Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-24 / 69. szám

2001. MÁRCIUS 24., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Már honfoglalás előtt is 13KI2IK Nézsa Nógrád megye délnyugati részén, a Patakvölgyi erdő és ■•*”•**” a Csővári hegy közötti völgyben, a Nézsa-patak partján található. Mindössze 50 kilométerre fekszik Budapesttől. A község korai történetét nem ismerjük, de a feltételezések szerint már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A falu neve valószínűleg a szláv Nysa személynévből származik. összeírásban sem szerepelt. Ám 1700-ig - jórészt szlovákokkal - újratelepült. Nevezetes műemlék a temp­lom mellett álló, 1820 táján állított Nepomuki Szent János szobor. Különleges a temetőben álló, kör alakú, 1826-ban készült kálvária. Alsó szintjén található az 1825- ben épített Szt. Anna-kápolna, fe­lette a kálvária szobrai láthatók, amelyeket Dunainszky Lőrinc ké­szített. Ugyanitt vannak azok a ré­gi alapfal maradványok, amelye­ket a pálosok egykori templomá­nak vagy rendházának tulajdoní­tanak. A volt Reviczky-kastélyt 1770 táján építették, de mai formáját 1891-ben kapta. Jelenleg körzeti általános iskola működik benne, szlovák, német, angol nyelvet ta­nulhatnak az ide járó keszegi, al­sópetényi, legéndi, nézsai gyere­kek. Héthektáros parkja védett. mai Temető-dombon állt az 1575-ben épí­tett gótikus templo­ma. Mindkettő a tö­rök hódoltság idején pusztult el. A temp­lom faragott köveit beépítették a ma is látható, 1711-ben fel­szentelt, barokk ró­mai katolikus temp­lom falába, míg né­hány követ a plébá­nia udvarán őriznek. A török valószínű­leg 1544-től terjesz­tette ki fennhatóságát Nézsára, de 1590-ig az összeírások sze­rint nem változott je- A Reviczky-kastélyban ma iskola működik A község nevének első írásos említése 1389-ből származik. A fa­lu birtokosa az idő tájt a Nézsai lentősen a lakosság lélekszáma. Ezután 1663-ig újra magyar kézbe került a község. A húsz évvel ké­A római katolikus templomot 1717-ben szentelték fel család volt. A középkori település észak-keletre volt a jelenlegitől, s a sőbbi hadmozgások elpusztítot­ták Nézsát, és még az 1689-es msmm Pusztaberki Budapesttől 55 kilo­méterre, a Börzsöny és a Cserhát hegységek közötti völgyben található. Nógrád megye legkisebb lélekszámú községe, napjainkban mindössze 130 bejelentett lakosa van. Hét végeken azonban négyszer ennyien is megfog dúlnak a falucskában, mert az utóbbi időben 60 új ház épült, s a túlnyomó többségben fővárosi tulajdonosok itt pihenik ki egész heti fáradalmaikat. A Puszta előtag az elnéptelenedéssel, a pusztulással hozható kapcsolatba, a Berki utótag a magyar berek, vagyis liget képzős származéka. A helység nevét egy 1379. évi határjárási jegyzőkönyv említi először, az 1579. évi török adóösszeírási könyvekben azonban már pusztaként szerepel. A község valószínűleg a tö­rökök elől települt át eredeti helyéről, a Fal nevű dűlő­ből a főúttól távolabbi, védettebb völgybe, s a XVIII. században népesült be újra. Jelenlegi helyén 1851-ben Berki-Puszta néven említik a krónikások. Akkor még 269 lakost számlált. A településen a Diószeghy és a Tersánszki család úrilakot épített. A kas­télyokat 1967-ben a Horpács székhelyű közös tanács le­bontatta, az egyiket éppen 200 éves korában. Az anyag egy részéből épült meg az a nagyméretű épület, amely­ben kultúrterem, orvosi ren­delő, könyvtár, ifjúsági klub, tanácsi kirendeltség, később polgármesteri hivatal is he­lyet kapott. Sajnálatos mó­don az épület 2000. decem­ber 30-án elektromos hiba miatt leégett, jelenleg újra építik, átadása április második felében várható. A falu határában 1849-ben kisebb összecsapás zaj­lott a magyar és az orosz honvédek között. A római ka­tolikus templom 1787-ben épült, főoltárának Szent Mi­hályt ábrázoló képe a XIX. századból való. A templo­mot legutóbb két évvel ezelőtt újították fel, s fából ké­szült új haranglábat is kapott. A temetőben lévő pante­onban a régi, elhagyatott sírköveket gyűjtötték össze. A község az utóbbi tíz évben sokat fejlődött. Ki­épült a vezetékes gáz, az ivóvíz- és a telefonhálózat, ez idén a szennyvízberuházás is befejeződik. A kies fek­vés, a úszta, egészséges levegő vonzza a vendégeket. Az önkormányzat a Káposztás-megyeri Turista Egye­sülettel közösen összkomfortos turista házat alakított Üdülőfalu lesz Pusztaberki ki a régi iskolából és a pedagógus szolgálati lakásból, amely télen és nyáron 62 vendéget fogadhat. Az olcsó árfekvésű Napraforgó turistaház fax- és telefonszáma: 06-35-382-020. De nemcsak a turisták, hanem a betonrengetegből kikívánkozók is felfedezték maguknak a falut. Az utóbbi években 60 új lakás épült itt, egyik szebb, mint a másik, s még további 30-40 ház tető alá hozására van lehetőség. Mindez merőben megváltoztatta a település arculatát, eltűntek a gazos üres telkek, s az új épületek látványa örömmel tölti el a helybelieket. Közel az idő, amikor üdülőfaluvá fejlődik Pusztaberki. A lakosság számának csökkenése azonban egyelő­re nem állt meg, mert az új házak tulajdonosai csak a hét végeket és a szabadságukat töltik itt, hiszen Buda­pesthez köti őket a munkájuk. Többen is úgy fogal­maztak: ha nyugdíjba vonulnak, végleg letelepednek a szépséges faluban. Ám máris ide tartozónak érzik ma­gukat, amelyet mutat, hogy többen is jelentős összeg­gel járultak hozzá a templom felújításához, a leégett közösségi épület újraépítéséhez. A jó ügy szolgálatára hozták létre tavaly a Pusztaberki Fejlődéséért Alapít­ványt. Áz itt született Árpás Károly már tíz éve a település polgármestere. Célként tűzte maga elé, hogy elhitesse földijeivel, Nógrád legkisebb községében is lehet, sőt érdemes élni. Szeretné visszaadni a hitet falubelijei­nek, hogy a vidéki ember is van olyan értékű, mint bármely embertársa az országban. A Napraforgó Turistaház télen és nyáron egyaránt fogadja a vendégeket Visszaköszön a múlt Kazár folklórja nemzetkö­zi hírű, a népviseletes szép­ségversenyeken is már hosz- szú ideje mindig az elsők kö­zött végeznek a község lakói. A női ruházat különlegessége a vászon főkötő és a párta ke­veréke, amit arany vagy ezüst csipke, esetleg tüllfodor és gyöngy díszít. A főkötőről sza­lagok vagy színes, virágos pántlikák lógnak a szoknya al­jáig. Ugyancsak jellegzetes a kasmír felsőszoknya és a pruszlik, a szűk mellényke vi­selése. A kazári népviselet már hosszú ideje világhírű is tartanak. Le­hetőség nyílik arra, hogy az ér- deklődőknek csoportos nép­táncoktatást tartsanak ilyenkor felpró­bálható a népvi­selet is. Igény esetén hagyo­mányőrző mű­sor is rendelhe­tő. A XIX. század második felében a községben élt Szabó István (1801-1892) plébános, Homé­rosz eposzainak első magyarra fordítója. Emlékszoba és szobor jelzi tiszteletét. A településen járva a látogató még megtalálja a népi építészet emlékeit: a régi, kontyolt nyereg­tetős, tomácos, deszka oromza- tú palóc házakat, az egykor kü­lönféle célokra szolgáló mellék- épületeket. Egy ilyen jellegzetes valamikori lakóépületben, a Hu­nyadi utcában tájház várja a ven­dégeket. Itt a régmúlt idők tárgyi emlékeit állították ki. (Kulcs a polgármesteri hivatalban kérhe­tő el.) Kazáron egy másik népi lakóház is számot tarthat a láto­Bodor István háza. Cím: Kazár, Petőfi út 5. Telefonszám: 06-30-9-969-427 A hagyományok megőrzésé­ért, átadásáért sokat tesznek: ennek egyik példája a minden évben augusztus 20-ika körül megrendezett Kazári Búcsú többnapos rendezvénysoroza­ta. Ilyenkor a népi együttesek fellépése mellett lovas fesztivált „Holdbéli” táj a falutól néhány kilométerre lévő riolittufa-erózió gatók érdeklődésére: a Kossuth utcai kiállítóház­ban időszakos tárlatok lát­hatók. Kazárról jól jelzett, kön­nyen járható sétaút vezet a pár kilométernyire lévő ri- olittufa-erózióhoz. Szó szerint „holdbéli” táj ez, hiszen alig marad meg pár szál növény az évmilliók­kal ezelőtti vulkáni hamu­szórás nyomán keletkezett területen. A fehér, köny- nyen málló kőzetbe az esővíz és a fagy vájt és alakít a mai napig is különleges alakzatokat. A te­rület geológiai értékei miatt vé­dett. A csendes, tiszta, nagy­részt erdős környezetben fekvő község környéke természetesen más túralehetőséget is kínál - persze, nemcsak a bakancsos turistáknak, hanem a kerékpá­rosoknak és a mountain bike- osoknak is. A lehetőségek körét jelentő­sen bővíti, hogy a község kör­nyékén féltucatnyi, jobbnál jobb horgászvíz várja a „csendes sportot” kedvelőit. Érdeklődni, bejelentkezni a 32/341-333-as telefonszámon lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom