Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARI MEGYE I KÖR KÉP 2001. JANUÁR 2., KEDD Fiatal politikusokat bemutató so­rozatunk második vendége Gusztos Péter, az SZDSZ-Új Gene­ráció egyik vezetője, aki 24 éve­sen még civilnek tartja magát. Er­re van is oka, hiszen ő az elnöke a Madách Öregdiák Társaságnak.- Jelezted vannak fenntartásaid a „fia­tal poütikus" megnevezéssel Mién?- Koromhoz képest tapasztalt vagyok, nem a fiatalságom zavar. Az nem érdem, hanem állapot. Megjegyzésem a „politi­kus” szóra vonatkozik: politikus ember­nek tartom magam, de még nem vagyok politikus.- Miben látsz különbséget?- Foglalkoztatnak a közélet dolgai. Ba­rátaim tudják: krónikus információéhség­ben szenvedek, súlyos újság- és hírműsor- függőségem van. Családi örökség ez: apai nagyapám olyan sofőrember volt, akinél állandóan szólt a rádió. Édesapám ismert alakja a helyi politikának: '90-ben ország- gyűlési képviselőjelölt volt, 6 évig vezette a városi közgyűlés SZDSZ-frakcióját, je­lenleg elnöke a salgótarjáni és megyei SZDSZ-nek. Büszke vagyok rá, sokat ta­nultam és tanulok szavaiból és tetteiből.- Visszatérve hozzád mién nem vagy politikus?- Nagykorúságom napján léptem be az SZDSZ-be. Soha nem tüntettem fel magam függetlenként politikai kérdé­sekben, hiszen elkötelezett vagyok. Nyilvánosan azonban keveset szerepel­tem politikai ügyekben. Amikor mégis, az a fiatalokat érintő téma volt, mint a Magyar Bálinttal a felvételi esélyegyen­lőségéről, vagy a Fodor Gáborral a sor­kötelezettség megszüntetéséről tartott közös sajtótájékoztatónk. De nem va­gyok választott tisztséggel rendelkező poliükus, az egy másik szerep. Én most még civil vagyok. Politikus embernek tartom magam, de még nem vagyok politikus- Mint a Madách Öregdiák Társaság - Ha jól tudom, december elején „majd­alapítója és elnöke. Bemutatnád röviden az egyesületet?- Engem a közéleti hasznosság moti­vál, ez ihlette az egyesület megalapítását is. Találkozókat szervezünk a volt madá- chos fiataloknak, felvételi tanácsadással segítjük környékünk diákjait, van egy klubsorozatunk - sokak önkéntes mun­kája van ebben. Mi rendeztük idén ápri­lisban az 1. salgótarjáni ballagás és diák­napot, mellyel egy közös városi bolond ballagás és egy utcabállal egybekötött fáklyás felvonulás hagyományát terem­tettük meg. A Madách Öregdiák Társaság hozta létre a Salgótarján Városmarketing Munkacsoportot, amely a városi önkor­mányzat felkérésére kiveszi a részét a tíz­éves városi program elkészítéséből.- Mit csinál ez a munkacsopon? Mi a célotok?- Salgótarján egy kommunikációs zárlat foglya. Környékünk folyamatai egy évtizeddel megelőzik a városról köz­keletű képet. Úgy tekintenek ránk, mint­ha nem fejlődtünk volna semmit 1990 óta - és ez gátolja a további fejlődést. Az egyik célunk az, hogy ezen szakmailag megalapozott városmarketinges munká­val segítem tudjunk. Vissza szeretnénk helyezni a Magyarország lakóinak fejé­ben lévő térképre ezt a várost, mert saj­nos, lekerült onnan. Ha ez sikerül, akkor sikerül a másik kiemelt célunk is: jobban fogják érezni magukat a tarjániak. Fon­tos lenne, hogy az innen elkerülő fiata­loknak legyen érzelmi kötődésük Salgó­tarjánhoz.- Szóval ez a civil szereped. Ha jól vet­Gusztos Péter ■ tem ki szavaidból, fontos számodra, hogy elválaszd ezt politikai tevékenységedtől.- így van. Civil szervezetet vezetni - amely alapszabálya szerint nem folytat politikai tevékenységet - és politikusként működni az én normáim szerint nem fér össze.- Hol húzod meg a határt?- Egyrészt ott, hogy nincs választott tisztségem az SZDSZ-ben. Másrészt ott, hogy működik-e nélkülem az, amit elin­dítottam. Ha a második diáknapon is túl vagyunk, akkor tudni fogom, hogy nyu­godtan adhatom át a stafétát. nem lett” választott tisztséged...- Eszembe jut egy reklám szövege: „ami majdnem az, az nem az”. Komolyra fordítva a szót, valóban változhatott vol­na. Az Új Generáció jelöltje voltam az or­szágos ügyvivői testületbe. Ez tulajdon­képpen a párt elnöksége, operatív irányí­tó szerve, ha úgy tetszik a kormánya. Vi­dékről választjuk az ügyvivők felét. Ti­zenhárom jelölt volt a hat vidéki helyre, és én nyolcadik lettem. Hetven szavazat­tal maradtam le, amit szép eredménynek tartok, tekintve, hogy a tavalyi évben ka­pott szavazataimnak több mint a dupláját kaptam. Minden harmadik küldött sze­rette volna, hogy ügyvivő legyek.- Megválasztottak viszont az országos tanácsba- A párt „parlamentjének” tagjai a me­gyei és kerületi elnökök, a megyék dele­gáltjai, és a küldöttgyűlés által választott húsz fő. Itt közel nyolcvan jelölt volt, s ti­zenötödikként lettem tagja a testületnek. Az ot-nak egyébként más pártoknál az országos választmány felel meg. Fontos szerv a párt életében, de nem jelent poli­tikai tisztséget, ha valaki a tagja.- Januárban helyben is tisztújítás kö­vetkezik az SZDSZ-ben. Indulsz valami­lyen tisztségért?- Igen. Hogy melyikért és milyen siker­rel, az a tarjáni, nógrádi szabaddemokra­ták döntésén múlik.- Az SZDSZ-re ráfér a megújulás, hi­szen a parlamenti küszöb körül mozog a támogatottsága- Nem mi táncolunk limbót a parla­menti küszöbbel, hanem a két kisebb kormányzópárt. Nincs kétségem afelől, hogy parlamenti párt leszünk 2002 után is. Á legfrissebb kutatások szerint 8%-ot kapna az SZDSZ egy „most vasárnapi” választáson. Ez stabil helyzetet jelent, amiből tovább lehet lépni.- Hogyan?- Úgy, hogy a választók felé fordulva elmondjuk, mi az álláspontunk a legfon­tosabb kérdésekben, mint a gazdaságpo­litika, a közélet tisztasága, a szegénység, a jogállamiság. Másrészt bátran képvisel­jük a csak ránk jellemző véleményeket akkor is, ha tudjuk, hogy az megosztja társadalmat. Nem szabad félni attól, hogy sokan fognak támadni, ha kiállunk az emberi jogok mellett. Egy liberális párt­nak ez a feladata, más párt ezt nem fogja megtenni helyettünk.- Mit tesz ezért az Új Generáció?- Azzal kezdem, hogy mit nem csinál. Nem veszünk fel költségvetési támoga­tást. Nem azért jöttünk létre, hogy az adó­fizetők pénzéből bulikat szervezzünk, és így népszerűsítsük pártunkat a fiatalok között. Mi politizálunk - szabad időnk­ben, saját költségünkre. Azt szeretnénk, hogy újra olyan legyen a párt, mint volt: markáns és bátor. Az SZDSZ-nek a ma­gyar társadalom legfőbb problémáira ha­tározott válaszai voltak, melyeket követ­kezetesen képviselt. Sok kérdésben a mi álláspontunkhoz igazodott a többi párt. Az utóbbi években futunk az események után, pedig korábban képesek voltunk tempót diktálni. Ezt a képességet kell visszaszerezni.- Személy szerint te milyen poütikus szeretnél lenni?- Elvszerű, becsületes és következetes. Két alapvető típusa van a politikusnak: az egyik ön-, a másik közérdekből politizál. Göncz Árpád szerint „a politika: közszol­gálat”. Nekem azok a példaképeim, akik tevékenységükkel igazolták, hogy ezzel a felfogással.is lehet sikert elérni. PINDROCH TAMÁS „Csakis pozitív fejlődést!” Beszélgetés Koppándi Jánossal, az Általános Művelődési Központ igazgatójával Széthullott az Egyesült Erő Jogutód nélkül, végelszámolással eltüntetik a kishartyáni szövetkezetei Új nevet ízlelgetnek manapság a salgótarjáni Beszterce-lakó- telep és Somoskőújfalu lakói: ez az Általános Művelődési Központé. Hogy mit is takar e név - és az egyre gyakrabban elhangzó ÁMK rövidítés - arról Koppándi Jánossal beszélget­tünk, akit mind Somoskőújfalun, mind a Besztercén jól is­mernek. Az élpiúlt év, december 14-i igazgatósági ülése nemcsak az érintéttek, hanem az utókor számára is sokaknak igen szo­morú napot jelent. A rendszerváltás óta a mezőgazdasági szö­vetkezeteket becsmérlő, létüket folytonosan támadó, megkér­dőjelező időszak után újabb állomáshoz érkezett a folyamat: most már egyértelműen az eltüntetésüket kötelezővé tevő külső üzletrész-tulajdonosoknak eredeti névértéken kifize­tendő üzletrészrészjeggyel. Olyan szövetkezetekről van szó, akik a pártállami időkben kivívták világszerte a szakembe­rek elismerését, köztük a fejlett kapitalista országokét is.- Igazgató úr! Tényleg, tulaj­donképpen mi is az ön titulusa most?- Az újonnan alakult Általános Művelődési Központ igazgatója lettem Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének szeptembe­ri határozata alapján.- Ezek szerint nem a Beszterce- lakótelepi iskoláé?- Kicsit talán bonyolultabb a helyzet. Az Általános Művelődési Központ tulajdonképpen egy át­fogó szervezet, amelynek önálló egységeként működik a Beszter- ce-lakótelepi általános iskola, a Somoskőújfalui általános iskola, valamint a Somoskőújfalui, a somoskői és a salgóbányai műve­lődési ház. A két iskolának úgy­nevezett intézményegység-veze- tője van, akik egymástól függetle­nül látják el a feladatukat. En te­hát az általános irányítást kell, hogy végezzem. Természetesen ez - főleg az első időkben - nyil­vánvalóan nem megy anélkül, hogy a napi konkrét folyamatok­ban ne vennék részt, ám elképze­lésem szerint kialakul majd egy olyan munkamegosztás, amely­ben az ÁMK-igazgató a stratégiát dolgozza ki, az intézményegység­vezetők pedig a taktikán és per­sze a megvalósításon törhetik majd a fejüket.- Tehát most mi a követendő stratégia, illetve taktika?- A stratégia: megszilárdítani, vagy még egyszerűbben igazolni az ÁMK létjogosultságát. A takti­ka: kialakítani az egyes intéz­ményegységek sajátos arculatát, illetve az erőforrások megfelelő kihasználásával az elérhető opti­mális fejlődést produkálni.- Mit jelent ez a gyakorlatban?- Valóban csak nagy vonalak­ban: a somosi iskola esetében a nevelési-oktatási feladatkör mel­lett tovább kell erősíteni a közmű­velődési-szabadidős jelleget. Ezen kívül számomra egyre in­kább nyilvánvalóvá válik, hogy az iskola jövőjét egy jellegzetes spe­cialitás biztosíthatja leginkább, s ezen a területen a szakma múltat és eredményeket tekintve a ter­mészetismereti mintaiskolává vá­lásnak van a legnagyobb realitá­sa. A művelődési házak szintén sajátos profilt kapnak: Salgóbányán természetismereti centrum kiépítése folyik a Rous­seau Erdei Iskola Egyesülettel kar­öltve: Somoskőben egy, a nógrádi várak történetét bemutató állan­dó kiállítási terveznek, míg So­moskőújfaluban a művelődési ház továbbra is a településrész meghatározó közművelődési és szabadidős helyszíne. A végére hagytam a Beszterce iskolát, de csak azért, mert gondolom, a Beszterce tér olvasóit ez érdekli a legjobban. Nos, a magam részé­ről egyrészről fokozottabb hang­súlyt szeretnék helyezni a sport és testnevelés specialitásra. Nem titkolt szándékom, hogy egy-két év múltán a város testnevelés ta­gozatos iskolájáról beszélve min­denkinek a Beszterce jusson az eszébe. Másrészről a kommuni­káció, mint alapkészség szerepét szeretném erősíteni. Értem ez­alatt az írás-helyesírás-olvasás készség fokozott előtérbe helye­zését, illetve az idegen nyelvek és a számítástechnika-oktatás szín­vonalának emelését. Ez utóbbi egyébként elsőként a szervezési­technikai feladatokat jelent - te­hát a megfelelő csoportlétszám­ok, illetve a technikai felszereltség megteremtését - a továbbiakban pedig ezekre alapozva a minőség biztosítását.- Mennyiben változik az iskola és a lakótelep viszonya?- Reményeim szerint csakis pozitív fejlődés lesz majd tapasz­talható. Ázt tudom, hogy már ed­dig is voltak közös programok. Én ezeket szerötném rendszereseb­bé és tudatosabbá tenni. Az én felfogásom szerint egy lakótelepi iskola, de főleg az AMK feladata nemcsak az oktatás-nevelés, ha­nem a szabadidő kulturált eltölté­sére irányuló lehetőségek megte­remtése. Nagy szerencsémnek tartom, hogy a lakóterület önkor­mányzati képviselőjével, Répássy László úrral e kérdésben közös hullámhosszon vagyunk, s ennek egyik látványos eredménye volt az őszi lakótelepi sportnap. Ennél azonban szeretnénk tovább lép­ni, a sportrendezvények mellett kulturális és szabadidős progra­mokat tervezünk, az iskolai könyvtárat a lakótelep számára is megnyitottuk, továbbra is helyet biztosítunk különböző sport-, il­letve hobbifoglalkozásoknak. Ilyen például a Beszterce Kosár Klub, a hölgytoma Szabóné Éd vezetésével, a küzdősport­edzések. Termeket adtunk a Besztercei Művészeti Alapiskola foglalkozásainak, iskolagalériánk kiállításain pedig valóban szíve­sen látunk minden érdeklődőt. A lényeg az, hogy az én felfogásom­ban az iskola szolgáltató intéz­mény, amely nem teheti meg, hogy elegánsan várja a partnere­ket, hanem el kell mennie hozzá­juk, meg kell keresnie őket és kö­telessége, hogy - természetesen az oktató-nevelő munka sérelme nélkül - a lehető legmagasabb szinten elégítse ki a megrendelő igényeit. És mivel az iskola „meg­rendelői” a diákok, a szülők, vég­ső soron pedig maga a lakótelep, bízom benne, hogy a törekvé­semben számíthatok majd e kö­rök támogatására, segítségére is. Tapasztalatom és meggyőződé­sem ugyanis, hogy sikert csakis együttes, közös munkával lehet elérni. Én nyitott vagyok bármi­lyen párbeszédre, kezdeménye­zésre, javaslatra és bízom benne, hogy kicsit jobban megismerve engem az itt dolgozók, élők nem az igazgatót, a felettest, hanem a partnert fogják látni bennem - zárta beszélgetést Koppándi Já­nos. Abban az időszakban volt olyan esztendő, amikor a nagy­üzemek 5 millió tonna kalászos gabonával járultak az ország gazdagodásához, gyarapodásá­hoz, a mezőgazdaságban dolgo­zók életkörülményeinek javítá­sához.- A tönkretételi folyamat a rendszerváltással indult el. A kárpótlás során nálunk nem a vagyon nagysága, inkább a tevé­kenységünk ment össze. Az 1980-as évek közepén 400 szö­vetkezeti tag vallhatott magáé­nak biztos munkahelyet és kere­setet. Mára 60 főre csökkent a ta­gok száma. Nyugdíjasok 92-en vannak - mondja bevezetéskép­pen Kovács János, az igazgató­ság elnöke, aki 1970-től mint el­nök irányítja, gazdagítja, fejlesz­ti a gazdaságot, munkálkodik a szövetkezeti tagok élet- és mun­kakörülményeinek javításáért.- A december 14-i igazgatósá­gi ülés örökké emlékezetes ma­rad életemben, mert szégyen­foltja lesz szövetkezetünk törté­nelmének. Az Országgyűlés elé terjesztett külső üzletrész-tulaj­donosok eredeti névértéken való kötelező kifizetését szolgáló tör­vénytervezetet tárgyalva úgy döntött a testület, hogy ameny- nyiben az Országgyűlés tör­vényre emeli, akkor vége a szö­vetkezetnek, képtelen az előze­tesen számba vett összeget elő­teremteni. A végelszámolásra csak akkor kerül sor, ha az üzlet­rész-tulajdonosok kérik a pénzt. Jogutód nélküli végelszámolás­sal múlik ki szövetkezetünk - mondja nekikeseredve az elnök, majd hozzáfűzi: - ha netán elfo­gadnák, ami minden tekintetben ellentmond a józan észnek, ak­kor a szövetkezet tagjait a tör­vénnyel kisemmizik, tönkrete­szik. Kisvártatva így folytatja: - Hosszú ideig nem akartuk elhin­ni, hogy ilyen helyzetbe kerülhe­tünk. Áz 1992. évi szövetkezeti törvény alapján úgy gondoltuk, hogy gazdasági társaságként jól működünk majd. Aki felajánlotta külső üzletrészjegyét, attól meg­vettük. Bízva a jövőben, földet is vásároltunk. Most pedig a szö­vetkezet felszámolását követeli meg a kormány törvényterveze­te, amennyiben az Országgyűlés szentesíti azt. Igazgatósági ülé­sünkön hat tag kérte a kilépését, mert unja már a vele való válta­kozó hercehurcát, az egész bo­hóckodást. Úgy vélekednek, ha részjegyük névértékének 10 szá­zalékát kapják, még mindig job­ban járnak, mintha a jogutód nélküli felszámoláskor nincste- lenséghez jutnak.- Felismerve a szövetkezetek megsemmisítésére tett korábbi kormányintézkedéseket, nem próbálkoztak valamilyen módon védekezni?- Tavaly két kft.-be vitte gaz­daságunk apportként vagyona egy részét. Ázért csak ennyit, mert erre volt pénze. Ugyanis az apport után kifizetendő 8,5 mil­lió áfa lehetetlenné tette a továb­bi átcsoportosítást.- A külső üzletrész-tulajdono­sok kifizetésével teljesen megszű­nik a növénytermesztés.- Akár a község bal oldalán, akár a község jobb oldalán látha­tó földeket nézi bárki, a parlagok köszönnek vissza, pedig van tu­lajdonosa, aki regisztráltatta ma­gát, sőt felvette a termelési támo­gatást is.- Nagyon el van keseredve?- Nemcsak én, hanem a tag­ság, az alkalmazottak is. A sze­mem láttára megy tönkre, amit egy életen át építettem kollégá­immal, tagtársaimmal, a szak­emberekkel együtt. Legjobban az bánt, hogy amit ígértem, nem tudom teljesíteni. Ez pedig a tisztességes elszámolás. Sajnos utólag, de mindannyian rájöt­tünk, hogy... Egyébként a Kishartyáni Egyesült Erő Mezőgazdasági Szövetkezet a rendszeres szorí­tások, diszkriminációk ellenére nagyon kevés hitellel gazdálko­dott, amit utólag joggal bánnak.- Milyen összeget képvisel a külső üzletrész-tulajdonosoknak kifizetett összeg?- Jelenlegi ismereteink szerint legalább 30 milliót. Vagyonunk eladásából kellene előteremte­nünk, ha lesz rá vevő! A végel­számolási eljárás során először a felszámoló számolja el a költsé­geit, csak utána jön a külső üz­letrész-tulajdonos. Azok, akik a mai vagyont összehozták, nem kapnak semmit. A szövetkezeti tagok 1992- ben a szövetkezeti törvény meg­alkotásakor személyenként egy 30 ezer forint értékű részjegyet kaptak. A külső üzletrész-tulaj­donosoknál lévő névértékű jegy változó, 100 ezer forinttól egy­millió forintba kerülhet. Nemcsak az érintett szövetke­zeti tagok, hanem a tárgyilagos szemlélődő, a témában nem ér­dekelt kívülálló egyértelműen politikai retorziónak minősíti. Szerintük így akarja az FKGP megtépázott tekintélye révén a tőle elpártolt tagokat vissza­csempészni.- En is hallottam ilyesmit. A nagy sietség oka, hogy mielőbb tönkretegyék a mezőgazdasági szövetkezeteket. Hogy mi jöhet ezután, ki vállalja a bekövetke­ző, felbecsülhetetlen következ­ményeket, nem beszélve a nem­zetgazdaság eme szerepének tönkretételéről - jó lenne erről is hallani. VENESZ KÁROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom