Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-14 / 188. szám

2001. AUGUSZTUS 14., KEDD SZÉCSÉNY MEG YEI KÖRKÉP i|j|jp BÁTONYTERENYE 3. OLDAL A szolidaritás és egység jegyében Bányászok megyei küldöttértekezlete Salgótarjánban Igaz történet az európai gondolatról Történelemtanárok továbbképzése a megyeszékhelyen Huszonnyolcadik kongresszusára készül a Bánya és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A december elején sorra ke­rülő tanácskozást Nógrádban megelőzték az alapszervezetek tag­gyűlései, amelyeken 103 küldöttet választottak a megyei értekezlet­re. A tegnap Salgótarjánban megtartott küldöttértekezleten Tőzsér Gáspár a résztvevők között köszöntötte Szalayné Pásztor Gabriel­lát, a BDSZ alelnökét, Ágner Gyulát, az MSZOSZ Nógrád megyei képviseletvezetőjét és Sarló Bélát, Salgótarján alpolgármesterét. Fiikor Balázs, a bányászszak­szervezet Nógrád megyei nyugdí­jas bizottságának elnöke négy esz­tendős munkáról adott számot. Szólt azokról a kormányintézkedé­sekről, amelyek a munkavállalók és a nyugdíjasok helyzetét egyaránt hátrányosan érintették, nehezebbé tették a szakszervezetek érdekvé­delmi munkáját. A szakszervezeti szervek legfontosabb feladatuknak tekintették a szervezeti élet, a terü­leti munka feltételeinek megterem­tését, a taglétszám növelését. Mára a tagok száma több mint százzal emelkedett és a megye 12 alapszer­vezetében meghaladja a háromez­ret. Jóllehet a megyében nem mű­ködik már egyetlen mélyművelésű bánya sem, a szakszervezet az egyik legszervezettebb erőt jelenti ma is Nógrádban. A huszonhetedik kongresszus állásfoglalásának megfelelően a szolidaritás és az egység jegyében tették a dolgukat a nógrádi szerve­zetek is. A bányász nyugdíjasok minden olyan országos demonstrá­ción részt vettek amelyen a munka­helyek , a szakszervezeti vívmá­nyok védelméért, a nyugdíjasok helyzetének jobbításáért emeltek szót. Lehetőségeikhez mérten igye­keztek könnyebbé tenni a bányász nyugdíjasok hétköznapjait. Amíg élt a kivételes nyugdíj lehetősége, mert ezt a kormány januártól meg­vonta, évente 100-120 nyugdíjas ka­pott rendkívüli emelést a szakszer­vezet támogatásával. Az 1994-ben alapított Nógrádi Nyugdíjas Alapít­vány hozamából több mint 4 millió 600 ezer forinttal támogatták a leg­jobban rászorulókat. A központi bányász alapítványból pedig több mint 753 ezer forint támogatást kaptak azok, akik erre a segélyre jo­gosultak voltak. A különböző akci­ók több millió forint megtakarítást jelentettek a kispénzű nyugdíjasok­nak. Egyedül a kedvezményes szénvásárlás már több mint 70 mil­lió forintot „hagyott meg” a nyugdí­jasok pénztárcájában. Megkeresték annak a lehetőségét is, hogy a nyugdíjasok megfizethető áron pi­henhessenek, s a betegek, a rok­kantak - évente hatvanan-nyolcva- nan - a sikondai szanatóriumban pihenjenek, gyógyuljanak. Fiikor Balázs szólt arról az együttműködésről is, amelyet a BDSZ-szel, a helyi önkormányza­tokkal és a civil szervezetekkel ki­alakítottak. Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Kazáron, Karancsságon és Vizsláson példaér­tékűnek mondta az együttműkö­dést az önkormányzatokkal, amelynek végső soron a település lakossága látja hasznát. Bencsik Imre, a számvizsgáló bi­zottság elnökének beszámolója után a küldöttek mondtak véle­ményt az elmúlt négy évről. Tóth Imre, Nagy János, Nádasdi József, Rákos József, Sándor Ödön, Gyáré János, Kakuk József és Gecse Balázs azokról a sikerekről és gondokról szóltak, amelyek az alapszervezeti munkát kisérték. Sarló Béla a civil- szervezetekkel, köztük a szakszer­vezetekkel kialakult kapcsolat fon­tosságát hangsúlyozta. Erre a kö­vetkezőkben is építenek, hiszen az együttműködés, a szakszervezeti képviselők jelenléte az önkormány­zatokban, a különböző munkabi­zottságokban, a helyi településpoli­tikai célkitűzések megvalósítását szolgálják. Szót kért a tanácskozáson Szalayné Pásztor Gabriella is. Ele­mezte a bányászat nehéz helyzetét, azt, hogy a még meglévő bányák bezárása több száz ember elbocsá­tását jelenti. S azt is, hogy jelentős aktív létszámot veszít a szakszerve­zet. Fontosnak mondta a hatéko­nyabb érdekérvényesítési, érdekvé­delmi munkát, a szakszervezetek közötti együttműködést, az erők egységbe fogását. Szólt a közelgő kongresszusról, amelynek fontos feladata lesz a tennivalók markáns megfogalmazása, hogy a szakszer­vezet erős, egységes ágazaü szerve­zet maradjon a munkahelyeken és a területen is. Ehhez a szervezeti élet erősítésére, a nyugdíjas és aktív tagok közötti kapcsolat rendezésé­re, a bányász vívmányok védelmé­re, a hagyományok ápolására van szükség. Elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet a nógrádi bá­nyász szervezetek végeztek az el­múlt években. Majd elnöki elisme­rő oklevelet adott át Orosz Ferenc­nek, a salgóbányai alapszervezet elnökének sokéves, eredményes munkájáért. Ezután a megyei küldöttértekez­let megválasztotta a 37 tagú nyug­díjas bizottságot, s Fiikor Balázs személyében a megyei elnököt. He­lyettesítését egy esztendeig a salgó­tarjáni, a nagybátonyi, a kazári és a karancsvölgyi alapszervezet elnöke látja el. A számvizsgáló bizottság elnöke ismét Bencsik Imre lett. A tanácskozáson kilenc küldöttet vá­lasztottak, akik a nógrádi bányá­szokat képviselik a szakszervezet huszonnyolcadik kongresszusán. V. G. Megalakult a térségi víziközmű-társulat A Salgótarján, Vizslás, Kazár és Mátraszele Csatornamű Víziköz­mű-társulat alakuló ülésén magánszemélyek esetében egységen­ként 260 ezer, jogi személyek és egyéb szervek esetében pedig 100 ezer forintban határozták meg az érdekeltségi hozzájárulást. A társulat hitelfelvételről is döntött. A salgótarjáni polgármesteri hi­vatalban alakult meg augusztus 7- én a Salgótarján, Vizslás, Kazár és Mátraszele Víziközmű-társulat, amelyen 58 meghatalmazott 4038 társulati tagot képviselt. Négyen sa­ját jogukon vettek részt az alakuló ülésen, így az összesen 5377 érintett háztartásból 4042-t képviseltek, ami 75,1 százalékos arányt jelent. (Információnk szerint a belépések az alakuló ülés óta is folyamatosan tartanak.) Döntött a társulat az érdekeltségi egységről, magyarán, a fajlagos mennyiségi adatok alapján egy ház­tartás napi szennyvíz-kibocsátását 150 literben határozták meg. Egy­hangúlag fogadták el az egy háztar­tásra (érdekeltségi egységre) jutó hozzájárulás összegét, ami magán- személyek esetében egységenként 260 ezer forint, jogi személyek és egyéb szervek esetében pedig egy­ségenként 100 ezer forint. A közgyűlés döntése értelmében a társulat legfőbb szerve a küldött- gyűlés lesz. Az alapszabály elfoga­dását követően személyi kérdések­ről döntöttek. Az intéző bizottság elnökévé Cserháti Józsefet választot­ta a közgyűlés. A bizottság tagjai: Molnár Katalin, Vincze László, Sán­dor Tibor és Boglyasáé Földi Nóra. Az ellenőrző bizottság elnöke Ka­pás Imre. Tagjai dr. Horváthné Győ­ri Magdolna, Erdd Imréné, Sándor Ferenc, Herpergemé Kovács Erzsé­bet. A víziközmű-társulat gazdasági vezetőjévé Bálint Esztert választot­ták. Megválasztotta a közgyűlés a társulat küldöttgyűlését is. (Az inté­ző bizottság és az ellenőrző bizott­ság elnökei és tagjai tisztségüknél fogva küldöttek.) A testület tagja még Klárik János, Tóth László, Kakuk Jenő, Sándor Kálmánná, Ri­deg Lajos, Eppich Albert, Ecsedi La­jos, Lehoczkiné Kovács Katalin, Oravecz László, Tölgyesi Zsuzsan­na, Markó István, ézecze László, Kovács D. Ferenc. Alakuló ülésén arról is döntött a víziközmű-társulat, hogy hitelt vesz fel, legfeljebb 1 milliárd 50 millió fo­rint összegben. D. I. Mindig voltak, akik hittek abban, hogy Európa, ez a sokszínű kontinens, valami­féle egység. Már a XIV. századtól jelentek meg Európa-tervek, kiváló gondolkodók mondták ki, mit is jelent, mit kellene hogy jelentsen európainak lenni, Az „eu­rópai egyesült államok” elnevezés már 1847-ben egy banketten elhangzott, Victor Hugo, a lángoló romantikus is megálmod­ta, hogyan működhetne a világ két egye­sült államokkal. Ám a döntéshozók, a ha­talom képviselői nem olvastak Erasmust, Kantot, ha elvétve mégis, akkor a saját nemzetüket tették volna meg „az egység” vezetőjének. Napjainkban - amikor elő­ször találkozik az európai gondolat a ha­talommal - fel kell ébreszteni az európai­ság iránti fogékonyságot a fiatalokban, a gyerekekben, s ezért sokat tehetnek a tör­ténelemtanárok is.- Míg a rómaiaknak csupán birodalom-tuda­ta volt, Nagy Károly birodalma nemzetek felet­ti egységességének köszönhetően hagyott ránk kultúrát, s így válhatott jelképpé az ural­kodó személyisége - mutatott rá az előadó, aki megfogalmazta azt is: a kontinens történeté­nek rákfenéje, hogy a sok kis nemzet megte­remtette a gyűlölködést. Erasmus, a kora-újko­ri gondolkodás legjelentősebb alakja azt írta: a tartós béke nem sógorságra épül, a fejedelmek­nek bölcseknek kell lenniük. S ha mégis nézet- eltérés támad közöttük, a háborús veszélyt magában hordozó kérdések megválaszolását bízzák másokra, hiszen a „háború minden em­beri jó romlása.” Az európai döntőbíráskodás kérdésének felvetője és mások is figyelmeztet­tek, de írásaikat, műveiket nem a hatalom gya­korlói forgatták. Napjainkban - amikor az Eu- rópa-gondolatot a hatalom képviselői maguké­nak vallják - először van ez másként. „dr. Vadász Sándor előadását Fotó: Gy. 1 Nagy figyelem kísérte... Nagyrészt salgótarjáni, de más váro­sokból érkezett történelemtanárok is hallgatták tegnap dr. Vadász Sándor tör­ténésznek „Az európai gondolat törté­nete” című érdekfeszítő előadását a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai In­tézet Képzési Központjában. Ez volt az első rendhagyó óra a Manfred Wömer Alapítvány, valamint a Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület - a kül­ügyi, a honvédelmi, az oktatási tárca tá­mogatásával - részükre szervezett egy­hetes továbbképzés nyitónapján, ahol dr. Vámos Zoltán elnök az egyesület, Horovitz Ferenc programigazgató az ala­pítvány tevékenységéről tájékoztatta a jelenlévőket. Dr. Vadász Sándor - a kiváló gondol­kodók műveiből vett szemelvényekkel átszőtt - a földrész születéséről szóló mítosztól egé­szen a politikai gondolkodásig kiterjedő átte­kintésében egyebek mellett arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Magyarországon nincs Európa- tudat, kialakítása nem problémamentes fel­adat. Azok, akik ehhez a folyamathoz kapcso­lódnak, jó ha azt is tudják, az európaiságot erősítő hétköznapi propagandának szüksége van például jelképekre. Nagy távlatban gondolkodva azt kell lát­nunk, hogy a huszadik század a világháború évszázada volt, az első világégés magában hor­dozta a másodikat, lényegében folytatása volt annak. S a hódító törekvések, a háborús veszé­lyek ellen az egyetlen lehetőség az összefogás. A továbbképzés következő előadóinak segít­ségével az Európai Unió felépítését és politiká­it ismerték meg a résztvevők a nap folyamán. M. J. Országos jelentőségű polgárőrgondok Jobbágyiban Nemrégiben megbeszélést tartott Jobbágyiban a polgárőrség vezetősége. Erre az eseményre e sorok íróját is meghívták, sőt a meghívó mellé szomorúnak látszó helyzetképről szóló rövid beszámolót is mellékeltek. Az írásos anyag összességében ar­ról szól, hogy Jobbágyiban az önkormányzat nem gondosko­dik a polgárőrségről, noha ez törvényben rögzített feladata a települést irányító testületnek. HÍREK BÁNK MILLENNIUMI ÜNNEPSÉG. Az elmúlt hét végén a víziszín­padon tartották azt az ünnepsé­get, amelyen dr. Skultéty Sándor, a Környezetvédelmi Minisztéri­um közigazgatási államtitkára át­adta a millenniumi emlékzászlót dr. Túry Endréné polgármester­nek. A zászlót a község evangéli­kus lelkésze Németh Zoltán szen­telte meg. Az ünnepségen részt vett Bállá Mihály országgyűlési képviselő is. SALGÓTARJÁN ANGOL NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ. A Bolyai János Gimnázium értesí­ti a nyolcadik osztályos tanuló­kat, hogy az angol nyelvi előké­szítő tanfolyamra még lehet je­lentkezni augusztus 15-én, szer­dán 8-tól 10 óráig személyesen a gimnázium épületében. _______■ A jobbágyi polgárőr vezetők leírják, hogy amíg a polgárőr­ség a lakosság érdekeit és java­it védi, ezt a tevékenységüket az önkormányzat nem értékeli kellőképpen, mivel működésü­ket nem a munka arányában biztosítja. Ennek bizonyságául így fogalmaznak: „Nyolc éven keresztül saját magunk fedez­tük kiadásainkat. 1998-ban 20, majd ezt követően 30 ezer fo­rinttal „támogatott” évente az önkormányzat. ” Mindez elhangzott a polgár­őrök tanácskozásán is, ahol a meghívott határőrökön kívül részt vett Majoros László pol­gármester is - kár, hogy a rend­őrségi körzeti megbízottat nem hívták meg. így aztán kialakul­hatott egy eszmecsere, amely módot adhatott - volna - az egyetértés kialakítására. Ez az egyetértés azonban a megbe­szélés végére sem jött létre. Sőt, némely vélekedés mögött a fel­színen érzékelhetőnél mélyebb ellentét is tapasztalható volt. A jobbágyi polgárőrök azt ál­lítják, hogy a lakosok naponta fordulnak hozzájuk gondjaik­kal, értékeik védelme érdeké­ben. Feljegyzéseik szerint a ta­nácskozásig csaknem hatvan bejelentés érkezett hozzájuk, s mindegyik ügyében intézked­tek. Statisztikájuk alapján az első negyedévben J8 bűncse­lekmény történt Jobbágyiban, amelyek közül tizennégyet a polgárőrök derítettek fel. Miért is kételkedne ebben bárki, hi­szen felelős szervezet, felelős vezetője írta le, mondta el ezt. Mindezen adatokat nem is cáfolja a polgármester, azt vi­szont igen, hogy az önkor­mányzat nem támogatja az egyesületet. Bizonyságul el­mondja, hogy a 2000. évben vállalta az önkormányzat a tá­mogatáson felül egy személy- gépkocsi átvételi költségeit a rendőrségtől. Nyomatékosan felhívta a polgárőrség vezetősé­gének figyelmét, hogy az átvé­teli költségeken kívül évente megjelenik a gépkocsi üzemel­tetési költsége, amelyet az ön- kormányzat nem tud maradék­talanul felvállalni. Ugyanakkor a polgárőrség részére külön he­lyiséget, a gépkocsinak pedig garázst biztosított az önkor­mányzat. A személygépkocsi átvételi költségei 2001-ben ke­rültek elszámolásra, így a pol­gárőrség 2001. évi támogatását 150 ezer forintban hagyta jóvá az önkormányzat. A polgárőr­ség által benyújtott pótköltség­vetést a polgármester előter­jesztése alapján, forráshiány miatt a képviselő-testület eluta­sította. A jobbágyi polgárőrök igen­csak sérelmezik, hogy több mint harminc polgárőr rend­szeres bűnmegelőzési és felde­rítési munkáját méltatlanul le­becsüli az önkormányzat. Nemcsak azzal, hogy kérésük ellenére egyetlen önkormány­zati tag sem vállal polgárőr szolgálatot - bár ez mindenki­nek szíve joga - hanem a meg­különböztető anyagi támoga­tással. Felháborítónak tartják, hogy velük szemben a focisták sokszoros, az önkormányzati testületi tagok pedig akkora összegű támogatást kapnak, amennyit ők kapnának majd százötven év alatt. Azt mondják a jobbágyi pol­gárőrök, hogy ameddig futja a pénzükből, meg a zsebükből, addig működnek. Ha elfogy a pénz és a lelkesedés, akkor fel­függesztik tevékenységüket, ami viszont baj lenne. Úgy vélem, hogy a jobbágyi gondok túlmutatnak a telepü­lés határain és olyan problémá­kat vetnek fel, amelyeket kizá­rólag országos intézkedéssel le­hetne orvosolni. PÁDÁR ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom