Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)
2001-03-24 / 69. szám
8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. MÁRCIUS 24., SZOMBAT Miről beszél az írás? >*’ A tizenhat éves gimnazista leány egy könyvből véletlenszerűen kiválasztott részletet szánt elemzésre. Az írástömb elhelyezése, a sor-, illetve szótávolság, a betűk megformálása mind-mind a levélíró rendszeretetéről, esztétikai érzékéről, fegyelmezettségéről vall. Hagyománytisztelet, konvenciókhoz, külsőségekhez való erőteljes kötődés jellemzi. Az írásban a formaalakítás dominál, mely az erőteljes megfelelni akarás következménye. Mindez a szépen megrajzolt, jól olvasható, szabványos, de - jórészt életkorából adódóan - kevés eredetiséggel, egyediséggel bíró betűket eredményez. Leveléhez feltehetően sorvezetőt használt. Ez szintén a kellő spontaneitás, önállóság hiányát jelzi. Koncentrált, következetes, szabálytisztelő, de kissé merev, rugalmatlan. A fegyelmezett, gondos írás egyrészt belső tartást, szilárdságot, másrészt hosszú ideig tartó feladatvégzésre való képességet, kitartást, jó monotóniatűrést mutat. Nem szívesen tér le a jól megszokott, kitaposott ösvényről. Gyakorlati ember. A kivitelezés, a megvalósítás az igazi asztala. Szépérzéke valószínűleg jó kézügyességgel párosul. Mindenkor pontos, precíz munkát ad ki a kezei közül; mindennek megadja a formáját. Tanult ismeretei előhívása, felidézése - abból a bizonyos szellemi tarsolyból - sokszor nehézségekbe ütközik. Az elmélet gyakorlatba való beépítése, kamatoztatása gyakorta nem jár sikerrel. Nem az összefüggésekre koncentrál, nem kellő rálátással szemléli a dolgokat. Gondolataiban többnyire a mindennapi életre koncentrál, de szívesen időz a múltba, gyakorta tér oda vissza. Betűi az értelem uralmát mutatják. Érzelmi úton nem igazán nyerhető meg, szándékosan igyekszik magát távol tartani lelki rezdüléseitől. Helyenként fölkapott végvonalai az olykor-olykor felbukkanó kritikai észrevételeit kísérő megjegyzéseit jelképezik. írásában fellelhető sablonok nem engedik kellőképpen megmutatni a mögötte rejlő embert. A külső értékrendszemek való megfelelni akarás a belső érték- rendszer kiforratlanságát is mutatja. Inkább mintát követ, mint a saját útját járja. Feltehetően az elkövetkező évek formálják majd személyiségét mindenki mással összetéveszthetetlen egyéniséggé, s ezen keresztül írását is egyedivé, kiforrottá. ____________________OOOÓ KRISZTIM* o kleveles grafológus Millenniumi históriák KORAI KAPITALIZMUS A XIV. században a Szent Ist- ván-féle had-, közigazgatási- és adórendszer már elavult. Róbert Károly (1288-1342) bevezette a banderiális hadrendszert, ami abból állott, hogy a főurak saját zászlaik alatt, saját embereikkel vonultak hadba. A hadsereg további fontos része volt a várkatonaság. 1329-ben a pénzügyeket úgy rendezte, hogy a firenzei fiori- no d'oro mintájára arany forintot veretett (235 karátos aranyból), ami az első állami aranypénz volt. Eltörölte a kamarai nyereséget, s ez abból állt, hogy minden évben a pénzt bevonták, helyette kisebb értékű, silányabbat hoztak forgalomba. Az ő idejében nyitottak meg olyan fontos bányákat, mint Erdélyben Aranyosbánya, Radna, a Felvidéken Körmöcbánya, Selmecbánya. Szabályozta az adózást is, minden jobbágy- kapura háromgara- sos egyenes adót vetett ki. Megadóztatta a papi tizedet is. Megszervezte a vármegyei törvényszékeket, amelyek a nemesek fölött ítélkeztek és az úriszékeket, melyeknek hatáskörébe a földesúri bíráskodás tartozott. 1330-ban történt Zách Felicián bosszúja a visegrádi várban azért, mert leányát a szépséges Klárát, Erzsébet királyné segítségével Kázmér herceg elcsábította. Megsebesítette a királyt és levágta a királyné négy ujját. Arany János balladát írt az esetről, amelyből idézünk: „Akkor mene Felidán A király elébe A király elébe. De nem az ebédre Rettenetes bosszúálló Kardja volt kezébe.- Életed a lyányért Erzsébet királyné - Jószerencse, hogy megváltja Gyönge négy njjáért. ” SIKER ÉS SIKERTELENSÉG Róbert király idején indult el a magyar nyelv az érvényesülés útján. Addig ugyanis a latin nyelvnek volt az élet minden területén meghatározó szerepe. Nyelvünk hivatalos elfogadtatása I. Károly második megkoronázásakor (1309) történt, amikor ő az eskü latin szövegét magyarul is elismételte. A szepeshelyi káptalan bazilikájának falán négy méter hosszú és két méter széles freskó érzékelteti a királyi hatalom égi eredetét („Szűz Mária megkoronázza I. Károlyt”.) Ez időben készült el a korabeli könyvkötészet remeke, a kétkötetes Nekcsei Biblia, amelyet A visegrádi királyi palota romjai... ma a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban őriznek. A korszak lengyel és cseh ellentétének forrása a Luxemburgok lengyel trónigénye volt, a lengyel királyok pedig a hajdani lengyel területet, Sziléziát szerették volna visszakapni. Róbert Károly nagy sikere volt az 1335. novemberi visegrádi találkozó, ő, I. Luxemburgi János cseh és III. (Nagy) Kázmér lengyel király között. A két fél viszonyát normalizálni tudta. Több új kereskedelmi útvonalban állapodtak meg, melyek kikerülték az árumegállító joggal rendelkező Bécset, viszont érintették Nüm- bergtől Bmón át Krakkót és Budát. A sikertelenséget Basarab munténiai (Havas-alföld) román fejedelem elleni had- járata hozta meg. 1330-ban ugyan si- került meghódítania a Szörényi bánságot, de végül Pasadénál a román és kun csapatok szétverték csapatait. Végül is egy jól szervezett feudális államot hagyott hátra fiára (L Nagy) Lajosra. 5003 Zách Felicián és Zách Klára (Madarász Viktor festménye) JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Visszaküldték a kettes asztaltól, mert moslékíze van. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Náclasdi Mónika Nádújfalu, Kossuth u. 383. sz. mai rejtvényünk megfejtését március 29-éig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. _____________________________ NEGYVEN ÉVE__________________ ___ A salgótarjáni pedagóguskórus célul tűzte ki, hogy a vidék zene- és kóruskultúrájának emelése és megerősítése érdekében ellátogat Nógrád megye községeibe és falvaiba, hogy megismertessék a megye dolgozóit a kórusirodalom remekeivel, a kollektív éneklés szépségeivel. Nemti és Szirák után Mátraverebélybe j látogatott el az együttes. Nógrádi Népújság, 1961. március 23., 6. o. Március 21-én, a tavasz első napján a budai járásban rendezték meg a szántóversenyt. A versenyben részt vett a szécsényi gépállomás traktorosa, Puszta Mihály, aki jelenleg hat hónapos traktorostanfolyamon vesz részt. A versenyben Puszta '. liály a harmadik helyre került, 75 pontot szerzett. Nógrádi Népújság, 1961. márdus25., 1. o. HARMINC ÉVE Régi hagyomány, az öntevékeny diákművészeti mozgalom nagyszabású seregszemléje teljesedik ki szombaton és vasárnap az első ízben sorra kerülő megyei diáknapok politikai és művészeti rendezvényeivel. A megnyitót követően kezdődnek a művészeti versenyek: irodalmi színpadok, diákszínpadok, kamarazenekarok, néptáncegyüttesek bemutatója. Nógrád, 1971. március 19., 1. o. Diósjenőn gyarapodik a rádió- és televízió-előfizetők száma. Ma már több mint 450 televízió-előfizetőt tartanak nyilván a postán. A rádiótulajdonosok száma közel hatszázra emelkedett. Megnőtt a napüapok, a folyóiratok előfizetőinek száma is. Mintegy 260 különböző napilapot kézbesítenek a postások a községben. Nógrád, 1971. márríus 25., 8. o. ______________________________________HÚSZ ÉVE______________________________________ E lső ízben indult csillagászati szabadegyetem a salgótarjáni TIT rendezésében a megyeszékhelyen. Ugyan- j is a következő évek elképzeléseiben szerepel egy csillagvizsgáló megépítése Salgótarjánban. Szerda délutánonként több mint húsz résztvevő szerez ismereteket, s decemberben a budapesti Uránia Csillagvizsgáló J szakemberei minősítik tudásukat. Nógrád, 1981. márdus 19., 8. o. j A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte a településfejlesztés érdekében kibontakozott társadalmi munkaversenyt. A nagyközségek versenyében Rétság lett az első, átlagosan 1062 forint értékű munkával. A községek közötti versenyben Romhány 1340, Nőtincs 1296, Nagyoroszi 1233 forinttal következett. A városok közül Balassagyarmat lett az első, 738 forint társadalmi munkaértékkel. Nógrád, 1981. márdus 22., 1. o j ________________________________________TÍZ ÉVE_______________________________________ A z észak-magyarországi gazdasági kamara tagjai közötti kapcsolatrendszer szélesítésének szellemében találkoztak tegnap délelőtt Salgótarjánban, a Karancs Szállóban a meghívott üzletemberek, ahol az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. itteni képviseletének protokolláris megnyitójára került sor. Új Nógrád, 1991. márdus 23., 1. o. Farkas András festőművész, Balassagyarmat díszpolgára, március 22-én éjszaka otthonában váratlanul elhunyt. Aznap is festett, ásott a kertben. Az ágyban Dosztojevszkijt olvasott, kezében kedves regényírójának könyvével ment el. Farkas András a megélt valóság jegyeiből építette föl életművét, állított emléket mindenekelőtt a magyar paraszti világnak, amelyből vétetett. Új Nógrád, 1991. márdus 25., 2. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.
