Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-05 / 79. szám

1 10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap APRÓHIRDETÉS - MOZAIK 2001. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK / Köszönetét mondunk mindazoknak, akik ÖZV. HAJDÚ MIHÁLYNÉ temetésén részt vettek, és ezzel a gyászoló család fájdalmán enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a Szent Lázár Kórház azon orvosainak és nővéreinek, akik élete utolsó napjainak szenvedését enyhíteni igyekeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD I Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy H0M0GA LÁSZLÓNÉ életének 71. évében elhunyt. Temetése 2001. április 6-án, 13 órakor lesz a salgótarjáni régi temetőben. Egyúttal köszönetét mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. GYÁSZOLJÁK: GYERMEKEI, UNOKÁI, MENYE, BARÁTAI Fájdalommal tudatjuk, hogy JAMBRICH GYULA 77 éves korában elhunyt. Temetése 2001. április 7-én (szombaton) 13 órakor lesz a salgótarjáni régi temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD 1 INGATLAN A palotási horgásztónál telek eladó. 1034 m2 területű, víkendtelek beépítésére alkalmas. Ár megegyezés szerint. Érd.: 32/480-365. •6053* ST. és K.-alja között 1100 m2-es zártkert kisfa­házzal eladó. Érd.: 06-20/433-6541. *6055* ALBÉRLETET KÍNÁL ST.-ban 1,5 szobás, bútorozatlan lakás kiadó. Munkahely, kaució szükséges. Érd.: 06- 70/2172-707. *6044 JÁRMŰ KARAMBOLOS autót vennék. 06-20/977- 8735. •6027’ ■95ÖS sedan Samara és ‘91-es, 1.3-as, 5 aj­tós Samara eladó. Tel.: 06/30/9382-022 *6063* TOYOTA Carina kombi, 1.6-os, ‘82-es, benzines eladó. Tel.: 32/420-959,20/9770-709. w VEGYES __________ G ARÁZSAJTÓ, kapu! 1:35/350-381. w GIPSZKARTONOZÁST, tetőtér-beépítést válla­lok. Tel.: 06-20/994-1865. *5948* ELSŐ osztályos gimnazista fiam mellé matek és fizika szakos tanárt keresek. Tel.: 06- 20/3688-422. *6047*________________ K ANAPÉ2 fotellal, egy vegyes tüzelésű ka­zán, k.-aljai zártkert eladó. 20/431-6638. *6064* 8 fős varroda sürgősen bérmunkát keres. Tel.: 32/354-696,16 óra után. *6068* ÁLLÁST KÍNÁL NÉMETORSZÁGI munkát kínálunk építőipa­ri szakmunkásnak németnyelv-ismerettel. Tel.: 06-96/205-521, 06-30/9397-259. *5917* ÉLELMISZERBOLTBA és díszállat-kereske­désbe szakképzett eladót keresek. Tel.: 32/311-459 (9-17 óráig) *6042* BÚTORIPARI üzem felvételre keres műszaki logisztikust, aki jártas az áruszállítási terü­letek üzemszervezésében, teljes körű szá­mítógép-ismerete van felhasználói szinten. Tel.: 06-30/9248-033. *6046* SZOLGÁLTATÁS KERÍTÉSFONATOK a gyártótól, 06/70-219- 9115. *5974* BÉRLEMÉNY RENDEZVÉNYEKRE, lagzira színvonalas fel­szerelések kölcsönzése. Hasznos, 32/460- 709. *5360* MEZŐGAZDASÁG FUTÓMUSKÁTU 200 Ft/tő. K.-keszi, Fő út 1. *5830* ADÁSVÉTEL AKCIÓI Rakétatuják 90 cm-től 1,2 m-ig, 1450 Ft-tól 1850 Ft/db-os áron kaphatók. Más oszlopos örökzöldek is kedvező áron, házhoz szállítva, minimális költségtérítés­sel. T.: 20/972-9397,30/945-4982. -srsi* TARTÓS, könnyűszerkezetes garázsok 245 E Ft-tóleladók. Tel.: 06-20/367-1433. *6058* BONTOTT cserép eladó, 45 Ft/db. 32/445- 448. *6060* Balassagyarmat Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Kábel Televízió Távközlési és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatói állására pályázatot ír ki az alábbi feltételekkel: Pályázati feltételek:- felsőfokú műszaki vagy gazdasági végzettség,- legalább 5 éves, gazdasági társaságnál eltöltött gyakorlat,- büntetlen előélet. Elfogták a vírusgyártót Titokzatos szőrcsomó: mégis létezik a jeti? Olaszországban először ke­rült rendőrkézre olyan hac- ker, aki maga gyártott hazai számítógépes vírust. Az olasz hírközlő eszközök keddi je­lentése szerint a pénzügyőr­ség őrizetbe vett egy oíasz hackert. A harminc év körüli bolognai programozó - aki „Kryvog” álnéven volt ismert a világhálón - az „I lőve you” hírhedt vírusnak egy tálján változatát hívta életre, meg­fertőzve általa az otthoni komputerrendszereket. A „Vierika” nevű vírus két lépésben fejtette ki pusztító ha­tását. Csaliként a programozó egy orosz lány fotóját használ­ta, amelyet egy külön web- oldalon helyezett el. A gyanút­lan szörfözőt egy E-mail invi­tálta erre a helyre, azaz a vírus „egyik fele” maga vezette oda automatikusan az áldozatot. Ott pedig a vírus „másik fele” beteljesítette a végzetet: megbé­nította az illető gépének biz­tonsági programjait, leolvasta a bizalmas adatokat, és oly mér­tékben szaporította önmagát, hogy csurig töltötte a tőrbecsalt internetező gépének összes rendelkezésre álló memóriáját. Ráadásul elküldette magát az összes betápláló címre. Az olasz rendőrség egy má­sik kalózra is vadászik, aki a Sorrento környéki tengerpart körzetében zavarta meg a cé­gek, szállodák és magánirodák rendszereit. Az ismeretlen a „Trojan horse” (Trójai faló) ne­vű vírust vetette be, amelyet az informatikai hírszerzésben használnak előszeretettel. Egy másik számítógépes ví­rus azonban éppen a hatóságok­nak nyújtott segítséget egy per­verz férfi lebuktatásában. Egy római tisztviselő Interneten is­merkedett kiskorú lányokkal. Egyszer egy „Trójai faló” beju­tott gépébe, lerobbantva az egész rendszert. Az illető szá­mítógépes szakembert volt kénytelen hívni, aki „fertőtlení­tette” a gépét, ügyesen meg­mentve minden fájlt. A szerelő azonban csak úgy kíváncsiság­ból belenézett ügyfelének né­hány személyes „aktájába”, ahol kiskorú lányok fotóit talál­ta. Értesítette a rendőrséget, amely figyelni kezdte a tisztvise­lőt, ellenőrzése alatt tartva on­line kapcsolatait, lehallgatva te­lefonjait. A hatóságok követték az illetőt, aki megismerkedett és találkozott egy fiatal lánnyal. Az erdőbe vitte kocsikázni, majd erőszakoskodni próbált vele. A rendőrök ekkor érték tetten. Brit kutatók azt állítják, hogy megtalálták az eddigi legmeg­győzőbb bizonyítékot a legen­dás „havasi ember”, a jeti léte­zésére vonatkozólag. Ez a bi­zonyíték pedig nem egyéb, mint egy szőrcsomó, amely - szerintük - nem származhat semmilyen ismert állatfajtától. A The Times hétfői jelentése szerint a szőrcsomót egy fán lelték a himalájabeli Bhutáni Királyságban, ahová egy „jeti­vadász” vezette el a brit expe­díció tagjait. A szőrcsomót megvizsgálták az oxfordi mole­kuláris gyógyászati intézetben. „Találtunk benne valamelyes Svédország politikai mene­dékjogot ajánlott fel egy szürke farkasnak, amely a norvég va­dászok elől menekülve tévedt a szomszédos ország területére. „Isten hozta Martin urat Svédor­szágban!” - közölte a sajtóval Annette Tömquist, a svéd kör­nyezetvédelmi minisztérium szóvivője. (A Martin nevet az állatvédők adták a vadnak.) Hozzátette: a farkasok szaba­don járhatnak-kelhetnek Norvé­DNS-anyagot, de nem tudjuk azt honnan származtatni. Nem embertől ered, nem is medvétől vagy másvalamitől, amit már si­került azonosítanunk. Titok, amelyet nem tartottam volna lehetségesnek. Eddig még soha nem találkoztunk olyan DNS- sel, amit ne tudtunk volna azo­nosítani” - jelentette ki Bryan Skyes, a humán genetika pro­fesszora. Skyes 1999-ben egy állítólagos jeti-bundáról kimu­tatta, hogy hamisítvány. Egyes zoológusok szerint a „havasi ember” egy eddig ismeretlen majomfajta lehet - olvasható a DPA jelentésében. gia és Svédország között. Ha Martin úr átjön Svédországba, itt nem öli meg senki, mert ná­lunk nincs farkasvadászat. Még útlevelet sem kell megmutat­nia. Martin az utolsó túlélője egy farkashordának, amelyet február 19 óta üldöznek norvég vadászok. Kiirtásukat azután rendelték el, hogy a norvég bir­katenyésztők megvádolták a hordát: rendszeresen megtá­madta nyájaikat. Menedékjog egy farkasnak Valahavolt erdőségek a Medvesen Ma már csak emlék a Somlya, a bárnai Nagy-kő vidéke Csaknem hat évtizede járom a Medves-hegység erdőit, mező­it, szakadékait és völgyeit. Az általam vizsgált terület a Medves-magasától Mátranovákig, valamint a Heves-Borsodi- dombság Nógrád megyére eső részére terjed ki. Nemcsak a madarak érdekelnek, hanem az erdő teljes élővilága, így az emlősök, sőt, a rovarok is. Sajnos azok az erdők (idős), me­lyekben egykor „madarásztam”, ma már csak az emlékeim­ben maradtak meg: ilyen a Háló-völgy, a Karós-lápa, a Nyala- kodó, a Kota, az inászói nagyerdő és még sorolhatnám... A fakitermelések ugyanis mindig olyan jól sikerültek, hogy a tarvágások után csak a teljesen kopaszra letarolt hegy­oldalak maradtak. Mindössze a Mátraszeléhez tartozó Kósa- várában hagytak meg néhány odvas fát. Úgy látszik, nem léte­ző fogalom a „Természetvéde­lem”! A modern idők fakitermelése már nagyon gyors. Salgótarján környékén főként az idős bükk­erdők területe fogyatkozik gyor­san! Szerény becsléseim sze­rint, ha ez így folytatódik, öt év leforgása után már nem lesz mit eladni a külföldieknek! A fűrésztelepek ontják a par­kettát, amit visznek az osztrá­kok, a németek, az olaszok, a franciák, és még ki tudja hová adják el az itt kitermelt fákból készült, alapanyagul szolgáló bükkfa rönköket? Az inászói völgy elején, óriá­si boksákban égetett faszenet szintén exportra „gyártják”. A külföldiek azért jönnek ide, mert náluk valóban létezik a ter­mészetvédelem, hogy megma­radjanak még a „vágásra érett” erdők is! Ezért inkább innét ve­szik meg a nálunk kitermelt er­dők faanyagát. Furcsa mód, ha a madarászok szót emelnek vala­mely erdőrész meghagyása ér­dekében, mindig az úgyneve­zett üzemtervre hivatkoznak. Vajon az üzemtervek készítői ismerik-e az általuk vágásra kije­lölt területeket? Tudják-e, hogy a 22/B erdőrész történetesen az idegenforgalomban nagy szere­pet játszó salgói vár oldalát borí­tó bükkerdő? Hány védett ma­dár, kisemlős, rovarritkaság élő­helyét semmisítik meg a pilla­natnyi haszon érdekében? Napjainkban már a tájvédel­mi körzetekben lévő erdők ke­rülnek egyelőre csak gyérítésre, majd a későbbiekben kiterme­lésre. Azok a lenyűgözően szép bükkerdők vannak soron, ame­lyek a Szilvás-kőt, illetve a salgói várromot övezik. Úgy látszik, az emberi kapzsiság nem ismer ha­tárokat. Nincs irgalom a kirán­dulóhelyeket borító erdőknek akkor sem, ha azok már régóta természetvédelmi területként szerepelnek a turistatérképe­ken! Teljesen érthetetlen szá­momra az a közöny, úgy is mondhatnám: nemtörődömség, amellyel az erdők és élőviláguk iránt viseltetünk. Az már most bizonyosra vehető, hogy a jelen­kor erdészeit követő utódoknak már nem lesznek úgynevezett vágásra érett bükkerdők! A gyé­rítés, vagy ahogy ők nevezik „bontóvágások”, a fentebb emlí­tett területeken jóvátehetetlen károkat okoznak azoknak az ott élő madaraknak, állatoknak, amelyeknek a „zárt lombozató” erdők az élőhelyük. Ha az ott megsemmisített madarak, pe- lék, denevérek és ritka cincérfé- lék élőhelyéül szolgáló odvas, száraz fákban élt állatok eszmei értékét a fakitermelőknek meg kellene téríteniük, akkor talán jobban odafigyelnének az erdők élővilágára! Ugyancsak az emlékeimben él az a nagy kiterjedésű tölgy li­geterdő, amely Rákóczi-telep és Kisterenye között terület el. Ilyen erdő volt még a mátraszelei Hárs-lápában és a Báma határában lévő Tajd neve­zetű részen. Az itt említett ligeterdőkben tömegesen költöttek a csókák, kék galambok, szalakóták és még nagyon sok odúlakó kisebb madárfaj, és az ilyen helyet ked­velő kis őrgébics. Ezen erdők ki­vágása során természetesen el­tűntek az említett fajok. Ma már csak egy ilyen tölgyliget létezik Mátraszele határában, a Vizes­nek nevezett hegyoldalban. Je­lenleg a privatizáció folytán több tulajdonos birtokában van. Mikor kerül kivágásra, nem tu­dom. Mindenesetre azért is jó lenne meghagyni az utókor szá­mára, mert a maga nemében egyedülálló, így megérdemelné, hogy a fokozottan vagy a ki­emelten védett területek listájá­ra kerüljön! Ezen erdőben több szakadék húzódik, melynek ta­laja erősen erodált, riolittufa, amely a nagyobb esőzések után több helyen is leomlik és elzárja az ilyenkor ott csordogáló pata­kocska útját. Az erdészek figyelmébe aján­lom még a tíz éve megjelent Vö­rös listából idézett alábbi soro­kat: „Napjainkig 139 madárfajt pusztított ki az ember. Ha Ön is segít, a „Vörös lista” szomorú jegyzéke rövidebb lehet!” Majd így folytatódik: „A madárvilág szerte a világon állandóan harc­ban áll azokkal a számukra ked­vezőtlenül változott környezeti viszonyokkal, amelyeket a fejlő­dő technika és végső fokon tu­datosan, vagy akaratlanul az ember alakított ki számukra. Számos madárfaj akadt, amely nem bírta tovább az egyenlőtlen küzdelmet, kipusztult és ezzel örökre eltűnt a föld felszínéről. Emléküket csupán néhány mú­zeumi preparátum és korabeli könyvek töredékes leírásai őr­zik.” Néhány évvel korábban kér­tem a Mátravidéki Erdőgazdasá­got, hogy a tulajdonában lévő ceredi út mentén lévő bükkös­ben ne vágják ki a baglyok és a kék galambok lakó-, illetve köl­tőhelyéül szolgáló odvas fákat. Kérésem süket fülekre talált és egytől egyig kivagdosták az álta­lam ismert költőfákat! Nem hi­szem, hogy ezáltal jelentősen megvastagodott a pénztárcájuk. Jó lenne végre pontot tenni an­nak a szélmalomharcnak, ame­lyet a természetbarátok folytat­nak! _______________________________VARGA FERENC madarász Pályázathoz csatolni kell:- részletes szakmai önéletrajzot,- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,- iskolai végzettség(ek)et igazoló bizonyítvány másolatát,- a kft. tevékenységére, valamint vezetésére vonatkozó szakmai elképzeléseket. Bérezés: megegyezés szerint. Pályázat benyújtásának határideje: 2001. április 30. A pályázatot Balassagyarmat város polgármesteréhez (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12. Pf.58.) kell benyújtani. Pályázat elbírálásának határideje: képviselő-testület 2001. májusi ülése. Az állás betöltésének időpontja: 2001. június 1. napjától 5 év időtartamra. Elkészítik a lerombolt óriás Buddhák mását A buddhista többségű Sri Lankán civil szervezetek gyűjtést kezdtek a lerombolt afganisztáni óriás Buddhák pontos másá­nak elkészítése céljából. A Maha Bodhi Társaság és a Shanthi Alapítvány keresi a régészeket, akik segít­hetnek az 55, illetve 38 méter magas szob­rok másának elkészítésében. Mangala buddhista szerzetes, az alapítvány képvi­selője kijelentette, hogy „a legkisebb redő- ig” a pontos mását készítik el az afganisz­táni vallási fanatikusok által szántszán­dékkal elpusztított ősi szobroknak, és sze­rinte a 2500 éves buddhista örökséggel rendelkező Sri Lankának megvan a re­konstrukcióhoz szükséges tudása. A két szervezet kapcsolatba lépett a colomból diplomáciai missziókkal, hogy külföldi pénzügyi támogatást is kérjen „az egész emberiség kulturális örökségét képező” bámijáni óriás szobrok srí-lankai másola­tának kifaragásához. A III-V. századból való afganisztáni Buddhák elpusztítása óriási elkeseredést váltott ki olyan országokban, mint Sri Lan­ka, ahol a lakosság 70 százaléka buddhis­ta vallású. A kritikus napokban az ázsiai szigetország felajánlotta, hogy pénzzel megváltja a pótolhatatlan műkincseket, de a tálibokat nem sikerült jobb belátásra bír­ni. Sri Lanka-szerte tömegtüntetéseken til­takoztak a becses buddhista ereklyék szándékos megsemmisítése ellen. A Shanthi Alapítvány felszólította az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, hogy hirdes­sen nemzetközi gyásznapot, jóváteendő a bámijáni szobrok megmentésére tett erő­feszítéseinek kudarcát. A Sri Lanka-i kor­mány jelezte, hogy kész megvásárolni bár­mit, ami megmaradt a lerombolt óriás- szobrokból és az afganisztáni múzeumok­ban esetleg épen maradt egyéb buddhista emlékeket is. Ratnasziri Vikremanajake miniszterelnök szerint a pénz nem számít, hiszen az ősi szobrok értéke felbecsülhe­tetlen és azok az egész emberiség közös kincsét képezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom