Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-03 / 101. szám

2. OLDAL RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE 2001. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK Felújításra vár a művelődési ház A Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz adott be pályázatot Keszeg község ön- kormányzata, hogy felújít­hassák azt a művelődési há­zat, amely mára alkalmat­lanná vált a rendezvények megtartására. Hiányos költ­ségvetése ellenére a keszegi önkormányzat azon dolgo­zik, hogy megvalósíthassák a tervezett útépítést, és a Sinkár-patak kitisztítását. A művelődési ház a település egyetlen olyan intézménye, amelyben közösségi élet bonyo­lódhat - mondta Peták Sándomé, Keszeg község polgármestere. - Az önkormányzat, a civü szerve­zetek, vagy az általános iskola ál­tal szervezett rendezvényekre vagy egyéb előadásokra más al­kalmas hely nincs Keszegen. Eb­ben az épületben kapott helyet a Teleház, amely Nógrád megyé­ben itt nyűt meg elsőként, or­szágosan benne volt az első hatban. Valóban kihasznált épület tehát a művelődési ház. Azonban - annak ellenére, hogy szinte folyamatosan ja­vítjuk a tetőt - állandó a be­ázás, és mostanra olyan álla­potba került, hogy színvona­las rendezvények megtartásá­ra alkalmaüanná vált. Ezért kellene mindenképpen felújí­tanunk. A léceket és a cserepeket teljesen ki kell cserélni, emel­lett kívülről újra kell vakolni az épületet. Nem volt eresz­csatorna az intézményen, ez is feltétlenül kellene. Sok helyen már leszakadtak a széldeszkák, és indokolt az is, hogy körbe járda- szegélyt kapjon az épület.- Milyen költséget jelent mind­ez?- A teljes bekerülési költség 4,5 millió forint. Ennek 70%-ára ad­tunk be pályázatot a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács cé­da-keretére, a fennmaradó össze­get saját költségvetésünkben biz­tosítjuk - igyekszünk előteremte­ni az egyébként hiányos költség- vetésünkből. A tanács döntése nyár elejére várható, a munkát au­gusztus-szeptemberre tervezzük.- Milyen nehézségeket okoz Keszegen a hiányos költségvetés?- Ezt úgy tudjuk fedezni, hogy a költségvetés elkészítésekor hitelt tervezünk be. Azt hiszem, ez a leg­több önkormányzatnál így műkö­dik. Megpróbálunk úgy gazdál­kodni, hogy életben tudjunk ma­radni. Igyekszünk pályázatokat be­nyújtani, de közismert, hogy a pá­lyázathoz saját erő kell, azt pedig nehéz biztosítani. Egyre jobban el­süllyednek azok a települések, ahol a legnagyobb szükség volna a fejlesztésekre, felújításokra. Ennek ellenére a kultúrházon kívül olyan fejlesztéseket kell el­végeznünk, amelyekhez nem kell sok pénz, illetve helyben meg tud­juk oldani. Szeretnénk beadni még egy útépítésre vonatkozó pá­lyázatot, ha megjelenik a kiírás. Ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha a pályázati összeg mellett még más támogatókat is találunk. Ha sikerül megnyerni az ügynek a helyi kőbányát, és biztosítják az alapanyagot, azt már fel tudnánk mutatni saját erőként. Nagyon nagy gondunk a Sinkár-patak, ugyanis annak el­iszaposodása miatt komolyan megemelkedett a talajvíz szintje a patak melletti területeken, ezt kel­lene kitisztítanunk. Ez nem kis munka, csak a belterületi szakasz 2 küométer hosszú. Az ezt célzó pályázat elkészítésében, illetve az egész munka lebonyolításában az aszódi székhelyű Galga menti Víztársulat nyújt segítséget. Itt gond van a Pest és a Nógrád megyei határátlépéssel, olyan ér­telemben, hogy hogyan pályáz­zon aszódi székhelyű cég a Nóg­rád megyei területre, viszont a pesti kiírásokra nem igazán jó a pályázat, mert Nógrád megyében valósul meg a beruházás. Ha ezt a gondot sikerül áthidalni, megvaló­sulhatna a patak rendbetétele. Ez nagyon sokat jelentene, mert a sportpálya, a játszótér víz alatt van. Hulladéklerakó, társulásban Harmincöt település fogott össze, hogy térségi kommunális hulla­déklerakót építsenek meg Romhány és Bánk között A társulás pályázatokon igyekszik elnyerni a beruházás költségeinek döntő részét, hiszen 336 millió forintos fejlesztésről van szó. épül majd meg. A lerakó 50 évre lett volna elég, de az új jogsza­bályok miatt csak 10 évre tervez­hettünk. Harmincöt település beruházása lesz a kommunális hulladéklerakó, azzal váltják ki a képen látható telepet___________________________; ________________! R omhányban jelentős fejlesz­tésben gondolkodnak, pályázatok segítségével térségi hulladéklera­kót akarnak építeni, társulásban. A beruházás gesztora Romhány. A megépítendő lerakót Romhány és Bánk között az úgynevezett Szent­kúti táblában tervezik. A beruházás teljes költsége 336 millió forint. Mint Tolnai János polgármester elmondta, a környe­zetvédelmi alap célelőirányzatára (kac) beadott pályázaton már el­nyertek 79 millió 990 ezer forintot.- Emellett honnan tudnak még pénzt szerezni?- Pályáztunk céltámogatásra is, ahol a 336 millió forint 50 százalé­kát nyerhetjük el legjobb esetben. Adunk be pályázatot a Nógrád me­gyei, és az észak-magyarországi re­gionális területfejlesztési tanács­hoz is. A hiányzó összeget önerő­ből kell majd biztosítanunk. Harmincöt község társulásában valósulna meg a kommunális hul­ladéklerakó, a rétsági térség tele­pülései mellett három község csat­lakozott Pest megyéből, és tucat­nyi település Gyarmat térségéből.- A tervek már elkészültek. Mi­lyen befogadóképességű, és men­nyi időre elegendő lerakóról van szó?- Az egymillió 300 ezer köb­méteres telep három lépcsőben- Mikor indulk a beruházást?- Az idén mindenképpen meg kell kezdeni a munkát, hiszen a kac-pályázat kötelez: a pályázati nyereményből az idén fel kell használnunk 23 millió forintot. A céltámogatásról június végéig szü­letik meg a döntés. Főleg a szakmunkások kapnak állást Rétság térségében 25,6 álláshely jut száz munka- nélkülire. A március végi adatok szerint legutóbb 59 férfi és 22 nő tudott elhelyezkedni. Amegyében ebben a körzetben a legalacsonyabb a munkanél­küliségi ráta, 103%- A megyei átlag 15,7%. Rétság térségében 81 fővel csökkent márciusban a nyilvántartott munkanélküliek száma az egy évvel ko­rábbi adatokhoz képest. A regisztrációban a hónap vé­gén 1066-an szerepeltek, ami 10,3%-os munkanélküli­ségi rátát jelent - tudtuk meg Révainé Kiss Erzsébettől, a megyei munkaügyi központ rétsági kirendeltségé­nek vezetőjétől. Az első tavaszi hónapban 87-en helyezkedtek el, ugyanakkor az állástalanok táborába 41-en érkeztek. Az elhelyezkedettek 87%-a fizikai munkakörben talált munkát, egyharmaduk támogatott állásban helyezke­dett el. A statisztika szerint a férfiak, elsősorban a szak­munkások találtak munkát, ennek oka a közhasznú munkák mellett az építőipari idénymunkák beindulása. A rétsági körzetben a pályakezdők aránya a regiszt­rált munkanélkülieken belül 3,75%-os volt március­ban. A pályakezdő nők aránya 45%. Az iskolai végzett­séget tekintve a pályakezdők 40 %-a 8 általánossal ren­delkezik, 27,5%-a szakmunkás, ugyanilyen arányú a középiskolai végzettség, míg a pályakezdő állástala­nok 5 %-a felsőfokú végzettségű. Száz munkanélkülire 25,6 darab állás jutott Rétság térségében márciusban (egy hónappal korábban 12,6 volt ez a szám). A hónap folyamán bejelentett 92 állás­hely nagy része (41) közhasznú munkára irányult. Két embert kerestek munkahelyteremtő beruházáshoz, 16-ot közcélú munkára. Nem támogatott állásra 33 fő­re kértek közvetítést. Általában egy-két dolgozót keres­tek kőműves, lakatos, vájár, ács, esztergályos és keres­kedő munkakörbe. Létszámleépítésről márciusban nem érkezett beje­lentés a munkáltatóktól a munkaügyi központ rétsági kirendeltségére. A kirendeltségen 269 tartós munkanélkülit tartanak nyilván. Az oldalt írta: Dudellai Ildikó és Pádár András Fotó: Rigó Tibor Elhagyott emberpalánták életre nevelői Valamikor a hatvanas évek ele­jén jártam először a felsőpeté­nyi gyermekotthonban. Nehe­zen tudom azt a látogatást feled­ni Akkor elhagyott, nem vállalt gyerekek népesítették be a kas­tély helyiségeit Minden látoga­tónak nagyon örültek. Az aprók szeméből sugárzott a remény, s a látogatóhoz szaladtak, átölel­ték a lábát, felnéztek rá kutató tekintetükkel és megkérdezték: Te vagy az apukám? - Ember nehezen tudja elviselni ezt pá­rás tekintet nélkül. Nemrégiben ismét arra vitt az utam Azt tapasztaltam, hogy alapo­san megváltozott a világ az otthon­ban. Nemcsak a kastély új ruhája - amelyre már igazán rászolgált az öreg épület - jelenti ezt a változást, hanem a falakon belül folyó új szel­lemű gyermekvédelmi munka is. Lőrik Józsefné, az otthon vezető­je 1967-től dolgozik itt, de munka­társainak többsége is.- Akkor kezdtük a munkát, ami­kor a gyerekek óvodáskorúak voltak - emlékezik. Dicsérem a gyönyörű sárga, fe­hér meg zöld ruhát az épületen. Va­lóságos margaréta színek, mondja is, hogy ezért lett a nevük is Marga­réta. Szeremének majd kertesíteni és margarétát ültetni az épület kö­rül. Lelkesen meséli, hogy a tavalyi év nemcsak a külső felújítás miatt volt a csoda éve, hanem a belső fes­tés miatt is.- A kastély külső felújítását már 1980-ra tervezték, de akkor elfogyott a pénz. Szerencsére a megye most pályázaton nyert pénzt, s megoldot­ták a tatarozást - újságolja. - A belső festés megoldásában pedig egy fő­városi cég, az Optima Klíma Kft. se­jtett nekünk, akik azóta is jártak nálunk. Ugyanis hosszú távra terve­zik a patronálást. A felújítás előtt akik az épület tá­jékán jártak csak szömyülködtek, olyan romos volt minden. Mindenki a személyzetet korholta, mintha csak az ő igénytelenségüket tükröz­te volna az elhanyagolt épület. Most már lehet büszkélkednek, noha tud­ják, hogy a változás nem a ő érde­mük. A felújítás a tavalyi jó ősz kö­vetkeztében gyorsan haladt és kará­csonyra már szépek voltak. Gyö­nyörű karácsonyi ajándékot kaptak gyerekek, felnőttek egyaránt. Lőrikné magyarázza a falak között folyó munka változását.- Negyven férőhelyes az otthon, három lakás van az épületben. Az emeleten kettő, lent pedig egy. Cso­portonként van hat felnőtt és átlag ti- zennégy-tizenöt gyerek él egy-egy lakásban. Ezek a lakások ugyanúgy van­nak kialakítva, mint bármely önálló lakás, s a benne élők önálló életet él­nek. Mindegyik lakás lakói önállóan gazdálkodnak, maguknak főznek. Őszintén szólva meglepődöm, amikor megmondja, hogy a gyer­mekvédelmi központtól havi 17,5 ezer forintot kapnak gyerekenként. Ennyiből ki kell jönni. Ez természe­tesen a rezsin kívüli összeg. Az étke­zés, ruházkodás, iskoláztatás költsé­gei, a zsebpénz, mert a gyerekek azt is kapnak.- Milyenek a gyerekek?- Jók Van, amelyik nehezen vi­seli a helyzetét, de tudnak együtt lenni és élni. Alkalmazkodók egy­mással szemben. Az otthonba a gyámhivatal utalja be a gyerekeket, általában a rossz családi, szociális körülmények mi­att. Az ide jutott gyerekek lelkileg biztosan sérültek, hiszen valami oka volt a beutalásuknak. Már otthon is. S ez nem csak azt jelenti, hogy ott­hon nincs mit enni. Esetleg olyan helyzeteket élt át otthon a gyerek, ami tragédia. Vagy olyan sérülést, ami még nem látszik rajta, de ké­sőbb kiválthat benne törést.- A szülői környezetből való ki­szakítást is különbözően élik meg. Van, aki úgy, hogy na végre kiszaba­dultam otthonról. Egy másik pedig borzasztónak érzi, hogy nem lehet otthon. Ez függ az otthoni bánás­módtól. Az a veszélyes, amikor olyan családba kívánkozik vissza a gyerek, amelyik szerető család, de erkölcsileg gyenge. Tragikussá vál­hat ha például olyan szerető apuká­hoz vonzódik a gyerek, aki viszont lopni küldi őt, az igen veszélyes. Szerencsére ez a ritkább - magya­rázza Lőrikné. A gyerekek egyébként a hasonló korú falusi gyerekekkel együtt jár­nak általános iskolába. Középiskolá­ba pedig oda, ahová felvették őket, Balassagyarmatra vagy Vácra. Az otthon lakói 18 éves korukig lehet­nek a kastélyban, de ez meg­hosszabbítható 24 éves korig, ha a gyerek tanul, vagy egyelőre nincs hová mennie. A jelenlegi negyven gyerek között hat hosszabbított ko­rú gyerek él a kastélyban.-Voltaképpen az intézet a szülő? Lőrikné bólint.- Muszáj minden szempontból, mert el kell indítani őket az életben. Persze ha tudjuk, ha úgy áll anyagi­lag. Ez attól is függ, hogy a családi pótlékából, árvajáradékából meny­nyi pénzt tud összegyűjteni. A gyer­mekvédelmi törvény szerint az inté­zeti gyerek kaphat támogatást, de ez sajnos nem elegendő az önálló élet­kezdéshez. Örömmel meséli, hogy nemré­giben beállított hozzájuk egy nagy­lány és egy nagyfiú és sugárzó arc­cal mesélték, hogy most hogyan él­nek. Mi történt, mióta kikerültek innen. Egyikük már révbe jutott, a másiknak még nem sikerült. Egy másik kislány is járt itt, innen ment férjhez. Elmondta, hogy a pénzecs­kéjéből vettek egy tehenet. S a cso­portjának hozott egy nagy csomag túrót, aznap túrógombóc volt a va­csora.- Ezek a gyerekek megyebeliek, mivel az intézetben általában nógrá­di gyerekek vannak - mondja Lőrikné. - A létszám nagyon válto­zó. Időnként annyian kerülnek be a rendszerbe, hogy le sem tudjuk őket fektetni, s vannak csendes idő­szakok is. Bánata nincs az igazgatónőnek. Igaz, az örömtől sem táncolhatnak. A gondjaikra igyekszenek megke­resni a megoldást, mert a nekibúsu- lás hiábavaló. Abból nem lesz ered­mény. Lennének persze jámbor óha­jok, amelyek kielégítése napjaink­ban már a világ legtermészetesebb dolga, mint például az, hogy legyen televízió, videó, az Internet-hoz­záférésről már ne is beszéljek. Erre azonban még nem jut, s a budapes­ti kft.-hez hasonló nagyvonalú segí­tők nem tolonganak.- A Szilágyi Erzsébet Nőegylet is patronál mmket évek óta - jegyzi meg Lőrikné - s 1993-tól rendszere­sen jönnek hozzánk az angol ön­kéntes lányok. Öt-öt hónapot tölte­nek itt. Jelenlétük oka egyszerű. Ezek a lányok mielőtt egyetemre mennének az érettségi után, felaján­lanak egy év társadalmi munkát az életükből. Egyik részét itt töltik. A gyerekeket tanítják angolra, vagy angolul próbálnak beszélgetni. Per­sze a megye más intézményeiben is vannak. A felsőpetényi Margaréta gyer­mekotthon, a megyei gyermekvé­delmi központnak az egyik telep­helye. Az intézményben hét peda­gógus dolgozik, és minden cso­portban van négy-négy gyermek- felügyelő. Azt mondja az igazgató­nő, hogy elegendő, persze nem lenne rossz, ha többen lennének, mert könnyebb lenne a szabadsá­gokat kiadni. Ez azért fontos, mert itt igazán folyamatos a műszak az év minden napján. Lőrikné azon­ban megjegyzi, hogy nem panasz­kodnak, mert más megyében még ennyi sincs. Az „új ruhára” már Igazán rászolgált az öreg épület________________________■ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Iriilönböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom