Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-24 / 47. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN $ |" BALASSAGYARMAT MEGYEI KŐ R K É P PÁSZTÓ 2001. FEBRUÁR 24., SZOMBAT Faragó Zoltán: 7 / K / ' P / Á Jg O földrajzi nevek Beszélő Tudós kutatók szerint a Medves-hegység elnevezése arra vezethető vissza, hogy egykor medvék lakták az itteni erdőket. Bizonyítani, megcáfolni a ren­delkezésre álló adatok alapján ezt nem lehet, de való igaz, ez az eredetmagyarázat a legvaló­színűbb. A Medves-vidék föld­rajzi nevei azonban vallanak ar­ról, hogy mi volt ott a jellemző művelési ág, mi történt azon a helyen, milyen növények borí­tották... A somoskői vár és a mai Domyay-turistaház között terül el Eresztvény. Ez a szó a régi magyar nyelvben erdőújulatot, növekvő facsemetékkel borított területet jelentett. Feltételezhe­tő, hogy ez a terület már az Ár­pád-házi királyok uralkodása idején a környéken élő jobbá­gyok erdeje lehetett. Ezekben saját" felhasználásra szabadon lehetett fát kitermelni, minde­nekelőtt persze tüzelőt. A hegyi kaszáló, hegyi rét, irtvány jelentésű láz szó ugyan­csak előfordul a Medves- vidéken, ezen a tájon azonban inkább a szénégető irtvány meg­jelölésére használták. Ilyen pél­dául a Petik-láza-völgy. Egy Pe­tik nevű ember dolgozott itt, aki a fákat kivágta, hogy szénégető­boksákat rakjon belőlük. A Medves-hegységtől keletre elte­rülő Heves-Borsodi-dombság, - a Palócföldön használatos neve szerint Óbiikk, - vidékén jóval gyakoribb a láz földrajzi név használata. A Tarna-völgyében ilyen például a Kis Pál-láza és a Nagy Pál-láza. Valószínűleg a közeledő el­lenség figyelésére szolgáltak Szófejtő a Medves-vicLékről egykor a mai napig Őr hegynek, Látó-hegynek, Strázsa-hegynek (Somoskő mellett) nevezett magaslatok. Feltételezhető, hogy a török hódoltság évtizedeiben, de talán már Szeszélyes volt az elmúlt egy hét időjárása: napközben néha már majdnem lekívánkozott az emberről a kabát, éjszaka és hajnalban azonban fagyott, sokszor fújt a jeges szél, néha még viharos erővel is. Volt ak­kora hózápor, hogy kora dél­után olyan sötét lett, mintha hirtelen beesteledett volna, hullott babszemnyi jégdara, máskor havas eső... Előbbiek mellett a nagy felhőátvonulá­sok szüneteiben a laposan ér­kező napsugarak varázsoltak különleges fényjátékokat a többnyire párás, néha fehér, másszor egyhangú tájra. Hideg van, de tavaszodik. Leg­alábbis a természet adott már jel­zéseket a kikeletnek, méghozzá zöldeket! A hét közepén ugyanis egy zöldike már megszólalt. Mesz- szire hangzó „zsríííí” kiáltását egy fenyőfa tetejéből hallatta, azután elröppent, halkan jelezgetve leen­dő párjának, aki mellette repült. Nem biztos persze, hogy éppen ők állnak párba, de ha a zöldike meg­szólal, akkor nemsokára zöldülni kezdenek a hajtások is a fákon és a cserjéken, erre mérget lehet venni. A sárgásbarna mogyoróbarkák mindenesetre már csak úgy lenge­deztek a bokrokon. Mivel kibom­korábban is, veszély esetén az itt élők innen tartották szemmel lakó- vagy rejtekhelyük környéket. Talán innen ered a Cered közelében magasodó Kukucs-hegy neve is? ______r.z. lo ttak már, valamennyi virágpor is kerül belőlük a levegőbe. Azért más jelek is utalnak a tavasz köze­ledtére: a kökörcsintövek a föld fel­színe felett nyújtogatják már fe­jecskéjüket. Azt persze, hogy mi­kor lesz belőlük virág, nem tudhat­juk, mert sok függ az időjárástól, de tavaly márciusban szó szerint a hó alatt virítottak. Érdekes, hogy rendszerint a magasabban fekvő sziklacsúcsokon élnek ezek a nö­vények. A kőszütek ugyanis köny- nyebben felmelegszenek így tél végén, mint alacsonyabban fekvő környezetük: számottevő növény­zet, így árnyék nincs rajtuk, nap közben a sötét színű, vulkáni ere­detű sziklák elnyelik a meleget, s később valamennyit kisugároznak belőle. Az éjszakák persze hide­gek, fagyosak a magasban, a szél is erős, de a kökörcsinek alkalmaz­kodtak ehhez: virágzás idején an­nál alacsonyabbak, minél védtele­nebb helyen tenyésznek, száraik, leveleik pedig szőrösek, hogy a hi­deg ellen óvják e növényeket. A madártojásokat a hidegtől legfeljebb az anyjuk hasa a fészek bélelése védi: a napokban fogság­ban tartott tőkésrécék már lerak­ták első tojásaikat. Egyáltalán nem biztos persze, hogy sikeres lesz a fiókanevelési kísérlet... Tavasz-üzenetek „Utazás 2001” Márciusban nemzetközi idegenforgalmi kiállítás Február hónap az idegenforgalmi szakma és a turizmusban ér­dekeltek számára az Utazás 2001 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításra történő előkészületi munkálatokat, a március hó­nap pedig magát a kiállítást és vásárt jelenti. A szakma legna­gyobb seregszemléje (2000-ben több mint 800 bel- és külföldi kiállítóval, több mint 110 000 látogatóval) az idén március 21- 25 között immáron 24. alkalommal kerül megrendezésre Bu­dapesten, a Hungexpo vásárcsarnokában. Nógrád megye a tavalyi év­hez hasonlóan az idén is készül a megmutatkozásra, amely a korábbitól eltérő módon a ma­napság egyre divatosabb és ak­tuálisabb megjelenési formát öltve régiós keretek között tör­ténik. A kiállítás díszvendége az idén a Tisza folyó (külföldi ven­dége Tunézia), illetve a Tisza folyó által érintett négy régió (Észak-Alföld, Dél-Alföld, Ti- sza-tó, Észak-Magyarország) lesz. Az észak-magyarországi stand frekventált helyen, a „B” pavilon centrumában 250 m2- en várja az érdeklődőket. A stand alsó szintjein egy imitált barlang formájában láthatóvá válnak a régió gyógyfürdői és barlangjai. A jobb helykihasz­nálást szolgáló galéria külső fe­lülete a várainkat, kastélyainkat és a világörökségeinket jeleníti meg. A barlangfürdő mellett szembetűnik majd egy város­részlet, ahol terasz szerű elren­dezéssel információs asztalokat helyezünk el. A borturizmust egy imitált borospincével ábrá­zolta a tervező, amely előtt megteremthető a közönség kö­rében is kedvelt borozgatások hangulata. A falusi turizmus szimbólumaként a falusi porta, a tornácos ház jelenik meg, mellette egy istálló imitációja ábrázolja a lovasturizmust. A stand központi információs ré­szén helyezkednek el a Tourinform- irodák, az idegen- forgalmi hivatalok és az észak­magyarországi bemutatkozást koordináló szervezet, az Észak- magyarországi Regionális Mar­keting Igazgatóság. A stand 6m x 3m-es színpadán lehetőség nyílik megyei néptánc- és nép­zenei együttesek fellépésére is. Előzetes egyeztetések alapján Nógrád megyében Szendehely­ről, Ősagárdról, Berkenyéből, Terényből, Kazárról, Szécsény- ből, Pásztóról, Salgótarjánból, Balassagyarmatról és Holló­kőről jelezték a színpadi szerep­lésekre vonatkozó igényeket. A színpadi produkciókon túl­menően a tavaly is sikeresen szereplő önkormányzatok az idén ismét ízelítőt nyújtanak a palóc kézműves tradíciókból: Buják a fonás fortélyaival ismer­teti meg az érdeklődőket, Őrhalom és Rimóc bemutatja hogyan készülnek a szép térítő­ik, Terény jóvoltából a nemeze­lés és tojásfestés mesterségébe nyerhetünk betekintést, Kazár a baba- és lányöltöztetést repre­zentálja. Pásztó városa mind az öt napon képviseli megyénket, a gyógyturizmust megjelenítő barlangban és a városok között foglalja majd el helyét. Nógrád megye megjelenését a megyei közgyűlés 1 000 000 Ft-tal támogatta. Megyénk résztvevőinek szervezését és a kiadványok begyűjtését a Nóg­rád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet végzi. S. TÖZSÉR ANETT Munkahelyteremtő programok A Munkaügyi Tanács a közelmúltban elfo­gadta a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ 1999-ben és 2000-ben indított komplex prog­ramjairól szóló beszámolóját. A szociális reintegráló program keretében 150 munkanélküli képzését és foglalkoztatását tűzték ki célul, s ez megvalósult. A két év alatt 106-an vettek részt valamilyen szintű képzésben, s 150 embert al­kalmaztak a megye szociális intézményeiben. A térségfejlesztési foglalkoztatási menedzser programot 2Ö00. júliusában indította be a munka­ügyi központ, s három évig tart. A programba be­vont 15 felsőfokú végzettségű munkanélküli szak­emberből az átképzést követően a megye kistérsé­gi társulásainál egyelőre nyolcukat foglalkoztatják majd. Á családsegítő programba bevontak közül 419- en végeztek a múlt évben, s 212-en részesültek va­lamilyen foglalkoztatási támogatásban. Közülük 344-en tudtak önállóan, illetve támogatással elhe­lyezkedne _____________________ ■ A demokráciát még tanulni kell! Balassagyarmatiak a „pokoli" torony ellen (Folytatás az 1. oldalról) nem tudták meggyőzni a lakókat, akik a torony máshová helyezését követelték és továbbra is aggodalmukat fejezték ki. Herczeg Hajnalka alpolgármester vé­gül azt az ígéretet tette, hogy a testület elé viszi a torony elhelyezésének ügyét. A Westel cég képviselői megígérték, hogy nem növelik a torony teljesítmé­nyét. A lakossági fórumról tudósított a Nógrád Megyei Hírlap, amelynek hétfői számát egymásnak adták a környékbeli utcák lakói, akiknek bőven van monda­nivalójuk a dologról. Nagy Imre autókarosszéria-javító mester, akinek házával szemben maga­sodik az építmény azon a véleményen van, a Westelnek mindegy lett volna, hogy a térségben hová kerül a torony, amely javítja a körzetben működő mo­biltelefonok vételi lehetőségét. Szerinte a Balassagyarmati Sportegyesület lob­byzhatott a bérleti díj reményében, hogy a pályát ezen a pénzen karbantart­ják és a testület tagjai csak ezt nézték, az itteniekről elfeledkeztek.- Mi azért is aggódunk, nehogy ráte­lepítsenek még több antennát, hogy amit most mérnek, holnapután a több­szöröse lesz. Kiderült, hogy a Szerbiá­ban kilőtt uránlövedékek is ártóak és az ember joggal fél mindenfajta sugár­zó dologtól. Az önkormányzattól több körültekintést lehetett volna elvárni, számíthatott volna rá, ha ide telepítik, akkor szól a lakosság. Vigyék tovább, ha mód van rá - mondja bosszúsan Nagy Imre, aki azt is szóvá teszi, hogy a sportpályák mögött szeméthegyek vannak, amelyeket most még nem ta­kar el a gaz. Szomszédságában dr. Tományi Csa­ba ügyvéd is farkasszemet néz naponta a sugárzó toronnyal és véleményét nem is rejti véka alá. Ilyen nincsen, hogy hi­vatalos igazolás nincs a lakosság által kért sugármérésekről - mondja és fel­emlegeti azt, hogy a háza előtt mérést végző műszere nullát mutatott, ami le­hetetlen és még igazolást sem adott a mérést végző ember.- Ezért sem mentem el a fórumra, mert láttam, hogy komolytalanul áll­nak a problémánkhoz. Ennek a torony­nak a készülő tervezetébe csak vélet­lenszerűen lehetett belebotlani. Éppen ezért azt mondom, hogy nem szeren­csés, ha egy önkormányzat a saját pol­gáraival szemben valósít meg egy beru­házást. Úgy gondolom, még nem lenne késő levonni a tanulságot abból a hibás döntésből, amelyet bizonyos szemé­lyek érdekeltsége generált. Köztudott a polgármester úrnak az elkötelezettsége a híradástechnikai szakág felé és vélhe­tően ennek is szerepe volt abban, hogy ilyen könnyen zöld utat kapott a beru­házás. Egy magára valamit adó, igé­nyes ember nyilván mindent elkövet, hogy ezt a tornyot, a lakott területtől tá­vol építse föl. De nem szerencsés akár vélt, vagy valós félelmet okozni az em­berekben, azáltal, hogy sugárzik vagy nem sugárzik. Egyszerűen olyan helyre kell tenni az ilyen építményeket, hogy ez a kérdés ne is merüljön föl. Akkor nem kell sem fórumot, sem magyaráz­kodást tartani, mint most, mikor már kész tények elé vannak állítva az embe­rek. Jól látszik, hogy a torony bármikor összeállítható részekből áll és csak egy betonlapot kell neki készíteni, így jóval szerényebb összegből is távolabbra le­hetne tenni, mint amely a fórumon el­hangzott és a megyei napilapban is ol­vashattunk róla. Ez lenne a megoldás, ráadásul senki nem ismeri a bérleti szerződést, amely 17,5 évre szól. Nem hiszem azt, hogy abba bele van írva, hogy a Westelnek meg van tiltva, hogy további sugárzás-kibocsátó szolgálta­tóknak albérletbe adhassa, azok újabb antennákat helyezzenek el rá és ezáltal a sugármennyiséget a környezetben növeljék. Attól az önkormányzattól, amelytől az alapvető lakossági képvise­let nem várható el, nyilvánvaló az sem, hogy a szerződésben hosszú távra is a lakosság érdekeit képviselje - véleke­dik dr. Tományi Csaba. A Kertész utcában lakó Németh Gá­bor autóvillamossági szerelő azt mond­ja, hogy felháborodottan tért haza a fó­rumról, amelyet kész színjátéknak tar­tott. A megyei lapban megjelenő írást át­vitte a szemben lakó szomszédjának, Garami Károlynak, aki nem lehetett je­len a fórumon, de érdekli az ügy.- Vigyék a jó fenébe ezt a tornyot és fizesse a polgármesteri hivatal, ne a la­kók - mondja bosszúsan. Felemlegeti, hogy a kőváriak is tiltakoztak, mikor a fejük fölött döntöttek a szociális házak ügyében és, hogy ilyen volt a Csesztvére tervezett szeméttelep dolga is, amely­nek előtanulmányaira sok pénzt költöt­tek és a helyieket előtte elfelejtették megkérdezni, de ilyen a balassagyarma­ti távfűtés ügye is. Mi lenne, ha a tornyot a képviselők háza mellé tették volna? Nem tiszta ez az ügy, hiába, hogy órákat eldumáltunk róla - vélekedik a köztisz­teletben álló mester. A kisgyermekes Fricska Éva, aki a Kertész utcában lakik, jelen volt azoknál a sugárméréseknél, amelyeket a lakók kértek a fórum előtt. Én küldtem nekik egy listát, hogy hol mérjenek és ők a mellé írták ceruzával az eredményeket. Megígérték, hogy küldenek nekem is egy jegyzőkönyvet erről, de még nem érkezett meg. Varga András professzor, akit a lakos­ság kért fel, több helyen is mért .és egy ponton három egész fölötti értéket mu­tatott a műszere és a westelesek is ott mérték a legmagasabbat, a 0,4 tizedet. Kinek hamis a műszere? A westele- seknek csak olyan műszerük volt, amely a Volt/métert mutatja ki és nekik van egy táblázatuk, amelynek segítségé­vel ezt átszámolhatják mikro- watt/négyzetcentiméterre és abban tíz a határérték. Varga professzornak olyan műszere volt, ami mind a két értéket mutatta és jóval többet mért, én láttam. De ugyanez a tapasztalat Iszákon, ahol a lakók szintén tiltakoztak a sugár­zó torony ellen. A januári egyeztetésen még tizenhárom millió forintba került volna a torony áthelyezés a Westel sze­rint, ezen a fórumon már húszmilliót emlegettek. Nagyon kedvesen azt mondták, hogy ők szerződés szerint te­lepítették a tornyot, és ha a lakosság megfizeti, átrakják. Nagyon jól tudják, hogy a lakosok nem tudnak erre áldozni és ráadásul ezt tiltakozásuk ellenére rakták a nyakukba. A lényeg az, hogy az önkormányzat megtette a kötelességét, mert kért egy véleményt, hogy ez a su­gárzás ártalmas a lakosságra, vagy nem, és hát kitől kért véleményt? - A Westeltől. Majd megmondja a hóhér, hogy fáj-e az akasztás, vagy sem! Ha vették volna a fáradtságot, hogy elolvassák a tanulmányt, amely az an­tennákról, mobiltelefonokról szól, meg­találták volna benne azt a bekezdést, ami arról beszél, hogy hosszú távon majd az idő fogja megmöndani az em­berre megnyugtató választ. Ők ehelyett arra hagyatkoztak, hogy a wes-telesek aláhúztak egy pár dolgot, ami azt hang­súlyozta ki, az állatkísérletek azt mutat­ják, hogy a rádiósugárzás nem káros az emberre, és akkor oké, becsukták a fü­zetet. Ebben a tanulmányban az is ben­ne volt, hogy a Sugárbiológiai Intézet nem javasolja a tornyok telepítését ifjú­sági intézmények közelébe, ami itt is van. Úgy érzem, harcolni kell ez egy or­szágos probléma és valahogy az embe­reknek össze kell fogni. Szerintem ez a lakossági fórum csodálatosan sült el, mert kijöttek a csúnyaságok és a szépsé­gek. A csúnyaságok abban, hogy nem tudták leplezni a felelősök a rossz dön­téseket, nem tudták elkenni. A szépsége pedig az volt, hogy a lakosok mennyire kiálltak az igazért. Ez nem volt érzelem- mentes, mert valahol a gyerekeinkről van szó. Én is, mikor ott mértük és lát­tam, hogy a gyerekeket odahozzák a Ná­dor utcai sportpályákra játszani, szeret­tem volna a tanárnak mondani, hogy el­gondolkodtak-e ezen? Mert a félórás já­ték talán nem árt a gyereknek, de maga az elv, hogy a közelükben van a sugárzó torony, az irritáló. Mikor jártunk méregetni az utcák­ban, azokon a helyeken, amelyeket írás­ban megjelöltünk, csörgött a westeles hölgy telefonja és bár távolabbra ment, hallani lehetett, hogy megkérdi: - Fő­nök, maga jön le a fórumra? Mikor visszajött, azt mondta, hogy kérdezte a főnök, hogy lesznek-e transz­parensek. Többen voltak és mintha én ott sem lettem volna, elkezdtek röhögni és mondták, hogy Iszákon mi volt, hogy ott kihívták a rendőrséget is. Mert az ő biztonságukat kellett volna védeni, mert a helyiek meg voltak őrülve a torony fel­állítása miatt. Elkezdtek ott nevetni mire én totál elvesztettem a fejemet és mond­tam a hölgynek, hogy tudja mit, jobb, ha egy szót sem szól, mert a csernobili tragédia idején egyedül Magyarország lakosságát nem volt tájékoztatták és ez nagyban rontotta a sugárzással foglalko­zó intézmények hitelét. A határértékek pedig emberenként változóak, így van ez az alkoholnál is, szinteket állapítot­tak meg, de van, akinél ez a szint már bajt okoz. Akkor az járt a fejemben, hogy ezek­nek az emberek oldalán kellene állni. Azt mondhatnám, hogy őszinte részvé­tem, hogy milyen teher most a lakosság a Westelnek, a Sugárbiológiai Intézet­nek és az önkormányzatnak, mert hirte­len most a lakosság elkezd gondolkodni és harcol. Sajnálom őket, mert az embe­rek kiemelkednek majd és ők fel lesznek váltva jobbakra. Juhász Péter polgármester elfoglaltsá­ga miatt nem lehetett jelen a február 16- ai fórumon. Azt mondja, ha az alpolgár­mester megígérte, hogy a lakók kérését a torony áthelyezésére a testület elé vi­szi, akkor az úgy is lesz.- Ha a lakókat annyira zavarja ez a to­rony, megnézik az áthelyezés lehetősé­gét, bár a mérések tudomása szerint lé­nyegesebben alacsonyabbak az elfogad­ható sugárzási szintnél. Az előzetes megbeszélések, amikor a fórumról meg­állapodtunk és föltettem a kérdést, hogy a mérés mit fog eldönteni, akkor azt mondtam, nem lenne jó utána azt halla­ni, hogy persze, mert a torony közben megint negyed teljesítménnyel sugár­zott, mint szokott. Én ezt előre mond­tam, készüljenek föl, legyen ott egy la­kó, nézze, hogy mekkora a sugárzás. A kérdés továbbra is napirenden van. Megnézzük, hogy mit tehetünk az át­helyezés ügyében, ez mennyibe kerül? Most még húszmilliót biztos nem tu­dunk letenni az asztalra. Ha ez meg­nyugtatóbb a lakók szempontjából és reális az áthelyezés ügye, akkor ezt kép­viseli az önkormányzat - mondta Ju­hász Péter polgármester. SZABÓ ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom