletrész-tulajdonosok, a nyugdíjasok és az aktív tagok egyformán szenvedték el a rendszerváltás óta folytatott ag­rárpolitika miatt a vagyonvesz­tést, az állam vegye meg száz százalékon, kivétel nélkül, min­denki üzletrészét, s ezeket a szövetkezetek vagy tagjaik piaci értéken visszavásárolhatnák, amit kedvezményes hitelekkel és támogatásokkal lehetne segí­teni. Ily módon kedvező gazdál­kodási helyzetbe lehetne hozni azokat az embereket, akik ez­után is a mezőgazdaságból akarnak élni, ezen kívül a tag­ság tulajdonosi helyzetének rendezésével részben ellensú­lyozni lehetne az elszenvedett vagyonvesztést is.- Milyen fogadtatásra találtak az előbbiek?- Semmilyenre. A kormány- határozat nyomán az FVM ki­dolgozta a végrehajtás eljárási szabályait annak ellenére, hogy az előkészítésbe nem vonták be a MOSZ-t. A MOSZ több al­kalommal felhívta az FVM ille­tékeseinek figyelmét a végrehaj­tás várható problémáira. Aggá­lyainkról tájékoztattuk Stumpf István minisztert, intézkedését kérve az eljárási szabályok mó­dosítására. Ebben többi között felhívtuk a figyelmét, hogy a földművelésügyi hivatalok nem­csak visszaküldik majd a külsős üzletrész-törvény megsemmisí­tése előtt benyújtott kérelmeket minden igénylőnek és mérlege­lés nélkül csatolják hozzá az új vételi ajánlatot is, holott a már nem létező szövetkezetek, illet­ve a közzétett csőd-, felszámolá­si és végelszámolási eljárás alatt álló nagyüzemek esetében erről a körülményről, a cégjegyzék­ből és a Cégközlönyből már tá­jékozódott a hivatal. Ennek elle­nére feleslegesen megjáratják az embereket, holott a szövetkeze­tekre hárított papírmunka nél­kül is dönthetett, illetve dönthet most is a kérelem elutasításáról. Legalább százezer külső üzlet­rész-tulajdonosról van szó. A földművelésügyi hivatalok 100- 150 ezer igénylőről tudják, hogy nekik nem szól a vételi ajánlat még akkor sem, ha ki is kézbesí­tik nekik az egységcsomagot. Az alkotmánybíróság által meg­semmisített törvény szerint még beletartoznak abba a körbe, akiknek járt volna fizetés. Nem tisztességes dolog hamis remé­nyeket kelteni, a felelősséget át­hárítani, hogy majd a szövetke­zetektől kért papíroknál derül­jön ki: egyetlen fillért sem kap­nak. Tisztességtelen az is, hogy a többségében amúgy is a csőd közelében lévő szövetkezetekre hárítja a kormány az adminiszt­rációs munka egy részének költ­ségét.- Az akció beindult. Mit tett a MOSZ a megállítás érdekében?- Az elnökség július 19-i ülé­sén újólag foglalkozott az üzlet­rész megvásárlásának módjával és az állami tulajdonba kerülő üzletrészek távlati hasznosításá­val. Ennek alapján az érdekelt minisztereknek (Strumpf Ist­ván, Vonza András, Dávid Ibo­lya, Varga Mihály, Matol'csy György) írt levélben megismé­teltük az érdekképviselet javas­latát a végleges rendezésre. Is­mét kezdeményeztük az eljárás­sal kapcsolatban felmerülő költ­ségek megtérítését az érintett szövetkezeteknek. Jogszerűnek tartottuk, amennyiben az előb­biekre nem kerül sor, a szövet­kezetek belátásuk szerint tegye­nek eleget a tulajdonosok igazo­lási kérelmének, beleértve a fel­merülő költségek megtérítését is.- Mit kíván még tenni az ér­dekképviselet?- Számtalanszor mondtuk, most is mondjuk, hogy egyetér­tünk a rendezési szándékkal, de a következményeket illetően ag­gályaink vannak. Az állam által finanszírozott felvásárlás jelen­legi formájában amellett, hogy az aktív tagokat kirekeszti a ren­dezésből, a szövetkezetek visz- szaállamosításához, az aktív ta­gok üzletrészeinek további leér­tékelődéséhez vezethet. A szö­vetkezeteken belül tulajdonos kisebbségbe kerülő aktív tagok bizonytalansága fokozódik, mi­közben az állam a piaci érték többszöröséért veszi meg az adófizetők pénzéből a külsősök és a nyugdíjasok üzletrészét. Ez a megkülönböztetés alkotmány- sértő. Javaslatunkkal elkerülhe­tő lenne a nem EU-konform ál­lami tulajdonlás a szövetkezet­ben, a piaci áron visszavásárolt üzletrészek bevonásra kerülné­nek, ezáltal nem termelődne új­ra a tulajdonosi probléma, sőt növekedne a tagokra jutó tulaj­donosi hányad, ezáltal megtör­ténhetne az aktív tagok részle­ges kárpótlása is. Ami pedig a ta­gok által megvásárolt üzletrésze­ket illeti, részjeggyé alakítanák át a ma még működő szövetke­zeteknél, ezáltal ez a probléma véglegesen rendeződne, korrek­ten és mindenki számára elfo­gadhatóan. Ehhez felajánlottuk tárgyalási és együttműködési készségünket, aminek nincs ha­tárideje, de az idő sürget. ___ V. K. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Csapdában a szövetkezetek Az elmúlt napokban a tö­megtájékoztatás, így a sajtó is hangos volt a szövetkezeti üzletrészek adásvételétől. Mélységesen felháborító, hogy újabb igazságtalanság történik ez ügyben, az át­gondolatlanságok sorozata sok embert sebez. Augusztus 2-án megjelent a Nógrád Megyei Hírlap hasábja­in „Megkezdődött a szövetkeze­ti külső üzletrészek adásvétele” alcímű cikk. Olvasása arra az el­határozásra juttatott, hogy nem lehet szó nélkül hagyni az ál­lamnak ezt az újabb, igen so­kunkat érintő diszkriminációs intézkedését. A cikk azt írja, hogy az állam felvásárolja a mű­ködő szövetkezetek üzletrészeit (miért nem döntöttek így 1992- ben). A felszámolás alatt álló gazdaságok üzletrészeit rendez­zék azok, akik a vagyont elher­dálták. A vagyon elherdálója az állam maga és még sok társam szerint is. A rendszerváltás óta sorozatosan hozta meg azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a szövetkezetek nagy többsége kivédeni nem tudott. A mezőgazdaságra vonatko­zó koncepció, hogy szűnjön meg a kolhoztípusú szövetke­zet, hogy alakuljon át a szövet­kezet, hogy ossza szét a vagyo­nát a szövetkezet (olyanoknak is adjon a vagyonból, akik talán még a küszöböt sem lépték át a szövetkezetben, nem hogy a va­gyon gyarapításában részt vet­tek volna.) A szövetkezetek élni akartak és követték az állami akaratot. Miért nem tudtak mégis talpon maradni? Mert az állami akarat a háttérben az volt, hogy szűnjenek meg, ki­mondva, kimondatlanul, min­den meghozott állami intézke­dés ezt sürgette. A mi generációnk törvény- tisztelő volt, mert azt tanultuk, hogy a törvényt tisztelni és be­tartani kell. így került nagyon sok szövetkezet abba a csapdá­ba, amit maga az állam állított fel, nem tudta a talpon maradá­sát megvédem, felszámolásra került. A felszámolás a tulajdo­nosok tudta nélkül, elszámolni csak a bíróságnak kell, akkor hol a tulajdonos, hol az üzlet­rész!? Sehol! Ki a felelős? Ki fi­zet? ______________KURTYNIK ISTVÁNNÉ Salg ótarján Kiben van a hiba? A napokban utaztam Mizserfára, az idősek otthoná­ba. A salgótarjáni buszállomá­son szerettem volna leülni a padra, sőt egy beteg férfi is azt szerette volna, de nem sikerült se nekem, se neki, mert az uta­sok csomagjaikkal elfoglalták a padokat. így az operált férfi kénytelen volt a virágos beton­ládák szélére leülni. A busz­megállók közelében minde­nütt vannak szemétgyűjtők, az utasok nagy része azonban ott dobja el a csikket, ahol éppen tartózkodik, képtelen megten­ni egy lépést a kukákhoz. Ami­kor egy hölgyet én figyelmez­tettem erre, keményen vissza­szólt, hogy nekem semmi kö­zöm hozzá, hogy ő mit csinál. Ha a továbbiakban is így alakulnak a dolgok, akkor ne a takarítókat, a sepregető embe­reket kritizáljuk, mert nem bennük, hanem bennünk van a hiba. Próbáljunk megváltoz­ni, akkor tisztább lesz a kör­nyezetünk! ________________TAKÁCS LAJOSNÉ S algótarján Középkori hangulatú lovagi torna Hollókőn Hollókőn 1996-ban adták át a felújított várat: abban az évben rendezte meg először hagyományteremtő szándékkal a Hol­lókőért Közalapítvány a várjátékokat. Azóta minden év au­gusztusában újra peregnek a dobok, évről évre színes, gazdag programmal várják a vendégeket. A szervezésbe az idén az alapítvány mellé betársult a frissen alakult hollókői Tourinform Iroda is. Táncosok, íjászok, enekesek a var alatti szabadtéri színpadon_______________________________________fotó; gócs éva í gy volt ez vasárnap is, ahol immár hatodik alkalommal vo­nultak a Pavane-táncosok, az íjászok, bábosok, énekesek a szabadtéri színpadra, ahol Papp János színművész konferálásá­val egész nap szórakoztatták az érdeklődőket. A középkori han­gulatot idéző várjátékok között az érdeklődők láthattak lovagi- torna-bemutatót a Szent György Lovagrend előadásában, a Szent Sebestyén íjászok is tartottak bemutatót tudományukból. Nagy tetszést arattak a rene­szánsz és középkori táncok, mint ahogyan a gyerekek is na­gyon élvezték a középkori játé­kokat. Kitelepültek a vásárosok is: lehetett kapni középkori ke­nyeret, kürtőskalácsot, rétest. Persze, nem lenne igazi várjá­ték az, ahol nem választanak várkapitányt: ezt a címet nem könnyű elnyerni, hiszen hétpró­bán kell bizonyítani a rátermett­séget. Ebben pedig minden van: egyebek mellett dárdavetés, íjá­szat, csatacsillag dobás, ver­senyfutás, kötélhúzás. A várka­pitánynak a hölgyek nyelvén is értenie kell, éppen ezért szerel­mi vallomás is szerepel a felada­tok között. A győztes az idén egy pásztói illetőségű fiatalember, Kodák Gyula lett. A győzelem azt jelen­ti, hogy egy évig ő a hollókői vár kapitánya, amelyről oklevél is tanúskodik. Jutalma még a tiszt­ség mellé, hogy egy kétszemé­lyes, hosszú hétvégét tölthet Hollókőn az ófalu üdülőházai­ban. H. E. Korabeli hangulatot idéző bemutató a reneszánsz ruhaviseletböl ___________ ■ N ÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyaroiszág Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom