Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-18 / 89. szám

2. OLDAL 2001. ÁPRILIS 18., SZERDA SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT E G Y E I KORKÉP PÁSZTÓ Középkori templomalapítók és -építők nyomában Nógrádban Élménybeszámoló a mai műemléki világnap alkalmából A Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület salgótarjáni klubja ez évben is folytatja a 2000-ben meghirdetett ismeretterjesztő programot. A közelmúltban Nógrád megye északkeleti ré­szén szervezte meg a XII-XIII. században épült román és gó­tikus stílusú templomok meglátogatását. A Salgótarján - Zagyvaróna - Zabar - átlépve a megyehatárt - Váraszó - Pétervására útvona­lon - Maconka - Mátra- verebély - Tar - Hasznos és Pásztó műemlék templomait kerestük fel. A klub vezetősé­ge felkérte Fries Gyula műem­lékvédelmi szakembert, hogy ismertesse a templomépítés történetét és jellemezze a műemlékeket. Hazánkban a műemlékek felkutatása, számbavétele már a XIX. század közepétől folyik. Az országismertetés a reformkorban az irodalmi fo­lyóiratokban látott napvilá­got, később tudományos szakfolyóiratokban publikál­ták a kutatás eredményeit. A műemlékek védelmére 1881-ben alakult meg a Mű­emlékek Országos Bizottsá­ga. A középkori műemlékek helyreállítása, restaurálása igen lassan folyt a másfél év­század folyamán. Természete­sen elsősorban anyagi ténye­zőktől függött az építészi mun­ka beindítása. Nógrád megye részletes műemléld jegyzékét Fries Gyula készítette el, több éves feltáró munkával. E doku­mentumot 1987-ben adták ki. Feljárat a tari római katolikus templomhoz Az Árpád-korban épült templomok alapfalai olyan egy- hajós, félköríves szentélyzáró- dású templomépületeket mu­tatnak, ami jellegét, stílusát te­kintve legkorábbi nyugat-euró­pai román stílussal azonosak. Egyes helyeken a falazatban megőrződtek a lőrésszerű, fél­köríves ablakok, az épület déli homlokzatán a bélletes kapube­járat egyes kődarabjai, fennma­radtak kőfaragványok, például a párkánydíszítésekből. (Zabar és Maconka templomaiban is). Értékes freskótöredékek kerültek felszínre a maconkai templomban. A templomok rendszerint megsérültek vagy elpusztultak a tatárjárás idején. IV. Béla király nagy gondot fordított a templomok újjáépítésére. Ekkor már a gó tikus stílusnak megfelelően alakították át a templomokat, vagy építettek teljesen újakat. A félköríves szentélyek átala­kultak sokszögűvé. A temp­lomok nyugati részéhez tor­nyokat építettek. A templom belső terét bordás boltoza­tokkal fedték be, egyszerűbb keresztboltozattal. A belső támasztó oszlopokat karcsú pillérek váltották fel, amelyek csúcsívben futottak össze. Az ablakokon vehetjük észre ■ leginkább a gótikus stílus jel­legzetességét. A mátravere- bélyi templomban láthatjuk ezt a karcsú, nyúlánk ablakot, amely csúcsívben végződik és úgynevezett mérműves díszí­tést kapott. Ezek azok a csipke kőrácsok, amelyekről ezt a stí­lust felismerhetjük és bizton a XIIÍ-XTV. századi építésre kö­vetkeztethetünk belőle. A tari templomon érzékelni leginkább a csaknem nyolc év­százados átépítéseket. Nem volt könnyű feladata a renová- lóknak, hiszen meg kellett őriz­ni eredeti formában a XII. szá­zadi román, majd a gót és a XVIII. századi barokk és a XIX. századi klasszicista előcsarno­kot is. Az ilyen kevert stílusú épületet eklektikusnak nevez­zük. Az építőknek azonban si­került a különböző korstíluso­kat, formákat, harmonikusan il­leszteni egymáshoz a katolikus templom jelenlegi funkciójának megfelelően. Utunk végén Pásztóra láto­gattunk el. Itt a Szent Lőrincről elnevezett plébániatemplomot látogattuk meg, amelyből ki­emelten a déli homlokzaton he­lyet foglaló gótikus kápolna­részt említem most csak meg. Ezúttal szeretném a klubve­zetőség nevében megköszönni Fries Gyulának a színvonalas programismertetést és azt a jó hangulatot, amit teremtett min­den résztvevőnek. A nagy ér­deklődésre való tekintettel klu­bunk májusban is szervez egy körutat ugyanezen az útvona­lon. ______________________LÓfdNCZ OÉZÁMé klubtag A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Egy levél „margójára” Tisztelt Valiskó Ferenc! A Nógrád Megyei Hírlap április 9-i számában megjelent olvasói leveleddel, elgondolkodtattál. Te egy intelligens ember vagy, a szótárhasználat ismeretét feltételezem, elvárom tőled. A címszó értelmezése azonos szónál különböző lehet, tehát nem kiegészítő magyarázat. Az egyik értelmezés a másikat akár ki is zárhatja. Például: szem, ami jelenthet: egy darabot, egy zsák búzát, jelentheti a szervet (biológiai), egyet vagy kettőt. Tehát az én feltételeznem és értelme­zésem szerint az alantas jelzőszerkezet csupán az aljas kifejezéssel helyettesít­hető. Eme helyzetben G. I. a vélemé­nyét képviseli és nem „felkent igehirde- tő”-ként jelenik meg. További kérdések is felmerülnek bennem. Az elmúlt tizenkét évben a „Vasárnapi Újság” című rádióműsor nem volt azonos hangvételű: Kondor Katalin nem azonos Lovas Istvánnal, Franka Tiborral. Egy műsor hangvétele nem minősíti a hallgatóit (különösen akkor nem, ha a konkurens, országosan fogható magyar nyelvű elektronikus csatornákon gyermekműsor fogható.) Rengeteg rajongója volt annak idején Hitlernek is, ám a rajongók közül csu­pán töredékük volt fasisztának nevezhe­tő. A barna- majd feketeinges mozga­lom sem rémtettekkel kezdődött, a pro­paganda örvényként ragadta magával a megtévesztett tömegeket. Egyébként mikor foglalkozott tény­szerűen a műsor a spontán privatizációs kérdésekkel? Mi az, hogy nemzeti va­gyon? Ismerek állami tulajdonban lévőt, közvetetten állami tulajdonban lévőt és magántulajdont. Ki tett az állítólagos nemzeti tulajdon elherdálása miatt bün­tetőfeljelentést az „oknyomozó” ripor­tok következményeként? A szerkesztő­ség alkalmazottai közül tett-e feljelen­tést valaki sikkasztás, hűtlen kezelés, csalás ügyében?! A globalizációs törek­vés miért nemzetpusztító? Az én olva­satomban a világgazdasági versenyké­pesség-fokozás és betagozódás segítsé­gével tudjuk a magyar kultúrát mene­dzselni, megismertetni, a magyar kultú­rát terjeszteni, eziránt az érdeklődést fel­kelteni, elszigetelődve, izolálódva ez le­hetetlen! Hogy a „Vasárnapi Újság” szer­kesztőségének mi a hitvallása, az nem minősíti a szerkesztőséget. A kereszténység, a szeretet, a megér­tés jegyében volt inkvizíció, keresztes háború, intrika és gyűlölet. Még az azo­nos hitűekkel szemben is előfordult, lásd a Rómát védelmező templomos lo­vagokat. ________________________________________iván WR« Salgótarján Rendért, tisztaságért kiált Salgótarján és környéke - A városlakók is hibásak Mindenki szeret szép városban, kellemes környezetben élni. A salgótar­jániak is. Ám de a környezet nem mondható mindig barátságosnak, hi­szen járműveket pusztító mélyedések csúfítják a város útjait, szemete­sek a parkok, lepusztultak a játszóterek, piszkosak a járdák, a városszé­li erdőket elönti az oda lopott sok kacat, lom. Mindezt többen kifogásol­ják, csak azt nem veszik figyelembe, hogy mindebben sokan, önmaguk a hibásak. Ezt bizonyítja a beszélgetés Bodnár Benedekkel, a Városgazdál­kodási és Üzemeltetési Kft., igazgatójával, Földesi Lászlóval, a városi közterület-felügyelet vezetőjével és Nagy Lászlóval, a Salgótarján Foglal­koztatási Kht. ügyvezető igazgatójával.- Ahogy elmúlt a tél meghirdettük a lomtalanítási és közterület-takarítási ak­ciót - kezdi a tájékoztatást Bodnár Bene­dek. - Az idén segítségünkre volt a foglal­koztatási kht., ahonnan mintegy 40 fő dolgozót kaptunk. Folyamatosan törté­nik a város, a játszóterek takarítása, a fák, sövények nyírása, a szemét és a lom összegyűjtése. A télen kiszórt síkosság­mentesítő anyagból az útfenntartókká közösen mintegy 250-300 tonnányit gyűjtöttünk össze. Általában húsvét ün­nepére szoktuk a várost összetakarítani. Elmaradt aktivitás A lomtalanításhoz a lakosság segítsé­gét kérték, az aktivitás azonban elmaradt. Igaz, kifogtunk egy esős időszakot, ami zavarta a munkát. A korábbi gyakorlattal ellentétben az idén mégis a korábbi lom és kacat kétszeres mennyisége gyűlt ösz- sze. Nemcsak a városban, hanem a külső városrészekben is - Somos, Somoskőúj­falu, Zagyvapálfalva, Baglyas területén. Számosán visszaéltek a lehetőséggel, mert olyan anyagokat is kiraktak, amiket másként kellett volna eltakarítaniuk.- A rendezett lakótelepeken, a Fáy András körúton, a Beszterce-, a Gorkij-la- kótelepen nincs gond. A város egyes ré­szein évek óta nem tudunk eredményt elérni, sőt romlott a helyzet. A Zagyvara­kodón a korábbinál még rosszabb a hely­zet. A kirakott lomokból az ott lakók gyűjtötték össze a szerintük még hasz­nálható holmikat, s ezáltal egy második szeméttelep kezd kialakulni - mondja az igazgató. - Nem is illegálisan, hiszen a szemünk előtt történik. Ezzel sürgősen tenni kell valamit. Meglepő tisztaságot tapasztaltunk a Zöldfa úton, az Idegér sem olyan, mint az elmúlt években. Ha összehasonlítást teszünk, azt mondhat­juk, hogy a rend felé kezd mozdulni a vá­ros. Érdekesek a lomtalanítás adatai: 1999-ben 526, 2000-ben 743, és az idén április 5-ig 1320 köbméter anyagot rak­tak ki a lakosok. Elgondolkodtató. A város üzemeltetői a patkányirtást is beütemezték, amire mintegy másfél mil­lió forintot fordítanak. Az egész városra kiterjedő féregirtást már április közepén elkezdik, ami másfél hónapig tart.- A körülményeink annyiból kedve­zőbbek, hogy a közhasznú társaságtól kaptunk embereket, akik besegítenek. Viszont gépesítettség tekintetében rosz- szabbul állunk, mint tavaly - folytatja Bodnár Benedek. - A söprőgépünk már nem tud mozogni, le kellett állítani. Idei fejlesztési tervünkbe beterveztünk egy nagy teljesítményű gépet, de ez is csak júliusban várható, s csak ekkor érezhető változás. Igyekszünk úrrá lenni a felada­tokon, amiben segíthetnek a városi pol­gárok is azzal, hogy jobban vigyáznak a város tisztaságára. Salgótarján ismét benevezett a „Virá­gos Magyarországért” mozgalomba, ami fokozott figyelmet, gondoskodást és ön- tevékenységet kíván mindenkitől. A vá­rosban május közepe táján ültetik ki a virágládákba, parkokba, sziklakertekbe a növényeket. Ezekből szerencsére nem tapasztalni olyan mértékű eltulajdoní­tást, mint korábban. Inkább a vandaliz­mus okoz károkat, letapossák, letörik, kihúzzák a növényeket. A lakossági par­kosításhoz kertészeti anyagot, sövényt nem tudnak az igényeknek megfelelően adni, de szállításban, munkaszervezés­ben, tanácsadásban segítenek. Csak le­gyen minél nagyobb igény. Kedvező vál­tozás az is, hogy a városban tavaly kihe­lyezett mintegy 150 csikktartóból kizá­rólag a városközpontiakat kicserélik kor­szerűbbre, nagyobbakra. Felújítják a vi­rágtartókat az Erzsébet téren, a városhá­za előtt, a Fő téren, a millenniumi em­lékparkban. Parkolóban szegény város- A város rendjét szolgálja a közúti közlekedésre alkalmatlan, hatósági jelzé­sekkel nem rendelkező járművek elszál­lítása is - folytatja a beszélgetést Földesi László. - A parkolóban szegény városban számos ilyen jármű foglalja a helyet. Az illegális szemétlerakó helyek ismereté­ben pedig, kihasználva a hulladékgaz­dálkodási törvény adta lehetőséget, mi szerint, ha a hulladék tulajdonosa isme­retlen, akkor az ingatlan tulajdonosát kell kötelezni a terület rendbe tételére. A közterület-felügyelet munkatársai tehát a jövőben, ha a város közigazgatási területéhez tartozó bármely területen ille­gális hulladékot találnak, a tulajdoni lap alapján a terület tulajdonosát szólítják fel a rend megteremtésére. Ha erre nem haj­landó, akkor a hatóság kötelezi őt erre. A bizonyítási kényszer a tulajdonost terhe­li, netó kell bizonyítani, hogy a hulladé­kot ki vitte oda. Emellett hulladékgazdál­kodási bírságot lehet rá kiszabni.- Talán nyitottabb szemmel járnak ál­lampolgáraink a városban és környékén, s megtisztelnek azzal minket, hogy beje­lentik az illegális lerakókat - mondja a közterület-felügyeleti vezető - s talán még tanúskodni is eljönnek. Aki tehát nem a kijelölt helyen rakja le a szilárd vagy folyékony hulladékot, az­zal szemben szabálysértési eljárás indul­hat. Jó tudni, hogy a szilárd hulladékot a gyurtyánosi szeméttelepre kell szállítani. Földesi László hozzáteszi: - Ahol most gond van a szemétszállítással, mint a tel­keken, garázsoknál reméljük ez megol­dódik, mert a törvényi előírás szerint a hulladékszállítási díj már nemcsak pol­gári peres úton érvényesíthető, hanem adók módjára behajtható. A rend és a tisztaság fenntartása nemcsak a városgazdálkodás és a foglal­koztatási kht. feladata. Alkotmánybíró­sági határozat mondja ki, hogy nem al­kotmányellenes az, hogy ha az állampol­gárokat kötelezik bizonyos közterületi munkák elvégzésére. Nevezetesen jár­dák, árkok stb. tisztítására, rendben tar­tására. Az is tapasztalat, hogy az (ízlete­sek is kevesebb hulladékot jelentenek, mint amennyi képződik. Egy csikktartót sem helyeznek az üzlet elé. Ha az üzlet előtt szemét található a felügyelet szigo­rúan fellép és megbünteti a tulajdonost.- Mindazt a lehetőséget kihasználjuk, amit a hulladékgazdálkodási törvény le­hetővé tesz. Az eddigi gyakorlat szerint hiába csíptünk meg és bírságoltunk meg valakit, nem tudtuk arra kötelezni, hogy elvigye a hulladékot - magyarázza Földesi. - Állami költségen kellett ezt megtenni. Az új törvény szerint szabály­sértési eljárás mellett kötelezni lehet er­re, s ha nem végzi el, akkor az ő költsé­gére mással vitetik el. A városban a gépkocsik számához vi­szonyítva kevés a parkolóhely. A felügye­letvezető információja szerint az illetéke­sek abban gondolkodnak, hogy az egész parkolási rendszert felülvizsgálják, s ön- kormányzati rendelet készül. Valószínű olyan rendelkezés, amely növeli a forgá­si sebességet a parkolásban egy adott te­rületen. Ez bizonyára enyhíti majd a helyzetet.- Sok a szabálytalan parkoló autós a városban - mondja Földesi László. - A Fő teret például virágládákkal zárták le, a szabálytalanul felhajtókkal szemben ugyanis csak mesterséges akadályokkal tudjuk a szabálytalankodást megakadá­lyozni. Hiába bírságolunk többet, na­gyobb összegre, a szabálysértők száma nem csökken. Ez jellemző a megyei OTP körzetére is. Több tisztelet, megértés Valóban, lehet a járda bármilyen szé­les, ha ott nincs tábla, nem lehet oda áll­ni, vagy várakozni. Az áruszállítási fel­adatokat persze meg kell oldani, de en­nek meg kell keresni a formáját. Ez azt bizonyítja, hogy a járművezetők fittyet hánynak a közlekedési tábláknak. Hiába van megállási tilalom, egyeseknek nem számít. Sok emberre ráférne a KRESZ-to- vábbképzés, de kívántatik az egymás iránti több tisztelet és megértés is. Feladatunk a közhasznú, közcélú munkák szervezése és lebonyolítása. Ko­rábban főként a patakok tisztítása volt, látható eredményekkel. Az idén a VGÜ- vel karöltve, egyesítve az erőnket a köz­hasznú munkások bevonásával a város tisztaságát akarjuk javítani. Az idén már folyik a tavaszi nagytakarítás az Arany János, a Kistarján úton, Pécskő utca kör­nyékén, a nyugati városrészben, az Acél­gyári úton, a Salgó úton. Negyven fővel az úttisztításban, közterületek tisztításá­ban dolgozunk. Nagy László, a foglalkoztatási kht. igazgatója örömmel mondja, hogy na­gyobb program megoldásához nyertek pályázati támogatást a munkaügyi köz­ponttól, amely szerint 95 főt foglalkoztat­nak hét hónapig, napi hatórás foglalkoz­tatásban. Ezáltal a környezetvédelemben és a köztisztaságban akarnak eredmé­nyesek lenni.- A program keretében még a pollen­időszak elején a parlagfűirtást szeret­nénk elvégezni - mondja. - E mellett a Zúgó-patak a Széchenyi úti patak, Baglyas-, Tarján-, Salgó-patakot ldtisztí- tani. A bedobált hulladékokat akarjuk eltávolítani a mederből, illetve a bozótot kiirtani. A turisztikai jelentőségű, védett ter­mészeti értékű területeket is meg akarják tisztítani a bozóttól, hulladéktól. Terve­ikben szerepel a Baglyaskő megtisztítá­sa, ami már folyik. Az eresztvényi rétek, a Domyay-turistaház, a sípálya környé­kének tisztítása, rendbe tétele. A Salgóvár Boszorkánykő melletti terület rendezése, Salgó és a somoskői vár kö­zötti Petőfi-sétány rendezése. Szilváskő­pusztán pedig a bazaltömlés környezeté­nek tisztítása. A munkák teljes költsége a dologi költségek nélkül több mint 30 millió fo­rint. Ennek nagyobb részét adja támoga­tásként a munkaügyi központ. A prog­ramban a kht. együttműködik a cigány kisebbségi önkormányzattal is. Velük a Zöldfa út és a Bajcsy-Zsilinszky út, az Idegér, a Salgó, az Acélgyári út környé­két, s a Zagyva-rakodó környékét folya­matosan rendben tartják. PÁDÁR ANDRÁS N0GRAD KÖZÉLETI NAPILAP j f f T i T» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőségés kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet térő., Posta- U I U I Ál# fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. llllYLifll Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyaroiszág Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készüli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom