Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-11 / 159. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP ; pásztó 2001. JÚLIUS 11., SZERDA Szolgáltatások és kedvezmények a Salgótarjáni Ipari Parkban A korszerű infrastruktúrával és teljes közművel ellátott Sal­gótarjáni Ipari Parkban 10 évre szóló, teljes adómentességet élvez a befektető, amennyiben 3 milliárd forintnál nagyobb értékű beruházást valósít meg. Az ipari park tulajdonosa és üzemeltetője a Salgó Vagyon Kft. A park jelenlegi helyzetéről és a további fejlesztéssel kapcsolatos elképzelésekről adott tájékoztatást Tóth Edit, a Salgó Vagyon kft. ügyvezető igazga­tója. egészít ki. Utóbbi biztosítja a köz­művek elhelyezését és a közleke­dési feltételrendszert. A későbbi­ekben 50 hektárt meghaladó terü­let kialakítását tervezzük, mert ez az a minimális nagyság, amelyen veszteség nélkül üzemeltethetjük az ipari parkot. Szépen fejlődik a Salgótarjáni Ipari Park, egyre több vállalkozó létesít itt telephelyet, gyarapítva az új munkahelyek számát is- Salgótarján déli városrészén található a Salgótarjáni Ipari Park, amelyet a korábbi déli ipartelep át­alakításával, illetve zöldmezős folytatásával építettünk ki. Aki Bu- dapest-Hatvan irányából közelíti meg Salgótarjánt, a város határá­ban, a 21-es út és a Hatvan-Salgó- tarján vasútvonal között találja meg a létesítményt a főút jobb ol­dalán. A látvány már most is magá­ért beszél, de főként akkor éri majd jó benyomás az ide érkező­ket, amikor egy-két év múlva meg­telik befektetőkkel az ipari park - fogalmazott Tóth Edit. Nagyon jó paraméterekkel ren­delkezik a Salgótarjáni Ipari Park, amely korszerű infrastruktúrával, teljes közművel ellátott, szép ter­mészeti környezetben lévő terület. A befektetők számára kedvező a munkára várók létszáma és össze­tétele, a szlovák-magyar államha­tár közelsége, Salgótarján ipari tra­díciói, a Budapesttől való 110 kilo­méteres távolság, a megfelelő szol­gáltatási rendszer kiépítése. Jelenleg az egyetlen negatívum a Hatvan-Salgótarján közötti elér­hetőség javítása, ami túlmutat az ipari park, de a megyei jogú város lehetőségein is. Reményeink sze­rint ebben az évben elkészül a 21- es főút négynyomúsítása Salgótar­ján déli részén. Ebből a szempont­ból a vasútinál is fontosabb a köz­úti közlekedés, mert a befektetők kamionokkal szállítják az alap­anyagot, illetve a terméket. Na­gyon fontos lenne, hogy javuljanak a közlekedési feltételek, ugyanis egy-két befektetőt azért veszítet­tünk el, mert más településre rövi- debb időn belül tudnak eljutni. A salgótarjáni ipari park jelen­leg 32 hektáros területét mintegy 4 hektárnyi közös használatú terület A Salgó Vagyon Kft. 100 száza­lékban önkormányzati tulajdonú cég. Az ipari park beruházását az önkormányzat indította 1998-ban, de a testület arra a döntésre jutott, hogy rugalmasabb lesz a műkö­dés, ha a terület is a cég tulajdoná­ba kerül. A park tulajdonosa, üze­meltetője és további fejlesztője így 1999-től a Salgó Vagyon Kft. Az el­ső fejlesztéseknél még az önkor­mányzat biztosította a saját erőt, a második ütemtől kezdve ez már a Salgó Vagyon Kft. feladata. Az ön- kormányzat kölcsön formájában nyújtott segítségét az eladásokból kell majd visszafizetnünk. Ez más típusú gondolkodást igényel azzal együtt, hogy az ipari park fejleszté­sénél nem az a célunk, hogy minél nagyobb nyereségre tegyünk szert. Veszteségesen azonban ter­mészetesen nem történhet értéke­sítés.- Milyen áron vásárolhatnak te­rületet az ipari parkban letelepülő befektetők?- A Salgótarjáni Ipari Parkban eladott terület ára függ attól, hogy a befektető milyen tevékenységet végez, milyen termelő beruházást, mekkora területet vásárol. Függ at­tól, mennyire fontos nekünk, hogy az adott céget megnyer­jük. Más a terü­let ára a kereske- delmi-szolgálta- tási, és más a termelő tevé­kenységnél. A terület négyzet­méterenkénti árát 3 ezer forint körül kell meg­határoznunk a jövőben, hogy biztosítsuk az ipari park továb­bi fejlesztését. Ez középár. Jó­val kevesebb, mint az ország nyugati felén ki­__________■ alakított parko­kéban, noha szolgáltatásokban nem nyújt keve­sebbet a mi területünk. Természe­tesen vannak ennél sokkal alacso­nyabb áron történő értékesítések is. Úgy gondolom, az említett ár összhangban van azzal, amit a Sal­gótarjáni Ipari Park nyújtani tud.- Néhány hét mám átadják a szolgáltató inkubátorházá.- 2000-ben sikerült elnyerni a Phare-SPP-pályázatát, így 30 szá­zalékos saját erő mellett uniós for­rással épül meg az inkubátor- és szolgáltatóház. Ez azért fontos, mert az inkubátorház megépítése után beszélhetünk ipari parkról - az most ipari terület. Ipari parkká az ott nyújtott szolgáltatásokkal válik. Az inkubátor- és szolgáltató­házban a vállalkozók igényeit szol­gálja majd a posta- és bankfiók, az egészségügyi ellátás, a könyvelői és jogi szolgáltatás, a földszinti két konferenciaterem, valamint a leg­felső szinten két apartman és há­rom szoba. Amíg épülnek az üze­mek, irodahelyiségeket is biztosí­tunk a cégek részére. Júliusban adjuk át a szellemi és fizikai inkubációt is szolgáló léte­sítményt. Kezdő vállalkozások számára kedvezményesebb felté­telrendszerrel biztosítjuk a terüle­tet ahhoz, hogy megerősödjenek, és ott a későbbiekben ők maguk is szolgáltatásokat biztosítsanak a befektetők számára. Egy helyisé­get fénymásolási és faxolási lehető­séggel, internet-kapcsolattal alakí­tunk ki. A szolgáltató-inkubátorház ve­zetője két nyelven beszélő, több- diplomás fiatalember lesz, cégünk egyik alkalmazottja. Titkárnőt, ad- miniszhátort és gondnokot alkal­mazunk még a létesítményben. A Salgótarjáni Ipari Park 1998- ban megkezdett kialakításának ez évben látszik már a tényleges ered­ménye. Rengeteg munkát jelentett a pályázatok megírása, a szerző­déskötések, a kivitelezések, a pénz biztosítása, ám a munkának ez a része nem látványos. Most már kezdik hinni az emberek, hogy itt valóban történik valami. Különö­sen igaz ez, ha megnézzük a többi ipari parkot, amelyekkel egy idő­ben indítottuk a beruházást. Az észak-magyarországi régióban az eddigi tevékenység Salgótarjánban nevezhető a legsikeresebbnek- Müyen tevékenységek megho­nosodása várható az ipari park­ban, illetve melyek a fő szempont­ok a tárgyalások során?- A befektetőket illetően az első fázisban az volt a cél, hogy minél több munkahely teremtődjön az ipari parkban. Az önkormányzat által kidolgozott támogatási rend­szer egyértelműen a teremtett munkahelyek után volt érvényesít­hető. Ez lassan már kezd átalakul­ni, hiszen a munkahelyteremtés mellett legalább annyira fontos, hogy milyen tevékenység települ le. A helyi adók vonatkozásában érdemes lesz még inkább preferál­ni azokat a beruházásokat, ame­lyeknél nagy a hozzáadott érték, ahol a munka nem csak összesze­relési jellegű, de része a tevékeny­ségnek a kutatás és a fejlesztés. Az ilyen beruházások nem csak beta­nított munkásokat alkalmaznak, hanem a foglalkoztatottak jelentős része mérnök vagy technikus. A nagy értéket teremtő beruházások jelentős forrást igényelnek, ezek a befektetők hosszabb távra gondol­kodnak. Ez azért fontos számunk­ra, mert tudjuk, hogy azt a csarno­kot, amelyet egy hónap alatt építe­nek fel, egy hónap alatt el is tudják bontani. Álláspontunkat elfogadta az ön- kormányzat, közös szándékunk és érdekünk a korszerű technoló­gia, az új ipartelepítés az ipari parkban. A továbblépésre azért van módunk, mert a jelenlegi be­fektetők már ezer munkahelyet te­remtenek. A Salgótarjáni Ipari Park terüle­tén két csarnokban működik már egy bútorgyártással foglalkozó vál­lalkozás, ami fejlesztéssel is kiegé­szül. Ezzel új iparág honosodik meg a területen. A belga tulajdonú cégnek, amely száz százalékban exportra gyártja a termékeit, továb­bi fejlesztési elképzelései vannak a parkon belül. Két csarnok épül je­lenleg a területen, az egyik befekte­tő termelő, a másik nagykereske­delmi tevékenységet folytat. Újabb két befektető a közeljövőben kezdi meg csarnokai építését. A vállalko­zási övezet kedvezményei 2002- ben megszűnnek. Salgótarján ön- kormányzata kormányzati döntést kezdeményezett ennek meghosz- szabbítására. A vállalkozási övezet nyújtotta előnyök elsősorban a kis­befektetők számára jelentettek kedvezményeket, a gyorsított amortizációs leírással vagy a gé­pek, berendezések egyszeri költ­ségként való elszámolásával. Óriási jelentősége van annak az - elmaradott térség számára bizto­sított - kedvezménynek, miszerint a befektető 10 éves teljes adómen­tességet élvez a központi adó vo­natkozásában, amennyiben 3 mil­liárd forintnál nagyobb beruházást valósít meg. _____________dj. Ü nnepeltek a kilencvenesek „Deres már a határ, őszül a vén betyár ...” - szól kesergően Merczel Miklós órásmester tárogatója és az ének is a kilenc­venesek klubjának minapi összejövetelén, a balassagyarmati Balassa étteremben. Az ünnepelt Jagyutt Pál, a város elismert cukrászmestere 86. névnapját tartotta barátai között, akik sorában dr. Krekó József nyugalmazott sebészorvos még sa­ját költésű dalait is elénekelte barátja tiszteletére. Nyitott falvak, porták... A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium illetékes főosztályának kezdeményezésé­re, a vidékfejlesztésben rejlő lehe­tőségek gyakorlati ismereteinek és tapasztalatainak minél széle­sebb körű megismertetése és át­adása céljával hirdette meg a nyá­ri hónapokra Nyitott falvak, por­ták, gazdaságok, műhelyek - vi­dékfejlesztési modellek program- sorozatát. A programsorozat széles ská­lán igyekszik bemutatni a vidék- fejlesztés különböző területein, így Nógrádban is eredményesen működő kezdeményezéseket. Számos, a helyi adottságokhoz il­leszkedő, a hagyományos agrár- termelésen túlmutató vállalkozás (borászat, méhészet, biotermelés, zöldség-gyümölcs feldolgozás, kézművesség, falusi turizmus, táj­gazdálkodás) nyitja meg kapuit az érdeklődők számára. A progra­mok sorában két nógrádi vonat­kozású szerepel! Augusztus 10-én 10 és 13 óra között Herencsény- ben a gyógy-, fűszer- és aromanö­vények kis- és középüzemű ter­mesztésével a helyszínen ismer­kedhetnek meg az érdeklődők, augusztus 22-én 10 és 14 óra kö­zött Berkenyén a községi faluszö­vetkezet tevékenységét mutatják be a vendégeknek. Bővebb infor­mációt az FVM www.fvm.hu . honlapján, kistérségi vidékfejlesz­tési menedzsereknél és a megyei FM Hivatalban kaphatnak az ér­deklődők. Nem volt jelen ezen a talál­kozón a 94. évében járó korel­nök, Speczjár Sándor, aki Gyopárosfürdőn erősítette ma­gát. Hiányzott a betegeskedő arany vitézségi érmes Monti Ist­ván és a 92 éves Kovács Jánosné vasdiplomás tanítónő. Már végleg távol maradt a 88 éves korában elhunyt szügyi Pásztor Pál, aki kortársaival egyetemben megjárt frontot, hadifogságot, de utána szeren­csére voltak szép évei is. Új tagként bemutatkozott a 91 éves Gémes Endre, aki azzal kezdte mondandóját, hogy alig van az országnak olyan része, ahol nem élt volna. Mérnökem­ber apjának is ilyen sors jutott, mert a Monarchia idején még Zágrábban is volt állásban és végül Makón fejezte be a pálya­futását. Az elegánsan kiöltözött Endre bácsi elmesélte, hogy Szegeden született 1910-ben és gyermekkorában lakott Nagybecskereken, Zágrábban, Kolozsváron, Lőcsén és Pécsen érettségizett. A műegyetemen általános mérnökként végzett és az állami építészetnél kezdte a szolgálatát Veszprémben. Az­tán 1938-ban az erdélyi bevo­nulás idején kirendelték Máté­szalkára, onnan Rimaszombat­ba került, majd a katonaság kö­vetkezett, ahol egy műszaki alakulat mérnökzászlósaként Erdélyben teljesített szolgála­tot. Az országot látott fiatal mérnök sajnos, láthatott távo­labbi világot is, mert 1945 ápri­lisában orosz fogságba esett Vas megyében. Innen az Ural mögé hurcolták, ahol május­ban olvadt el a hó és szeptem­berben már újra esett. Szeren­cséjére a Mindenható segítsé­gével túlélte a keserves hadifog­ságot és 52 kilósra lefogyva 1947. június 29-én térhetett ha­za. Pont ma van az 54. évfordu­lója megmenekülésének - mondta könnybe lábadt szem­mel Endre bácsi. Elmondta még, hogy különböző építőipa­ri cégeknél volt alkalmazásban és végül 1971-ben ment nyug­díjba. Ezután még tárlatvezető is volt a múzeumban, mert ke­vés volt a nyugdíja. Két lánya és fia tanult emberek lettek. Öreg korában az unokák jelentenek örömet neki.- A szerencsére koccintani kell - emelte poharát a 92 éves Mogyorósi János, aki most ka­pott hadiérmet a Don-környéki harcokban való helytállásáért. Közben számtalan felvételt ké­szített a nem mindennapi társa­ságról a város neves fényképé­sze, Suba Katalin, aki láthatóan jól érezte magát a vigadozó tár­saságban. A kilencven éves Tornyos Vi­dor azt énekelte, hogy „Hétre ma várom a Nemzetinél...” - és a régi slágert még a 91 éves dr. Ibrányi Endréné, Mid néni és barátnője, Zmeskál Kató is csil­logó szemmel dalolta végig. Ta­lán a szép fiatalságra emléke­zett a két csinosan felöltözött idős hölgy. A betegeskedő fele­sége távollétében megcsende­sedett Czirják Imre bácsi jó szokása szerint verssel köszön­tötte a névnapját ünneplőt, hogy a jó kedv soha el ne hagy­ja, jó egészség vele tartson. Ez a legfontosabb az egész életben - vélekedett az asztaltársaság. A 92 éves Kamarás Józsi bácsi nótáját fia, Sanyi kísérte gitáron és a tisztes korú társaság egy emberként dalolta, hogy „Sze­ressük egymást, gyerekek...” SZABÓ ENDRE SENKI TÖBBET HARMADSZOR! 2001 .július 12 és 16 között utoljára jegyezhető az FHB márciusban kibocsátott, hatéves futamidejű, fix 9,6%-os kamatozású jelzáloglevele. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló állampapírokénál jóval magasabb hozammal. A kamatot az FHB évente kétszer fizeti, a tőketörlesztés a futamidő végén egyösszegben történik. A jelzáloglevelek névértéke 10 000,- forint, így már kisebb összeggel is jegyezhetők, a tőzsdén pedig szabadon adhatók-vehetők. A jelzálogleveleket a magánszemélyek adó-tőkeszámlára helyezhetik, ami adóhitel kedvezményt is biztosít számukra. Az árfolyamnyereség kamatbevételnek számít, ezért nem kell utána adót fizetni. Jegyezhető: a CiB Értékpapír Rt., az MKB Ép. Rt, a Raiffeisen Ép.Rt, az Aegon Ép. Rt, a Concorde Ép. Rt., a Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjaiban. A jegyzési árfolyam és az egységes hozammutató (EHM) 2001. július 11 -én a Magyar Hírlapban és a Magyar Tőkepiacban kerül közzétételre. További részletekről érdeklődjön a jegyzési helyeken, az FHB 06-40-200-115-ös hitelvonalán, a bank internetes honlapján ( www.fhb.hu ) és az m 1 Képújság 508. oldalán. ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. NÓGRÁDÉ, HÍRLÁP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/3832-478, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, félévre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom