Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-23 / 46. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2001. FEBRUÁR 23., PÉNTEK Az Unióban szabad a földvásár A kelet-közép-európai országok a közelmúltban Brüsszelben ismerkedtek a termőfölddel kapcsolatos nemzetközi jogi megoldásokkal. A szakemberek megállapodtak abban, hogy nemzeti szakértői csoportot hoznak létre a kérdés tanulmányozására. Az eredményeket fél év múlva hozzák nyilvánosságra. Budapest A találkozón jogászok, vidékfejlesztési szakemberek, szociológusok cseréltek véleményt a termőfölddel kapcsolatos jogi szabályozásról, elsősorban az ingatlan- vásárlásról, a tulajdonjog garanciáiról, a külföldiek tulajdonszerzésének lehetőségeiről, esetleges korlátozásairól. Szó esett egyebek mellett a kelet-közép-európai országokban jelenleg érvényben lévő termőföld-tulajdonlás szabályozásáról, az engedélyező és tiltó jogszabályokról. Mayer Erika, a Páneurópai Jogász Unió elnöke lapunknak elmondta: az európai uniós csatlakozási tárgyalások egyik legfontosabb fejezete, kulcskérdése a termőföld-tulajdonlás jogi szabályozása. Az Unió tagállamaiban ez már megoldódott, egységesen szabályozott, a környező volt kommunista országokban azonban még csak ezután kezdik napirendre tűzni a földtulajdon kérdését. A nemzetközi jogász beszámolója szerint a legutóbbi brüsszeli találkozó egy hosszabb munkafázis első lépése volt. A különböző országok szakemberei megállapodtak abban, hogy nemzeti szakértői csoportokat állítanak fel. A csoportok elméleti, kutatási munkát végeznek, majd tapasztalataik, eredményeik alapján elkészítik javaslataikat, amelyeket továbbítanak az érintett országok jogalkotóihoz, illetve kormányaihoz. Erre a munkára fél évet szánnak a jogászok, utána összesíük a tapasztalatokat. Azonos minden vevő joga Lapunk kérdésére Mayer Erika elmondta:- Az Európai Unió országaiban a termőföld vásárlásánál nem megengedett, hogy különbséget tegyenek vevő és vevő között annak állampolgársága alapján. Bármiféle ilyen kirekesztő megkülönböztetés vagy osztályozás teljességgel jogszabály- ellenes. Ez az Unión belüli szabad mozgás alapelvére vezethető vissza, vagyis arra, hogy bárki szabadon letelepedhet a neki leginkább tetsző uniós tagállamban. Ez a fajta szabadság pedig magával hozza a tulajdonszerzés szabadságát. Viszont léteznek egyéb megkötések a földdel kapcsolatban, mint például a helyben lakás, a művelési kötelezettség. De vannak más nemzeti megoldások is. Németországban például nem az az érdekes, hogy ki a föld tulajdonosa, hanem az, hogy azt milyen célra, hogyan hasznosítják. A magyar csatlakozási tárgyalások egyik kulcskérdése a földszerzés. A tárgyalások eredményeként fog eldőlni, hogy meddig tartható fenn a külföldiek földszerzési tilalma. A szakértőknek választ kell adni arra: érdemes- e a korlátozáshoz ragaszkodni, vagy valamilyen más védelmi megoldáson kellene gondolkozni. Ezen a téren egyébként a volt szocialista országok közül például sem Lengyelországban, sem Romániában nincs a hazánkéhoz hasonló szigorú tilalom, ilyen szempontból egyedülállóak vagyunk a térségben. Lengyelországban csak az ország nyugati térségében van egyfajta félelem a külföldiek földszerzésétől. Közép-európai körkép- A kelet-közép-európai országokban - mutatott rá az elnök - a privatizáció különbözőképpen zajlott le, az eltérő történelmi háttér miatt más és más volt a kiindulóhelyzet. Lengyelországban például nem volt oly mértékű földprivatizáció, mint Romániában, vagy Magyarországon. A lengyel termőföldek nagy területe magánkézben volt a kommunista időszak alatt is, így nem volt szükség újrapriva- tizálásra. Ehhez képest mégis komoly megélhetési gondokkal küzdenek a lengyel farmerek. Romániában viszont - ahol még az a föld sem lehetett magántulajdonban, amelyen a ház állt - semmi nem indokolja, hogy a termőföld forgalmát tiltó rendelkezések legyenek életben. A földnek, visszaadását követően, jelenleg sincs értéke a romániai tulajdonos számára. Gyakorlatilag tehát megkötések nélkül folyhatna az ingatlanforgalom, de nincs kellő érdeklődés. Magyarországon a kárpótlás során olyanok kezébe került a termőföld egy része, ahol a tulajdonos nem volt érdekelt a mezőgazdasági termelésben. Értékesítési szándékkal szerzett tulajdont, amelynek eredménye lehetett volna a földpiac megmozdulása. Ez azonban a tilalmak miatt nem hozott létre valóságos piacot, eddig csak a zseb- szerződéseknek kedvezett. ÚJVÁRI GIZELLA Optimista városok Az önkormányzatok túlzott reményeket táplálnak Budapest A GKI Gazdaságkutató Rt. legutóbbi felmérése szerint az önkormányzatok tavaly decemberben jobbnak ítélték az ország és megyéjük helyzetét, mint fél évvel korábban, saját önkormányzatuk állapotát azonban továbbra is kedvezőtlennek tartották - derül ki a GKI összesítéséből. Az önkormányzatok átlagosan bevételeik 13 százalékos növekedésére számítanak ebben az évben, ugyanakkor úgy vélik, hogy szabad rendelkezésű forrásaik csökkennek, dologi kinanszírozási költségeik enyhítésére kívánják fordítani, míg a városoknál inkább beruházásra, felújításra szánják ezt az összeget - tartalmazza a GKI felmérése. Az önkormányzatok várakozásai szerint az állami támogatás a községekben növekszik a legnagyobb ütemben, közel 17 százalékkal, a megyei jogú városoknál 10, míg a városoknál 11 százalékkal. A pályázatokkal kapcsolatban az önkormányzatok túlzottan optimisták, e forrásokból irreálisan nagy növekményeket várnak 2001-ben. A felmérés szerint a tavalyinál 130 százalékkal több regionális pályázati pénz elnyerésében refl 2001-ES VÁRHATÓ BEVÉTELEK NÖVEKEDÉSI ÜTEME (%) Bevételi típusok Község Város Megyei jo város Intézményi működési bevételek összesen 4-9-12 Vállalkozási bevételek n.a. 12-6 Helyi adók 10 7 8 ebből: Építményadó 12 20 9 Iparűzési adó 7 24 8 Átengedett központi adók 16 8 16 ebből: SZJA helyben maradó része 15 8 16 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 10 34 36 Önkormányzatok költségvetési támogatása 18 12 7 ebből: Normatív állami hozzájárulások 19 15 38 Ezen bevételek összesen 14 11 15 adásaik növelésére nem lesz módjuk. Átlag felett bővülnek a községek és a megyei jogú városok bevételei, miközben átlag alatti növekedést érnek el a városok, illetve a fővárosi kerületek. A gázközművagyon után járó kompenzációt a községek 48 százalékban működési, fiménykednek, és jelentős várakozásokkal tekintenek a válaszadók a SAPARD-programra is. Összesen közel 104 milliárd forint forrást remélnek az Európai Uniótól, ami a kutatók értékelése szerint messze meghaladja a reális lehetőségeket. ' _____________________(»T») R ÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 22.) Borsodchem 5 600 Ft ű Fotex 245 Ft Malév 979 Ft ■0 Mól 4 500 Ft ■0 OTP 14100 Ft ■0Rába 2130 Ft Richter 15900 Ft Zalakerámia 2495 Ft U BUX: 7015,59-1,60% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX II. 16-22-IG 7338,93 '7129,62; 7391 75 Is )7015.59 TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.6. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-107 Mérséklődő Mérséklődő F0B francia kikötő Kukorica 94-93 Mérséklődő Ingadozó F0B Mexikói-öböl Tak.-árpa 92 Tartott Tartott F0B európai kikötő Napraforgó 380 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 195 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MN0 HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 423,77 Cseh korona 7,67 Euró 266,31 Német márka 136,16 Osztrák Schilling 19,35 Lengyel zloty 70,75 Svájci frank 173,99 Szlovák korona 6,08 A NÓGRÁD MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT PÁLYÁZATOT HIRDET a 2001. évi közhasznú foglalkoztatás programszerű támogatására A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított, 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Fit.) 16/A. §-a valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló, többször módosított, 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet alapján a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a közhasznú foglalkoztatás programszerű támogatására, az elmaradott kistérségek felzárkóztatása érdekében a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből. 1. A PÁLYÁZAT CÉLJA: Az Fit. 16/A. §. 1. bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásának javítására irányuló programok támogatása, melynek érdekében minél nagyobb számban kerüljenek alkalmazásra a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkanélküliek (12 hónapon túl regisztráltak, pályakezdők, csökkent munkaképességűek, ellátás nélküliek, 45 éven felüliek, nők valamint az etnikum), az alábbiakban felsorolt célok megvalósítása érdekében: a) Ár- és belvízkárok megelőzése, fenntartási munkái, csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása. b) Környezetvédelmi feladatok: környezeti károk megelőzése, elhárítása, hulladék elhelyezése, kezelése. c) Középületek építése, bővítése, felújítása. d) Közterületek infrastrukturális előkészítése. e) Egészségügyi és szociális tevékenység végzése. 2. PÁLYÁZATOT NYÚJTHATNAK BE: Az önkormányzatok, az önkormányzati társulások, és az általuk működtetett intézmények, a foglalkoztatási törvény 16/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok közül a pályázati felhívásban felsorolt célok megvalósításához. 3. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Pályázatot minimum 5 fő munkanélküli foglalkoztatása esetén lehet benyújtani, de előnyben részesül az a pályázó, aki 10 főt elérő vagy azt meghaladó létszámot foglalkoztat a pályázati program keretében. A közhasznú munkán foglalkoztatott létszám a munkaadó számára többletfoglalkoztatást kell, hogy jelentsen a közhasznú foglalkoztatást megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest. A munkáltató a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. A munkaadónak a foglalkoztatás során felmerülő közvetlen költségek támogatást meghaladó részével rendelkezik. A munkaadó a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörben a munkaviszonyt a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel nem szüntetheti meg. A munkaadó vállalja, hogy a munkaviszonynak, a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel történő megszüntetésére, a támogatás folyósításának időtartama alatt nem kerül sor. A pályázó által benyújtott programokban egy pályázaton belül csak egy támogatási célt lehet megjeleníteni a megjelöltek közül, amelyet a résztvevők számára - a munkaügyi központ által - szervezett képzési program egészíthet ki. Eltérő támogatási célokkal több pályázatot is be lehet nyújtani. 4. A TÁMOGATÁS FORMÁJA, FORRÁSA, TARTALMA: A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének Nógrád megyére decentralizált kerete. A támogatás a közhasznú foglalkoztatás során alkalmazandó, a fentiekben felsorolt munkanélküliek munkabérére, a bérhez kapcsolódó járulékokra, a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásra, valamint munkaruhájának és egyéni védőeszközének költségeire és vagy kis értékű tárgyi eszközének beszerzési költségeire terjedhet ki. A Munkaügyi Tanács napi nyolc órás munkaidőre az alábbi bérlimiteket határozta meg: a) képzett vagy képzetlen munkanélkülivel betöltött segéd, vagy betanított munkás munkakörre max: 40 000 Ft/fő/hó, b) középfokú végzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkező munkanélkülivel betöltött szakképzettséget igénylő munkakörre max: 50 000 Ft/fő/hó, c) felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülivel betöltött felsőfokú végzettséget igénylő munkakörre max: 60 000 Ft/fő/hó. A támogatás folyósításánál figyelembe vehető költségek: a) munkabér (alapbér és kötelező bérpótlékok), b) a) pont szerinti munkabér tb-járuléka, (a mindenkori jogszabályoknak megfelelően számítva, 2001. január 01-től 31 %) c) a) pont szerinti munkabér munkaadói járuléka, (a mindenkori jogszabályoknak megfelelően számítva, 2001. január 01-től 3 %), d) munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, (a mindenkori jogszabályoknak megfelelően számítva, 2001. január 01-től 4 200 Ft/fő/hó, 140 Ft/fő/nap), A négy összetevő együttes összegének 70 %-a adja a bér és járulék támogatási rész összegét! e) munkaruha, egyéni védőeszköz, és a foglalkoztatáshoz beszerzett kis értékű tárgyi eszközök nettó értékének 70%-a, de foglalkoztatott személyenként maximum 20 ezer forint. Előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki részmunkaidős foglalkoztatást vállal. Ebben az esetben a bérlimitek időarányos részére válik jogosulttá, de a munkaruha, egyéni védőeszköz és kis értékű tárgyi eszköz támogatási összegének az egészére. Aprogram időtartama: minimum 4 hónap, maximum 9 hónap lehet. A foglalkoztatás legkorábban 2001. április Öltől kezdődhet és legkésőbb 2002. március 31-ig tarthat. A támogatás folyósítására a benyújtott bizonylatok alapján utólag kerül sor. Támogatási előleg biztosítására nincs lehetőség. A kirendeltségeknek a pályázatok rangsorolása során előnyben részesítik:- a részmunkaidős foglalkoztatást megvalósítókat,- a 10 főt elérő, vagy azt meghaladó létszám foglalkoztatását vállalókat, 5. APÁLYÁZAT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI: A pályázatot a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ által kibocsátott pályázati útmutató és adatlap kitöltésével kell elkészíteni. A pályázati dokumentáció térítésmentesen átvehető a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Városi Kirendeltségein, ahol a pályázattal kapcsolatosan további információ kérhető. A pályázathoz csatolni kell a pályázóra vonatkozó dokumentumokat, valamint a pályázat elbírálásához és a megvalósításhoz szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat, a pályázati dokumentációban leírtaknak megfelelően. 6. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA: A pályázatok elbírálásáról a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségének vezetője államigazgatási határozattal dönt a pályázat beadási határidejét követő 30 napon belül, melyről a pályázókat értesítik. A városi kirendeltség a pályázatok bírálatánál az alábbiak szerint jár el, ha:- a kirendeltség részére elkülönített pénzkeret kimerül és a pályázó a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelel, újabb döntésig felfüggeszti a bírálatot,- a pályázat a beadási határidőn túl érkezik be, az államigazgatási eljárást megszünteti, ■ - a pályázat nem a “Pályázati kiírás”-nak megfelelően került beadásra és nincs felszerelve a kötelező mellékletekkel, illetve hiányos, egyszeri hiánypótlásra ad lehetőséget, de ha ennek a pályázó nem tesz eleget, a pályázatot érdemi bírálat nélkül elutasítja. Támogató döntés esetén a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Városi Kirendeltsége támogatási megállapodást köt a nyertes pályázókkal. 7. A SZERZŐDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEMÉNYEI: Amennyiben a támogatási megállapodásban foglaltak megszegésre kerülnek, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltsége a felhasznált támogatás összegét, a megállapodásban foglalt szabályok szerint kamattal növelt összegben követeli vissza. 8. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE, HELYE: A pályázatokat 1 példányban, a kötelező mellékletekkel felszerelve, 2001. március 15 -ig lehet benyújtani a foglalkoztatni kívánt munkanélkülit nyilvántartó kirendeltségére. Ha a kérelmező több kirendeltség területéről kíván regisztrált munkanélkülit foglalkoztatni, a kérelmet minden olyan kirendeltségre be kell nyújtani, amely körzetből a munkaadó a munkanélkülieket foglalkoztatni kívánja. Nógrád Megyei Munkaügyi Központ
