Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-23 / 169. szám

SALGÓTARJÁN 2001. JÚLIUS 23., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ A földnek nincs jövedelme A kivezető út a szövetkezés, bármilyen formában A kormánynak észre kellene vennie, hogy az emberek azért akarják eladni a földjüket, és a magyar gazdák azért nem tudják bérbe venni, mert a földnek nincs jövedelme 0 mond­ta a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetségének elnöke. Nagy Tamás szerint adókedvezmények­kel kellene segíteni a földtulajdon megszerzését, a stabil földhasználati viszonyok kialakulását. Működő és verseny- képes üzemi méreteket ösztönző szabályok kellenének. Az agrárkoncepciót hiányolja az MOSZ nógrádi szervezetének elnöke is, aki szerint a termelő magára maradt. Mayer úr úgy véli: a kivezető út a szövetkezés, bármilyen formában, más­különben az unió szóba sem áll a magyar gazdákkal.- Mayer Antal, a Nógrád me­gyei szövetség elnöke, aki egy­ben a bogyós gyümölcsöt terme­lők szövetségének az elnöke is.- Ami a jövedelmezőséget il­leti arról különösen itt az észak­kelet-magyarországi térségben sajnos nem beszélhetünk. Nincs különbség kicsi, egész kicsi, kö­zepes vagy esetleg társasvál­lalkozás között. Nógrád megyé­ben a mezőgazdaságnak az el­múlt években nem volt kimutat­ható jövedelme, illetve vesztesé­ge volt következetesen, ami azt jelenti, hogy a 80-as évek végétől napjainkig folyamatosan tart a megyében a mezőgazdaságból a tőkekivonás. Van ebben termé­szetesen természeti, meg köz- gazdasági ok is, de itt azért első­sorban politikai okokat látunk, illetve a politika nem tudja, sok­szor nem akarja, de talán nem is tudja kezelni ezt a problémát, és hát ez egy súlyos zavart okoz fo­lyamatosan.- Arra gondolt-e, hogy nem szü­lettek meg azok a törvények, sza­bályozások, amik szükségesek ?- Pontosan, nincs koncepció, nincs koncepció a mezőgazdaság­gal kapcsolatosan. Tehát nincs egy rendszerbe foglalt agrárpolitika Magyarországon és mondom ez már több mint tíz éve igaz, és saj­nos körvonalazódni sem látszik, hogy mi is lenne a kivezető út. A bogyósgyümölcs-termelés Nóg- rádban most is, korábban is egy nagyon meghatározó része volt a családi kiegészítő jövedelemszer­zésnek. Ebben nincs változás. Ez működik, egy kis visszaesés után most talán még úgy is lehetne mondani, hogy területileg stabili­zálódott, sőt az elmúlt két évben még nőtt is a gyümölcstelepítési kedv és szándék. Ez az oldala a ter­melés és bizonyos fokig a feldolgo­zás viszonylag stabil. A baj alapve­tően ott van, hogy szétestek, meg­szűntek azok a szervezetek, ame­lyek ezt a tevékenységet korábban koordinálták, részben garantáltak bizonyos felvásárlási hátteret és ma a termelő legfőbb gondja az, hogy önmagára van hagyva és ne­ki gondja, hogy meglegyen gön­gyölege, neki gondja, hogy legyen felvevőpiaca, el tudja adni az áru­ját. Elvben nem lett volna szabad észrevegye a nógrádi termelő, meg a többi bogyósgyümölcs-termelő sem a rendszerváltozást, mert a pi­ac eddig is nyugat-európai piac volt, tehát nem vesztettük el, mint sok más ágazat ugye, elvesztette a keleti piacát. Ennek ellenére pont a szervezetlenség hiánya miatt itt is súlyos veszteséget szenved a ter­melő.- Hogyan lehetne ebből kilábal­ni?- Csak egy úton-módon, ön- szerveződéssel. Erre kényszeríteni senkit nem lehet, hogy szerveződ­jön, illetve lehet, mert az európai uniós csatlakozást követően ugye erre rá leszünk kényszerítve, az unió nem hajlandó Mayer Antallal szóba állni, vagy Kiss Péterrel, ő csak szövetkezetekkel hajlandó szóba állni, tehát én lehetek terme­lő, de nekem bent kell lennem va­lamelyik szervezetben. Most lehet ez egy szakmai szövetség vagy akármi, Nyugat-Európában is, és ott minden osztrák tejtermelő szö­vetkezeti tag és minden spanyol szamócatermelő is szövetkezeti tag. Termelhet egyénileg, de azt a piacra be sem engedik. M.GY Néhol már virágzik a Parlagfű. Felvételünk a salgótarjáni vasút­állomás közelében készült ____________________FOTÓI FABAGÓ ZOLTÁN A déli országrészben már el­kezdődött a legerősebb allergén gyom, a parlagfű virágzása, a nö­vény pollenjéből egyelőre kis mennyiséget mértek - tájékoztat­ta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) aerobiológiai hálózata az MTl-t pénteken közleményben. A szolgálat felhívta a figyel­met, hogy még most sem késő elvégezni a gyomnövény kaszá­lását a tömeges virágzás előtt. A szolgálat országszerte tizenhá­rom helyen - Békéscsabán, Deb­recenben, Győrben, Kecskemé­ten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szekszár- don, Szolnokon, Zalaegerszegen és két fővárosi helyszínen - mé­ri a virágzó növények pollenjé­nek légköri koncentrációját. Az érdeklődők a www.parlagfu.hu internetes oldalon is tájékozód­hatnak az aktuális pollenadatok­parlagfű ról, valamint informálódhatnak a parlagfű irtásával kapcsolatos tudnivalókról, és orvosi taná­csokat is kaphatnak. A jelentés szerint egyébként az elmúlt na­pokban a meleg hatására or­szágszerte emelkedett az allergé- nek koncentrációja a levegőben. A mérőállomásokon közepes és magas koncentrációban regiszt­rálták a fűféléket. A jellegzete­sen nyári gyomok - a csalán, az útifű, a lórum - virágporának légköri koncentrációja mellett növekszik a libatopfélék pollen­jének jelenléte is a levegőben. A hálózat tájékoztatója sze­rint az ugyancsak sokaknak al­lergiás tüneteket okozó penész­gombák is elszaporodtak a leve­gőben. A gombamérgezésekről... A gomba az emberiség ősi táp­láléka, fűszere. A gomba íze és zamata miatt is közkedvelt. Az európai kétezer gombafaj­ból viszont csak alig száz faj ehe­tő és kb. félszáz mérgező. A halá­losan mérgezők száma pedig kb. fél tucat, pl. a fehér és zöldes­szürkés gyilkos galóca, vagy a fenyvesekben található turján­gomba. Minden mérgező gom­bának van ehető párja is, pl. az említettek esetében az ehető ga­lócák, vagy az ehető csiperkék, vagy a galambgombák. Ez utóbbi között van hánytató galambgom­ba is. A gombamérgezésekből éven­te általában 10 fő alatt van ha­zánkban a halálesetek száma, de ezek is elkerülhetők kellő gomba- ismeret ösetén. Minden gomba­gyűjtőnek, fogyasztónak, ismerni kellene a „gombák tízparancsola­tát”, melyekből ezúttal csak a leg­fontosabbakat említjük: Mindenki ismerje meg a gyil- kosgalóca-fajokat, fiatalon idő­sen, hogy ki tudja választani az ehetők közül. Kizárólag csak a biztosan ismert gombafajt gyűjt­sük étkezésre, vagy gombaszak­értővel ellenőriztessük. Házaló­tól, idegentől sohasem vegyünk gombát. Idős gomba, állott gombás étel már akár egy-két napos is lehet mérgező, a fehérjék bomlása mi­att. Nem igaz az a megállapítás sem, hogy a leforrázott, jól meg­sütött gomba nem lehet mérge­ző, ugyanis a gyilkos galóca máj- és vérmérgei hőállóak. Az sem igaz, hogy az ezüstka­nál ha nem feketedik meg a gom­bás ételben, az biztosan nem mér­gező. Az ehető gombák is okoz­hatnak emésztési problémákat, ugyanis a gomba pektin- és kitin- tartalma nehezen emészthető. így a fogyókúrázók is ehetik. Gombamérgezések esetén minden esetben jelentkezni kell az orvosnál. Előtte ha lehet hány- tassuk meg a mérgezetteket. Van­nak hánytató mérgező gombák is, pl. a galambgomba, vagy a világí­tó tölcsérgomba. Hányás esetén eltávolodik a méreg anyag zöme a szervezetből. A tüneteket illetően veszélyesek, ha 8-10 órán túl je­lentkezik, így pl. a gyilkos galóca fogyasztása esetén. A megbete­gedést okozó gombás ételmara­dékot, esetleg tisztítási hulladé­kot őrizzék meg mintaként. Megyénkben Salgótarjánban, a vásárcsarnok területén, hétfőn reggel 6 órától, szombat délutá­nig van gombavizsgáló szakel­lenőr, aki a teljes nyitvatartási időben végzi a vadon termő gombák vizsgálatát. Az árusítás­ra bevitt gombákon kívül a lakos­ság által saját fogyasztásra sze­dett gombákat díjazás nélkül megvizsgálják. Balassagyarmaton a piac terü­letén egy szakellenőr hétfő, kedd, csütörtök, péntek, szom­bati napokon 6-14 óráig végez gombavizsgálatot. Szerdán nincs szakellenőr, ezért az árusítás is szünetel. A lakosság által szedett gomba vizsgálatát szintén díjta­lanul elvégzi. Mindezek ellenére, illetve ezek figyelembevételével ajánla­tos az ehető gombák fogyasztá­sa, mert a gombák táplálkozá­sunk kiegészítői és rejtett tarta­lékai. KIS SÁNDOR A törvények mindenkire vonatkoznak A Nógrád Megyei Hírlap júli­us 2-i számában olvastam egy cikket, melyben közlik: az Egye­sült Államokban a magyar szár­mazású George Pataki, New York szövetségi állam kormány­zója aláírta azt a határozatot, mely megtiltja a mobiltelefonok használatát gépjárművezetés közben. Nagy a valószínűsége, hogy ott szigorúan be is tartják az illetékes szervek, nem úgy, mint városunkban, annak elle­nére, hogy ilyen rendelet már ré­gen funkcionál ugyanúgy, mint a magnók, rádiók bömböltetése tiltását illetően. Naponta tapasz­talni ezek durva megsértését. Nincs változás a gyorshajtás terén az iskolák környékén, a város közlekedési morálja, an­nak megfelelő technikai biztosí­tását illetően. Ennek tragikus helyzetét nem veszik komolyan. Július 11-én nyilatkozott egy ki­emelkedő helyzetben lévő úr, azonnali intézkedést ígért, (ed­dig miért nem tette?) nem elő­ször értesült a tragédiákról. Töb­ben úgy vélik, közeleg a válasz­tás. A litkei csomópont vonatko­zásában, illetékeseknek el kelle­ne gondolkodni a büntetőjogi fe­lelősség esetleges alkalmazásá­ról. Nagy a balesetveszély a Me­redek úton, a Gagarin iskola kör­nyékén, ahol szintén volt már halálos baleset. Két évvel ezelőtt volt egy kerekasztal-beszélgetés, melyet a Megyei Hírlap szerve­zett a közlekedési rendőri veze­tőkkel. Felhívták a figyelmet fek­vő rendőrök elhelyezésének szükségességére, azóta nem tör­tént semmi a megoldást illetően. Lehet hivatkozni pénzhiányra, mint a várost elkerülő út megépí­tésének halasztgatása esetén. A médiákban hallott, olvasott tájé­koztatások alapján fel kell tenni a kérdést, a sok elpocsékolt mil­liárdokból nem lehetett volna megoldani ezeket az emberélete­ket követelő, abnormális csomó­pontproblémákat. A város több pontján a tiltó táblák ellenére a járdán parkol­nak a gépjárművek, pl. a Mere­dek úton a nap 24 órájában 25-30 darab. Miért nem intéz­kedtek a rendőri szervek? Ez nem polgárbarátság, hanem megalkuvás, lejáratják a rendele­teket, esetenként a törvényeket. Érdemes odafigyelni, mit mon­dott a közelmúltban a miniszter- elnök úr: a törvények, rendele­tek, az egész ország valamennyi állampolgárára vonatkoznak. Felháborító az olyan tevé­kenység is, melyet K. úr folytat a Damjanich úton: július 2-án a la­kása előtt légfegyverrel lelőtt a tv antennájáról egy balkáni ger­lét. A szomszédok elmondása szerint több féllábú feketerigó is látható e tájon. K. úr így szóra­kozik. Látva a történteket, kö­zöltem vele, hogy súlyos sza­bálysértést követett el, ugyanis lakott területen légfegyvert használni tilos, főleg madarakra lövöldözi. Kérdezem, homo sa­piens, vagy csak utánzat? Saj­nos, lég-, és lőfegyverekkel, fele­lőtlen. Magyar állampolgárok olaszokkal együtt komoly pusz­títást végeznek a madárvilág­ban. Ez ellen is nagyon határo­zottan kell fellépi, intézkedni, amíg nem késő. _____________________OZSVÁRT BARNABÁS Salgótarján Volt egyszer egy bányásztalálkozó... A Nógrád Megyei Hírlapból jutott tudomásomra, hogy kik voltak a főszervezői a szorospataki bányásztalálkozó­nak. Kinek szervezték ezt a nagy bulit? A bányászoknak, vagy a bizalmiaknak, mert a bányászok nem szívderítő él­ménnyel mentek haza. Kérem, az újság szerint ebédet ígértek, de kinek volt ebéd, mert a bá­nyászok 80 százaléka éhesen ment haza, többek közt én is. 51 éve fizetem a szakszerve­zetet, de 16 éve semmi hasznát nem veszem. Erre az évre több mint ezer forintot kért a bizal­mi, amiből egy kilogramm fi­nom kolbászt vehettem volna, de a találkozón még 10 deka­gramm sem került belőle. Ti­zennégy év óta semmiféle ren­dezvényen nem vettünk részt a férjemmel, ahol ott lett volna a helyünk, mert mozgássérültek vagyunk és bottal járunk. A bi­zalmi telefonált, hogy kettőn­ket felír, tehát elmentünk, de nem kellett volna, legalább nem lennék tele lelki fájdalom­mal, tele idegességgel, látni azt a visszásságot, ami ott volt és egy kis cetlin spóroltak, hogy nem csináltak eleget belőle. Sok olyan embert láttam, aki több adag kolbászt vitt azok­nak, akiket nem illetett meg és a mi bizalmink is olyan embe­reknek adta a jegyeket, akik so­ha nem dolgoztak a bányában. A másik dolog az, hogy a szervezők arra nem gondoltak, hogy esetleg az idős, bottal já­ró emberek le szeretnének majd ülni? De hová? Mert ülő­hely az nem volt, hol itt tá­maszkodtunk a botra, hol ott, mert mi nem bírunk a földre leülni. Ez a sokadik felháborító dolog volt a szervezők részé­ről, mert még egy maszek kol­bászsütő sem volt felállítva, hogy legalább pénzért tudjunk vásárolni kaját és italt. Bizalmink annyi jegyet osztott szét, hogy a bizalmiak család­jának elég volt, mert ők magu­kat nem hagyták ki az ingyen kajából és ezért fizetjük a szakszervezetet, hogy a bizal­miak 5-6-szor jóllakjanak? Kérdem én, hogy hová teszik a pénzt, amit összeszednek már januárban, februárban és csak decemberben számol el vele, addig ő használja a pénzünket. Kérem, ha az újságíró en­gem kérdezett volna meg én is elmondtam volna, hogy 16 éve­sen kezdtem Petőfibányán, mint vájártanuló. 1951 január óta itt élek Nagybátonyban, itt a szorosi bányánál kezdtem dolgozni, a 17. életévemet már itt töltöttem be, aztán dolgoz­tam a Kossuth-tárón, ahol bal­eset is ért, aztán Kossuth-lejtő- sön, majd következett a katali- ni bánya, végül 1970-1987-ig Szorospatak minden bányájá­nak jártam a belsejében és nem szétnézni, hanem dolgozni! 1951-1957 szilveszterig a bá­nyában dolgoztam, 51 éve va­gyok szakszervezeti tag. Na­gyobb megbecsülés járna, 80 évet dolgoztunk ketten a fér­jemmel, és olyanok hozták ha­lomszámra a sült kolbászt, akik bányát se láttak soha, mi meg a férjemmel egy jegyet kaptunk, de azt is úgy, hogy a bizalmi nem bírt minket ldkerüli, de a fiának odaadta a jegyet, aki itt- ott dolgozott a bányánál, itt se, meg ott sem. A szervezőknek sokkal körültekintőbbnek kel­lett volna lenniük ilyen dolgok­ban, mert a nyugdíjas bányász már nem 20 éves, hogy min­dent ki tudjon állni, pl. 50 mé­teres sorokban állást, mert a ta­lálkozón ez volt. __________________________FARKA» BÉLÁNÉ B átonyterenye Pezseghet még újra a víz? Jó néhány évtized eltelt már azóta, hogy a bá­nyászok egy csoportja kincset érő vízre bukkant - miközben szenet kutatott - a 21-es út mátraverebélyi szakasza mellett. Egy szemtanú így emléksziki vissza:- A földeken kapáltunk, mikor nagy zúgás törte meg a csendet. Az egyik bányász kiáltott, hogy jön a víz, nagyon nagy nyomással. Mire a másik megkérdezte, hogy milyen víz? Borzasztó sós - volt a válasz. ...Később valami csapfélét tettek be a forrás helyére, hogy azon csordogáljon és bárki ihas­son belőle. Hamar híre ment a „fúrós víznek” és egyre többen itták. Valaki még elemzésre is el­küldte, ahol megállapították, rengeteg hasznos ásványi anyag van benne. A 90-es évek végén elapadt a forrás. Néhá- nyan egy különleges pumpát barkácsoltak, ami­vel lassan ki lehetett pumpálni a mélyben csor­dogáló nedűt. A „fúrós kútnak” voltak állandó vendégei is Pécsről, Debrecenből, Kecskemét­ről, Tokajból. Egy debreceni főorvosnő majd­nem ökölre ment, mikor a kútnál segíteni akar­tak neki. Azt hitte, hogy csak a vizet akarják ki­szívni előle. Egy tokaji vállalkozó azt mondta, „annyi tokajit kapok érte, ahány litert viszek”. Kecskemétre is elért a verebélyi csodaforrás hí­re, ahonnan szintén egy doktornő járt. Azt mondta: „Édesapám nagyon beteg volt, s valaki ajánlotta neki ezt a vizet. Amióta issza, azóta semmi baja”. Nemrég voltam Kisterenyén, ahol szintén van egy forrás. Rengetegen isszák a vizet, s az élel­mesek palackba töltve eladják. Jó ez a víz is, sok árványi anyag van benne. De még az ide járók egy része is tudja, „a verebélyi vízben sokkal több volt!” ______________________________________________________(FISSZAI NÓGRÁDI HÍRLÁP KÖZÜLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/3832-478, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ff egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042 * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. i az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom