Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-18 / 89. szám

2001. ÁPRILIS 18., SZERDA MEGYE I KÖRKÉP 4 «SP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Vadaskert a bámai Nagy-kő alatt (Folytatás az 1. oldalról) mostanában az a hír kering a va­daskerttel kapcsolatban, génban­kot működtet a tulaj. Lapunk, magától a tulajdonostól, Zsikla Attilától érdeklődött, a vadas- kertjével kapcsolatos szóbeszéd­ről (is).- Miért éppen a Nógrád megyei Bámában létesített vadaskertet?- Édesapám kertészkedéssel, állattenyésztéssel, illetve mé­hészkedéssel foglalkozik évtize­dek óta. Már gyermekkorom ide­jén is Nógrád megyébe hordta akácnyílás idején a méheket, s én is gyakran jöttem vele. Nóg- rádban ejtett rabul a természet, az erdő, a hegyvidék szépsége, s itt, az erdőkben töltött hetek alatt mélyült el érdeklődésem a va­dak, a vadászat iránt is. Kapcso­latba kerültünk az itt élő embe­rekkel, s tartós barátságok szö­vődtek közöttünk, némelyikük ragaszkodása oly erős volt irán­tunk, hogy szerették volna, ha felköltözünk. Mondja, a költözés elmaradt, hiszen minden szállal Lajosmi- zséhez kötődött a családjuk. De mert ide is szerettek volna, ingat­lant vásároltak errefelé, köztük a bámai erdőrészt is. S miután rá­jöttek, hogy müyen kiváló adott­ságokkal rendelkezik a terület, jött az ötlet, hogy érdemes lenne vadaskertet létesíteni. A nógrádi tájhoz, emberekhez való kötődés jegyében létesült hát Nógrád me­gye első vadaskertje.- Hírlik, nem ez az első „erdei" beruházása...- Ha arra gondol, van-e több vadaskertem, a válaszom: nincs. Az ország mintegy 80 vadaskert­je közül legalább 25-ben jártam, amelyek tulajdonosaival, üze­meltetőivel azóta is tartjuk a kap­csolatot, hogy segítsük egymás munkáját. Lévén vadaskertekről szó, Zsikla úr ontja az ezekkel kap­csolatos ismereteket, mindjárt el­sőnek a Nógrádra vonatkozókat. Mondja, ismeretei szerint a XIV. században már volt nálunk ilyen, mégpedig Érsekvad- kerten, aztán Mátra- szelét és a dél-nógrá­di erdeinket említi, majd azt, hogy a Du­nántúlon jelenleg is sok működik, arrafe­lé ez a vadászati for­ma egyáltalán nem idegen.- Kizárólag va­dásztatás céljából lé­tesítette a zárt kertet?- Terveink szerint az első időkben farm- szerűen üzemeltet­nénk, a későbbiek­ben pedig előtérbe kerülne a vadászati hasznosítási forma. Azaz, vadásztatással és az erdőgazdálko­dással együtt próbál­juk meg nyereséges­sé tenni a családi vál­lalkozásban működő társaságunkat.- Milyen összetéte­lű vadállományt tele­pítettek?- Állományunk ve­gyes, megtalálható a gím- és dámszarvas, a vaddisznó, s kevés őzet, muflont is tele­pítettünk, hogy szí­nesítsük a vadállományt. Na­gyon fiatal még a vadaskert, de feljövőben a vadállomány, bár el­fogadható gazdasági eredményre csak a későbbiekben számítunk. Addig kamatoztathatjuk a va­daskerti vadtenyésztés és -tartás terén szerzett ismereteinket, amihez hozzátartozik az etetés, itatás kérdése, az állatok nyugal­máról való gondoskodás éppúgy, műit azok egészségügyi ellátása, az állományszabályozás.- Apropó állományszabályo­zás. A belterjes tenyészet nem rejt veszélyeket a szaporulatra, az utódokra nézve?- Valóban rejthet veszélyeket, de megfelelő tartástechnológiai előírások szem előtt tartásával, vérfrissítéssel ez a probléma nem fordulhat elő.- Ha már itt tartunk, valóban működtetnek génbankot is?- Szó sincs róla, vállalkozá­sunk nem működtet gépbankot.- Úgy tűnik, ön nem csak a tu­lajdonlásra készült, szakmailag is felkészült, amikor vadaskertet létesített...- Ami a vadaskertet illeti, munkatársaimmal együtt rendel­kezünk azon szakképesítések­kel, amelyek birtokában az ott fo­lyó gazdasági tevékeny­ség is eredményesen működtethető. Ameny- nyiben pedig olyan te­vékenységet folytatunk, amelynek ellátásához nincs szakképesíté­sünk, az eredményes­ség érdekében megfele­lő képzettségű alkalma­zottat foglalkoztatunk. Túl ezeken, az elsődle­ges szakhatóságokkal - erdőfelügyelőség, állat­egészségügyi felügyelő­ség, FVM-hivatal, rend­őrség stb. - folyamato­san tartjuk a kapcsola­tot és a vonatkozó jog­szabályi előírásoknak is eleget teszünk.- Hírük, a kisgazda Zsikla Győző támogatá­sa révén alakult ki a bámai vadaskert...- Vállalkozásainkban - az Alföldön már hosz- szabb ideje üzemeltet­jük családi vállalkozá­sunkat - soha, semmi­lyen módon nem vett részt, így nem is támo­gatott bennünket, s vár­hatóan, a jövőben sem fog. Zsikla Győző, bár távoli rokonuk, nem ál­lunk családi kapcsolatban vele.- Távol esik a lakóhelyétől a vadaskert, hogyan oldja meg az üzemeltetését?- Megfelelő képzettségű, szak­mai hátérrel, helyismerettel és egyéb adottságokkal rendelkező személyeket alkalmazok, olya­nokat, akik feladatukat képesek jól ellátni. Hírlik, halastava is lesz ott, s a gödöllői egyetemmel kooperál­va, oktatóbázist is terveznek, a Ózbak barkás aganccsal _________________fotó; faragó toltam v adgazdálkodási, vadbiológiai tanszék hallgatóinak. Amint azt megtudtuk, utóbbi megfelel a té­nyeknek, a halastó létesítésével kapcsolatos szóbeszéd viszont nem. Az ugyanis egy másik vál­lalkozóé. A vadaskerttel azóta már meg­békéltek a környékbeli vadá­szok, Zsikla Attila sem tapasztal­ta, hogy lennének még ellenérzé­seik. Utóbb, még örültek is a két nógrádi vadásztársaság tagjai, mikor bebizonyosodott, a bekerí­tetten élő vadak, még több állatot vonzanak a vadászterületükre, sőt ennek köszönhetően megje­lent a dám is náluk. A bámaiak közül is legtöbben megbékéltek, úgy vélik, nekik is hasznuk lehet ebből, hiszen némelyeknek munkát ad, de legfőbb, hogy pezsdülést hozhat az idegenfor­galom terén is. A vélemények persze megosz­lanak ma is, igaz többen vannak akik ellenzik a vadaskerti vadá­szatot. Érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel pro és kontra, de valójában egyetlen előnyét is­merik az ilyen vadtartásnak. Ne­vezetesen, hogy ilyen körülmé­nyek között elvüeg jobb lehet a trófeafejlesztés, hogy külön en­gedéllyel itt a vadászati idénytől függetlenül is lehet vadászni. Némelyek azt is megjegyzik, a speciális kerítéssel védett vadak nem okozhatnak kárt az erdőbir­tokosoknak, a földművelőknek, amiből különösen sok gondjuk származik a vadásztársaságok­nak manapság. Mert amúgy in­kább a hátrányait sorolják: stresszesek az állatok, ezáltal alacsonyabb a kelleténél szapo­rulati és a felnevelési ráta. Meg­lehet, mindezeket csak az isme­retlentől való ódzkodás mondat­ja velük, az is előfordulhat az irigység beszél belőlük, hiszen jól tudják, iszonyatos összegbe került az önerős beruházás, azt viszont figyelmen kívül hagyják, másfél évtized, vagy annál is több, a befektetés megtérülési ideje. J.K. HÍREK SALGÓTARJÁN MÁS IDŐPONTBAN. Elmarad Si­mon Tibor salgótarjáni önkor­mányzati képviselő ma délutánra a Gagarin Általános Iskolába meg­hirdetett lakossági fóruma. Ezt a programot ugyanitt április 26-án, csütörtökön délután 5 órakor tart­ják meg. HOLLÓKŐ MÁR PÉNZZEL IS ADÓZNAK. A település lakossága idáig nem adó­zott, idén viszont háromféle adó­nemet vetett ki az önkormányzat. Az iparűzési, a telek- és az ingat­lanadóból származó bevételt a tele­pülés további fejlesztésére használ­ják fel, amelybe az is beletartozik, hogy támogatják a fiatalok lakhatá­sát, s a munkahelyteremtésről is gondoskodnak. _____________■ Z enei sikerek Bállá Tamás, Horváth Andrea és Horváth Gábor, a három salgó­tarjáni fiatal közös jellemzője, hogy mindannyian a város zeneis­kolájának növendékei voltak. Mindhármójuk útja innen vezetett a budapesti Bartók Béla konzerva­tóriumba, ahol kiváló szereplése­ikkel tovább öregbítik hajdani in­tézményük és a város hímevét is. Közös az is bennük, hogy részt vettek a napokban megrendezett országos zenei versenyeken, ame­lyen a honi zenei szakközépisko­lák növendékei álltak pódiumra. A harmadikos Tamás és a negyedi­kes Andrea a Veszprémben meg­rendezett országos oboa- és fagott­versenyen ért el kiemelkedő ered­ményt. Tamás oboajátékával tűnt ki a mezőnyből, korcsoportjában első lett. Andrea, a fagott virtuóza ugyancsak győzött. Horváth Gá­bor, Andrea öccse még csak első osztályos, de választott hangszeré­vel, a klarinéttal a Győrben meg­rendezett országos verseny máso- dik helyezettje lett. ___________■ M inden kéményt ellenőriznek Tájékoztató a kéményseprő-ipari közüzemi szolgáltatásról Az 1995. évi XLII. törvény alapján Nógrád megye területén a szolgáltatást a Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. látja el. A tevékenysé­get az 51/1999. (XII. 25.) számú rendelettel módosított 27/1966. (X. 30.) számú BM-. rendelet, valamint Nógrád Megye Önkor­mányzatának, illetve Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának vonatkozó rendelete szabályozza. KÖTELEZŐ KÉMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -SEPRÉS A jogszabályoknak megfelelően vala­mennyi üzemelő kéményt rendszeresen el­lenőrizni, szükség szerint tisztítani kell. Üzemelő minden olyan kémény, amelyre tüzelőberendezés van kapcsolva. Vegyes tüzelés esetén évi két alkalommal, gáztüze­lés esetén évi egy alkalommal végezzük a szolgáltatást. Négyévente ellenőrizzük az idényjelleggel használt ingatlanok (üdü­lők) kéményeit, ugyancsak négyévenként történik valamennyi kémény műszaki fe­lülvizsgálata. Ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevétele kötelező! ESETENKÉNTI KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI SZOLGÁLTATÁSOK Új kémények felülvizsgálata tervezéskor, kivitelezés közben, használatba vétel alkal­mával. Meglévő kémények átépítésével és más tüzelési módra való átállításával kapcsola­tos tanácsadás és felülvizsgálat. Üzemelő kémények használatával össze­függő tanácsadás, szakvéleményezés. Kémények műszeres vizsgálata, valamint égéstermék-összetétel mérése. A szolgáltatással kapcsolatos kérdéseik­re munkatársaink a következő címeken és telefonszámokon állnak rendelkezésükre: Balassagyarmat, Petőfi u. 13., teL/fax: 35/301-955, Salgótarján, Petőfi u. 47/a, tel./fax: 32/311-106. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a rendele­tek alapján, aki a kötelező közszolgáltatás elvégzését megakadályozza, nem teszi le­hetővé, szabálysértést követ el, mely sza­bálysértési bírság kiszabását vonhatja ma­ga után. (PR) Iskoláztat az Élettér egyesület Várják a jelentkezőket - Gondot fordítanának a végzettek további sorsára is A salgótarjáni Élettér Lakókörnyezet és Egész­ségvédelmi Egyesület tanfolyamot szervez a Nóg­rád Megyei Munkaügyi Központ és a megyeszék­helyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bevonásá­val, azok számára, akik még nem rendelkeznek ál­talános iskolai végzettséggel, nem fejezték be a nyolc osztályt. Érdeklődni, illetve a tanfolyamra je­lentkezni Szabó Györgynél, az általános iskola igazgatójánál vagy Lakatos Ernőnél az Élettér egyesület Salgótarján, Bereczki Máté út 22. sz. alatt lehet. Ugyancsak az egyesület és a megyei munkaügyi központ, valamint a Rákóczi iskola együttműködésével civil társadalmi klubot szer­veznek. Az általános iskolai tanfolyamhoz kapcso­lódó további tervük, foglalkoztatási-oktatási prog­ramcsomag kidolgozása: a 8 általánost elvégzettek számára olyan szakképzést nyújtani, amely a munkaerőpiacról kiszorultak életfeltételeit, -esé­lyeit javíthatja. Tavaly februárban végzett előzetes felmérésük szerint van igény erre, 150-200 ember venne részt a programban. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket pályázatok útján igyekszik megteremteni az Élettér egyesület. Munkaügyi tanácsülés Rétságon Várhatóan május végén, jú­nius elején nyílik meg az új ki- rendeltség Bátonyterenyén. Salgótarjánban a városi sport­csarnokban kerül sor április 20- án, pénteken a munkaügyi he­tek megyei rendezvénysorozat záróeseményeire. A március 13 és április 20 között Nógrád me­gyében zajló programok célja volt: növelni a munkanélküliek álláshoz jutási esélyeit, képzési, átképzési alkalmakat kínálni számukra. A pénteki záróren­dezvény 9 órakor nyílik, majd ezt követően Salgótarján, Bátonyterenye és Szécsény munkaügyi kirendeltségeinek állásbörzéje kezdődik. Délben a Gazdasági Minisztérium képvi­selője a Széchenyi-terv kis- és középvállalkozók számára kiírt pályázatairól tájékoztatja az ér­deklődőket. Ide kívánkozó hír az is, hogy április 18-án, szerdán tartja ki­helyezett ülését Rétságon a munkaügyi tanács. Ugyancsak fontos: május végén, június ele­jén vehetik birtokba az ügyfelek a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ bátonyterenyei kiren­deltségének új épületét Kisterenyén. Megtörtént a mű­szaki átadás, az építők az utolsó simításokat végzik. Az új munkaügyi kirendeltség Bátonyterenyén, a műszaki átadás után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom