Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)
2001-08-14 / 188. szám
2001. AUGUSZTUS 14., KEDD SZÉCSÉNY MEG YEI KÖRKÉP i|j|jp BÁTONYTERENYE 3. OLDAL A szolidaritás és egység jegyében Bányászok megyei küldöttértekezlete Salgótarjánban Igaz történet az európai gondolatról Történelemtanárok továbbképzése a megyeszékhelyen Huszonnyolcadik kongresszusára készül a Bánya és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A december elején sorra kerülő tanácskozást Nógrádban megelőzték az alapszervezetek taggyűlései, amelyeken 103 küldöttet választottak a megyei értekezletre. A tegnap Salgótarjánban megtartott küldöttértekezleten Tőzsér Gáspár a résztvevők között köszöntötte Szalayné Pásztor Gabriellát, a BDSZ alelnökét, Ágner Gyulát, az MSZOSZ Nógrád megyei képviseletvezetőjét és Sarló Bélát, Salgótarján alpolgármesterét. Fiikor Balázs, a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottságának elnöke négy esztendős munkáról adott számot. Szólt azokról a kormányintézkedésekről, amelyek a munkavállalók és a nyugdíjasok helyzetét egyaránt hátrányosan érintették, nehezebbé tették a szakszervezetek érdekvédelmi munkáját. A szakszervezeti szervek legfontosabb feladatuknak tekintették a szervezeti élet, a területi munka feltételeinek megteremtését, a taglétszám növelését. Mára a tagok száma több mint százzal emelkedett és a megye 12 alapszervezetében meghaladja a háromezret. Jóllehet a megyében nem működik már egyetlen mélyművelésű bánya sem, a szakszervezet az egyik legszervezettebb erőt jelenti ma is Nógrádban. A huszonhetedik kongresszus állásfoglalásának megfelelően a szolidaritás és az egység jegyében tették a dolgukat a nógrádi szervezetek is. A bányász nyugdíjasok minden olyan országos demonstráción részt vettek amelyen a munkahelyek , a szakszervezeti vívmányok védelméért, a nyugdíjasok helyzetének jobbításáért emeltek szót. Lehetőségeikhez mérten igyekeztek könnyebbé tenni a bányász nyugdíjasok hétköznapjait. Amíg élt a kivételes nyugdíj lehetősége, mert ezt a kormány januártól megvonta, évente 100-120 nyugdíjas kapott rendkívüli emelést a szakszervezet támogatásával. Az 1994-ben alapított Nógrádi Nyugdíjas Alapítvány hozamából több mint 4 millió 600 ezer forinttal támogatták a legjobban rászorulókat. A központi bányász alapítványból pedig több mint 753 ezer forint támogatást kaptak azok, akik erre a segélyre jogosultak voltak. A különböző akciók több millió forint megtakarítást jelentettek a kispénzű nyugdíjasoknak. Egyedül a kedvezményes szénvásárlás már több mint 70 millió forintot „hagyott meg” a nyugdíjasok pénztárcájában. Megkeresték annak a lehetőségét is, hogy a nyugdíjasok megfizethető áron pihenhessenek, s a betegek, a rokkantak - évente hatvanan-nyolcva- nan - a sikondai szanatóriumban pihenjenek, gyógyuljanak. Fiikor Balázs szólt arról az együttműködésről is, amelyet a BDSZ-szel, a helyi önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel kialakítottak. Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Kazáron, Karancsságon és Vizsláson példaértékűnek mondta az együttműködést az önkormányzatokkal, amelynek végső soron a település lakossága látja hasznát. Bencsik Imre, a számvizsgáló bizottság elnökének beszámolója után a küldöttek mondtak véleményt az elmúlt négy évről. Tóth Imre, Nagy János, Nádasdi József, Rákos József, Sándor Ödön, Gyáré János, Kakuk József és Gecse Balázs azokról a sikerekről és gondokról szóltak, amelyek az alapszervezeti munkát kisérték. Sarló Béla a civil- szervezetekkel, köztük a szakszervezetekkel kialakult kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. Erre a következőkben is építenek, hiszen az együttműködés, a szakszervezeti képviselők jelenléte az önkormányzatokban, a különböző munkabizottságokban, a helyi településpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálják. Szót kért a tanácskozáson Szalayné Pásztor Gabriella is. Elemezte a bányászat nehéz helyzetét, azt, hogy a még meglévő bányák bezárása több száz ember elbocsátását jelenti. S azt is, hogy jelentős aktív létszámot veszít a szakszervezet. Fontosnak mondta a hatékonyabb érdekérvényesítési, érdekvédelmi munkát, a szakszervezetek közötti együttműködést, az erők egységbe fogását. Szólt a közelgő kongresszusról, amelynek fontos feladata lesz a tennivalók markáns megfogalmazása, hogy a szakszervezet erős, egységes ágazaü szervezet maradjon a munkahelyeken és a területen is. Ehhez a szervezeti élet erősítésére, a nyugdíjas és aktív tagok közötti kapcsolat rendezésére, a bányász vívmányok védelmére, a hagyományok ápolására van szükség. Elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet a nógrádi bányász szervezetek végeztek az elmúlt években. Majd elnöki elismerő oklevelet adott át Orosz Ferencnek, a salgóbányai alapszervezet elnökének sokéves, eredményes munkájáért. Ezután a megyei küldöttértekezlet megválasztotta a 37 tagú nyugdíjas bizottságot, s Fiikor Balázs személyében a megyei elnököt. Helyettesítését egy esztendeig a salgótarjáni, a nagybátonyi, a kazári és a karancsvölgyi alapszervezet elnöke látja el. A számvizsgáló bizottság elnöke ismét Bencsik Imre lett. A tanácskozáson kilenc küldöttet választottak, akik a nógrádi bányászokat képviselik a szakszervezet huszonnyolcadik kongresszusán. V. G. Megalakult a térségi víziközmű-társulat A Salgótarján, Vizslás, Kazár és Mátraszele Csatornamű Víziközmű-társulat alakuló ülésén magánszemélyek esetében egységenként 260 ezer, jogi személyek és egyéb szervek esetében pedig 100 ezer forintban határozták meg az érdekeltségi hozzájárulást. A társulat hitelfelvételről is döntött. A salgótarjáni polgármesteri hivatalban alakult meg augusztus 7- én a Salgótarján, Vizslás, Kazár és Mátraszele Víziközmű-társulat, amelyen 58 meghatalmazott 4038 társulati tagot képviselt. Négyen saját jogukon vettek részt az alakuló ülésen, így az összesen 5377 érintett háztartásból 4042-t képviseltek, ami 75,1 százalékos arányt jelent. (Információnk szerint a belépések az alakuló ülés óta is folyamatosan tartanak.) Döntött a társulat az érdekeltségi egységről, magyarán, a fajlagos mennyiségi adatok alapján egy háztartás napi szennyvíz-kibocsátását 150 literben határozták meg. Egyhangúlag fogadták el az egy háztartásra (érdekeltségi egységre) jutó hozzájárulás összegét, ami magán- személyek esetében egységenként 260 ezer forint, jogi személyek és egyéb szervek esetében pedig egységenként 100 ezer forint. A közgyűlés döntése értelmében a társulat legfőbb szerve a küldött- gyűlés lesz. Az alapszabály elfogadását követően személyi kérdésekről döntöttek. Az intéző bizottság elnökévé Cserháti Józsefet választotta a közgyűlés. A bizottság tagjai: Molnár Katalin, Vincze László, Sándor Tibor és Boglyasáé Földi Nóra. Az ellenőrző bizottság elnöke Kapás Imre. Tagjai dr. Horváthné Győri Magdolna, Erdd Imréné, Sándor Ferenc, Herpergemé Kovács Erzsébet. A víziközmű-társulat gazdasági vezetőjévé Bálint Esztert választották. Megválasztotta a közgyűlés a társulat küldöttgyűlését is. (Az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság elnökei és tagjai tisztségüknél fogva küldöttek.) A testület tagja még Klárik János, Tóth László, Kakuk Jenő, Sándor Kálmánná, Rideg Lajos, Eppich Albert, Ecsedi Lajos, Lehoczkiné Kovács Katalin, Oravecz László, Tölgyesi Zsuzsanna, Markó István, ézecze László, Kovács D. Ferenc. Alakuló ülésén arról is döntött a víziközmű-társulat, hogy hitelt vesz fel, legfeljebb 1 milliárd 50 millió forint összegben. D. I. Mindig voltak, akik hittek abban, hogy Európa, ez a sokszínű kontinens, valamiféle egység. Már a XIV. századtól jelentek meg Európa-tervek, kiváló gondolkodók mondták ki, mit is jelent, mit kellene hogy jelentsen európainak lenni, Az „európai egyesült államok” elnevezés már 1847-ben egy banketten elhangzott, Victor Hugo, a lángoló romantikus is megálmodta, hogyan működhetne a világ két egyesült államokkal. Ám a döntéshozók, a hatalom képviselői nem olvastak Erasmust, Kantot, ha elvétve mégis, akkor a saját nemzetüket tették volna meg „az egység” vezetőjének. Napjainkban - amikor először találkozik az európai gondolat a hatalommal - fel kell ébreszteni az európaiság iránti fogékonyságot a fiatalokban, a gyerekekben, s ezért sokat tehetnek a történelemtanárok is.- Míg a rómaiaknak csupán birodalom-tudata volt, Nagy Károly birodalma nemzetek feletti egységességének köszönhetően hagyott ránk kultúrát, s így válhatott jelképpé az uralkodó személyisége - mutatott rá az előadó, aki megfogalmazta azt is: a kontinens történetének rákfenéje, hogy a sok kis nemzet megteremtette a gyűlölködést. Erasmus, a kora-újkori gondolkodás legjelentősebb alakja azt írta: a tartós béke nem sógorságra épül, a fejedelmeknek bölcseknek kell lenniük. S ha mégis nézet- eltérés támad közöttük, a háborús veszélyt magában hordozó kérdések megválaszolását bízzák másokra, hiszen a „háború minden emberi jó romlása.” Az európai döntőbíráskodás kérdésének felvetője és mások is figyelmeztettek, de írásaikat, műveiket nem a hatalom gyakorlói forgatták. Napjainkban - amikor az Eu- rópa-gondolatot a hatalom képviselői magukénak vallják - először van ez másként. „dr. Vadász Sándor előadását Fotó: Gy. 1 Nagy figyelem kísérte... Nagyrészt salgótarjáni, de más városokból érkezett történelemtanárok is hallgatták tegnap dr. Vadász Sándor történésznek „Az európai gondolat története” című érdekfeszítő előadását a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában. Ez volt az első rendhagyó óra a Manfred Wömer Alapítvány, valamint a Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület - a külügyi, a honvédelmi, az oktatási tárca támogatásával - részükre szervezett egyhetes továbbképzés nyitónapján, ahol dr. Vámos Zoltán elnök az egyesület, Horovitz Ferenc programigazgató az alapítvány tevékenységéről tájékoztatta a jelenlévőket. Dr. Vadász Sándor - a kiváló gondolkodók műveiből vett szemelvényekkel átszőtt - a földrész születéséről szóló mítosztól egészen a politikai gondolkodásig kiterjedő áttekintésében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nincs Európa- tudat, kialakítása nem problémamentes feladat. Azok, akik ehhez a folyamathoz kapcsolódnak, jó ha azt is tudják, az európaiságot erősítő hétköznapi propagandának szüksége van például jelképekre. Nagy távlatban gondolkodva azt kell látnunk, hogy a huszadik század a világháború évszázada volt, az első világégés magában hordozta a másodikat, lényegében folytatása volt annak. S a hódító törekvések, a háborús veszélyek ellen az egyetlen lehetőség az összefogás. A továbbképzés következő előadóinak segítségével az Európai Unió felépítését és politikáit ismerték meg a résztvevők a nap folyamán. M. J. Országos jelentőségű polgárőrgondok Jobbágyiban Nemrégiben megbeszélést tartott Jobbágyiban a polgárőrség vezetősége. Erre az eseményre e sorok íróját is meghívták, sőt a meghívó mellé szomorúnak látszó helyzetképről szóló rövid beszámolót is mellékeltek. Az írásos anyag összességében arról szól, hogy Jobbágyiban az önkormányzat nem gondoskodik a polgárőrségről, noha ez törvényben rögzített feladata a települést irányító testületnek. HÍREK BÁNK MILLENNIUMI ÜNNEPSÉG. Az elmúlt hét végén a víziszínpadon tartották azt az ünnepséget, amelyen dr. Skultéty Sándor, a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára átadta a millenniumi emlékzászlót dr. Túry Endréné polgármesternek. A zászlót a község evangélikus lelkésze Németh Zoltán szentelte meg. Az ünnepségen részt vett Bállá Mihály országgyűlési képviselő is. SALGÓTARJÁN ANGOL NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ. A Bolyai János Gimnázium értesíti a nyolcadik osztályos tanulókat, hogy az angol nyelvi előkészítő tanfolyamra még lehet jelentkezni augusztus 15-én, szerdán 8-tól 10 óráig személyesen a gimnázium épületében. _______■ A jobbágyi polgárőr vezetők leírják, hogy amíg a polgárőrség a lakosság érdekeit és javait védi, ezt a tevékenységüket az önkormányzat nem értékeli kellőképpen, mivel működésüket nem a munka arányában biztosítja. Ennek bizonyságául így fogalmaznak: „Nyolc éven keresztül saját magunk fedeztük kiadásainkat. 1998-ban 20, majd ezt követően 30 ezer forinttal „támogatott” évente az önkormányzat. ” Mindez elhangzott a polgárőrök tanácskozásán is, ahol a meghívott határőrökön kívül részt vett Majoros László polgármester is - kár, hogy a rendőrségi körzeti megbízottat nem hívták meg. így aztán kialakulhatott egy eszmecsere, amely módot adhatott - volna - az egyetértés kialakítására. Ez az egyetértés azonban a megbeszélés végére sem jött létre. Sőt, némely vélekedés mögött a felszínen érzékelhetőnél mélyebb ellentét is tapasztalható volt. A jobbágyi polgárőrök azt állítják, hogy a lakosok naponta fordulnak hozzájuk gondjaikkal, értékeik védelme érdekében. Feljegyzéseik szerint a tanácskozásig csaknem hatvan bejelentés érkezett hozzájuk, s mindegyik ügyében intézkedtek. Statisztikájuk alapján az első negyedévben J8 bűncselekmény történt Jobbágyiban, amelyek közül tizennégyet a polgárőrök derítettek fel. Miért is kételkedne ebben bárki, hiszen felelős szervezet, felelős vezetője írta le, mondta el ezt. Mindezen adatokat nem is cáfolja a polgármester, azt viszont igen, hogy az önkormányzat nem támogatja az egyesületet. Bizonyságul elmondja, hogy a 2000. évben vállalta az önkormányzat a támogatáson felül egy személy- gépkocsi átvételi költségeit a rendőrségtől. Nyomatékosan felhívta a polgárőrség vezetőségének figyelmét, hogy az átvételi költségeken kívül évente megjelenik a gépkocsi üzemeltetési költsége, amelyet az ön- kormányzat nem tud maradéktalanul felvállalni. Ugyanakkor a polgárőrség részére külön helyiséget, a gépkocsinak pedig garázst biztosított az önkormányzat. A személygépkocsi átvételi költségei 2001-ben kerültek elszámolásra, így a polgárőrség 2001. évi támogatását 150 ezer forintban hagyta jóvá az önkormányzat. A polgárőrség által benyújtott pótköltségvetést a polgármester előterjesztése alapján, forráshiány miatt a képviselő-testület elutasította. A jobbágyi polgárőrök igencsak sérelmezik, hogy több mint harminc polgárőr rendszeres bűnmegelőzési és felderítési munkáját méltatlanul lebecsüli az önkormányzat. Nemcsak azzal, hogy kérésük ellenére egyetlen önkormányzati tag sem vállal polgárőr szolgálatot - bár ez mindenkinek szíve joga - hanem a megkülönböztető anyagi támogatással. Felháborítónak tartják, hogy velük szemben a focisták sokszoros, az önkormányzati testületi tagok pedig akkora összegű támogatást kapnak, amennyit ők kapnának majd százötven év alatt. Azt mondják a jobbágyi polgárőrök, hogy ameddig futja a pénzükből, meg a zsebükből, addig működnek. Ha elfogy a pénz és a lelkesedés, akkor felfüggesztik tevékenységüket, ami viszont baj lenne. Úgy vélem, hogy a jobbágyi gondok túlmutatnak a település határain és olyan problémákat vetnek fel, amelyeket kizárólag országos intézkedéssel lehetne orvosolni. PÁDÁR ANDRÁS
