Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-26 / 172. szám

2001. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Apák és fiúk Jtízű, ám nézetkülönbségektől lsem mentes családi csevely ré- J szese voüam a minap: a szülői házba hazalátogatva édesapám és öcsém társaságában - de sajnos, felnőtt fiaink nélkül - meghány­tuk, vetettük a világ dolgait. Elő­ször is mint mindig, jó szokásunk szerint, kedvenc csapatunk, a Fra­di csapnivaló játékát, BEK-esélyeit elemeztük, aztán a nagypolitiká­ba, meg a helyibe ártottuk ma­gunkat, végül családunk került fó­kuszba, gyermekeink jelenéről, jö­vőjéről beszélgettünk. Mindez magánügy is lehetne, ha nem kerültek volna szóba a nemzedéki ellentäek, amelyektől - bevallom - családunk sem men­tes. Hiszen apák és fiúk három nemzedéket, három kort, három társadalmi rendszert is - annak minden ránkragadt örökségével, belénkplántált szellemiségével, sajátos normáival - képviselünk. Családi eszmecserénk, fiaink mentalitását is ismerve, újólag megerősítette, mennyire másként gondolkodnak apák és fiúk a vi­lágról, nemzetről, családról, noha éppen az utóbbiban hosszú ideig „összezárva" éhek együtt. Még útban hazafelé, a vonalon is azon meditáltam magamban: a mindig is volt generációs ellenté­tek hogyan termelődnek újra, még ha más minőségben is, mennyire paradox ez a helyzet. Aztán ké­sőbb a családi körből kilépve, szé­lesebb horizontra helyezkedve, már az jutott az eszembe, hogy a mai magyar társadalomban már nem annyim az erkölcs, mint ko­rábban, sokkal inkább az értékek kategóriája körül jelennek meg leginkább a generációs ellentétek. Nem meglepő ez, hiszen csupán a rendszerváltás utáni időkben szá­mos, korábban preferált érték ke­rült süllyesztőbe, új értékek, nor­mák kerítitek rivaldafénybe. Felötlött bennem saját és kor­társaim példája alapján, hogy a mai apák talán minden korábbi­nál nehezebben tudják orientálni gyermekeiket, hiszen sokuknak maguknak is nehéz ezt az érték- váitást, ezt az értékzavaros álla­potot megélni és feldolgozni. Az átállás koruknál, korunknál fog­va még nehezebb, mint gyerme­keinknek, fiainknak, lányaink­nak. Ráadásul az apák közül so­kan a család utáni legnagyobb ér­téküket, a munkájukat is elvesz­tették. Csoda-e, ha nekik a minta­adás is nagy gondot jelenti Az apák zavarban vannak az érték­adással, gyermekeik meg a befo­gadással. Ebben az idiüinek aligha ne­vezhető pszichés állapotban az apák, a szülők egy része nem tud határozott utat mutatni, irányt szabni az utódok számára Ma Magyarországon egyes becslések szerint is tíz felnőtt közül hat-hét még mindig bizonytalan egzisz­tenciája A bérből és fizetésből élők egy része nem lehet biztos munkahelyében sem. Ezért fruszt­rált, értékzavaros állapotban lele­dzik. Hogyan, milyen mintát ad­jon gyermekeinek? A kérdés jogos, ám korántsem köüői, megvála­szolható. H a minden szülőnek újra lesz munkája, a családnak biz­tos megélhetése, az értékza­var is megszűnik. Az apák önbi­zalma helyreáll, újra tudnak érté­keket közvetíteni, fiaiknak utat mutatni, irányt is szabni. Híd olvasótábor a Vajdaságban (Folytatás az 1. oldalról) Imrével, Bordás Győzővel, Gobby Fehér Gyulával, Tari Istvánnal, Beszédes Istvánnal, Cs. Simon Istvánnal. A tábor szakmai programját a hagyományos elő­adások mellett a drámapedagó­gia módszereit is felhasználva egy folyamatosan épülő keretjá­ték adja, amely az áldozathoza­tal fontosságát állítja középpont­ba: ennek kiválasztásánál fontos szempont volt a közelmúltban szörnyű napokat átélt vajdasági régió. A szervezők igyekeztek válto­zatos programot összeállítani: lesz zentai kirándulás, ahol meg­ismerkednek a délvidéki ma­gyarság népviseletével, részt vesznek a zentai millenniumi sokadalom rendezvényein, meg­ismerkednek Zenta nevezetessé­givei. Szakértők segítségével is­merik meg a Vajdaság néprajzát, nyelvi hagyományait, a táj jelleg­zetességeit. Lesz még egész na­pos nyugat-bácskai kirándulás, ellátogatnak Adára és Újvidékre is. Komoly témaköröket is feldol­goznak, mint az emberi közös­ségek alapvető jellemvonásai, emberi és baráti kapcsolatok, de említhetnénk a nyelvi és kultu­rális identitás megőrzése, az alapvető emberi jogok, magyar­ságszemlélet témaköröket is. Harmadik témakörként tervez­ték a kisebbségi lét kérdéseit, a nemzeti azonosságtudatot. A munkát segíti a „Híd” olvasótá­bor naplója és szöveggyűjtemé­nye, amelyet Gyetvainé Szorcsik Angéla szerkesztett. Bíznak ab­ban, hogy a táborban megélt él­mények a résztvevőkben erősí­tik a magyarságtudatot, identi­tást, és mindezzel együtt önis­meretüket is. A tábor ideje alatt szervezett szakmai kirándulá­sok várhatóan maradandó él­ményt jelentenek majd vala­mennyi résztvevőnek. Jó ütemben épül a közlekedési vizsgacentrum Az autóstársadalom korosabb tagjai bizonyára emlékeznek rá, hogy Salgótarjánban hosszú évtizedeken át igencsak mos­toha körülmények között okították őket a gépjárművezetés­re. A gépjármű-vezetői oktatással foglalkozó szervezet is át­alakult időközben, majd a közlekedési felügyelet létrejötté­vel javultak a körülmények. A képzés mostoha feltételeit sze­rencsére valamelyest enyhítették azok a lelkiismeretes szak­emberek, akik ezzel foglalkoztak. Salgótarjánban, a Karancs utcában alig néhány hónapja kezdődött el a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet új vizsgacentrumának építése. hez képest lépéselőnyben van­nak. A cégnek ugyan nem ez a legnagyobb munkája az idén, de az egyik legfontosabb. Egy­részt azért, mert egy teljesen új épület kialakítását kezdhették meg ezzel, bízva abban, hogy a befejezését is ők végezhetik, ugyanis még csak a szerkezeti Az ügyvezető igazgató sze­rint a sikereikben a szorgalom és a pontos munka játssza a fő szerepet, ez a kedvező cégarcu­lat titka. Ezen az építkezésen is úgy dolgoznak, hogy a róluk ki­alakult kedvező képet ez az épület is erősítse. Üzletpolitiká­jukban fontos szerepet játszik, hogy építtető partnereik min­A második szintnél tartanak az építők, a tervezetthez képest lépéselőnyben vannak FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Az 1998-ban alakult salgótar­jáni Lakóházépítő Kft. az épít­kezésre kiírt közbeszerzési pá­lyázatot megnyerve hétről hét­re ütemesen teljesíti vállalt fel­adatát. Amint Kelemen Tibor ügyvezető igazgatótól megtud­tuk, az építkezés ütemezésé­nek megfelelően napra készen dolgoznak. Az első szakasz be­fejezési határideje szeptember 30-a, elkészült a második szint záró födémszerkezete és au­gusztus első napjaiban a tető- szerkezeti felépítmény kialakí­tását kezdik. Vagyis a tervezett­munkákra kötötték meg a szer­ződést a megrendelővel. A je­lenlegi szerződés 50 milliós ös­szeget képvisel, a munka nagy­ságrendjére pedig jellemző, hogy a cég éves teljesítménye _az idén már meghaladja a há­romszázmillió forintot. den tekintetben elégedettek le­gyenek a munkájukkal. Ezért is fordítanak olyan nagy figyelmet a minőségi munkára, amit a jö­vőben bizonyára erősít majd az ISO-minősítés rövidesen törté­nő megszerzése. ________g M ind többen támogatás nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Június végén 11749 nem pályakezdő és 906 pályakezdő munkanélkülit tartottak nyil­ván megyénkben: az előbbiek száma 338-cal csökkent, az utóbbiaké 58-cal növekedett az előző hónaphoz viszonyítva. Az ellátó rend­szerbe való beáramlás csaknem 18 százalék­kal növekedett, miközben a kiáramlás ismét csökkent. Salgótarjánban és Bátonyterenyén a munkahelyüket elvesztők 62 százaléka az iparból került az utcára. A munkaügyi köz­pontokban első alkalommal jelentkezők szá­ma az álláskeresők mindkét csoportjában emelkedett. A nyilvántartott munkanélküliek száma jú­niusban öt körzetben csökkent, míg a salgó­tarjániban stagnált. A létszámapadás 6 és 115 fő között változott. Az álláskeresők száma az egy évvel korábbi szintet is meghaladta a bátonyterenyei kistérségben. Az év hatodik hónapjában Salgótarjánban és környékén voltak a legtöbben állás nélkül, a munkaképes korúak 18,1 százaléka nem talált munkahelyet magának. Romlott a helyzet Bátonyterenyén és vonzáskörzetében, ahol 17,9 százalékos munkanélküliséget regisztrál­tak. A szécsényi körzetben 16,9 százalékos volt ez a mutató. Balassagyarmaton és Rétságon száz emberből tíz nem dolgozott, a pásztói kistérségben 9,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A pályakezdők az összes munkanélküli 7,2 százalékát képviselték júniusban, egy wmmmmamagmmmmmmmgmmmmammetm százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A nyilvántartást kérő fiatalok száma dinamikus növekedésnek indult, meghaladta az előző két év júniusáét, miközben a munkahelyet ta- lálóké alatta maradt az előző öt évinek. A kö­zépiskolát befejezők közül legnagyobb szám­ban a szakközépiskolások jelentek meg a munkaügyi kirendeltségeken, de a friss diplo­mások is többen voltak. Egyedül az alacsony iskolai végzettségűek száma mérséklődött a belépők között. Az elhelyezkedni nem tudók 46,4 százalé­ka nő volt a tárgyalt időszakban, arányuk március óta növekszik. Ugyancsak gyarap­szik a fizikai munkakörben elhelyezkedni szándékozók aránya (86,5 százalék), míg a szellemi tevékenységre aspirálóké mérséklő­dik. Éves szinten a nők, a segédmunkások, az alacsony iskolázottságúak, a 20 évnél fiata­labbak, illetve a 46 évnél idősebbek állomá­nya emelkedett az állástalanok táborában. A tartósan regisztrált munkanélküliek szá­ma kis mértékben, 3771-re csökkent négy hét alatt, de az előző júniushoz viszonyítva 189- cel többen két évnél is régebben kényszerül­nek kegyelemkenyérre. A nők aránya itt meg­haladja az 52 százalékot. Az álláskeresők csaknem 30 százaléka küzd tartósan elhe­lyezkedési gondokkal: ez a mutató 1,9 száza­lékkal magasabb, mint egy esztendővel ko­rábban volt. A már két éve munkanélküliek száma egy év alatt 410-zel bővült, őket egyre nehezebb visszavezetni a munkaerőpiacra. A megye hat munkaügyi kirendeltségén júniusban 2037 munkahelyet tudtak felaján­lani az álláskeresőknek. A munkaerő-kereslet az előző hónaphoz és az előző évhez viszo­nyítva egyaránt kisebb. Az építőiparban megduplázódott a munkahelyek száma, az iparban is bővült, a mezőgazdaságban to­vábbra is minimális a munkaerő-kereslet, míg a kereskedelemben és a vendéglátásban mér­séklődött az elhelyezkedés esélye. A nem anyagi szolgáltatások területén is kevesebben találnak megélhetést, mivel a közhasznú munka iránti igény csökkent. Közvetítéssel a májusinál 171-gyel kevesebben, 488-an talál­tak kenyérkereseti lehetőséget. Júniusban 3828-an részesültek rövidebb- hosszabb ideig munkanélküli ellátásban, létszámuk tovább fogyott. A szociális és jö­vedelempótló támogatást kapóké is csök­kent, az ellátásra nem jogosultaké ezzel szemben növekedett. Következésképpen: te­rebélyesedik azoknak a munkanélkülieknek a tábora, akik semmilyen állami segítségre nem számíthatnak. Májusban 4556-ra gyarapodott a foglal­koztatáspolitikai eszközökkel érintett állás­talanok száma. Közülük közhasznú munkát 1361-en végeztek, 993-an bértámogatás, 469-en munkahelyteremtő beruházási támo­gatás, 278-an munkatapasztalat-szerzési tá­mogatás mellett dolgoztak, 599-en pedig ta­nultak. ________________________________________________IKOUUI Erdeink ne váljanak a tűz martalékává! (Folytatás az 1. oldalról) A vonatkozó jogszabályok előírnak tűzvédelmi kötelezettségeket az erdőbir­tokosoknak, ha ezt végrehajtanák, sok­kal kevesebb erdő égne le az országban. Az euroharmonizációs követelmények miatt nemrégiben módosították az erdő tűzvédelméről szóló jogszabályt. Ez pe­dig az eddigieknél is keményebb előírá­sokat szab meg az erdőbirtokosoknak az erdők tűzvédelme érdekében. Az eddigi jogszabály, egy belügymi­niszteri rendelet és az erdőről szóló tör­vény a fokozott veszély időszakára ír elő intézkedéseket a védekezésről. A jogszabály azonban kibővült és ezen túl nemcsak a fokozott veszély idősza­kára, hanem az ezt megelőző időszakra is előír teendőket. Szabó János elmond­ta, hogy tapasztalataik szerint nagyon sokan nem ismerik eléggé ezeket a ren­delkezéseket. A vonatkozó jogszabály az erdőterületet tűzvédelmi szempont­ból rangsorolja. Ez függ az erdő állomá­nyától, attól, hogy sík vagy hegyvidé­ken van, milyen a látogatottsága, mi­lyen ipari tevékenység zajlik a közelé­ben, milyen a viszonya a lakott terület­hez, illetve a nyomvonalas létesítmé­nyekhez (közút, vasút). A 12/97-es BM-rendelet és melléklete tartalmazza mindazt, amit az erdőbirtokosnak erről tudnia kell. Besorolhatja az erdejét és ezt megküldi a katasztrófavédelmi igaz­gatóságnak és az erdészeti felügyelet­nek, ahol véleményezik, s ha szüksé­ges, kiegészítik, s ennek alapján törté­nik a nyilvántartásba vétel, illetve a be­sorolás. Ha ezzel egyetértenek, jóváha­gyó igazolással visszaküldik neki, ha nem, akkor eltérő indokolással kapja vissza. Ez pedig azért fontos, mert az erdőbirtokosnak eszerint kell védelmi tervet készítenie az erdő területére. Eb­ben szerepelnie kell, hogy miként akar­ja megelőzni az erdőtüzeket, a fokozott veszély időszakára milyen figyelő-, jel­zőszolgálatot akar működtetni. Vala­mint azt is tartalmaznia kell, hogy ha mégis tűz keletkezik, miként akarja el­hárítani. A rendelet tervidőszakot ír elő, amelyre meg kell határozni, hogy mi­lyen célt akar elérni, és hogyan akarja megvalósítani. Ez a jogszabály valójában az idén, június 1-jén lépett hatályba. Az állam feltételezi, hogy az állampolgárok jog­követők - mondta a tűzoltó szakember - ám de a gyakorlat mást mutat. Egyelő­re csupán egyetlen besorolást kaptunk meg, a Pilisi Parkerdő Gazdaságtól. Az erdőbirtokosságok száma pedig megha­ladja a százharmincat. A nyugat-európai országokban az er­dő védelme sokkal nagyobb hangsúlyt kap. Ausztriában nem ismerik az erdő­tüzet, csak a közút és vasút melletti er­dőtüzeket. Nálunk ez másképp van. Gyakran felgyújtják a parlagot, s onnan terjed át a tűz az erdőre, vagy eldobnak egy égő csikket, tüzet gyújtanak tiltott területen. Az erdők tűzvédelméről szóló jog­szabályban foglaltakat a nagy állami parkerdőgazdaságokon kívül senki nem tartotta be. A hírközlő eszközök többnapos tüzekről adtak már beszá­molókat, de azzal senki nem foglalko­zott, hogy az erdőbirtokos ott van-e a tűznél, mit tesz, ha az erdeje ég. A fo­kozott veszély időszakára azt mondja a jogszabály, hogy tűzvédelmi őröket és jelzőszolgálatot kellene működtet­ni, munkagépeket, eszközöket kellene készenlétben tartani, hogy tűz esetén bevethessék azokat. Erről a médiumok nem beszélnek, csak arról, hogy a tűz­oltóság eredményes-e vagy nem. Ha az erdőbirtokosság betartaná a számára előírt tűzvédelmi intézkedéseket, mind a tűzesetek száma, mind a bekö­vetkezett kár értéke felére lenne csök­kenthető. Egy-egy erdőtűz kapcsán a tűzoltó­ságoknak vizsgálni kellene, hogy az er­dőbirtokos a fokozott veszély időszaká­ra, vagy azt megelőzően megtette-e a kötelezettségeit. Ha nem, meg kell bír­ságolni. Tavasszal már felhívtuk az er­dőbirtokosságok figyelmét teendőikre, s a későbbiekben is tájékoztatni kell őket a kötelezettségeikről, s ha ez sem eredményez változást, szankciókat kell alkalmazni. Az eddig eltelt nyár nem szűkölkö­dött a kánikulában sem, keletkeztek is tüzek számos helyen. Furcsa módon addig nem volt tűzgyújtási tilalom. Ki tudja, miért, az is lehet, hogy elfeledték bejelenteni. Most már van tűzgyújtási tilalom, igaz, segít az értékek védelmé­ben az esős időjárás is. Ennek a tilalom­nak csak az a baja, hogy ez csak az er­dőterületeket érintő kétszáz méteres körzetre vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a parlagterületekre, amelyeket ugyan nem szabad felgyújtani levegő­védelmi jogszabályok miatt, azonban mégis megteszik. PÁDÁR ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom