Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-11 / 133. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN m BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2001. JÚNIUS 11., HÉTFŐ A mérnökség éltető ereje legyen a kamara! A Magyar Mérnökegyletet 1989-ben alapították meg, s két évvel később Nóg- rád megyében is megalakult. Az 1996-ban megalkotott kamarai törvény szel­lemében még abban az évben alakult meg a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, amely nemrégiben tartotta meg a 2000. évi tevékenységét értékelő taggyűlés­ét. Ez után beszélgettünk Kövesi Tibor megyei kamarai elnökkel.- Az elfogadott stratégiai program hogyan határozza meg a fő feladatokat?- Stratégiai célként határoztuk meg, hogy a mérnökség vállaljon nagyobb részt a ma­gyar társadalom fejlődési irányainak megha­tározásában, a jobb emberi társadalom épí­tésében, a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Ezáltal nő - növekedhet - a mérnök, a mérnöki tevékenység társadalmi elismertsége is. Ami pedig a fő feladatokat il­leti - válaszolta Kövesi Tibor - mindenek­előtt a „Minden mérnök kamarája” jelmon­dat mind teljesebb megvalósulását akarjuk. S ennek érdekében mind több mérnököt hívni, befogadni, beszervezni a kamarába, mert a tagság létszámát jelentősen növelni kell.- Kérem, kifejtené ennek a jelmondatnak a tartalmát ?- Ez valójában kettősséget jelent. Vagyis tartozzon a kamarába minden mérnök, de tartozzon bele minden mérnöki tevékeny­ség is. Az előbbi csak tendenciájában érvé­nyes, mert azt soha nem érjük el, hogy mim den mérnök kamarai tag legyen, de azt sze­retnénk elérni, hogy minden mérnöki tevé­kenység a kamara hatáskörébe, irányítási, jóváhagyási körébe kerüljön. Ne csak a je­lenlegi tervezői, szakértői tevékenység, ha­nem terjedjen ki a kutatásra, fejlesztésre, beruházásra, kivitelezésre, üzemvitelre, műszaki oktatásra, tudományos tevékeny­ségre.- Valójában mekkora a Nógrád Megyé Mérnöki Komám, milyen szervezeti felépí­tésben, s miből működik?- A jelenlegi taglétszámunk 204 fő, mely majdnem kétszerese a négy évvel ezelőtti alakuló létszámnak. Ezzel azonban nem va­gyunk megelégedve. A stratégiai program­ban megfogalmazottak szerint ezt a számot a négyéves ciklus végére meg kellene dup­lázni. Ha a „minden kamarai tag hozzon egy új tagot” célkitűzés érvényesül, akkor ez bekövetkezik. Én azonban nem vagyok annyira opümista és naiv, hogy ezt minden­ki meg tudja tenni. A területi kamarák szervezeti felépítését a törvény írja elő. Van elnökségünk, etikai­fegyelmi, valamint felügyelőbizottságunk. Helyi csoport alakult Balassagyarmaton és Bátonyterenyén. Három szakcsoport tevé­kenykedik, a vízépítési, környezetvédelmi és épületgépészeti szakterületen. A kamara önfenntartó, állami támogatást nem kapunk. Bevételi forrásunk a tagdíjak és a szponzori támogatások. Ez csak arra elég, hogy a törvényben előírt kötelezettsé­geinket ellássuk, s ezen kívül csak néhány feladatra jut, amit fontosnak ítélünk. Példá­ul a megye négy műszaki szakközépiskolá­jában ez év őszén harmadik alkalommal hirdetjük meg a szakmai tanulmányi ver­senyt a végzős diákok között. Az építészka­marával közösen iskolánként ötvenezer fo­rintot tudunk a díjakra felajánlani. Szakiro­dalom-állományunkat folyamatosan növel­jük nagy értékű szakkönyvek és CD-k vásár­lásával. Mérnökeink a kamara irodájában bármikor hozzáférhetnek. Most vettük be a programba, hogy felmérjük a műszaki felső- oktatásban tanuló Nógrád megyei hallgató­kat, s a kamara sajátos eszközeivel segítjük őket tanulmányaik végzésében. Ösztönözve arra, hogy a diploma megszerzése után mind többen maradjanak itthon, vállaljanak munkát a megyében. Ehhez segítségül hív­juk a kamarai tagvállalkozókat, cégtulajdo­nosokat és más megyei cégeket.- Hogyan találják meg a szponzorokat?- Az idén tizedik alkalommal rendeztük a mérnökbált, és mint minden alkalommal, most is telt ház volt. Ma már ez társadalmi esemény. Ez is bizonyíték arra, hogy mér­nökeink mennyire igénylik az együttlétet, a baráti, szakmai beszélgetéseket. Azt találtuk ki ezelőtt küenc évvel, hogy a mérnökbál­hoz kapcsolva keresünk szponzorokat. Aki támogatja a kamarát, kap két tiszteletjegyet a bálra és_ megjelenítjük a nevét a meghívó­kártyán. Úgy látszik, hogy ez ma már jó rek­lám, mert ez évben 34 támogatónk van. Ter­mészetesen itt nem áll módomban vala- mennyiüket felsorolni, kiemelni pedig sen­kit sem kívánok, ezért mindegyiküknek megköszönjük e helyütt is a támogatást. Közülük többen is mondták, hogy jó célra adták pénzüket. Az idén másodszor adtuk ki az Év tervezője díjakat öt szakterületen és először az Év mérnöke díjat. Most a szpon­zorok pénzéből erre a célra is jutott. Erre kü­lön ajánlottak fel pénzt az adományozók.- A nagyvállalatok megszűntek, ahol cso­portosan dolgoztak a mérnökök A sok apró cégnél tevékenykedő mérnököket hogyan tud­ják bevonni a kamarai munkába?- Meg kell találni hozzájuk a hangot, a kapcsolatokat. Itt két csoportról kell beszél­ni: az egyiket azok alkotják, akik törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött önálló mérnöki tevékenységet - terve­zés, szakértés végeznek. Részükre kötele­ző a kamarai tagság. Kapunk olyan jelzése­ket, hogy néhány esetben az engedélyező hatóságok nemcsak a kamarai jogosítvá­nyok birtokában lévő mérnökök tervét fo­gadják el és engedélyezik. A kamara a jogo­sultságok ellenőrzése céljából - a törvény szerint - az építési engedélyek nyilvántartá­sába betekinthet, az illetékes hatóságtól tá­jékoztatást kérhet. Ezzel a jogunkkal már ez évben élni fogunk, s így néhány kollégát a kamarába terelhetünk. A létszám majdnem felét alkotják azok a mérnökök, akik olyan tevékenységet végez­nek, amelyhez nem kell kamarai tagság. Azért vannak közöttünk, mert bizonyára úgy érzik, hogy tartozni kell valahová. Mivel a létszám je­lentős növelése ebből a cso­portból lehetséges, az ő meg­nyerésük döntő fontosságú. A velük való kapcsolatépítés na­gyon komoly PR- tevékenységet igényel. Jelen­tős szerepet szánunk a helyi és szakcsoportoknak, mert személyes példamutatással, meggyőzéssel ők érhetnek el leghamarabb eredményt. Szándékunk, hogy a több mérnököt foglalkoztató cége­ket felkeressük, tájékoztatjuk a vezetést, az ott dolgozó mérnököket a ka­mara céljáról, feladatairól, a mérnökség le­hetőségeiről és hívjuk őket sorainkba.- Mit tudnak nyújtani a tagságnak?- A törvényben előírt kötelező feladatok elvégzésén túl azt tudom ígérni, hogy része­sei lehetnek annak a folyamatnak, amely­nek során formálódik és fejlődik a szakmai közélet, kialakul a szakmai társasági élet. Közösen hozzuk létre a szakmai párbeszéd igazi fórumait. Az a célunk, hpgy egyrészt a társadalomban nagyobb megbecsülése le­gyen a mérnököknek, másrészt a mérnökök között nagyobb tekintélye legyen a mérnöki kamarának. Ezt mi alapvetően úgy akarjuk elérni, hogy önmagunk tevékenységét job­bítjuk. Tagjainkban fel kívánjuk ébreszteni a tudás gyarapításának vágyát, mert a folya­matos képzés ma már a szakmai versenyké­pesség feltétele. Aki közénk jön, jó társaság­ba kerül és közösen keressük azokat a jó le­hetőségeket, amelyeket nyújtani tudunk ön­magunknak és a társadalomnak. Ezek olyan célok, amelyek megvalósítása esetén néhány év múlva büszkén mesélhet­jük a klubunkban a fiatal kollégáknak, hogy részt vettünk benne. Mert eljutunk oda, hogy mémökklub is lesz.- A megyei kamara szerveződése mellett mekkora a bizcdom a helyi csoportokban?- A meglévőkön kívül Pásztón, Szécsényben és Rétságon is létre kell hozni a kamara helyi csoportját, mert még ilyen kis megyében, mint a miénk, sem lehet egy helyről, egy központból irányítva jól megol­dani a feladatokat. Ki kell osztani belőle mi­nél szélesebb körben és minél több embert bevonni a munkába. Az egész kamarai esz­me, tevékenység izmosodik munkálkodá­suk eredményeként, mert ők ott vannak helyben. Azt szeretnénk, hogy a helyi cso­portok vonzáskörzetük szellemi központjá­vá váljanak a mérnökök számára.- Mit remél a stratégiai programban meg­fogalmazott kapcsolatoktól?- A Magyar Mérnöki Kamara elmúlt négyéves tevékenységének egyik fogyaté­kossága, hogy az államhatalmi szervezetekkel nem tudott kel­lő kapcsolatot kialakítani. Nem megfelelő a kormánnyal, a minisztériumokkal, de a má­sodik lépcső embereivel sem, ahol a rendeletmódosítások megfogalmazódnak és dőlnek el. A megyében mi lényegesen jobb kapcsolatokat építettünk ki, de ezeket is még tovább kell bővíteni. Elsősorban a megyei- önkormányzattal, a megye vá­rosainak önkormányzataival, a társkamarákkal, civil szerveze­tekkel. A kapcsolatoktól azt re­mélem, hogy az eddiginél többet tudunk tenni megyénk fejlődéséért.- A mémökkamara véleményé mennyire veszik figyelembe egy-egy feladat megoldá­sában?- A véleményünket néhány dologban már kérték, s az információk szerint megfe­lelő a fogadtatásunk. Nem azért kérik a vé­leményünket, hogy a statisztikában kipipál­janak minket. Azért kérdeznek, mert Wván- csiak a véleményünkre. Hogy ez mennyire jelenik meg a döntésekben az nagyok sok mindentől függ. Persze nekünk is jobban kellene ajánlkozni.- Hogyan hasznosul a régiókon belüli kapcsolatuk, különösen az észak-magyaror­szági régióban?- A szellemi kapacitásunkat ajánlva lép­tünk be a megye részvételével szerveződött két Eurorégióba az Ipoly Eurorégióba és a Neogradiensis Eurorégióba. Eddig még egyik szervezet sem fordult hozzánk konk­rét megbízatással. Az a véleményünk, hogy az ország régiós felépítéséhez a területi ka­maráknak is alkalmazkodniuk kell. így az észak-magyarországi régió három kamarája között is szoros kapcsolatot kell kialakítani. Ezzel a borsodi, hevesi kollégák is egyetérte­nek, a megvalósítás a közeljövő feladata.- Hogyan látja a mérnökök szerepvállalá­sát a társadabmban?- A mérnökök közéleti szerepvállalása nemcsak a szellemi kapacitásokhoz, de még a létszámukhoz mérve is kevés. így a mérnökök ráhatása a társadalmi folyama­tokra a kívánatosnál kisebb. Mi azt mond­juk, hogy társadalmi érdek is, és a kamarai stratégiai cél elérésének egyik fontos feltéte­le, hogy a közéletben mind több mérnök ve­gyen részt, vállaljon szerepet.- Úgy tudom, hogy ön jó példával jár elöl?- Igen. Önkormányzati képviselő, a Ke­reszténydemokrata Néppárt szakértője, me­gyei alelnöke vagyok. A legutóbbi választá­son országgyűlési képviselőjelölt voltam, s az leszek a következő választáson is Pásztó választókerületben. De ezeket a tevékenysé­geket nem a példa kedvéért végzem, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből.- Hogyan értékeli az utóbbi időszak ka­marai tevékenységé?- A Magyar Mérnöki Kamara alapító tag­jaként kilenc éve vagyok a megyei kamara elnöke, ezen belül hét éve az országos ka­mara elnökségi tagja. Mint ismeretes az első öt évben egyletként működtünk. Mindkét tisztségemben újabb négy évre kaptam bi­zalmat. A többéves kamarai múltamból kö­vetkezően a stratégiai program is tartalmaz olyan feladatokat, amelyek nem csak a he­lyi, hanem az egész magyar mérnökség ér­deke is, és olyan célokat, amelyek megvaló­sítása négy évnél hosszabb időtartamot igé­nyel. A kamarai tevékenységről is országos értelemben mondanék rövid véleményt. Ötven éve nem volt a magyar mérnökök­nek kamarájuk. Az elmúlt négy évben na­gyon sok munkával egy működő, helyen­ként jól működő köztestületet sikerült létre­hozni. A testületi kamarák közfunkcióikat megfelelően ellátják. A kamara bizonyos te­kintélyt szerzett magának és a mérnökök­nek a társadalomban. A tervezői és szakér­tői jogosultságok területén nagyobb rend van, mint volt korábban bármikor. Az ered­mények ellenére nem lehetünk megeléged­ve, mert többet is végezhettünk volna. Kevés a kamara létszáma, a 16 ezer fő az összmémökség kb. 10 százaléka. Ezen belül is kevés azok száma, akik tettek is valamit a kamaráért. A kamarai törvény nem érvé­nyesült maradéktalanul, mert gyenge a ma­gyar társadalom törvénytisztelete, de gyen­ge volt a kamara érdekérvényesítő tevé­kenysége is. Nem tudtunk a politikával megfelelő kapcsolatot kialakítani. Sorolhatnám még az eredményeket és hiányosságokat. De a legfontosabb, hogy az új országos vezetés érzékeli a hiányossága­inkat és elhatározott szándéka a kamara megújítása. A legutóbbi elnökségi ülésen döntés született a Magyar Mérnöki Kamara stratégiai programjának elkészítéséről, s példaként minden megyei kamarának el­küldték a mi stratégiai programunkat. PÁDÁR ANDRÁS Kövesi Tibor Önkormányzati szerepvállalás a közbiztonságban A Magyarország Közbiztonságáért Alapítvány szervezésében ren­dezték meg a minap az önkormányzati közbiztonsági bizottsá­gok első konferenciáját. A fővárosi tűzoltó-parancsnokság ta­nácstermében mintegy félszázan hallgatták végig azt az előadás- sorozatot, amelynek előadói kivétel nélkül napjaink egyik legér­zékenyebb kérdésével, a közbiztonság témájával foglalkoztak. Amint azt dr. Tóth Ferenc, a ren­dező alapítvány elnöke bevezetőjé­ben megfogalmazta, az önkor­mányzatok most érkeztek el oda, hogy felismerjék azt a körülményt, hogy a közbiztonság és egyáltalán a biztonság terén lépniük kell. Igén, de mit lépjenek, milyen esz­közeik, lehetőségeik vannak az ön­kormányzatoknak - tette fel a kér­dést. A háromezer-kétszáz önkor­mányzat végzi a tevékenységét, s ezen belül a közbiztonsági bizott­ságok dolgoznak, amelyek azon­ban nem jutnak a munkájukat se­gítő kellő és elegendő információ­hoz. Hangsúlyozta, hogy ehhez kí­vánnak segítséget nyújtani, s ez a konferencia olyan rendezvények­nek kezdete kell, hogy legyen, hogy ezek a szervezeti egységek egymással tudjanak kommunikál­ni. Egymást segítsék a hasznos ta­pasztalatok megosztásával. A Magyarország Közbiztonsá­gáért Alapítvány ennek a tevé­kenységnek a támogatója, segítője akar lenni, hogy a közbiztonság­ért folyó munkában még járatlan, tapasztalatlan önkormányzatok a tapasztaltabbak példáját, tevé­kenységük gyakorlatát átvehes­sék. Éppen ezért fontos egy olyan fórum létrehozása, amelyet a köz- biztonság közös ügye és az önkor­mányzatiság fog össze. Ennek ér­dekében javasolta egy konzultatív jellegű fórum megalakítását, amely módot adna céljaik elérésé­hez. Később szeretnének létre­hozni egy olyan újságot, amely a városi biztonság kérdéseivel fog­lalkozna, és szócsöve lehetne a közös munkában részt vevő ön- kormányzatoknak. A tanácskozáson dr. BendePéer tűzoltó dandártábornok, fővárosi tűzoltóparancsnok, mint vendéglá­tó házigazda bemutatta a fővárosi tűzoltóságot, majd Danielisz Béla Budapest főváros városrendészeti bizottságának elnöke ismertette a bizottság tevékenységét. Szigetvári János közbiztonsági tanácsnok a salgótarjáni közbiztonsági és bűn- megelőzési bizottság gazdag ta­pasztalataival ismertette meg hall­gatóságát. Dr. Murányi Zoltán főis­kolai docens a városok biztonsága nemzetközi tanácskozáson el­hangzottakról beszélt, majd dr. Tóth Ferenc A biztonság újszerű szemlélete az önkormányzatoknál címmel tartott előadást. Az első országos tanácskozás számos felszólalója között dr. An­gyal Dávid, Salgótarján megyei jo­gú város alpolgármestere, valamint Lászlók András, Balassagyarmat és vonzáskörzete bűnmegelőzési és közbiztonsági titkára is elmondta véleményét. A vita lezárását követően a je­lenlévők ajánlást írtak alá az ön- kormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos szerepvállalásáról. A tanácskozáson elhangzottakra ké­sőbb még visszatérünk. Gyorsított bírósági eljárások Gyorsított eljárással újabb három ügyet állított a bíróság elé a Nógrád Megyei Főügyészség, tájé­koztatott dr. Cseh Blanka sajtószóvivő. Az egyik ügy szálai embercsempészés köré fo­nódnak, amelyet egy középkorú férfi követett el. Ál­lítása szerint Budapesten, a Keleti pályaudvaron egy ismeretlen személytől megbízást kapott arra, hogy öt keleti állampolgárt szállítson Parassapuszta köze­lébe, húszezer forintért. A pénz felét előlegbe meg­kapta. Május 16-án hajnali két órakor a gyanúsított megjelent Budapesten, ott felvett a kocsijába négy vietnamit és egy jugoszláv állampolgárt. Á határ fe­lé tartó útjukon folyamatosan tartotta mobiltelefo­non a kapcsolatot a megbízóval, hogy minden rend­ben halad. Hajnal három óra felé értek a határ köze­lébe, ahol a határőrök gyanúsnak találva a gépko­csit, ellenőrzésre meg akarták állítani, de az mintha nem is látta volna az Állj! jelzést, úgy húzott tovább, mint a szélvész. A határőrök sem voltak restek, a nyomába eredtek és hosszas üldözés után megállí­tották. Ezúttal is igaz lett a mondás, hogy aki keres az talál, mert láthatóan nem hazánkbeli embereket találtak és az igazoltatás során nem sok igazolványt tudtak felmutatni a határ felé igyekvő külföldiek, akiket bekísértek az idegenrendészetre, az ember­csempészt pedig előállították. A bíróság megállapította a vádlott bűnösségét öt rendbeli embercsempészés bűntettében és mindezért kiszabott három hónap börtönt három év próbaidőre felfüggesztve. Mellékbüntetésként húszezer forint bírságra ítélték és elkobozták a mobiltelefonját és az embercsempészésért kapott tízezer forint előlegét. Másik gyorsított eljárással tárgyalt ügy egy ittas vezetés volt, amelyet egy nagyoroszi fiatalember követett el május elején. Vagy bánatában, vagy örömében ihatott, de annyit, hogy a vérében 3,09 százalék alkoholt találtak, amitől nem véletlen, hogy nagyon részegnek tűnt a rendőrök előtt. A bíróság 80 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és egy év hat hónapra eltiltották az „A” kategóriás jármű- vezetéstől. Egy cserbenhagyót is gyorsított eljárással von­tak felelősségre, aki május 10-én Pásztó belterü­letén karambolozott és tovább hajtott, mintha semmi sem történt volna. Emberünk egy mellék­utcából figyelmetlenül hajtott ki a fő útra és nem nézve, hogy a balra kanyarodással várni kell, mert egy személyautó közeledik és merészen ki­fordult. Szerencsére a koccanásnál nem történt személyi sérülés csak az autókban esett kár és bár jelezték neki, hogy álljon meg, elhajtott. Ké­sőbb jelentkezett a rendőrségen, ahol már tudtak róla. Á bíróság 42 ezer forint pénzbüntetésre ítél­te és eltiltották a „B” kategóriától egy évre. A balassagyarmati kukadöntögetőt is gyorsított eljárással ítélték el. A fiatalember erősnek érezhet­te magát az egyik este és a Mikszáth Kálmán utcá­ban nekiveselkedet egy kukának, amelyet felborí­tott. Nem volt szerencséje, mert akadtak, akik azt mondták, hogy ne tovább és kihívták a rendőrö­ket. A gyorsított eljárásban tárgyalt ügyben a bíró­ság egy év próbára bocsátásra ítélte a kukadöntö­getőt. Ez azt jelenti, hogy megállapították, hogy el­követte a bűncselekményt, de nem kap büntetést. Ha viszont ez alatt az idő alatt valami büntetendőt csinál, akkor ezért is felelősségre vonják. SZABÓ ENDRE NÓGRÁDI, HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta- fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 1^2,685 Ft, félévre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ^ ű|slJI . h.’ akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. *V számú számlájára. Előfizetés * Tájékoztatjuk oP ___ a z Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., äz Axel Sp'nngér-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom