Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-26 / 172. szám

2. OLDAL RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE 2001. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Rétság kultúrájáért „Rétság kultúrájáért” elneve­zéssel hozta létre a város önkor­mányzata azt az alapítványt, amelynek célja Rétság kulturális ellátási színvonalának emelése, közéleti fejlesztése, kulturális alkalmak színterének kialakítá­sa, valamint a működés tárgyi feltételeinek megteremtése. A „Rétság Kultúrájáért” Alapít­vány kuratóriumának tagjai: Fo­dor László, Gálik Csilla, Haváné Bakos Leonóra, Holma Miklós és Végh József. Fociról, amatőrségről, választott „hazáról” Exluzív villáminterjú Arnold Mihály „főfinánccal Hivatalos úton járt minap me­gyénkben Arnold Mihály altá­bornagy, a vám- és pénzügyőr­ség parancsnoka, már ameny- nyire testületé bajnokságot nyert futballcsapatának kö­szöntését annak lehet nevez­ni. Köztudott ugyanis, hogy a Pénzügyőr NB III-as, nagy múltú szakosztálya hét év har­madik vonalbeli száműzetés után tért vissza a második osztályba, ahol a Winner-cso- portban többek között a balas­sagyarmati gárdát is alávethe­tik egy alapos és tételes „vám- ellenőrzésnek”. Hogy ittléténél miért a (fél)hivatalos jelzőt használtuk annak oka, hogy az altábornagy úr egyébként magánemberként szinte minden szabad idejét me­gyénkben, Ipolyvecén tölti csa­ládjával együtt, és lassan már nógrádinak számít... A drégelypalánki Várkapitány étteremben a vám- és pénzügyőr­ség teljes vezérkara jelenlétében adták át az aranyérmeket a foci­csapat tagjainak, majd a díszebéd után az ugyancsak bajnokságot nyert, és jövőre a harmadik vo­nalban szereplő Ipolyvecével ját­szottak barátságos mérkőzést a derék fináncok, majd sportbál zárta az ünnepélyes napot. A két csapat régóta tartó együttműkö­désében nagy szerepe van Mi­hály Gyulának a „Vece” elnöké­nek, és Arnold Mihálynak, aki­nek az ünneplés apropóján tet­tünk fel néhány kérdést.- Altábornagy úr, a megnyil­vánulásaiból egyértelműen lát­szik, nagy barátja a futballnak. Netán ön is focizott, vagy sportok valamit, és ha igen, milyen szin­ten, és mennyiben személyfüggő az önök testületében a futbak, a sport támogatása?- Nézze meg ezeket a csukló­kat - mutatja tipikusan erős al­karját, mellyel kézilabdában egé­szen az NB 11-ig jutott - ebből azonnal kiderül milyen sportágat űztem. A foci egyébként a leg­ződne. Úgy gondolom, nálunk ez tradíció, melyet a focicsapat a kö­vetkező évtizedben is a felszínen tart.- A díjátadáskor többször is kiemelte, a Pénzügyőr ilyen szin­ten hazánk egyetlen amatőr foci­csapata, mire alapozza ezen meg­állapítását?- Mi nem tudunk játékosokat vásárolni - vagy mint régebben máshol csinálták: egyetemi beis­kolázással, zsíros állással csábíta­ni a labdarúgókat - esetleg aláírá­si, vagy pontpénzt fizetni, sőt még csak szolgálati mentességet sem tudunk adni. Pénzügyőrök képezik a csapat gerincét, akik mindennapi munkájuk mellett végzik az edzéseket, játsszák a mérkőzéseket. Az edzőtáborokat például úgy oldottuk meg, hogy a testület üdülőjébe vittük őket, kvázi beutaltakként kezeltük őket.- Ilyen háttérrel biztosítva lát­ja-e a csapat NB Il-es szereplését, mely köztudottan nem annyiba fog kerülni, mint a harmadik vo­nal?- Eddig is a költségvetés miatt kellett megelégednünk azzal az osztállyal, ahol játszottunk, és meg kell mondanom őszintén, most is gondban voltunk, hogy a magasabb szinten tudunk-e a tra­dícióinkhoz méltón szerepelni. Az alapvető feltételek azért meg­vannak, bár a 2002 évi költségve­tés már lezárult. Úgy néz ki, hogy csak 2003-as költségvetési tárgya­lásokon kerülhet szóba újra a fi­nanszírozás kérdése.- Tudomásom szerint ön nem megyénk szülötte, mégis a palóc tájat választotta lakóhelyéül. Mi indokoka döntését?- A '90-es évek elején, amikor ki akartam kerülni a nagyváros­ból, sok lehetőség közül választ­hattam volna, például Zala, Vas, vagy Baranya megyét - ahol egyébként születtem - esetleg a Bakonyt, de ezt a vidéket tartot­tam alkalmasnak arra, hogy utol­só évtizedeimet itt töltsem. A születési helyét nem határozhat­Arnold Mihály ünnepi beszédében üdvözli a bajnokságot nyert focicsapatot _______■ n épszerűbb sport és természete­sen én is kedvelem, de nem sze­retném, ha a mi testületünkben annak támogatása Terpitkó Ban­di bácsi, vagy az én nevemhez fű­ja meg az ember, én viszont Nóg- rád megyét választottam hazám­nak, és azt hiszem ez mindennél többet mond el. _______________________a«® D iósjenői turizmus 2001 nyarán Idegenforgalom. Csupa olyan kifejezés társul manapság eh­hez, mint kitörési pont, pályázati lehetőség, támogatás. Az általánosságok szintjén semmi gond nincs, ám ha konkrétan megnézünk helyeket, azzal a különbséggel találjuk szembe magunkat, ami a nagy álmodás és a valóság között van. A kemping Sok település örülne, ha olyan körülmények között talál­ná magát, mint amilyenben pél­dául Diósjenő van. A falunak nem csak a környezete szép, ter­mészeti adottságai mellett stranddal, teniszpályával, kem­pinggel is rendelkezik. Ám a fel­tételeken itt is javítani kellene. Paróczi Csaba, az önkormány­zati tulajdonban lévő strand bérlője elmondta, a létesítmény­ben egy, feszített víztükrű me­dencét üzemeltetnek. A kisme­dence nem működik, azt az ön- kormányzat nem javíttatta meg. Igaz, nem kedvez a (tavalyihoz képest felére csökkent) forga­lomnak az idő sem. A kiadások pedig nem csökkenthetők a ven­dégszámmal arányosan, hiszen a napi vízpótlásra, a karbantar­tásra éppúgy szükség van, ha van vendég, ha nincs. A strand üzemeltetési költségei között a vízdíj a legtetemesebb, és hiába nagyfogyasztó a létesítmény, nem jár kedvezmény. A strandon nagyszámú ven­déget fogadhattak volna, amikor a júliusi falunap szervezésekor felajánlotta a bérlő, hogy a strand területén szervezzék meg a programot, természete­sen úgy, hogy oda mindenki be­lépő nélkül mehet be. Az ötletet elutasította az önkormányzat vezetése. A diósjenői kempinget (a sal­gótarjánival együtt) 1996-tól üzemelteti a megyeszékhelyi Nógrád Tourist Kft., amelynek vezetőjétől, Stec Bogumiltól megtudtuk, a tavalyi évhez ha­sonlóan 50-70 százalékos a léte­sítmény kihasználtsága. A kem­ping a megyei és a helyi önkor­mányzat közös tulajdonában van. Diósjenőn a turistakategó­riát biztosítják, nem az a cél, hogy drága legyen a szállás. A kft. megcélzott vendégköre a tu­ristákból, iskolákból, családok­ból áll. Egyáltalán nem jellemző már (ami évekkel ezelőtt még az volt), hogy elsősorban holland vendégek érkeznek lakókocsival a kempingbe. Stec Bogumil sze­rint még mindig vonzó a vendé­gek számára a természet közel­sége, a turistautak. Mint el­mondta, a kft. évente átlagosan egymillió forintot költ az általa üzemeltetett létesítmények fej­lesztésére, karbantartására. A strand ___________________________________________fotó, oócs L eesett a kő a polgármester szívéről Módosul a közigazgatási határ? Év végére befejeződik Nagyoroszi, Borsosberény, Horpács és Pusztaberki közös szennyvízberuházása. A fejlesztésről Hornyák Endre, a gesztorságot vállaló Nagyoroszi polgármes­tere adott tájékoztatást, akitől azt is megkérdeztük, milyen lakossági igény mutatkozik a csatornázásra. mind a négy községben, hogy csatlakozzanak a háztartások a csatornahálózatra.- Milyen igény mutatkozott a lakók részéről a csatornázásra? Hornyák Endre______________________ ■- 1999. május 27-én kezdtük meg a beruházást, és mindjárt az elején kényszerpályára ke­rültünk - mondta Hornyák Endre. - Abban a helyzetben voltunk, hogy ha nem indítjuk el a munkát, elveszítjük a már elnyert céltámogatást. Ennek az összegnek a birtokában vár­tunk még a környezetvédelmi célfeladatokra (kac) beadott pá­lyázatunk elbírálására, amit azonban első körben elutasítot­tak a döntéshozók. Ezt követő­en még háromszor utasították el a pályázatunkat, így a kac- támogatásból kimaradtunk.- Ez akkoriban országos probléma volt, sok települést érintett.- Nekünk is arról kellett dön­tenünk, hogy a teljes összeg hi­ányában megkezdjük-e a beru­házást, vagy lemondunk a pá­lyázati pénzről, és belátható időn belül nem jutunk újabb céltámogatáshoz. Időközben nyertünk a megyei területfej­lesztési tanács teki- és környe­zetvédelmi alap keretéből 40 millió forintot. A négy község önkormányzatai akkor úgy döntöttek, hogy 70 millió forin­tos hitelt veszünk fel, és pályáz­zuk tovább a környezetvédelmi keretet. A munka tehát úgy kez­dődött meg, hogy a források nem álltak rendelkezésre.- Összesen milyen költségű beruházásról van szó?- Nettó áron 900 millió, brut­tó 1,2 milliárd forintos a fejlesz­tés. Ebben van egy szennyvíz­tisztítómű, és a négy község csatornahálózata, valamint az összekötők. A rendelkezésre ál­ló pénzből eljutottunk egy bi­zonyos szakaszig, közben fo­lyamatosan írtuk a pályázato­kat. Ismét jelentkeztünk a me­gyei kiegyenlítő keretre, vala­mint a céda-ra, és a környezetvédel­mi alapra. Köszö­nettel tartozunk a megyei területfej­lesztési tanács­nak a támogatá­sokért. így elju­tottunk addig, hogy a tisztító­művet tavaly no­vemberben átad­tuk. A hálózat egy része kiépült Nagyorosziban, Borsosberényben és Pusztaberkiben, és majdnem teljes egészében (300 méter ki­vételével) Horpács községben, ahol a tisztítómű is van. Nagyorosziban 35-40 száza­lékos a kiépítettség, Borsos­berényben 60, Pusztaberkiben 60-70 százalékos. Nagyoroszi és Horpács között megépült az átemelő is. A beruházáshoz megállapo­dást kötöttünk a honvédséggel, ők finanszírozták a laktanyát érintő részt, és a lakótelepet is így kötöttük rá a rendszerre. Ez a jelenlegi helyzet. Idén a Belügyminisztérium­ban újra elkülönítettek egy or­szágos alapot, amire szintén je­lentkeztünk, és ezen nyertük el a hiányzó 178 millió forintot. A döntésről július elején értesítet­tek.- így most már az összes pénz megvan a csatornázás­hoz?- Azt hiszem, még Salgótar­jánban is lehetett hallani, hogy a nagy kő leesett a nagyoroszi polgármester szívéről, mert óri­ási teher volt ez a feszült hely­zet. A beruházás kivitelezője a tatai székhelyű OMS Hungária 2001. december 31-re befejezi a munkálatokat, és lehetővé válik Hiszen amíg egyfelől azt mond­juk, hogy ez az infrastruktúra nélkülözhetetlen része, addig sokan úgy élik meg, hogy a csa­tornadíjjal egyszerűen több lesz a havi kiadásuk.- Vegyes a megítélés. Vannak akik nagyon várják, de például az egyedülállók, akik nem kü­lönösebben nagy szennyvízki­bocsátók, ódzkodnak a rákötés­től. Az idő igazolja majd, hogy csak ez a megoldás, bár van­nak, akik nem akarják még ezt tudomásul venni. A döntő többség viszont várja, mert óri­ási gond a szennyvíz elhelyezé­se, drága a szippantás. Igaz, hogy a csatornadíj sem kevés, főleg addig, amíg el nem érünk egy bizonyos kapacitást. Ha mindenki ráköt, akkor csök­kenni fog a jelenleg megállapí­tott 250 forintos csatornadíj. A lakossági hozzájárulás 50 ezer forint mind a négy községben.- Ezzel most teljes az infra­struktúra?- Igen, ez volt, ami még hi­ányzott. A következő, ami nyo­masztó lesz, az utak és járdák felújítása, amit a szennyvízbe­ruházás miatt halogattunk. (Folytatás az 1. oldalról) egyhangúlag szavaztak a kép­viselők), de nem zárkózott el attól, hogy Rétság önkormány­zatának kérelmét - a honvédel­mi ingatlanok tulajdonba adá­sa után - újratárgyalja. Ezután, egy héttel később - Rétság kérésére - Tolmács mó­dosította a 2000 márciusi ön- kormányzati határozatot. A tolmácsi képviselők elfogad­ták, hogy az említett 33 hektá­ros területet a Petőfi utca meg­hosszabbításának vonalában adják át. A közigazgatási határ mó­dosításának tárgyában Havai László, Tolmács polgármestere 2001 májusában írt levelet Gresina Istvánnak, Rétság pol­gármesterének. Havai László arról tájékoztatta kollégáját, hogy míg a Tolmács által át­adott területet Rétság térítés- mentesen veheti tulajdonba, addig a cserébe kapott terület­nél ez a kedvező lehetőség nem áll fenn. Mint a levélből kitűnik, Tol­mács képviselő-testülete to­vábbra is támogatja a közigaz­gatási területek cseréjét, de a terület tulajdonszerzési lehető­ségéről nem mond le. A terület értékéről a két önkormányzat­nak kell megállapodnia. Havai László azt is írásba foglalta: Tolmács község szennyvizének tisztítására szakemberek szerint alkalmas lenne a volt honvédségi tisztí­tó. Ha ezt a tisztítót Tolmács tulajdonba kapná, maradhatna Rétság közigazgatási területén. Ez esetben Tolmács nem csak közigazgatásilag adná át az említett területet, de a tulaj­donjogát is átadná Rétságnak. Mint a rétsági polgármesteri hivatalban megtudtuk, a máju­si tolmácsi levél óta is történ­tek már egyeztetések, végleges döntést azonban még nem hoztak az ügyben. NÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótatján, Erzsébet tér 6., Posta- fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ff negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom