Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-11 / 133. szám
2001. JÚNIUS 11., HÉTFŐ f.'-.'W SZECSENY Szennyvízberuházás: a lakosság fizeti meg A szennyvízberuházás a kórházzal összehasonlítva talán még jelentősebb beruházás, hiszen 4,3 milliárd forintról van szó - mondta a hét végén Tőzsér Tibor, a megyei és a kazári települési önkormányzat tagja a munkáspárti sajtó- tájékoztatón, amelyet a beruházás körül kialakult helyzetről, okairól és következményeiről tartottak Salgótarjánban. A sajtótájékoztatón jelen volt Szabó Lászlóné, az 1. számú választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje is. Amint azt Tőzsér Tibor elmondta, a Salgótarján-Kazár-Vizslás- Mátraszele csatornaberuházásnak vannak olyan „kulisszatitkai”, amelyet a kívülállók nem nagyon ismernek. Mivel Szabó László- néval együtt a kazári képviselő- testületnek is tagjai, ezért a helyzet elemzését Kazáron kezdte.- Településünkön a vezetékes ivóvízrendszer kiépítettsége 97 százalékos, de a község csatornázatlan - mutatott rá. - Az igaz, hogy a települési közművek közül a csatorna beruházása a legköltségesebb, de a minőségi életkörülmények biztosítása érdekében nélkülözhetetlen. Amit kevesen tudnak, az, hogy a beruházás megoldására többféle megoldás kínálkozott: a legésszerűbb változat a természetes folyásirány kihasználása lett volna, a Bátony- terenyével történő társulás. A legolcsóbb változatot a minimális üzemeltetési költséggel működtethető, a legkisebb beruházást igénylő gyökérzónás rendszer jelentette volna, a Kazár-Mizserfa közötti, másra nem is hasznosítható mocsaras földterület igénybevételével, mégis a legmagasabb összegű, legköltségesebben működtethető változat mellett döntöttek. Ha pedig ez megvalósul, utazhat a szennyvíz hegyen-völgyön, vízgyűjtő területeken át a városi szennyvíztisztító telepig. A három kis település önkormányzata, lakói pedig fizethetik a térségre jellemző magas vízdíj mellett a csatornadíját, illetőleg a nagy távolságra történő szivattyúzás miatt a magas energiaköltségeket. MOTOROSOK TALÁLKOZÓJA. All. Ipoly-parti motorostalálkozót rendezték meg június 8-a és 10-e között Balassagyarmaton, a volt napközis táborban. Az ügyességi versenyekkel, koncertekkel, túrával és sztriptízműsorral színesített találkozón szombaton tartották a veterán motorok kiállítását és börzéjét. __________________ ■ M EGYEI KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Palócföld: a kortárs irodalom része Tőzsér Tibor rámutatott, hogy a szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése a város déli határában „épülgető” ipari park, valamint az oda betelepülő külföldi multinacionális vállalatok várható megjelenésével magyarázható, hiszen a települések tényleges szennyvízmennyisége a jelenlegi telep kapacitásának egy százalékát sem köti le. Mindez mégsem magyarázat arra, hogy mindennek a költségeit miért a hálózatra csatlakozni kívánó négy település lakosaival akarják megfizettetni, különösen úgy, hogy a rácsatlakozási hajlam az érintett lakosság körében igen alacsony.- Az okok között a 21-es utat, az ipari parkot említeném, amelyek Salgótarján stratégiai projektjei között háttérbe szorították a szennyvízberuházást - mutatott rá Tőzsér Tibor. - Ezért nem indíttatta el Salgótarján vezetése 1999 áprilisában a három kistérségi településsel közös céltámogatási pályázatát, forráshiányra hivatkozva. Az elhibázott városfejlesztési politika leplezésére dolgoztatták ki az ISPA-támogatás elnyerését célzó projektet, holott tudniuk kellett, hogy ez a támogatás csak 2001-től igényelhető. Tudniuk kellett azt is, hogy a beruházás céltámogatási igénybevételének határideje 2001. július 17-én lejár. A térség rovására elkövetett súlyos várospolitikai hibák miatt valóban indokolt volt a városfejlesztési bizottság fideszes elnökének lemondása, hozzátennénk, hogy a kialakult helyzet további lemondásokat is indokolttá tenne. A szabályos, nyílt közbeszerzési eljárás elmaradása pedig szankciókat von majd maga után, amelyet megint az adófizető polgár fog megfizetni. Az eltékozolt évek miatt elestünk a maximális állami támogatástól, és nem is látunk módot arra, hogy a közel 100 százalékos támogatást megszerezzük. Ebből pedig újfent csak az következik, hogy a beruházásban érintett lakosságon fogják ezt a hiányzó pénzt behajtani.- A Munkáspárt akarja a fejlődést - fűzte hozzá Szabó Lászlóné - de nem felelőtíenül, a lakosság megsarcolásával. Az ünnepi könyvhét egyik kiemelkedő eseménye a Palócföld-premier volt Salgótarjánban FOTÓ: RIGÓ TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) ■ Megtalálhatják a Palócföldben Végh Károly, Sz. Győrffy Sarolta, Pájer Mariann írását, Lnkáts János novelláit, Paróczai Csaba, Petőcz András, Szabó Károly, Széki Patka László és Turczi István legújabb verseit, Dér Valéria és Csongrády Béla recenzióit. Újra indul a Madách-pályázat, amit a megyei önkormányzat a Mikszáth-pályázat meghirdetésével egészített ki, Salgótarján pedig a sikeres Gerelyes Endre- pályázatot élesztette fel. ■ Néptánctalálkozó Egyházasgergén Szombaton immár negyedik alkalommal rendezték meg Egyházasgergén a Karancs-völgyi iskolák tánccsoportjainak találkozóját. A hagyományos kulturális programot a 800 lakosú Egyházasgerge általános iskolája szervezi évek óta. A találkozón az idén 170 gyerek lépett színpadra. Egyházasgergén, a polgármesteri hivatal mellett lévő szabadtéri színpadon összesen 170 gyerek mutatkozott be a találkozón. Fellépett a salgótarjáni Lurkó tánccsoport, a karancslapuj- tői Tekergő, a karancskeszi Lókötő, az egyházasgergei Kis Cinege és Nagy Cinege csoportja, és a mihálygergei La- boda. A táncosok fellépését.a,Kincsér,ze-. nekar kísérte, az idei kulturális találkozó állandó kísérő zenekara mellett színpadra lépett a Karancs-völgyi isko- 'lák negyedik tánctalálkozóján a Tücsök zenekar, a karancskeszi zeneiskola Csillagszem lány népzenei csoportja és Pásztor Mónika karancs- berényi népdalénekes. ■ A salgótarjáni „Lurkók” dél-alföldi táncot adtak elő FOTÓ: RIGÓ Megalakult az SZDU ügyvivői köre A magyar közéletből hiányzó, egységes szociáldemokráciát akarja megjeleníteni a Szociáldemokrata Unió közelmúltban megalakult Nógrád megyei szervezete. Mint arról már hírt adtunk, Nógrád megyében is létrejött a Szociáldemokrata Unió. Az SZDU alapítói a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Szociáldemokrata Párt szociáldemokrata tagozata (SZDP) és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) megyei szervezetei. A napokban alakult meg a Szociáldemokrata Unió Nógrád megyei ügyvivői köre, amelynek tagjai az alapító szervezetek megyei elnökei, Stunnann Béla, Hesz Mihály és Répás Attila, valamint Bata Mihály, Dénes Nándor, Miklósvári Gyula, Pintér József, Stork Joachim Gábor és Tóth László. Az. ügyvivői kör megállapodott a szervezet működési szabályzatának alapkérdéseiben, létrehozta az operatív és pártszervező szakcsoportot, amelynek vezetője Dénes Nándor lett, a programkészítő szakcsoportot Tóth László vezetésével, valamint a média és PR-szakcsoportot Stork Joachim Gábor vezetésével. Mint megtudtuk, az SZDU Nógrád megyei ügyvivői köre rövid időn belül felveszi a kapcsolatot a politikai pártokkal, az érdekképviseleti, valamint a civil szervezetekkel. Hatékony munkával kíván részt venni a közéletben, képviselve a megye polgárainak véleményét. Az SZDU a magyar közéletből idestova egy évtizede hiányzó egységes szociáldemokráciát hivatott megjeleníteni, amely nem csak az országban, de a Szociáldemokrata Unió Nógrád megyei szervezete révén a megyében felmerülő kérdésekre is meg kívánja adni a balközép válaszát. Elismerés a bányász nyugdíjasoknak (Folytatás az 1. oldalról) harcol, hogy a meglévő bányák bezárása fokozatosan történjen, s a kormány megnyugtató módon gondoskodjon a dolgozókról, a nyugdíjasokról. A bányászok összefogása révén sikerült megőrizni az olyan vívmányokat, mint a korkedvezményes nyugdíj, a balesetet szenvedett bányászok rehabilitációja, a hűségpénz, a szénjárandóság pénzbeni megváltása. Ez utóbbi 1,4 milliárd forintot jelent évente és 114 ezer bányász, nyugdíjas részesül belőle. Befejezésül a szónok annak a reményének adott hangot, eljön az az idő, amikor az ország anyagi és szellemi javai nem a hazai és a külföldi tőke profitját növeli aránytalan mértékben, annak nagy részét a dolgozó emberek életének folyamatos jobbítására fordítják. S az elmaradott térségeket, mint amilyen Nógrád is, központi támogatással segítik, hogy bekapcsolódhasson az ország, Európa vérkeringésébe. A délután már a szórakozás jegyében telt el. Amíg a színpadon a kisterenyei, a színpompás népviseletbe öltözött kazári asszonyok daloltak, a Nógrád táncegyüttes tagjai járták a táncot, Bohács István nótá- zott, az árnyas fák alatt régen látott barátok, ismerősök örültek a találkozásnak, egymásnak. Sokan eljöttek azok közül, akik Szorospatakon születtek, éltek, dolgoztak. Urbán György cipésztanulóból lett bányász és a salgótarjáni acélgyárat hagyta ott a bányáért. Megjárta Forgács-aknát, Kossuth-tárót, Tiribest és Katalint, míg végül Szorospatakon kötött ki. Volt csillés, segédvájár, vájár, majd elvégezte a bányaipari technikumot és aknászként dolgozott. Száz-száz- húsz ember volt a keze alatt. A bánya nehezen „engedte el”. Már nyugdíjas volt, de még Dorogon a Lencse II- ben még jó pár évet leszolgált. A jelenlévőket a Bányász fúvószenekar szórakoztatta Bertók Zoltán karnagy vezetésével fotó: rigó t. Haller Dénes Szorospatakon született, édesapja a hajdani futballcsapat jó emlékezetű edzője volt. Villanyszerelőnek tanult, aztán aknász, majd rendész lett. Egész élete a telephez, a bányához kötődött. Mint mondotta, még ma is szívesen lapátolná a szenet a föld alatt, ha legalább húsz évvel fiatalabb lenne és újra nyitnák a bányákat. Kovács László, a BDSZ nyugdíjasválasztmányának elnöke, aki Fiikor Balázzsal, a bányász nyugdíjasok megyei bizottságának elnökével és a bátony- terenyei önkormányzattal szervezője volt a juniálisnak, újabb hagyományteremtésről beszélt. Hasznos tapasztalatként összegezte, hogy sokan eljöttek Szorospatakra a hívó szóra. Olyanok is, akik a szénmedence valamikori 39 aknájából legalább 20- at megjártak, s erősen kötődtek a bányához, a szülőhelyhez. Ezt a köteléket, amelyet a közös munka, az összetartozás, a szolidaritás font, erősített, aligha tépi el a könyörtelenül múló idő. V. G.
