Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-11 / 159. szám

f olvasóterem hírlap Ha előfizet lapunkra JWL takaríthat meg. 2001. JULIUS 11., SZERDA XII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ARA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 49 FORINT | Részletes információ: ^2/416-455/213-as mellék £' I Szolgáltatások az ipari parkban 5 I Üzenetek a természet templomából g “ I Elindult a munka a BSE-nél A CllnÁtoníni lm n D n rl/ n^n 1 H űi író o *~7 r\\r\ Fűliao ■■■■■■■■■ T A r~F A1 r\ rrvír -i Kiilrl/öí'KAn 1/nrli r/~\c aIíttpA? TJ-i 5 a Ír Únr\nr< Via/tii Lním'rtrrAíltnlr U-iín/^Ui 1 A Salgótarjáni Ipari Parkban 10 évre szóló, teljes adó mentességet élvez a befektető, amennyiben 3 milliárd forintnál na gyobb értékű beruházást valósít meg. Jártál-e már a bükkösben, kedves olvasó? Ha igen, ak- Éppen, hogy befejeződtek a bajnoki labdarúgó küzdel­kor megérted az elfogultságomat, ha nem, akkor csak azt javasolha- mek a csapatok már is készülhetnek a következő megmérettetésre, tóm: alkalomadtán keresd fel valamelyiket! Mi újság a nógrádi csapatok háza táján? Acélgyári kérdőjelek, csomóponti gondok Egyre sűrűbb homályba burkolódzik a Salgótarjáni Acélárugyár RL ügye, de ezúttal nem az üzem kéményeiből száll fel a füst.. Mind a személyi változások, mind a feltételezett visszaélések ügyé­ben sok a bizonytalanság. Ezek persze elsősorban az ott dolgozókat és családtagjaikat érintik, bár a nagy múltú, a város történetével szó szerint összeforrott üzem sorsa a közvéleményt is foglalkoztat­ja. Előbbiek okán Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott. Ugyancsak szerepelt a témák kö­zött a litkei csomópont ügye, ami a baleseti statisztika szerint a me­gye egyik legveszélyesebb kereszteződése...- Úgy két hónapja több szóbeli és írásos megkeresés is érkezett hozzám acélgyári dolgozóktól, amelyek sorozatos visszaélések gyanúját vetették fel - mondta Becsó Zsolt. - Az információkat mérlegelve azt tettem, amit ilyen helyzetben minden politikus kö­teles megtenni, azaz írásban és személyesen is tájékoztattam er­ről a tulajdonos képviselőjét, Baranyay Lászlót, az MFB Rt. ve­zérigazgató-helyettesét. Az ennek hatására elrendelt belső vizsgálat eredménye nagyrészt igazolta a jelzések valóságát, a tulajdonos pedig szemé­lyi változá­sokkal járó intézkedése­ket hozott. Egyéb­ként mind­annyiunk számára fájó pont, hogy a felmerült pénzügyi és gazdasági visszásságo­kon túl a ko­rábbi vezetés és szakértői fotó: rigó tibor archívuma gárda semmi­féle salgótarjáni kötődéssel nem rendelkezett. Ez is hozzájárulha­tott ahhoz, hogy az elmúlt idő­szakban az Acélárugyár Rt. nem a hagyományoknak és súlyának megfelelően vett részt Salgótarján köz- és társadalmi életében. Szo­morú, de nagyon érzékletes példa erre, hogy bérleti díjat kértek a Pe­tőfi Sándor Általános Iskolától a sportpálya használatáért, miköz­ben megyén kívüli, például ózdi sporttevékenységet támogattak. Más konkrétumot azonban új­ságírói kérdésekre sem árult el.- A fenti tények ismeretében határozott véleményem, hogy po­litikai szemfényvesztés és arcát­lanság a város és a körzet jelenle­gi MSZP-s országgyűlési képvise­lőjének, Boldvai Lászlónak azt ál­lítania, hogy a probléma feltárásá­ban és megoldásában szerepet játszott - mondta a téma zárása­ként Becsó Zsolt. - Az öntömjéne- ző politizálás helyett én ezúton is megköszönöm az Acélárugyár Rt. teljes kollektívájának, hogy a nagy múltú salgótarjáni vállalat teljes tönkretételét megakadá­lyozták. *** A közelmúltban történt, em­beréletet is követelő közlekedési baleset okán a megoldásra váró feladatok között említette a litkei csomópont ügyét.- Külföldi tartózkodásom alatt kaptam a tragikus hírt - mondta Becsó Zsolt. - Haza ér­kezésem után azonnal megbe­szélést kezdeményeztem Fráter Istvánnal, a Nógrád Megyei Köz­útkezelő Kht. igazgatójával a probléma gyökereinek feltárásá­ra és megoldására. Az igazgató úr statisztikai adatai is arról győztek meg, hogy a litkei a leg­veszélyesebb csomópont Salgó­tarjánban, 1998 óta ugyanis 15 baleset történt. A biztonságo­sabb közlekedés megteremtése érdekében a kht. egy hónapon belül konkrét javaslatot dolgoz ki. Bízunk abban, hogy sikerül ezzel javítani a közlekedés biz­tonságát! Becsó Zsolt beszámolt arról is, hogy a kormány és a megyei területfejlesztési tanács támoga­tásával sikerült elérni, hogy mintegy 180 millió forintos költ­séggel új, körforgalmú csomó­pont épüljön a Füleki és Salgói úti kereszteződésben. Ezzel a város második legveszélyesebb csomópontja válik biztonságo­sabbá, ráadásul illeszkedni fog a tehermentesítő út megépítésé­nek harmadik üteméhez is. (E témáról ma tartanak sajtótájé­koztatót, így erről holnapi lap­számunkban olvashatnak.) FARAGÓ ZOLTÁN A legutóbbi, tragikus baleset... Át kell alakítani a közlekedési rendet! Ismét egy halálos baleset történt abban a litkei keresztező­désben, amelyet legnagyobb sajnálatunkra a hozzáértők, a felelősök, az ügyért hivatalból tenni tudók nem minősítenek balesetveszélyesnek - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Ercsényi Ferenc, a salgótarjáni közgyűlés SZDSZ frakciójá­nak vezetője. Hangsúlyozta, hogy nem egy-egy haláleset kap­csán kívánnak bármilyen értelemben tőkét kovácsolni a tra­gikus eseményekből.- Ha ismertetjük az esemé­nyek kronológiáját, igazolja, hogy az SZDSZ frakciója odafi­gyel a város ezen veszélyes pont­jára - mondta bevezetésül a frak­cióvezető. - 1999. augusztus 13- án szólaltunk meg először a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain ezzel kapcsolatosan, ezt követő­en kialakult egy sajtóvita, amely­re két héttel később reagáltunk is. Két évvel később, 2001. már­cius 26-án ismét a megyei napi­lap hasábjain tettük szóvá észre­vételeinket, adtunk hangot aggá­lyainknak. Ezeket a sajtóbeli megnyilvánulásokat a közgyűlé­sen egy-egy hozzászólás, egy- egy interpelláció keretében is­mertettük, legutóbb a megyei jo­gú város önkormányzata köz­gyűlésén is, amikor a salgótarjá­ni városi rendőrkapitányság dol­gozói beszámoltak a város köz­lekedési helyzetéről. Voltak kü­lönböző tárgyalások felvetéseink nyomán, például 1999. szeptem­ber 13-án is készük' egy emlé- -keztető az Állami Közútkezelő Kht. hivatalos helyiségében, ahol a kht. dolgozói és az önkor­mányzat képviselői vettek részt. Döbbenetes, hogy a kht. vezeté­se mennyire elment az akkori problémák és felvetések mellett, azzal indokolva az elutasító és a problémára nem reagáló maga­tartását, hogy fajlagosan nagyon kevés a balesetek száma ebben a kereszteződésben. Álláspontjuk szerint azért nem támogatnak semmiféle változtatást ebben a csomópontban, mert az megnö­velné az áthaladási időt. Gyakor­latilag ez az érv, amit két és fél éve hangoztatnak akkor, amikor bárki kezdeményezi, hogy leg­alább tekintsük át ezt a helyze­tet. Ercsényi Ferenc szerint in­kább azon kellene elgondolkod­ni, hogyan lehetne ezt a csomó­pontot biztonságossá tenni, hi­szen ezért kapják a fizetésüket. Kifejtette azt is, hogyha elfogad­nánk ezt a fura logikát, akkor fel­vethetnénk akár azt a kérdést is, hogy az autógyárak miért fordí­tanak óriási pénzeket a gépko­csik biztonságosabbá tételére? Az SZDSZ-frakció immár két éve kéri, hogy a litkei csomópontban egy biztonságos közlekedési rendszert alakítsanak ki.- Nem ragaszkodunk eredeti ötletünkhöz, hogy ott körforga­lom legyen, ezt döntsék el a szakemberek, hogy melyik meg­oldást tartják a legjobbnak - mondta befejezésül. - Azt azon­ban, hogy az egész országban megszűnnek a „telezöld” rend­szerek, és helyettük az irányon­kénti jelzőlámpás közlekedési rendszert alkalmazzák, ez talán még Salgótarjánban is megfon­tolásra érdemes. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben belátható időn belül nem történik elmoz­dulás az illetékesek részéről - itt elsősorban a közútkezelő kht-ra gondolunk, hiszen az ő felelős­sége a biztonságos közlekedés kialakítása -, akkor a Szabadde­mokraták Szövetsége egy civil kezdeményezést fog indítani azért, hogy ne kelljen félévente tragédiákat átélni ebben a ke­reszteződésben. Erről pedig csak annyit, hogy ezt a meglepő kez­deményezést a kht. vezetői nem söpörhetik le olyan egyszerűen, mint ahogyan ezt eddig tették. ___________ H. E. Ú j játékokkal gazdagodott a csesztvei óvoda. Az Ifjúsági és Sport Minisztérium pályáza­tán nyert pénzből a település polgármestere és a közmunkások készítették el az intéz­mény udvarán található játszóteret. A fából készült játékokon sok időt töltenek a csesztvei gyerekek. fotó: rigó tibor Élővilág a nagyító alatt Nemzetközi csoport Salgóbányán, túrán, csillaglesen A környezetvédelem kapja a fő hangsúlyt a Salgóbányán teg­nap megnyílt nemzetközi gyer­mektábor és tanárfelkészítő programjában. Szervezője, a Somosi Kultúráért Egyesület vasárnap fogadta a határainkon túli vendégeket, a romániai, vaj­dasági, ukrajnai csoportokat és a kísérő pedagógusokat, akik a hét első napján a megyeszékhe­lyet nézték meg. A tábort tegnap délelőtt a Medves Hotelban Né­meth Szilárd, a Környezet és Természetvédelmi Oktatási Fej­lesztési és Tájékoztatási Intézet igazgatója nyitotta meg, s aki a mintegy ötven résztvevőt egy- egy könyvvel ajándékozta meg. A táborozók délelőttönként szakemberek kalauzolásával az élővilággal, vizes élőhelyekkel, a madárparkkal ismerkednek, túráik úti céljai között szerepel a Karancs, a gedőci csillagvizsgá­ló, a salgói vár. A pedagógusok a környezeti nevelés elméleti órá­in vesznek részt a délutáni, esti órákban, ezalatt a gyermekek a népi kézműves foglalkozások tudnivalóit sajátíthatják el. Csillagles, éjszakai túra, strandolás és táncház is szere­pel az egyhetes, hasznos és szó­rakoztató programban, amely­nek lebonyolításához pályázati támogatást nyert a szervező egyesület. Megyénk a folklórra hangol A hazaiakon kívül szlovák, cseh, orosz, ciprusi, lengyel és Bosznia-Hercegovina-i csopor­tok is vendégszerepeinek a VI. Nógrádi Folklórfesztiválon, amelyet július 25. és 29. között rendeznek meg. A látványos­nak, színvonalasnak ígérkező eseménysort a helyszínek és a kapcsolódó rendezvények két­szeresen forgószínpadszerűvé teszik. Az érkező csoportokat, együtteseket gyermekprodukci­ók fogadják július 25-én Salgó­tarjánban: 14 órakor a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban kiál­lítás nyílik, majd gyermek me­semondók tartanak bemutatót, a somoskői Váralja téren Europiknik várja a vendégeket. Szomszédolás címmel másnap indul a külföldi folklóregyütte­sek műsorainak bemutatója ha­zai és szlovákiai helységekben. A fesztivál ünnepélyes megnyi­tása július 27-én a losonci sza­badtéri színpadon lesz, itt vala­mennyi meghívott fellép majd. Másnap Salgótarjánban népze­nei koncertek, főzőverseny, a megyei gyermek néptánc anto­lógia és „határtalan vigadalom” szórakoztatja a közönséget. A fesztivál kínálatához tartozik a magyarországi szlovákok és a nemzetiségek folklórfesztiválja, ezeket Bánkon tartják meg. Búcsúk a szentkúti bazilikában Örökség népfőiskolái tábor A szlovákiai Ipolyságra várja az érdeklődőket a Palóc Társaság A Palóc Társaság hatodik éve rendezi meg a magyar őstörté­nettel és kultúrával foglalkozó nyári művelődési táborát július 10-14 között a szlovákiai Ipoly­ságon. A program szervezői azt szeretnék, hogy magyarságára értékként tekintsen a Kárpát­medencében és a nagyvilágban szétszóródott magyar, hogy év­ezredes nemzeti kulturális örökségünket és ősi anyanyel­vűnket megőrizve, ápolva és fejlesztve gazdagítsuk az embe­riséget. A VI. Örökség népfőiskolái tábor kiemelt témája ezúttal a magyar rovásírás lesz. Előadók között számos ismert név sze­repel, közöttük Csete György építész, Csete Ildikó textilmű­vész, Molnár V. József néplé- lekrajz-kutató, Kiss Dénes köl­tő, Tábori László keletkutató, Szakács Gábor újságíró és Bu­dai Ilona népdalénekes. Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére tartanak búcsúünne­pet július 15-én vasárnap és 16- án Mátraverebély-Szentkúton, a Nagyboldogasszony Baziliká­ban, ahol a teljes búcsú minden nap elnyerhető. Vasárnap és hétfőn 9 és 10.30 órakor kez­dődnek a szentmisék, a 15-ei, fél üzenegykor kezdődő misét ve­zeti és szentbeszédet mond P. Marek Bemardin. Utána körme­net következik, 14 órakor pedig litániát tartanak. A hónap máso­dik felében is várják zarándoko­kat, csoportjaikat a kegyhelyre: július 26-án, 28-án és 29-én lesz a Szent Anna nagybúcsú, ez al­kalomból a 29-ei, vasárnapi ün­nepen a fél tizenegykor kezdő­dő misét Czakó István, az egri egyházmegye provikáriusa, címzetes apát vezeti. A zarán­dokcsoportok érkezésük idő­pontját két héttel korábban je­lezzék, a bejelentett csoportokat hétköznap is fogadják, kérésük­re szentmisét tartanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom