Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)
2000-12-14 / 292. szám
2. OLDAL RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE 2000. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Új polgármester A Bánki-tó teljes rendbetételét tartja a következő évek kiemelt feladatának Túry Endréné, Bánk község december 10-én megválasztott polgármestere. Úgy látja, ez a beruházás meghatározó lehet a falu további sorsának alakulásában. Dr. Túry Endréné lett Bánk polgármestere a december 10-i időközi polgármester-választás eredményeként. A választásra azért került sor, mert Lomén János, a község korábbi polgármestere szeptember 15-én, egészségügyi okok miatt lemondott hivataláról. Mint azt megírtuk, a leköszönő polgármester addigi munkáját díszpolgári cím adományozásával ismerte el Bánk önkormányzata, amelyet Lomén János október 23-án vehetett át. Bánk 690 lakójából 581-en jogosultak a szavazásra. Közülük 192- en járultak az urnák elé 10-én. Túry Endrénére (aki megalakulása óta tagja a bántó képviselő-testületnek) összesen 167 érvényes szavazatot adtak le. A192 voksból 25 érvénytelen volt. A volt képviselő asszony egyedüli, független jelöltként indult az időközi választáson. Az új polgármester, aki 10 éve vesz részt Bánk sorsának alakításában, a megkezdett folyamatokat szeretné továbbvinni, hiszen azok az elmúlt évtizedben a község fejlődését eredményezték. Úgy látja, komoly feladatok állnak a település előtt. így a következő évek kiemelt feladata lesz a Bánki-tó teljes rendbetétele, amely meghatározó lehet a falu további sorsának alakulásában. Emellett (egyebek között) biztosítani kell az iskola, óvoda további működését, az egészségügyi ellátást, folytatni a faluközpont kialakítását, az útépítést az üdülőterületen, a buszmegállók kialakítását. Bővítés a rétsági Tredegarnál Raktározás az üzemben Még mindig sokat kell változnia az emberek gondolkodásának, mentalitásának - mondta a rétsági Tredegar Film Produkts Kft. ügyvezetője, aki lapunknak arról is beszélt, miért helyben keresik a munkaerőt. A cég 2001 első negyedévében éri el a teljes, négy gépsoros működést. házás, a második gépsor. A Tredegar Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a felméréseikből az derült tó, hogy emellett is újabb gépsorra lesz szükség a légáteresztő és a három- dimenziós műanyag fóliák gyártásához is. A technológiák ■ Magyarországra telepítése komoly - 2300 négyzetméteres - épületbővítést is indokolttá tett, mindez néhány hónapja fejeződött be.- Milyen létszámmal dolgozik a Tredegar Kft.?- Pillanatnyilag 42-43 alkalmazottunk van. Ez napról napra változik, ugyanis jelenleg interjúzta- tunk embereket. A tervünk az, hogy 73-74 embert foglalkoztatunk, amikor elérjük a teljes, négy gépsoros működést.- Betanított munkásokat foglalkoztatnak?- Nem. Az operátorok kezelik a meglehetősen bonyolult gépeket. Ezek, főleg Magyarországon, közelítenek a csúcstechnológiához, de nyugaton is komolynak számítanak. Ezek mindegyike számítógép-vezérlésű gép, rengeteg paramétert lehet bennük megváltoztatni. A gyártási folyamat, ahogyan a speciális fóliákat készítjük, rendkívül bonyolult és érzékeny, ami azt is jelenti, hogy nagyon könnyű rossz minőséget előállítani. Az emberek a gépek működését felügyelik, ha szükséges, akkor természetesen be kell avatkozniuk. Ezen kívül logisztikai feladatokat látnak el, az elkészült terméket csomagolni kell és elhelyezni a raktárban. A műszakot úgy szerveztük meg, hogy egy gépsoron két ember dolgozót, a munkát egy vezető felügyeli. Négy műszakban zajlik, folyamatos a termelés.- Mikorra tervezik elérni a négy gépsoros, vagyis teljes működést? Az egészségügy területén használatos speciális műanyag fóliákat állítanak elő Rétságon a Tredegar Film Produkts Kft.-nél. Az amerikai központú Tredegar cégcsoportnak két gyára van Európában: Hollandiában és Magyarországon, Magyarországon belül pedig Rétságon. Mint Bárdics Elektől, a kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, Rétságon kétféle terméket gyártanak, az úgynevezett háromdimenziós, valamint a légáteresztő fóliát. A háromdimenziós fóliát használják fel az intimbetétek belső részeként, míg a pelenkák, betétek esetében használt légáteresztő fólia biztosítja, hogy a nedvesség nem szivárog át. A Tredegar Film Produkts Kft. termékei legjelentősebb részét Magyarországon értékesíti, de több külföldi partnerük is van. A rétsági beruházást 1998 őszén kezdték meg, 1999 márciusában adták át az első ütemet. A termelést múlt év szeptemberében kezdték meg. Bindics Elek arról is tájékoztatott, hogy időközben megváltozott a koncepció. Arról van szó, hogy a cégcsoport felvásárolta az Egyesült Államokban az Exon Chemiealt. Ezzel együtt megvásárolt egy li- cencet és egy kötelezettséget, amelyek egyaránt a légáteresztő termékre vonatkoznak. A kötelezettség azon szerződés átvételét jelenti, amelynek értelmében az Exon Chemicalnek bizonyos mennyiségű terméket kell biztosítania Európában. Ezt vette át a Tredegar, majd ennek következtében az a döntés született, hogy az ezt előállító gépsort Magyarországra telepítik. így készült el a második beru- A jövő év első negyedévében. Az épületbővítés megtörtént, a gépek behozatala folyamatban van. Humánerőforrás oldalról pedig ott tartunk, hogy az érintett területek vezetői folyamatosan in- terjúztatnak, és ha találnak megfelelő embert, már veszik is fel. Ugyanis számukra még tréninget kell biztosítani. Amíg elfogadható szinten kezd dolgozni, az körülbelül három hónap.- Hol keresik a munkaerőt?- Mindenképpen azt preferáljuk, ha helyben találunk munkaerőt. Vannak bizonyos területek (elsősorban vezetői posztokra gondolok), amelyekre nem találtunk helyben megfelelő munkaerőt, így két kollégánk Budapestről jár Rétságra. Sok minden szól amellett, hogy helyiekkel töltsük be a szükséges létszámot. Ha távolról hozom ide az embereket, veszélyt jelent, hogy megérkeznek-e időben. Gondoljanak bele, mi történik, ha például Balassagyarmatról hozom a munkaerőt és elkészül ott a Delphi, amely szintén toborozza az embereket? Ha az alkalmazott úgy dönt, hogy nem akar utazni, elveszett egy tréninget végzett emberünk. Elsősorban tehát Rétságban és környékében gondolkodunk, és nagyon keményen meg kell felelni a követelményeknek. Meg kell mondanom, még mindig sokat kell változtatni az emberek mentalitásán, gondolkodásán, hogy elérjék azt, amit mi szeretnénk. Azt is hozzá kell tennem, hogy már sokat változtak. Ha megnézzük, mi a legfontosabb a cégnek, a kívülálló azt Pillanatkép a csarnokból FOTÓI RIGÓ mondja: a profit. Nem így van. A legfontosabb az, hogy biztonságosan tudjunk üzemelni. Ezt meg kell értetni az emberekkel. DUOELLAI ILDIKÓ Fejlesztés Diósjenőn Új neve lesz januártól a rehabilitációs intézetnek Nagy öröm a diósjenői rehabilitációs intézet számára, hogy elkészült két lakóotthon, és ezzel párhuzamosan olyan fejlesztések történtek, amelyek révén jelentősen javultak az ellátottak egy részének életkörülményei. Ez azonban még az első lépcső, hiszen közel 500 milliós fejlesztés hiányzik ahhoz, hogy az intézet megfeleljen a jogszabályokban előírt feltételeknek. A diósjenői intézet 2003. december 31-ig kapta meg az ideiglenes működési engedélyt- Immár rendeleti szinten működik az a korszerűsítési program, amely meghatározza, hogy milyen lakhatási feltételek között kell élniük az intézetekben az értelmi fogyatékos felnőtteknek, szociális ellátottaknak - tájékoztatott Wisinger János, az intézmény igazgatója. - Az intézetek mesz- sze nem rendelkeznek ezekkel a feltételekkel, amelyek ma már jogszabályokban előírt paraméterekhez igazodnak. Ezzel egy időben mi elkezdtük azt a korszerűsítést, ami az előírt feltételek kialakításához, az intézet végleges működési engedélyének kiadásához szükséges. így pályáztunk két évvel ezelőtt az első lakóotthonra, és tavaly a másodikra. Itt látható két lakóotthon, amelyben 8-8 ellátottunk lakik, de valójában 44 ellátott került jobb körülmények közé azzal, hogy megépítettük a szociális blokkot, illetve a régi irodákat kétágyas hálószobákká alakítottuk át. Ezeknek köszönhetően jelentősen lecsökkent a hálószobák zsúfoltsága.- Kik segítettek a lakóotthonok megépítésében?- Az elsőt a megyei önkormányzat, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával építettük, a másodikat pedig a szociális tárca és a Kastély Alapítvány segítségével.- Az épületek felszereltségét bármelyik háztartásban szívesen fogadnák, a vasalótól a mosógépig mindennel rendelkeznek a lakók. Ez hogyan sikerük önöknek?- Az első lakóotthon berendezéseit a Soros Alapítványtól nyertük, illetve a Fővárosi Kézműipari Részvénytársaság és a lakók saját pénzén vásároltuk meg. A második esetében a lakók pénzét a kézműipari rt. egészítette tó, így rendeztük be az épületeket. Ugyanez vonatkozik az átalakított épületrészben lakók szobáinak bebútorozására, felszereltségére is. Ha államigazgatási oldalról nézzük a fejlesztést, akkor az intézet végleges működési engedélyéhez szükséges feltételek megteremtésének programjába illeszkedik. Ezt tovább kell folytatni, összességében 4-500 millió forintos programról van szó. Ehhez a fenntartónak kell előteremtenie a forrásokat három éven belül, így szól az ideiglenes működési engedélyünk. Az intézetnek 182 lakója van. Még legalább négy lakóotthont kellene építenünk ahhoz, hogy a jogszabályi feltételeknek megfeleljen az intézmény. Ezen kívül rendbe kellene hozni a kastélyt. Kevés a vizesblokkok, vécék, társalgók száma. Az említett 4-500 millió forint nem csak a korszerűsítést tartalmazza, de azokat a karbantartásokat is, amelyek az évek során szükségessé váltak.- Ez tehát a következő három év kérdése. Egy változás viszont nagyon közeli már az intézet életében. __- így van, névváltozás előtt állunk. Januártól Dr. Göllesz Viktor Intézet lesz az intézmény neve. A névadó két évvel ezelőtt halt meg, gyógypedagógus orvos volt, a magyar gyógypedagógia egyik legjelentősebb személyisége. Budapesten élt. 1957-ben az ő szakmai irányítása alatt hozták létre a diósjenői intézetet. Dr. Göllesz Viktor akkor a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára volt. A névadó ünnepséget 2001. március 11-én tartjuk, a névadó halálának második évfordulóján. _____ _______ D.L P usztítás helyett értéket teremtenek Az utóbbi évek legdinamikusabb fejlődését a rétságiak produkálták. Irigylésre méltóan jöttek erre a területre a külföldi befektetők, s ha jól megnézzük, teljesítményük egyedülálló a megyében. Ez nem jelenti azt, hogy a város vezetése ezzel elégedett, hiszen az önkormányzat szinte mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább iparosodjon a terület, ami természetszerűleg kihat a környező településekre is, mindenekelőtt azzal, hogy új munkahelyek keletkeznek. Van azonban egy nagy szívfájdalmuk a rétsági vezetőknek, s ez nem más, mint az. 1997 közepe óta elhagyatottan álló, pusztuló, a szabad rablásnak kitett hatalmas laktanya. Amikor erről kérdeztem Gresina István polgármestert, először nem akart a laktanyáról nyilatkozni, végül csak kötélnek állt. Elmondta, hogy a területre és az épületekre készítettek egy hasznosíthatósági tanulmány tervet, amire a megyei területfejlesztési tanácstól kaptak támogatást, két és fél millió forintot. Kizárásos alapon indult a program, vagyis tudják, hogy mit nem lehet ott tenni. Azóta nagyon sok tárgyalás volt, s még sincs érdembeli sikerük. De ez is benne van a pakliban - jegyezte meg a polgármester. Az egykori katonai objektum nagyon nagy falat, hiszen 650 helyiségből áll, 15 hektár területen, mellette 182 hektár gyakorlópályával. Ráadásul a tulajdon kettéosztott. Az ÁPV Rt kezeli az építményrendszereket, a kincstár a földtulajdont. Gresina István azt mondja, hogy mentsen Isten attól, hogy mindez szőröstől-bőröstől az önkormányzat nyakába szakadjon, mert ez leültetné a várost. Elvi egyezségük van a megye és a kormány illetékes vezetőivel, hogy ha tudják a második lépést, akkor az elsőben segítenek. Ezért tartják a legfontosabbnak az első lépésnek az A- tól Z-ig történő átgondolását, hogy a laktanyát értelmesen, kulturáltan hasznosítsák Rétság és a térség javára. Ugyanakkor a nemzetgazdaság se károsodjon, mert önmagában már az is haszon, ha nem romlik tovább a helyzet. Mindenekelőtt legfontosabbnak tartanák, hogy a 182 hektáros területből 34 hektárt egy nagyon korszerű lakópark kialakítására használhassanak fel. Ők ugyanis azt gondolják, hogy az egész részekből áll. Tárgyalásokat folytatnak az ÁPV Rt.-vel meg a kincstárral mivel ígérvényük van, hogy az ÁPV Rt. igen jutányosán vagy ingyen az ön- kormányzatnak adja ezt a területet annak a fejében, hogy az önkormányzat a honvédségi szülők gyermekeinek, unokáinak - akik itt építeni, fejleszteni akarnak - majd kedvezményes áron adhasson ezekből a telkekből. Az önkormányzati vezetők most azon törik a fejüket, hogy honnan teremtsék elő az ehhez szükséges pénzt. Pályádat útján és saját erőre támaszkodva önkormányzati irányítás alatt, vagy pedig keressenek olyan befektetőket, akik önként felvállalják ennek a lakóparknak a kialakítását. A laktanya kérdésének a megoldásával az ipari park további fejlődésére is kedvező hatást szeretnének gyakorolni. A rétsági ipari park fejlődik és hála istennek abban a pozícióban vannak, hogy a gazdaság kitermeli azt a humán infrastruktúrát, komfortérzetet, amit a lakosság a hétköznapi igényeiben fogalmaz meg. Mivel a közüzemi díjak üzleti alapokra vannak téve akkor az embereknek, a lakosságnak pénzt kell tenni a zsebébe, tehát a kereseti viszonyokat kell stabilizálni Rétságon is, hogy tudjanak fizetni. A sokat próbált, tapasztalt polgármester elmondja, hogy aligha lehetne találni az országban olyan embert, aki azt mondaná, hogy felelős a laktanya kialakult helyzetéért. Ilyen nincs. Pedig akik ezt a helyzetet annak idején előidézték, az első lépéstől kezdve látniuk kellett volna az alagút végét is. Vagyis végig kellett volna gondolni intézkedésüknek az összes társadalmi, szociális és kulturális hatását. Ebben a dologban a rétsági polgármester most így gondolkodik.- Ám de azt gondolom, hogy minden rosszban van valami jó - mondta és hozzáfűzte - Azt kell megtalálnunk együttesen, hogy mi a jó. Az pedig vélhetően az lesz, hogy ingyen, bérmentve adják oda annak, a részt vagy az egészet, akinek jövedelmező üzleti terve, elképzelése van. Aki vállalja az őrzést-védést, állagmegóvást, karbantartást és ne adj Isten még munkahelyteremtő elképzelése is van. Azt is megtudtuk, hogy az illetékesek kezdetben egy kicsit viszolyogtak ezektől a megoldási elképzelésektől, hiszen a költségvetési törvény szerint a laktanyából bevételt terveztek. Ez azonban nem megy. Örülhetünk, ha nem megy tönkre minden. Ugyanis a bezárás óta nagy pusztítás ment végbe a laktanyában. Gresina István azzal zárja tájékoztatását, hogy azt is mondhatnák, hogy semmi közük mindehhez, hiszen jogilag nem tartozik az önkormányzathoz. Viszont bűn lenne, ha minden elpusztulna. Nem akarnak mást, csak azt szeretnék, ha a megmenthető értékekből még kicsit gazdagítani tudnák a várost. __________________ PÁDÁR ANDRÁS A volt laktanya épülete
