Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-23 / 169. szám

2001. JÚLIUS 23., HÉTFŐ M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Szűz Mária édesanyjának ünnepe Szent Anna napján Dávid Ibolya mondott köszöntőt Balassagyarmaton Dávid Ibolya igazságügy-miniszter mondott köszöntőt a Palócföld egyik legnagyobb helyi ünnepén FOTÓI ÁN Bizakodóak lehetünk, elbizakodottságra nincs okunk „Kimondalak!” Mikor kisgyerek voltam, alig vártam, hogy nagy legyek. Gon­dolom ezzel nem csak én voltam így. Akartam házat, kocsit, fér­jet, munkát. A legjobban mégis azért szerettem volna felnőni, mert azt hittem, a felnőttek nem irigyek, nem beszélnek csúnyán, nem akarnak rosszat mások­nak. Sajnos felnőttem. Rádöbben­tem a „nagyok” rosszabbak, mint a kicsik, hisz „nagy tétel­ben” játszanak. Szomorúan ta­pasztalom nap mint nap, a gá­lád felnőttek világát. A képmu­tató, a gátlástalan emberek egy­re többen lesznek. Nem azért ba­rátkozunk, mert egy jót akarunk beszélgetni, teázni, vagy kirán­dulni menni. Pletykálni aka­runk, kibeszélni, meglesni a másik embert és örülni más ká­rán. Ez felháborító dolog és min­dig ideges leszek, ha azt tapasz­talom, hogy egy ismerősöm a sárga földig lehordja a barátját, rokonát, szomszédját, akinek előző nap még mindent megtett, odaadott. Harmadnap szintén jóban lesznek, de már minek? Azért, hogy csütörtökön egy má­sik „hallgatónak” elpanaszolja, hogy hogyan bántak el vele és el­pletykálja: „biztos jóban van a főnökkel..” A fenti eszmefuttatásom bizo­nyára senkitől nem idegen. De idegesítő! Felháborító, ráadásul olyan, mint a lepra. El lehet kap­ni, terjed, s a végén még a foga­inkat is otthagyjuk - ha tettleges- ségig fajul a rágalmazás. ________________________________(FlStZAI (Fo lytatás az 1. oldalról) Nem lehet senkit édesanyává kinevezni. Képzeletbeli, virtuális édesanya sem létezik. A harmadik évezred sokak szerint a család és az élet védel­mének kérdésével szembesít mindannyiunkat - utalt rá az igazságügyi tárca vezetője. - A család olyan szeretet- és szolida­ritásközösség, amely egyetlen in­tézményként képes a társada­lommal együttműködve az em­beri személyiség teljes kiérlelé­sére. A család az ember önazo­nosságának biztosítéka - tette hozzá Dávid Ibolya, nagyobb családnak a nemzetet nevezve. A politikus asszony arra is ki­tért, nemsokára Szent István napja lesz. Az elmúlt év során igen sokat emlékeztünk állam- alapító királyunk máig álló törté­nelmi alkotásáról: a keresztény magyar állam ezeréves fennállá­sáról. Mint megfogalmazta, aho­gyan nemzeti lobogónk, úgy ma­gyar önazonosságunk is hármas jelű: nemzeti, keresztény és eu­rópai. E hármasság jegyében éli meg minden magyar az életét, határainkon innen és túl egy­aránt - mondta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter vasárnap Balassagyarmaton. A Szent Anna palóc búcsú szervezői ebben az évben a kár­pát-medencei magyarság nagy családjának ünnepévé igyekez­tek emelni a hagyományos nép vallásos eseményt. D.l. (Folytatás az 1. oldalról) Túlságosan sokan vannak olyanok, akiket a történelem vi­harai sodortak határainkon túl­ra, és fájdalmasan sokan olya­nok, akiket viszont a határok léptek át. Éppen ezért adjunk hálát, hogy nekünk, magyaror­szági magyaroknak megadatott, hogy magyar földön ünnepel­hetjük hazánk fennállásának ez­redik évfordulóját. A politikus köszöntőjében utalt rá, népek százai éltek előt­tünk a Kárpát-medencében. Olyan népek, melyek már eltűn­tek, és nyomaik csak a földben találhatók meg. Egyedül mi, ma­gyarok maradtunk meg itt ezer évig, amit Szent Istvánnak, ál­lamalapító királyunknak kö­szönhetünk. Magyarnak lenni sohasem volt könnyű, és ma sem az - mondta Glattfelder Béla, aki úgy vélte, magyarnak megmaradni, hagyományainkat, értékeinket megőrizni a jövőben sem lesz könnyű feladat. A politikai államtitkár szerint ma talán bizakodóbbak lehe­tünk, noha elbizakodottságra nincs okunk. Ám ezerévnyi ta­pasztalattal a hátunk mögött, és mert saját kezünkbe vehettük sorsunk irányítását, okkal hihe­tünk abban, hogy kijavíthatjuk, amit eleink elhibáztak, jóváte- hetjük a bűnöket, visszaszerez­hetjük, amit egykor elveszteget­tünk. A hit, a remény és a szere­tet - ezt a három eszményt nem veszíthetjük mindehhez szem elől - fogalmazott a gazdasági tárca államtitkára hozzátéve: így nem hagyjuk kihasználatlanul azokat a lehetőségeket, amelye­ket a sors adott. Két egyház képviselője szen­telte fel a Glattfelder Béla által Szavlik Zoltán polgármesternek átadott millenniumi zászlót, Se­ben István evangélikus lelkész és Görbe József katolikus plébá­nos. A szalagot Manda Lászlóné kötötte fel a zászlóra. A Nógrád megyei közgyűlést annak alelnöke, Betz József kép­viselte Legénden, ő adta át a me­gyei zászlót és a megyei közgyű­lés felhívását. Betz József beszé­dében azt mondta, igyekszünk megfogalmazni ezer év tanulsá­gait, ugyanakkor próbáljuk tudo­másul venni, hogy új kor kö­szöntött a vüágra, Közép-Kelet- Európára, az egykori szovjet zó­na népeire. Keressük ebben az új korszakban a helyünket, a he­lyes döntéshez viszont támpon­tok kellenek. A magyar állam ezer éve a keresztény kultúrkör történelmének része - mondta az alelnök. - A magyar állam születése is a kereszténység ke­leti térhódításának volt köszön­hető, annak közösségeszménye­ire, alapelveire és erkölcseire épült. Betz József hozzátette: Ezek az alapelvek egy ezredéven át eredményes közösségmegtar­tó erőnek bizonyultak, és szerin­te remélhető, hogy a következő évszázadokban is ez lesz a ma­gyarság legfőbb vezérfonala. Kevésbé fontosak már a pártpolitikai ideológiák Legyünk méltók múltunkra, méltók és büszkék magyarsá­gunkra - mondta Farkasvölgyi Zsolt, Csécse polgármestere a község szombati, a római katolikus templomban megtar­tott ünnepségén, amelyen átadták a településnek a millen­niumi zászlót. Egyházi áldás a millenniumi zászlóra FOTÓ, GYURIÁN TIBOR A millenniumi ünnepségen külön köszöntötték Juhász Gá­bort, a térség országgyűlési kép­viselőjét, és dr. Szabó Sándort, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét. Farkasvölgyi Zsolt polgármester szólt arról, az utóbbi 12 év ismét bebizonyí­totta a magyarok tehetségét, ám nem feledkezhetünk meg a ránk leselkedő veszélyekről sem: a hagyományos értékek háttérbe szorulásáról, mint a család, a szülők, az idősek tisztelete. Hi­szen ezen értékek követése biz­tosította a magyarság fennmara­dását. Kell a múlt ismerete és tisztelete ahhoz, hogy ezek a kö­vetkező nemzedékek számára is értékek legyenek - tette hozzá a falu vezetője. Szabó Sándor ünnepi beszé­dében úgy fogalmazott, Magyar- ország történetében lezárult és egyben elkezdődött egy kor­szak. Véget ért az a szakasz, amelyet rendszerváltoztatások­kor átmenetnek szokás nevezni. Ugyanakkor olyan korszak kez­detén állunk, amikor feltehetjük azt a kérdést, mi a helyünk, a hi­vatásunk Közép-Európában. A hivatalvezető kifejtette, a XIX. század végén összeomlott egy régi világ - ez, sajnos az emberi lelkekben zajlott le. Ebből az összeomlásból nőtt ki az oly sok kegyetlenséget, vért és barbársá­got hozó XX. század. Ekkor kö­szöntött be az úgynevezett rela­tivizmus korszaka - folytatta - amikor megroppantak a korábbi bizonyosságok, nem léteztek igazi sarokpontok. Mint Szabó Sándor kitért rá, az I. világháború eredménye­ként összeomlott a régi politikai rendszer vüága, így az ideológia szintjén is teret kaphattak olyan szellemi és politikai erők, me­lyekből a fasizmus és a kommu­nizmus gyökerezett. Ezek az ideológiák teljes egészében ki­szorították az ember személyes felelősségének filozófiáját.- Tagadhatatlan, hogy a II. vi­lágháború után a modem világ azt már elérte, hogy Európa szí­vében faji vagy osztályi alapon már nem lehet embereket meg­semmisíteni, de az elmúlt 40-50 esztendő arra még nem volt ele­gendő, hogy a bajt a gyökerénél orvosolja - fogalmazott Szabó Sándor, hozzátéve: a személyi felelősségre épülő világ megte­remtése ránk, a XXI. század em­bereire vár, mindannyiunkra. Ehhez be kell látni, hogy a párt- politikai ideológiák már kevés­bé fontosak, mint korábban le­hettek. A Nógrád Megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője hangot adott annak: a politikában való­jában csak kétfajta rendszer lé­tezik. Vannak azok a rendsze­rek, amelyek az emberben rejte­ző rossz hajlamokat szólítják meg, mint az erőszak, az irigy­ség, a lustaság vagy az önzés. Es van az a társadalmi rend, mely az emberekben lakozó jóra, sze­lídségre, szorgalomra és az oda­adásra épít. A kormány nevében Szabó Sándor adta át a millenniumi zászlót Farkasvölgyi Zsolt pol­gármesternek. A zászlót - amelyre zászlóanyaként Forró Ferencné kötötte fel a szalagot ­dr. Varga Lajos apát és Kiss László plébános szentelte meg a szombati szentmise keretében a csécsei ünnepségen. 0.1. Nagy érdeklődés kisérte a Mátra Autóbázis Kft. hét végén tartott bemutatóját Salgótarjánban, a Fő téren. A legújabb Skoda Fabia model- lek aratták a legnagyobb sikert, hiszen kedvező áruk igazi nyugati technológiákkal, felszereltséggel párosul! _____________fotói pu S algótarjáni fúvóssiker A közelmúltban, Mosonmagyaróváron rendez­ték meg a vasas fúvószenekarok VII. országos talál­kozóját, amelyen nagy sikert aratott a Nógrád me­gyét képviselő salgótarjáni Kohász fúvószenekar. A részt vevő együttesek először a város több pontján adtak térzenét, ezáltal is ráirányítva a kö­zönség figyelmét az eseményre. Az ünnepélyes megnyitón váltott karnagyi vezénylettel egyesített zenekar fújta az indulókat. Ezt követően, a Flesch Károly Kulturális Központban tartották a feszüvál- hangversenyt, amelyen a zenekarok bemutatták önálló műsoraikat. A Boros Sándor által vezetett salgótarjáni Kohász fúvószenekar hatalmas közönségsikert aratott színpadi produkciójával, tovább növelve jó hírne­vét. A jelentős zenei hagyományokat őrző együttes hírnevét mutatja, hogy tagjai között egyre több a fi­atal. Nemzetközi hírű nógrádiak Dél-Korea, Taejon. Az igen rangos, tizedik nemzetközi fotó- művészeü szalonon Homoga Jó­zsef két, Molek Csaba egy képé­vel szerepel a tárlaton és a repre­zentatív vaskos kötetet jelentő katalógusban. Ezen, a világ egyik legrangosabb nemzetközi pályázatán Homoga József „Álom” című fotójáért bronz­plakett elismerésben részesült. Németország - Herinden- heim. A németországi kisváros fotóklubja hatodik alkalommal hirdette meg nemzetközi fotó­pályázatát és kiállítását. A Nóg­rád Megyei Fotóklub kollekció­jából a zsűri Brunczel Tibor, F. Csaba Mária, Herbst Rudolf Homoga József és P. Tóth László alkotásait mutatta be a tárlaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom