Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-28 / 98. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap V I L Á G T Ü K Ö R 2001. ÁPRILIS 28., SZOMBAT Vélemények a státustörvényről Vladimír Meciar volt szlovák miniszterelnök az ország belügyeibe való durva beavatkozásnak nevezte a készülő magyar státustörvényt. A román kormányfő is megfogal­mazta a szabályozással kapcsolatos aggodalmait. Pozsony - Bukarest Dzurinda szlovák miniszterelnök budapesti látogatása óta foglal­koztatja a szlovák közvéleményt és a politikusokat a státustörvény. A két ellenzéki párt máris táma­dásba lendült. Meciar szerint el­lentétes a magyar-szlovák alap- szerződéssel, hogy Budapest tá­mogatná azokat, akik magyarul taníttatják gyerekeiket. A Szlovák Nemzeti Párt számá­ra a készülő törvény „a terjeszke­dő magyar politika bizonyítéka, veszélyes Szlovákia területi egy­ségére, mert célja Nagy-Magyar- ország visszaállítása és a Dél- Szlovákiában élő szlovákok elma­gyarosítása”. A Nemzeti Tanács­ban javasolni fogják egy olyan törvény elfogadását, amely anya­gilag támogatná a gyermekeiket szlovák iskolába járató szülőket Szlovákiában. Bukaresti tudósítónknak, Si­mon Hunornak a román kor­mányfő elmondta: a budapesti el­képzelés „etnikai alapú diszkri­minációt helyez kilátásba, ami a nemzetközi szabályozások értel­mében megengedhetetlen”. Nas- tase szerint nehezen lesz elbírál­ható, hogy „ki a magyar, mert nem létezik még a magyarságot kimutató készülék. Ha Magyaror­szág olcsóbb metró- vagy mozi­jegyet akar adni a határon túli magyaroknak, az még helyén­való. Ám ha Romániában, Szlová­kiában, Horvátországban pénzt akar adni a magyar nyelven tanu­lóknak, az nincs rendjén.” Támadásba lendültek a státus­törvény ellen a román nacionalis­ták is. Comeliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Pártelnöke a ma­gyar igazolvány megadását ve­szélyesnek minősítette. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester szerint rendkívül súlyos, hogy az RMDSZ vezetői, élükön Markó Bélával, részt vettek a státustör­vény budapesti országgyűlési vi­táján. Funar úgy véli, a státustör­vény alkalmazása beavatkozás Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna belügyeibe. Iliescu román államfő attól tart, hogy a törvény elfogadása disz­kriminációhoz vezethet Románia polgárai között. Iliescu elismerte, hogy a státustörvény a magyar Or­szággyűlés ügye, ám megjegyezte: „az alkotmány szellemében a ro­mán állam polgárai etnikai hova­tartozásuktól függetlenül egyen- lőek”. Adrian Paunescu kormány- párti szenátor szerint a státustör­vény elmagyarosodáshoz vezet. Parlamenti felszólalásában azt állí­totta, hogy a magyar kormány ha­vi húszezer forinttal támogatja majd mindazokat, akik magyar­nak „nevelik” gyermekeiket. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ- képviselő a román-magyar kap­csolatok alakulásával magyarázza a reakciót. Nem volt ugyanis ha­sonló visszhangja a horvát parla­ment döntésének, amelynek értel­mében a romániai horvátok kettős állampolgárságot nyertek. Egyéb­ként a külföldön élő szlovákok is különleges igazolványt kaphatnak Pozsonytól. __________________■ I I. JÁNOS PÁL pápa üzenetet intézett Paskai László bíboros­prímáshoz, esztergom-buda- pesti érsekhez az esztergomi főegyházmegye millenniumá­nak alkalmából. Az április 10-én kelt kétoldalas, latin nyel­ven írt levelet pénteken hozta nyilvánosságra a Vatikán. I. BARTOLOMAIOSZ egyete­mes konstantinápolyi pátriárka pénteken elutazott Budapestről. Az ortodox egyházi vezetőnek Orbán Viktor miniszterelnök - a köztársasági elnök nevében csütörtökön a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) tótüntetést adta át a Parlamentben. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG számára komoly sikernek mi­nősül, hogy Baka Andrást már az első körben, meggyőző fö­lénnyel újra beválasztották az Emberi Jogok Európai Bírósá­gának tagjai közé - állapította meg Surján László, az Európa Tanács parlamenti közgyűlés­ének alelnöke, egyben a magyar küldöttség vezetője. Juscsenko „túl jónak” bizonyult Ukrajna legsúlyosabb politikai válságát éli át Kijev Az ukrán kormányfő „fel- sült” gazdaságpolitikájával, ezért távoznia kellett a hatalomból - írja az osztrák Die Presse. Viktor Juscsenko az elmúlt tíz év kilenc ukrán miniszterelnöke kö­zül messze a legtisztább, legal­kalmasabb, legsikeresebb és ép­pen ezért a nép körében a legnép­szerűbb embernek számított. Si­került a gazdaságot növekedési pályára állítani, ellenőrzés alá vonta az inflációt, megkezdte a mezőgazdaság privatizációját, új lökést adott a külkereskedelem­nek, gondoskodott arról, hogy a nyugdíjakat és a fizetéseket min­dig mindenki időben megkapja. Kell-e ennél több? Úgy tetszik, még ez is sok. A bécsi napilap szerint Juscsenko túl sikeresnek, túlságosan is kevéssé korruptnak, bel- és külföldön túl elismertnek Juscsenko. Mikor jön el ismét az ideje? FOTÓ: EUROPRESS/EPA bizonyult. Ez bizony már régóta szálka volt a volt kommunisták szemében, ezért szerettek volna minél előbb megszabadulni tőle. Szövetségük az úgynevezett „oli­garcha pártokkal” gyakorlatilag a baloldalban gyökerezik. A le­mondott kormányfőnek azt rót­ták föl legfőbb bűnéül, hogy nem tudták irányítani, gátlástalan üz­leteik újra és újra lelepleződtek. A rakétagyártásban érdekeltek és a titkosszolgálatok körében, vala­mint a fegyverlobbinál Juscsenko kegyvesztetté vált. Az államfő, Leonyid Kucsma igyekezett ugyan védeni minisz­terelnökét, de csak fél szívvel. A rendszert bíráló újságíró, Georgij Gongadze feltételezett meggyil­kolása óta Kucsma állandó táma­dások kereszttüzében áll: politi­kai ellenfelei mielőbbi távozását sürgetik. És épp Viktor Juscsen- kót látnák a legszívesebben a he­lyén - a visszatérés, a „felfelé bu­kás” azonban ma még túlságosan is valószínűtlen. A kommuniz­mus utáni Ukrajna napjainkban legsúlyosabb politikai válságát éli át. (GYULAY) Szankciók a kegyes halál miatt Nagy felháborodást keltett Németországban az a nemrég jóváhagyott holland törvény, amely megengedi a gyógyítha­tatlan betegek átsegítését a halálba. A keresztény pártok a szabályozást ellentétesnek tartják az európai értékrenddel. SZLOBODAN MILOSEVICS védőügyvédje pénteken cáfolta, hogy Belgrádban két hónappal meghosszabbították a hatalmi visszaélésekkel vádolt volt jugoszláv elnök fogva tartását. Milosevicset április elsején, testőrei és a rendőrség közötti drámai fegyveres szembenállás után vették őrizetbe és helyez­ték egy hónapos vizsgálati fog­ságba. A határidő hétfőn lejár. KÉT IZRAELI miniszter is bírálta pénteken az egyipto­mi-jordániai béketervet, miköz­ben Simon Peresz külügymi­niszter Kairóba és Ammánba készül, hogy az egyiptomi és a jordániai vezetőkkel megvitassa a hét hónapja tartó erőszakhul­lám leállítására és a békefolya­mat felújítására irányuló javas­latokat. A kezdeményezés olyan lépésekre szólítja fel Izra­elt, hogy oldja fel a palesztinok­ra rótt utazási korlátozásokat a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben, vonja ki a katonáit és harci eszközeit, adja át a visszatartott palesztin adóbevételeket és állítsa le zsidó telepek építését. BÉCS ÉS PRÁGA között erő­sen lehűlt a viszony, miután kiderült, hogy újabb fűtőelem- szállítmány érkezett a temelíni atomerőműbe. Bécsben már attól tartanak, hogy Jan Káván cseh külügyminiszter nem vesz részt azon a külügyminiszteri értekezleten, amelyen Ausztria a szomszédos EU-tagjelöltjeivel és Lengyelországgal megvitatná a stratégiai együttműködés kér­déseit. A felső-ausztriai Wullo- witz határátkelőhelyen péntek estére újabb tiltakozó akciót hirdettek meg.______________■ Berlin Jogi büntető intézkedéseket kö­vetel Hollandiával szemben a bajor Keresztényszocialista Unió (CSU). Edmund Stoiber pártfő­nök, bajor miniszterelnök - a Die Welt tegnapi tudósítása sze­rint - azt is mérlegeli, hogy az Európai Bírósághoz fordul. A földrész „alkotmánybíróságá­nak” abban kellene állást foglal­nia, vajon az eutanázia nem üt- közik-e az alapvető emberi jo­Aligha valószínű, hogy Jörg Haider, Karintia tartományfő­nöke a kommunista országok egykori „kollektív vezetését” te­kintené példának. Elképzelése azonban, amely inkább az egy­kori Führer-megoldásra hason­lít, s amelyről a Der Standard című osztrák lap adott hírt, máris vihart kavart a közvéle­ményben. A Szabadságpárt meghatáro­gokba, s nem az élet rela- tivizálását jelenti-e? Hasonlóan fogalmazott a má­sik nagy ellenzéki párt, a Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) szó­vivője is. Martin Hoffmann erő­teljes lépéseket sürget Hágával szemben. A populista, jobboldali osztrák párt kormányra kerülését nem hagyták szó nélkül a Tizen­ötök - érvel a politikus -, éppígy most is helyénvaló volna az uniós tagállamok közös tiltakozása. A liberalizmus orvén Hollandia zó politikusa átfogó államrefor­mot óhajt. A változásokat a köz- társasági elnökkel kezdené, mi­vel meglátása szerint erre a hiva­talra semmi szükség nincs. Funkciója nem több, mint proto­kolláris; ez jól látható abból - így Haider -, hogy ő a fegyveres erők főparancsnoka, de ez nem több üres titulusnál: sem­milyen parancsot nem adhat a seregnek. Mi hát a kiút? A Klagenfurtból Bécsbe üzenő politikus az ame­olyan törvényt hagyott jóvá - mondja Hoffmann -, amely a leg­sötétebb idők nemzetiszocialista embertelenségét idézi. Lehet, hogy a társadalombiztosítási pénztárak és az örökösök jól jár­nak egy-egy halálba segített páci­ens jóvoltából, de sérelmet szen­ved az orvosi eskü és a tízparan­csolat. A gyógyíthatatlannak ítélt embereket méreginjekcióval fe­nyegeti a holland „igazságszol­gáltatás”. A Nyugatnak most már nemcsak az a gondja, hogy meg sem születnek a magzatok, ha­nem a súlyos betegek és öregek is hátrányt szenvedhetnek - írja a német napilap. rikai mintát tartja követendő­nek. Úgy véli, az országot irá­nyítsa egy elnöki tanács, még­hozzá a szövetségi kancellár irá­nyításával. Magyarán: az állam- és a kormányfő funkcióját von­ják össze. Ötletét Haider természetesen vonzó köntösbe csomagolta. De­hogy akar ő a polgárok feje fö­lött dönteni: határozzon a válto­zásokról maga a nép. Bízik ab­ban, hogy a referendum megerő­síti őt. S kimondva-kimondat- lanul ott lebegnek a szeme előtt a két és fél év múlva esedékes választások: hátha ő lehet Auszt­ria „szuperman”-je. ___________________________________ IOY.Z.I (TORONYI! Haider és az „elnöki tanács” A tartomány főnök az amerikai példát követné Az osztrák politika „ötletembere” igencsak fura javaslattal rukkolt elő: szerinte Thomas Klestil legyen az ország utolsó köztársasági elnöke; mandátumának lejárta után az állam­fői funkciókat egy „elnöki tanács” vegye át. Becs ÁLLÁSPONT BÍRÓ FERENC A hatóság nem hat Jól avagy rosszul: a rendőrség őrködik a közbiztonság fe­lett. Egy emberölési vagy jelentős kárt okozó betörési ügy­ben nagy erőkkel és gyorsan mozdulnak. Igaz, ha valalti- nek csak a biciklijét, netán a tyúkjait viszik el, még jegyző­könyvet sem vesznek fel szívesen. A falusi emberek sok helyen megtalálták azonban a kerti lopások, a pincefeltörések ellenszerét. Sorra alakulnak a helyi polgárőr egyesületek, a hegyközségek csőszöket al­kalmaznak. Az 1100 lakosú Gyékényesen - s a példa ko­rántsem egyedi - három család dúlja fel a község nyugal­mát, s félemlíti meg a konfliktust mindenáron kerülni pró­báló polgárokat. A hat falut ellátó körzeti megbízott rend­őr sem keresi magának a bajt, kivált, hogy voltaképpen nincs is szó bűncselekményekről. Persze ha valaki az üzletben rendszeresen kiböki a tejfeles­poharak zárófóliáját az ujjával, fel lehet jelenteni bolti ron­gálásért. Az eladók ezt mégsem teszik meg: a kirakatüveg drágább, mint néhány pohár tejföl. A polgármesteri hivatal dolgozói viszont megtették, amikor az erősen ittas pana­szos női „ügyfél” meztelenre vetkőzött, és szavai sem kí­mélték a közszemérmet. Az ügy odáig jutott, hogy még a hivatal munkatársainak kellett magyarázkodniuk, amiért nem vettek föl azonnal jegyzőkönyvet. A falutévé stúdiójából ellopott értékek is megkerültek a tettes lakásán, így a bíróság okafogyottnak ítélte az eljárás folytatását. A polgármester többé nem is kíván bírósághoz fordulni. A minap maga szállt szembe a buszmegálló üveglapjait tördelő vandállal. Pedig - bevallotta - nagyon félt. Rárivallt a garázdára, s s erencséjére a hangerő is elég volt, hogy az megszeppenve odébbálljon. Két falubeli a háza kerítése mögül figyelte az esetet, s csak a veszély elmúltával gratuláltak bátor kiállásáért. Ő meg elküldte őket a fenébe. Mindennapos kis ügyek ezek. Egy-két ezer forintnyi kár, egy kis rettegés, legfeljebb egy bizonyíthatatlan eredetű li­la folt. Akinek szerencséje van, könnyen elkerülheti a bajt. Csak úgy kell tennie, mintha semmit sem venne észre... DUNAI IMRE Arany hallgatott vala A szelíd szavú Arany Jánost tanár korában arról faggatták diákjai, mit tesz akkor, ha haragszik. Azt felelte: hallgatok.- És ha nagyon haragszik? - Akkor még jobban hallgatok. A trágárság térnyerése manapság egyre inkább a tyúk vagy a tojás elsőbbségének problémájára hasonlít: a művészet utánozza-e az életet, vagy az élet reprodukálja a karcosabb művészetet? Anyanyelvűnk ismert őre, a neves nyelvészpro­fesszor is úgy látja: a trágár kifejezések mindinkább elvá­laszthatatlan részei immár nemcsak a közbeszédnek, a ma­gánbeszélgetéseknek, de még az irodalomnak is. Ám ő sem tehet mást, mint szomorkodik, sajnálkozik a jelenségen. A magyar nyelv - ezt másajkú elsajátítói is megállapíthatták- különösen gazdag a trágár kifejezésekben. Kétes dicső­ség. Hajdanán legalább a magukat művelteknek tartók tár­salgásában voltak olyan nyelvi lelemények, amelyek he­lyettesítették a vaskosabb kitételeket. Jelenünk otrombán direkt, noha csak az erős felindulásra, a tüsszentésszerűen előtörő káromkodásra lehet mentség, a majmolt stílusra nem. A manapság elhangzó trágárkodások nagyobb hánya­dában azonban nincs érdemleges indulati elem: csak szo­kás, szinte modorosság („kötőszó”) már. Egykor a kocsisok hasonlatban is megörökített erős kiváltsága volt a káromko­dás. Ez az előjog megszűnt. Az értelmiség sem visszafogot­tabb. Trágárkodni körükben is divat, a könnyed magabiz­tosság cégére. Az ifjaknál a felserdültség igazolása úgy használni bizonyos felszólításokat, ahogy hajdan Tinódi a verssorai végén az általános rímet. A hölgyek új nemzedé­ke sem késztethető pirulásra az efféle cifrákkal: az ő ajkuk­ról is sűrűn elröppennek ilyenek az emancipáció jegyében. Az már-már természetes, hogy a filmek kéjelegve tobzód­nak a nyomdafesték-allergiás szóakciókban. Korábban ha a tévében valakinek a szájából kicsúszott egy illetlen szó, a felvételen füttyel korrigálták. Manapság - egyébként nagy népszerűségnek örvendő - televíziós műsorokban inkább csak a lehetőséget jelzik, hogy befedhetnék a trágárkodást, de a java részét mégis hallani hagyják. Hadd örüljön a pub­likum, hiszen a sztárjai ugyanúgy beszélnek, ahogy ő. Pedig taps helyett ilyenkor hallgatnunk kellene nagyon-nagyon. A TÖRZSFÖNÖK ÉS A TRÓNÖRÖKÖS. Károly walesi herceg a kanadai Saskatchewan tartományban találkozott a cree törzs főnökével, Oo-Chin-a-Pees-zel, azaz Téli Vihar Hozójával. __________________________ FOTÓ: EUROPRESS/EPA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom