Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-28 / 98. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. ÁPRILIS 28., SZOMBAT Faragó Zoltán: T K £ P y Á jR Ó Őzles kakukkszóval - Megérkeztek a vadgerlék Őzek járnak a Medves-maga- sa alatt, a volt Medvespuszta környékén. A vidéket az Úristen is nekik teremtette: hegyi rétek, a vízmosásokban sűrűn növő kökénybokrokkal, dús aljnövényzetű lombos ligetek, a mélyedésekben kisebbfajta tó méretű, nyár közepéig megmaradó pocsolyák, a puszta környékén Somoskó vára alatt nyílik a kökény _____ a nagy, elhagyott gyümölcsösök, télen a széltől óvó fenyvesek, kinn a hegy alatt pedig idős bükkösök... Bőséges táplálékot jelentő szántóföld errefelé csak a határ szlovák oldalán akad, de ott most is olyan harsogó zöld a már bokán felül érő vetés, hogy az embernek is kedve lenne be- léharapni... A medvespusztai őzek régi ismerőseim, láttam már egy-két évvel ezelőtt is őket. A bak akkor még csak őzlegényke volt, vékony, de már hatos aganccsal, a suta meg... Nos, őt tulajdonképpen nem is ismerem. Látni ugyan láttam, nem is egyszer, viszonylag közelről is, de azt, hogy esetleg új asszony került-e a házhoz, vagy még a régivel él az én csak felületesen ismert őz- barátom, nem tudhatom. Ősszel és télen gyakran láttam őket, leginkább olyankor, amikor megugrottak előlem valamelyik szélvédett vízmosásból. Előfordult, hogy világos nappal végigfutottak a teljesen kopár réten, máskor az erdőszélre kirakott fenyőrönköket kerülgették gyors fordulatokkal, de az is előfordult, hogy hajnalban láttam őket, amint az erdőszéli bokrok hajtásait csipegették. Most azonban késő délután van, a puszta felé vezető úton járva pedig kakukkszót hoz az erdőből a szél. Idén csak április végére érkeztek meg ezek a kellemes hangú fészekparaziták, legalábbis más évekhez képest pár nappal később szólaltak meg. Talán az elmúlt időszak borult, hideg időjárása miatt ment el a kedvük a hangoskodástól, de ez nem is csoda... Persze a lényeg, hogy most megszólalt egyikük, mert az áprilisi őzles hangulatához azonban ugyanúgy hozzátartozik a kakukkszó is, mint az éledő természet üde zöldje a madarak éneke, a füzek, a nyír- és a nyárfák virágain nektárt ___■ gyűjtögető méhek döngic sélése, vagy a kökénybokrok hófehér menyasszonyi ruhája. Utóbbi talán egy kis magyarázatra szorul: a kökény általában el- virágzott a mélyebben fekvő területeken, de a Medves- magasán még most is fehérük. A környékhez viszonyítva magasan fekszik ez a hely, később nyílnak a virágok; az egykori pusztai gyümölcsösben is áll olyan cseresznyefa, amelyiknek még bimbóban vannak a virágai, bár olyan is, amelyik már fehérben pompázik. Számításaim szerint valahol a puszta széle és a Medves-magasa között tanyáznak most az őzek, legalábbis régebben mindig errefelé láttam őket. Nyomokat nem találok: csak a földutak sarában lehetne most lelni valamit, de a legelőre kihajtott tehéncsorda szó szerint széttaposott mindent. Nem baj, a nyomokat úgyis csak addig lehetne követni, amíg az utat keresztezik. Utána, a fűben már meglehetősen nehéz dolog ez, sőt, ember számára egyenesen lehetetlen... A késő délutáni erdőszél madárdaltól hangos, énekes- és feketerigók fújják a nótájukat a bokrok között. A fával benőtt vízmosás szélén egy erdei pinty énekel valahol, ugyanott egy örvös galamb turbékol rekedten, azután, idén először, ismerős, de utoljára tavaly nyáron hallott hangocska üti meg a fülemet - s egy kicsit a szívemet is. Vadgerle halk, idegnyugtató Nyírfabarka A SZERZŐ FELVÉTELEI Néhány helyen szinte kaszálni lehetne az ibolyát pru-pru-pru-ját hozza a késő délutáni szellő. Megjöttek vándordíjukról ezek a szép, erdőszéleken, fasorokban, ligetekben fészkelő madarak, körülbelül időben: április utolsó napjaiban szoktak felbukkanni Nógrád északi tájain. Medvespusztától keletre nagyobb, különböző korú fenyőtelepítések húzódnak. Néhány bükk, gyertyán és nyír hagyásfa is megmaradt a luccsemeték felett. A téli időjárás azonban összetört közülük többet is, de egy részük szépen hajt: öröm látni dús hajtásaikat. Egy alacsonyabb _________ fenyőtelepítés mögött idősebb, húsz év körüli lucfenyves áll, nem messze a szélétől éktelen veszekedést csapnak a mátyások és a feketerigók. Róka vagy vaddisznó - a télen és a nemrégiben a sárban talált nyomok alapján mind a kettő előfordul a környéken - a sűrűbe azonban nem látni be. A madarak láthatatlan ellensége nem egy helyben áll, mert a riasztás lassan, de biztosan egy irányba halad, s közeledik is... Egy fenyőcsemete mögé húzódva várom, hogy valami nyílt helyen megpillanthassam, mi az. A csemetekert felett egy újabb szajkó érkezik, rekedten kiabál ő is... Mi idegesíthette fel ennyire az erdő őreit? Jut eszembe, a télen férfitenyérnyi nyomokat is találtam a közelben a hóban, amire néhány szakértő barátom azt mondta: akár hiúz is lehetett... _________■ A meleg délutánhoz képest hűvös szellő támad, megborzolja a vörösfenyők lombjait, s magával hozza a közeledő este ígéretét. Zöld küllő kiabálása és ko- lompszó is érkezik vele: a nyom okat eltüntető tehéncsorda valahol lenn, a Medves-laposán legel. A fenyves szélén azonban nem hallgatnak el a madarak, de most egy helyből jön a riasza fenyves széléhez. A madarak veszekedése erre sem hallgat el, de egyre távolodik a sűrű fenyvesben... Soha nem derül ki, hogy mi volt az. Kiszáradt gyertyánfa a lucfenyő-telepítés közepén tás... Várok, lassan múlnak a percek, a nap már majdnem lebukott a Sátor-hegy mögött, a madarak még mindig ugyanazon a helyen veszekednek. Hiába várok, nem mozdul semmi, ezért közelebb megyek Sötét van már, amikor a somosi vár alatt visszaérek az erdő szélére. A Medves-magasa felől kutyaugatást hoz a szél. Egy őz riaszt ott. Vajon mire? SOROZATUNK ORSZÁGOS ELISMERÉSE Terepjáró című rovatunk ma 133. alkalommal jelent meg - legelőször ugyan 1998. április 7-én látott napvilágot, de közben akadt egy pár hónapos szünet, s néhány alkalommal anyagtorlódás, hosszúra nyúló nyári szabadság, más okok miatt is kimaradt. A 133-as nem kerek szám, a hónap elején a harmadik születésnap felett is átsiklottunk... Mégis történt valami, ami miatt egy rövid megjegyzést kell tennünk! Sorozatunk írója és fotósa, Faragó Zoltán, a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztője a tudományos és népszerűsítő újságírás területén végzett munkásságért adható legrangosabb hazai szakmai elismerésben részesült. A szerkesztőség által benyújtott pályázatot a neves szakemberekből álló bírálóbizottság a „Terepjáró” eddig megjelent írásos és képanyaga alapján ítélte oda. Kollégánk a Hevesi Endre-díjat április 26-án, csütörtökön vette át Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Andrássy úti székházában rendezett ünnepségen. A díj most először került vidékre. Május elsején nyílik a felújított balassagyarmati Megújult a Palóc Múzeum melletti skanzen fotó: rigó tibor Befejeződött a balassagyarmati szabadtéri néprajzi múzeum felújítása. A Palóc Múzeum megújult skanzenjét május elsején ünnepi megnyitóval adják át a nagyközönségnek. Magyarország legrégibb szabadtéri gyűjteménye október közepéig látogatható. A balassagyarmati Palóc Múzeum őrzi a nógrádi palóc hagyományokat. Kiállításai a palóc nép életmódjával, mindennapjaival ismertetik meg a látogatókat. Mindezt élő közelségbe hozza a kiállítás szabadtéri része. A felújított skanzen történetével is megismertetett dr. Limbacher Gábor, a megyei múzeumok igazgatója.- Az 1890-ben társadalmi kezdeményezésre alakult Nógrád vármegyei múzeum életében jeles esemény volt, hogy az 1920-as évek elejétől hivatalos, főállású szakember kezdett dolgozni az intézményben dr. Fényes Dezső személyében, alti a Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének muzeológusa volt. Szinte bizonyos, hogy az ő munkásságával is összefügg, hogy az 1920-30-as évek fordulóján dr. Soldos Imre akkori főispán több olyan kezdeményezéssel jelentkezett, amelynek politikai vonatkozása is volt, de nagyrészt a nemzet felemelése motiválta az elképzeléseit. A főispán jelentős erőket mozgósítva szövőszékeket szerzett jó néhány faluba, hogy foglalkoztatottságot biztosítsanak a parasztság számára. Az elkészült portékát, szőtteseket, hímzéseket azután nemzetközi vásárokon is értékesítették. Összekapcsolódik ezzel a már-már ritkaságszámba menő paraszti építészeti hagyaték átörökítése. Dr. Bátki Zsigmond és Gönyei Sándor, a Néprajzi Múzeum szakemberei segítették azt a kezdeményezést, hogy létrejöjjön egy szabadtéri gyűjtemény Balassagyarmaton, a vármegyei múzeum telkén. A balassagyarmati palóc fundus Magyarország legrégibb szabadtéri gyűjteménye. Akkor, 1932-ben Karancskesziből telepítettek ide hét szekérrel egy XVIII. századi faházat, majd a következő évben Karancslapujtőről egy szintén XVIII. századi építményt, ami a XIX. század elejéig malomként működött, majd istállóvá alakították. Az istálló melletti fészerben állítottak ki egy fatengelyes lovas kocsit Egy ugyancsak XVIII. század végi harmadik épülettel bővült a gyűjtemény, a Patvarcról vitt 1872-ben készített olajprés számára készített fiókos pajtával, ahol később még egy 1870 tájékáról származó szőlőprést is elhelyeztek ipari műemlékként. A világháborús károk után nem tudták már megmenteni a patvarci pajtát, ahelyett egy XVIII. század első felében létesített boronavázas pajtát telepített Lükéről dr. Zólyomi József nyugalmazott igazgató 1964- ben. Az 1990-es években az olajütő védőépülete is menthetetlenné vált, így a jeles ipari műemlék több éven át nem volt látható. Az elmúlt évben a megyei közgyűlés 800 ezer forintos támogatásával sikerült felújítani a prést és újjáépíteni a szalmafedelű pajtát a régi minták szerint, a szabadtéri néprajzi múzeum tervei alapján. A régi épületeken - amelyeken az éves karbantartáson kívül nagy felújítást legutóbb 1964-ben végeztek - sikerült megerősíteni a faszerkezeteket, elkészültek az agyagtapasztá- sok és új mészborítást kaptak az épületek. Ezt a munkát azok az asszonyok végezték, akik annak idején még a saját parasztházukat is tapasztották, meszelték. skanzen A balassagyarmati szabadtéri néprajzi múzeumban látható egy fából készült palócföldi feszület. A hiteles műtárgy-rekonstrukció faragott ábrái Krisztus nagyhéti szenvedéseinek eszközeit, színhelyeit örökítik meg. Itt tekinthetik meg a látogatók 1996-tól a szandai kiskápolna másolatát is. A skanzen immár ünnepi külsővel várja a látogatókat, ami arra ösztönzött bennünket, hogy ünnepélyes megnyitót szervezzünk, amit hagyományteremtőnek gondolunk: az évad megnyitásakor, zárásakor, és a közbeeső jeles napokon szeretnénk egy-egy ünnepi rendezvényt szervezni a palóc porta színhelyén. A május elsején 14 órakor kezdődő . játszóházi programra - kézműves-foglalkozásra, táncházra, ének- és játéktanításra - szeretettel várunk minden gyereket és felnőttet. A megnyitón vendégként részt vesz a Lajtorja gyermek- néptáncegyüttes gyermekjátékokból összeállított műsorával. A talpalávaló muzsikát az Igric együttes szolgáltatja. Lesznek ügyességi játékok és egyéb meglepetések. Az ország legrégebbi szabadtéri gyűjteménye tehát május elsején nyílik és október közepéig várja a látogatókat. DUDELLA1 ILDIKÓ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. ____________________icvnrTiK^iiM-_________________ Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ; Azu^a • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ,VÁ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőségi rendszer készült NÓGRÁDI HIRLÁI
