Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-28 / 98. szám

2001. ÁPRILIS 28., SZOMBAT , A I H SZÉCSÉNY MEGYEI K C ) R K É P #: a $ BÁTONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Ha május, akkor kutyaoltás A megye egyik községében és 12 órakor a Szécsényi úti fate­három személy állatorvos­nak mondta magát, s miköz­ben az eb tulajdonosa a ku­tyát ment elővezetni az' ol­táshoz, az idegenek alapo­san meglopták a házában. Úgy gondoljuk, hogy a sal­gótarjániaknak a következő időszakban ettől nem kell tartaniuk, hiszen a kutyatu­lajdonosok ismerik az állat­orvosokat. Ugyanis - amint ezt dr. Horsa Ottó kerületi főállatorvostól megtudtuk - a megyei jogú város kutya­tartó gazdáinak kötelező beoltatni a több ezernyi kutyát. A nagy művelet május 2-án veszi kezdetét és a város mint­egy húsz helyén történik folya­matosan egész májusban. Mivel a morgó, vicsorgó, ugató két ök- lömnyi vagy borjú nagyságú ku­tyát nem egyszerű felvezetni, megfékezni, s a gazdik sem egy­formán érnek rá, az eboltásnak napra, órára beosztott haditer­vét dolgozták ki az illetékesek. Az első nap fél kilenckor a pintértelepi bolt előtt veszi kez­detét az oltás, hogy a Salgó-ka- punál folytatódjon 11 óráig. Má­jus 3-án negyed tízkor Zagyva­rónán a benzinkúttal szembeni bolt mögötti területen kezdenek oltani, majd a helyi kultúrház- nál és a rónafalui bolt előtt foly­tatják és a rónabányatelepi ital­bolt előtt fejezik be 12 órakor. Május 7-én fél kettőkor a Somos­kőújfalui volt tanácsháza mel­lett kezdik, majd háromnegyed négykor Somoskőn fejezik be az oltást. A negyedik nap, május 8-án a város déli részén folytatódik az ebek oltása. Fél kilenckor a zagyvapálfalvai Salgó Cipőnél kezdik, negyed tizenegykor a Déryné úti bolt előtt folytatják lepnél fejezik be. Május 10-én negyed kilenctől fél tízig a Dobó Katica úton a főállatorvosi lakás­nál, majd háromnegyed tizen­egykor Somlyóbányatelepen zá­rul az oltás. Május 14-én fél ket­tőtől egy órán át a Hámán Kató- telepi Pikoló ételbár mellett kez­dik, majd háromnegyed három­kor Kotyházapusztán fejezik be a napi oltást. Május 15-én fél ki­lenctől tíz óráig a Tarján vendég­lőnél, majd tizenegy óráig a sal- góbányai élelmiszerboltnál, vé­gül két órától fél négyig a postai aluljárónál oltanak. S végül má­jus 17-én 10 órától 11 óráig a postai aluljárónál, majd fél ket­tőtől három óráig a baglyasaljai sportpályánál fejeződik be a ku­tyák oltása. S aki netán nem ért rá, vagy elfelejtette a helyi rendeletben is előírt eboltási kötelezettségét teljesíteni, az még május 29-én 9 órától fél tízig és három órától fél négyig a postai aluljárónál pótoltásra viheti kedvencét. S ez azért is nagyon ajánlatos, mert aki elmulasztja a védőoltást, a vonatkozó rendelet szerint a ku­tyát ki kell irtani, gazdája ellen pedig szabálysértési eljárást kell indítani. S még ami fontos! A gazdi az oltásra a kutyával együtt vigye magával a kutya oltási könyvét, valamint a sorszámozott lila szí­nű, kerek azonosító bilétát is, valamint a védőoltásért járó dí­jat, ami nem éri el az ezer forin­tot. S mivel nem az ebtulaj­donosok megbüntetése a cél, le­hetőség van rá, hogy akinek egyetlen megjelölt időpont sem jó, egyeztessen a 415-779-es te­lefonon, de reggelente hét és nyolc óra között dr. Horsa Ottó főállatorvos rendelőjében is le­hetséges a védőoltásra vinni a kutyulit. Francia jazz Akik jól ismerik őket, azt mondják róluk, hogy rendkívül pergő, életteli, zenét játszanak, az öntetszelgő lassúság helyett a határtalan elevenséget részesí­tik előnyben, muzsikájuk megfi­atalít és felüdít. A Tarjáni tava­szon szombaton a Váczi Gyula Zeneiskolában koncertező fran­cia jazztrióról van szó, hangver­senyüket a Budapesti Francia „tavaszban” Intézetnek köszönhetően tart­ják meg, a megyeszékhely ren­dezvénysorozatának részeként. A párizsi jazzhármas vezetője Benjámin Moussay, az ő nevét viseli a kisegyüttes, amelynek műsora 18 órakor kezdődik, s a Hangjegy-bérlettel is látogatha­tó. Jegyek a József Attila Műve­lődési Központban kaphatók. Telefon a hétvégi házakban Rádiófrekvenciás telefonállo­másokat telepített ezen a héten a Kelet-Nógrád COM Rt. Salgó­tarján egyik legfrekventáltabb üdülőövezetében, Somlyó- bányán. A DECT-rendszerű állo­mások ugyanazokat a szolgálta­tásokat teszik lehetővé, mint a rézkábeles bekötésűek, így al­kalmat kínálnak például bizton­sági rendszerek kiépítésére is. Az első ütemben a társaság 25 előfizető igényét teljesítette. Méltó helye a végtisztességnek Az emberi test méltóságát, a lélek erejét, a halál utáni feltáma­dás szilárd hitét őrzi a most elkészült ravatalozó, méltó helye­ként a végtisztességnek - mondotta Keszthelyi Ferenc váci me­gyés püspök, amikor a mihálygergei temetőben rövid liturgia ke­retében felszentelte az új építményt. A katolikus főpásztor elis­meréssel szólt azokról, akik munkájukkal, anyagi áldozatot is vállalva segítették az új ravatalozó elkészültét, ezzel is bizony­ságot adva az ősök és a jelenben élők iránti tiszteletükről. szebb építménye a Karancs-völ- gyi temetőknek. A rövid szertartás a közeli ka­tolikus templomban folytatódott illetve fejeződött be, ahol a me­gyés püspök megszentelte azt a csillárt, amelyet korábban ugyancsak Oravecz László és családja adományozott a temp­lomnak. A kegyeletes ünnepsé­gen részt vett a település sok la­kója, közreműködött a mihály­gergei hagyományőrző együttes énekkara. Az esemény a telepü­lés vendéglőjében, szerény foga­dással zárult. Varga Imre polgármester az előzményekről szólva elmond­ta: az esőzések következtében a régi ravatalozóépület fala meg­repedt, végleg életveszélyessé vált. Ilyen körülmények között elkerülhetetlenné vált egy új ra­vatalozó megépítése. A munká­latok költségeihez 4,8 millió fo­rint származik az országos ka­tasztrófavédelmi alapból, 1,2 millióval járult hozzá a községi önkormányzat, a legnagyobb hányadot, mintegy 6 millió fo­rintot maga a kivitelező Karancs Épker Kft. finanszírozott meg előre. A polgármester külön is köszönetét mondott Bobrovics Árpád őrnagynak, a salgótarjáni polgári védelmi kirendeltség ve­zetőjének, valamint Oravecz Lászlónak, a Karancs-Épker Kft. tulajdonosának. A falu szülötte jelentős anyagi áldozatot is vál­lalt, hogy elkészüljön a ravatalo­zó, amely jellegében, egyik leg­Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök felszenteli az új ravatalozót _________________________________fotó: rigó tibor J avítható az életminőség? (Folytatás az 1. oldalról) köszöntötte, majd átadta a szót dr. Tichy Rács Ádámnak, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár munkatársának, aki az európai uniós műszaki információs és adat­bázisokhoz való hozzáférhetőségről tartott előadást. Az Európai Bizottság 1987-ben hozta létre az Euro Info Központok hálózatát, jelenleg Európa 24 országában csaknem 300 ilyen központ tevékenykedik, közülük 44 a csatla­kozásra váró országokban alakult meg. -A központok összekötő kapocsként, első infor­mációs pontként működnek a kis- és közép- vállalkozások és az Európai Bizottság vállal­kozások főigazgatósága között. Munkatársai többek között hazai és külföldi szakértők be­vonásával tanácsokat adnak, segítenek a part­nerkeresésben, közreműködnek a projektek kidolgozásában, üzletemberi találkozókat, konferenciákat, kiállításokat szerveznek. Nyerges Gyula, az EU-MIK főtanácsosa az európai uniós forrásokból végzett kutatások­ról és fejlesztésekről beszélt. Az EU 5. kutatá­si, technológiafejlesztési és demonstrációs ke­retprogramja 1998-ban kezdődött és négy évig tart, költségvetése 15 milliárd euró. Prob­lémamegoldó program, az európai politikán belül a gazdasági és társadalmi célkitűzések megvalósítását szolgálja.-Hozzájárul például az iparfejlesztési technológiák kimunkálásá­hoz, a környezet védelméhez, a munkanélkü­liség mérsékléséhez, új munkahelyek terem­téséhez, vagyis: az életminőség javításához. Hazánk 1999. augusztus elsejétől teljes joggal vesz részt a keretprogramban. A 6. keretprogram is körvonalazódik már, hét kiemelt témát tartalmaz, s megvalósítá­sára 18,5 milliárd eurót szánnak. Olyan fon­tos témák szerepelnek benne, mint a gén- technológia, a légi közlekedés, az űrkutatás, a nap- és a szélenergia hasznosítása. Antal Gyula, az Antal Mérnökiroda Kft. ügyvezetője és Nagy Gyula, a TÜV-CERT ve­zető auditora a környezetirányítási rendsze­reknek az európai vállalatok működésében betöltött szerepét taglalta. Többek között el­hangzott: az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben telephellyel rendelke­ző ipari vállalatok önként csatlakozhatnak az EMAS környezetirányítási rendszerhez, ám ehhez roppant magasra kell tenniük a mércét környezetvédelemben. KOLAJ Kevés a vállalkozás megyénkben A KSH Nógrádi Megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozássűrűség mutató­ja igen erőteljes területi differen­ciálódást mutat. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások szá­ma változatlanul Budapesten a legmagasabb (137), míg a me­gyék közül Győr-Moson-Sopron, Zala, Pest és Csongrád rátája a legkedvezőbb (meghaladja a 80- at). A legkisebb a vállalkozási ak­tivitás Borsod-Abaúj-Zemplén (56) és Nógrád megyében (58). Szűkebb pátriánkban 2000. december 31-én 14 664 gazdasá­gi szervezet működött, közülük 12 579 vállalkozásként. Előbbiek száma 1503-mal, utóbbiaké 1313- mal bővült. A társas és az egyéni vállalkozások száma csaknem hasonló ütemben, 13 százalékkal emelkedett. A vállalkozások több mint 69 százalékát (országosan 58 szá­zalékát) az egyéni vállalkozások adták. Számuk az elmúlt tizen­két hónapban nem egészen 980- nal növekedett. Az „ingatlanügy­letek, gazdasági szolgáltatás” gazdasági ágban volt legüteme­sebb a fejlődés, számuk több mint 440-nel haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az „okta­tásban” 133-mal, az építőipar­ban” 86-tal, a „pénzügyben” 74- gyel, a „kereskedelemben, javí­tásban” 43-mal több vállalkozás tevékenykedett, mint az előző év hasonló időszakában. A megye gazdaságában jelen lévő mintegy 3900 társas vállal­kozás fele két gazdasági ágba tö­mörült: az „ingatlanügyletek­ben, gazdasági szolgáltatások­ban” 947, a „kereskedelemben, javításban” 954 dolgozott. Jelen­tős még az „ipar” (16,3 százalék) és az „építőipar” (12,4 százalék) részesedése. A társas vállalkozói körben bekövetkezett több mint 430-as gyarapodás háromnegye­de ezt a négy gazdasági ágat érintette. A nógrádi társas vállalkozá­sok csaknem 90 százalékában tíznél kevesebb embert foglal­koztatnak. Számuk az elmúlt év­ben több mint 400-zal emelke­dett. ________________________fity A kirándulók régi vágya teljesül: hamarosan magyar oldalról is lá­togatható lesz Somoskő vára. Örül-e a somoskői várnyitásnak - kérdeztünk olvasóinktól. Örül-e a somoskői várnyitásnak? Horváth László, salgótarjáni nyugdíjas középiskolai igazgató: - Már régóta időszerű volt a döntés, amely az itt élőknek régi vágya volt, s kedvezően hat majd a környék ide­genforgalmára. Most az lenne jó, ha az elvi dön­tést és született megálla­podást mielőbb gyakorlat­ra váltanák. Fügedi Krisztina, salgótarjáni eladó: - Jó döntésnek tartom, ez erősíti a határ két oldalán élők között, különböző szinteken for- jó­szomszédi kapcsolatokat. Eddig min­dig csak távolról szemlél­tük a várat, s csak képzele­tünkben élt: milyen csodá­latos panoráma is nyílhat a magaslatról. Vonnák Tiborné, salgótarjáni nyugdíjas: - Csak örül­ni lehet, hogy a két ország ve­zetői meg­hallották a kor szavát, az úgyne­vezett népi diplomácia üzenetét: a határ két oldalán élők közeledé­sét, kölcsönös „átjárását” meg kell könnyíteni, éltetve a régi, családi, rokoni kap­csolatokat is. Huszár Ferenc, tan nyugdí­jas: - Hallot­tam róla, hogy megál­lapodott a két ország vezetője, s ez nagy öröm . Nyolcvanhá­rom éves fej­jel már nem nagyon moz­gok, csak oda megyek, ahová nagyon muszáj. De nekem a fiatalságomat jelen­tette a vár: ott lakik a nővé­rem, szinte a falak tövében... Intézményfelújítások (Folytatás az 1. oldalról) közösen, s közös beruházású volt a balassagyarmati Madách Imre Kollégium fűtéskorszerűsítése, s a villamos rendszer részleges felújí­tása, amint a Patvarci úti iskola te­tőszigetelésének, a csapadékvíz elvezetésének, s a támfalak egy ré­szének a helyreállítása is. ■ Hasonló jellegű munkákat idén is tervez a megyei önkormányzat, például Salgótarjánban a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet pincé­jének szigetelését, felújítását, s az épületben tárgyaló kialakítását is tervezik, összesen 19 milliós össz­költséggel. A kilencmilliós önerő nagyobb hányada a tulajdonos vá­rost illeti, a megyei önkormányzat ehhez 3,6 millióra tett ígérvényt. Ugyancsak a megyeszékhelyen várat magára a könyvtár üvegtete­jének felújítása, ami 15 millióba kerül, s az 5 milliós önerős rész­ből a megye 2 milliót vállalt. E munkálatok költségeire, a céda-támogatásra pályázik Salgó­tarján , akárcsak Balassagyarmat, a Madách kollégium kazánházá­nak felújítására, amelynek költ­ségvonzata pillanatnyilag nem is­meretes. Három feladatra a Nóg­rád Megyei Területfejlesztési Ta­nács támogatására pályázik az önkormányzat. Ezek egyike a sal­gótarjáni Borbély Lajos szakkö­zépiskolára vonatkozik, mivel az intézmény tanműhelyének lapos tetős felújítása elodázhatatlanná vált. Ez előreláthatóan 10,5 milli­óba kerül, s ettől majd félmillió­val többe a szécsényi Lipthay Bé­la mezőgazdasági szakképző vi­zesblokkjának a felújítása. Ugyancsak lapos tetőt kell felújí­tani a balassagyarmati Remény­sugár otthon épületében is, amelynek összköltsége 9 millió forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom