Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

Mérnökbál, nemcsak vigalommal Az bizony már igencsak tiszteletre méltó teljesítményt jelez, ha egy rendezvény megéri a tizedik születésnapját. Akkor is, ha „csak” bálról van szó. (2. oldal) A közlekedés biztonságának éve Az előző évhez viszonyítva 2000-ben valamelyest emelkedett a közúti közlekedési balesetek száma a Salgótarjáni Városi Rendőr- kapitányság működési területén. (3. oldal) Új rendszerben nevelik az utánpótlást Tizenöt magánszemély idén februárban megalakította a Salgótar­jáni Sportiskola Egyesületet, nem titkoltan a megyeszékhely labda- rúgóutánpótlás-nevelésének leendő bázisát. (7. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2001. FEBRUÁR 20., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT Ha előfizet Ff-ot takaríthat meg. Részletes információ: mellék „Pokoli” torony Gyarmaton? VESZÉLYES VAGY NEM? Balassagyarmaton nagy vihart kavart a Westel mobiltelefon-szolgáltató által állított torony: sokan féltik tőle az egészségüket... ÍRÁSUNK A 2. OLDALON ___________fotó, rigó t. K öltségvetés, tisztújítás Pásztón február 20-án 14 óra­kor a városházán a bizottsági el­nökök választásával, ideiglenes bizottság létrehozásával kezdő­dik a képviselő-testület ülése. Egyebek mellett módosítják a tavalyi költségvetést, rendeletet alkotnak a 2001. évi költségve­tésről, döntenek az idei intéz­mény-ellenőrzési javaslatról. Az alpolgármesterek javaslatot tesz­nek a volt MHSZ-épület haszno­sítására, várhatóan módosítják a helyi önkormányzati képviselők juttatását. Felosztják a városi rendezvénykeretet, és megvá­lasztják a Pásztói Városgazdál­kodási Kft. felügyelőbizottságá­nak tagjait is. Tarolt a Joker Ötöslottó: telitalálatos szel­vény nem volt. A négyesek 523 ezer 646, a hármasok 6 ezer 802, a kettesek 459 forintot érnek. Joker: egy telitalálatos szel­vény volt, nyereménye 153 mil­lió 062 ezer 826 forint. Hatoslottó: telitalálatos szel­vény nem volt. Az öt plusz egye­sek 3 millió 453 ezer 534, az ötö­sök 265 ezer 656, a négyesek 3 ezer 487, a hármasok 653 forin­tot érnek. Bérfejlesztés, tudományos pótlék Újdonságok a megyei költségvetésben - Diplomások marasztalása- Széles körű előzetes egyeztetések előz­ték meg a megyei önkormányzat - az általá­nos közgyűlési vélekedés szerint is - szak­mailag jól előkészített idei, nyolcmilliárdos költségvetését - mondta Becsó Zsolt, a me­gyei közgyűlés elnöke, a megyeházán teg­nap megtartott sajtótájékoztatóján. Az intéz­ményekben tett megyei vezetési látogatáso­kon a közalkalmazottakat tájékoztatták a várható intézkedésekről, s azok kihatásairól.- A költségvetési hiány mértéke mind ab­szolút értékben, mind pedig a kiadási főösz- szeghez viszonyítva évről évre csökken, ezt az irányt sikerült megőrizni. Négyszáznegy­ven millió forint a mostani hiány, vagyis még mindig magasabb a mértéke annál, mint amennyi hitellel finanszírozható, tehát elég jelentős. Ezért továbbra is szigorú gaz­dálkodási intézkedéseket kell hozni, viszont ez a költségvetés több lehetőséget nyújt úgy az önkormányzatoknak, mint a civil társada­lomnak, illetve az intézményeknek. Becsó Zsolt megítélése szerint ebből és más szem­pontból is újszerűnek tekinthető: sokkal tar­talmasabb, több információt tartalmaz és szerkezetét tekintve is előnyére tér el a ko­rábbiaktól, ezt a visszajelzések is igazolták. Mint az intézményi fórumokon is kide­rült, a legfontosabb kérdéskör a bérfejlesztés köré csoportosult. A megyei elnök ezzel kapcsolatban kiemelte:- Végeztünk felméréseket, amelyek alap­ján elmondhatom, hogy - miközben mi va­gyunk a legnagyobb foglalkoztatók: több mint háromezer embernek adunk munkát - közalkalmazottaink negyvenöt százalékát pozitívan érintette a minimálbér emelése. Szociális területen van olyan intézményünk, ahol ez az arány eléri a hatvan százalékot. Mivel a szakmai szorzók is jelentős mérték­ben változtak, tény és való, hogy a bértábla „összecsúszott.” Számításaink is azt támasz­tották alá, hogy a közalkalmazottaink mint­egy tizenöt százalékánál a tavalyi decembe­ri bérekhez képest az idei januári átsorolást követően nulla vagy minimális bérfejlesztés­re került volna sor, ha csak a központi bér- politikai intézkedéscsomagot érvényesítjük. Ezért olyan megoldást választottunk, amit a szakszervezet is üdvözölt, s amely azt jelen­ti, hogy valamennyi közalkalmazott (a kór­házakat kivéve) legkevesebb hatszázalékos bérfejlesztésben részesül. - Összességében - folytatta Becsó Zsolt - intézményi szinten (a kórházak nélkül) a bérek növekedése 15,6 százalékos, vagyis mértéke a tervezett inflá­ciót jelentős mértékben meghaladja. S ez még nem tartalmazza a hat százalékra törté­nő kiegészítést, amelynek kihatása megha­ladja a tizenötmillió forintot, valamint azt a mintegy tizennégymilliót sem, amit a több­letteljesítmény elismerésére, jutalmakra kü­lönítettünk el. Felülvizsgálta a pótlékokat is a megyei közgyűlés, amely úgy döntött, hogy tizenhat (Folytatás a 3. oldalon) Plakátrajzoló diákok Érsekvadkerten Tizenöt osztály alkotott, mert barátjuk a természet Mindenki más részletet rajzolt meg a különdíjas pályamunkán _________________________ __fotó; gyurian tibor N em kevesebb, mint har­mincötezer pályamunka érke­zett arra az országos felhívásra, amelyet a közelmúltban, Bará­tom a természet címmel tettek közzé diákok számára. A pályá­zók között ott volt az érsekvad­kerti Petőfi Sándor Általános Is­kola diákcsapata is. Nem túlzás, a lelkes tanulók rendkívülit al­kottak, megvalósított ötletük, rátermettségük nem is kerülte el a zsűri figyelmét: a legszínvona­lasabb munkát tették le az asz­talra. Elkészítésének története is figyelemre érdemes: amikor fia­tal rajztanáruk értesült a pályá­zati lehetőségről - a rendelke­zésre álló, viszonylag rövid idő miatt - a tizenöt osztály közös rajzkészítését tartotta célszerű­nek. Készült hát egy mozgalmas és látványos természeti kép úgy, hogy pontosan egymáshoz il­leszthető részleteit más-más raj­zolta meg. A vadkertiek nem mindennapi munkája sikert ara­tott: a budapesti állatkertben megtartott eredményhirdetésen különdíjban részesültek, s az összrajz alapján a pályázatot meghirdető édességgyártó cég elkészített egy mutatós, színes plakátot, amelynek alsó részén olvasható, hogy kiknek a mun­káját dicséri. A sajátos elismeré­sen kívül természetesen ajándé­kot, sok-sok édességet is kaptak a vadkerti iskolások. ' Életjelek a romok alól A salgótarjáni Manga Mihály az indiai földrengés helyszínén Katasztrofális fogadtatásban volt részük: a légierő egyik re­pülőterén, majd a másikon is négyezer halott szorult a romok alá. Katonai teherautón, azután éppen működőképes, de a le­omlott épület vagy épületrész miatt alaposan helybenhagyott terepjáróval folytatták az utat. Reggel volt. S a földrengés epi­centrumától, Bhuj városától nem túl messze, egy sivatagi te­lepülés romba dőlt negyedében a kutya jelezte az első élő em­bert. Manga Mihály, a Központi Különleges Mentőszolgálat vezetője, és a miskolci speciális mentőcsapat két tagja, aztán persze Mancs, a kutya ekkor már órák óta rótták a kilométe­reket, India Magyarországnyi méretű, katasztrófa sújtotta te­rületének legrémesebb részén: a rengés fészke fölött. Négytagú mentőegységük az indiai követség felkérésére vett részt az élők utáni kutatásban, Amszterdamból indultak Indiá­ba, Delhiből - a kifejezett kérés­9 re - Bhujba és más, nagyrészt a föld színével egyenlővé vált tele­pülésekre jutottak el. S amit el­sőként láttak: halott, halott há­tán, halott láthatatlanul, (de a nagy melegben a gyors bomlás miatt nagyon is érzékelhetően) a romok alatt. Bár ahol lehetett, a lakosok szokásukhoz híven el­égették elhunytjaikat (csak a csecsemők, terhes nők, öngyil­kosok és a szent emberek kivé­telek ez alól) a sok halálmadár, a keselyű jelenlétét nem kell ma­gyarázni... Az első életjel észlelése egy­beesett az első és - a továbbia­kat is ide számítva - talán leg­erősebb utórezgéssel, amely az épületrom igen gyors elhagyásá­ra késztette a csapatot. A mentőcsapat aktív három napjáról szóló, Manga Mihály visszaemlékezése alapján rög­tönzött „krónika” szerint a sá­tortáborokba szorult lakosok többnyire fásult közönnyel fo­gadták az „utócsapásokat”. Leg­többjükkel kapcsolatban társa­dalmi, pontosabba^ anyagi (Folytatás a 3. oldalon) Bemutatkozott a Széchenyi-terv Számos országos és regionális fórum után tegnap megyei szin­ten is megkezdődött a Széchenyi-terv bemutatása. A találko­zót, amelyen több mint 80-an képviselték a települések hiva­talait, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt., mint a Széchenyi-terv egyik megyei gazdája szervezte, a salgótarjá­ni Nemzetközi Kereskedelmi és Innovációs Centrumban. A fórumon nemcsak a Szé­chenyi-terv részleteivel ismer­kedhettek meg az érdeklődők, hanem az ahhoz kapcsolódó re­gionális pályázati lehetőségek­kel is - tájékoztatta lapunkat Mihályné Balázs Melinda, a KRF Rt. vezérigazgatója. Mint mond­ta, már megjelentek az észak­magyarországi regionális turisz­tikai felhívások is. A tegnapi előadásokat két blokkban szervezték meg; szó volt a lakásgazdálkodáshoz, másrészt a turisztikához kapcso­lódó pályázati kiírásokról. A fó­rum végén pedig a pályázat elké­szítéséhez adtak hasznos taná­csokat a szervezők. A lakásgaz­dálkodás témakörében Horváth Sándor, a Gazdasági Minisztéri­um lakáspolitikai főosztályveze­tője tartott ismertetőt, míg a tu­risztikai témakörben Hídvéginé Molnár Judit, az Észak-magyar­országi Regionális Marketing Igazgatóság vezetője.- A résztvevők száma is jelez­te, hogy nagy az érdeklődés (Folytatás a 3. oldalon) A pályázati rendszer is szóba került... fotó: rigó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom