Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

2. OLDAL 2000. NOVEMBER 14., KEDD MEGYE I KÖRKÉP PÁSZTÓ Somoskő „nemzetközi nagykövete” Dr. Jakó Géza orvosprofesszor és híres elődje, dr. Krepaska Géza Október végén, Héví­zen tartotta a Magyar Fül-orr-gége Társaság jubileumi millenniumi nagygyűlését, melyen öt külföldi professzor kapott díszoklevelet. Az egyik kitüntetett dr. Jakó Géza professzor, aki Bostonban él és ott folytatja nagyapja dr. Krepaska Géza, a fül­gyógyászat Európa-hírű professzorának mun­kásságát. A kitüntetés alkalmával dr Halmos Péter, a megyei kórház főorvosa tartott kitűnő előadást a Somoskőúj­faluhoz is sok szállal kötődő Krepuska-Jakó orvosdinasztia eredmé­nyeiről. A hévízi tanácsko­zást követően dr. Jakó professzor elfogadva Angyal Jánosnak, a Somoskői Váralja Egye­sület elnökének meghí­vását, látogatást tett a megyeszékhelyen. Angyal János kiadá­sában és Szokács Lász­ló szerkesztésében 1997-ben megjelent „Tisztelet a Krepuska családnak” című könyvből megtudhat­juk, hogy dr. Krepuska Géza (1861-1949) tudo­mányos orvosi munká­ja mellett szívesen idő­zött Somoskőújfalui birtokain is, szép ered­ményeket elérve a gyü­mölcstermesztésben és kőbányászatban. Dr. Jakó Géza professzor a Harvard Egyetemen végzett tanulmányai befejezését követően 1973-ig az egyetemen dolgozott. A világon először kezdte el a lé­zersebészetet és annak klinikai alkalmazását a gégészetben. Az orvos­tudóst Reagen elnök az orvosi tudományok ta­nácsadójává nevezte ki. George Bush elnök pe­dig beválasztotta az el­nök szűkebb orvosi ta­nácsadó testületébe, amely egyedülálló volt az USA történetében, amelyet bevándorló el­érhetett. Jakó professzort somoskői látogatására elkísérték a Budapes­ten élő Krepuska uno­kák, Krepuska István, Bene Jánosáé és Frits Ottó. A környéken tett közel hatórás látogatás során Jakó professzor külön elismeréssel szólt a Petőfi-kunyhót körülvevő park és Vár­alja tér igényes ápolásá­ról. Kifejezte abbeli re­ményét, hogy ezt köve­tően gyakrabban láto­gat ide és felajánlotta, hogy a jövő esztendő­ben a park szépítésé­hez jelentős támogatás­sal kíván hozzájárulni. Angyal János elnök megköszönte a nemes gesztust és felkérte dr. Jakó Gézát, legyen a Váralja egyesület tiszte­letbeli tagja, nemzetkö­zi nagykövete. A het­venéves professzor a felkérést meghatott szavakkal elfogadta. Adventi kórustalálkozó Éledőben van a szép hagyo­mányokkal rendelkező középis­kolás kórusmozgalom a megyé­ben. A nemes ügy kezdeménye­zője és szorgalmazója a balassa­gyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és tanára, Kabcsay Frigyes. Az elmúlt évhez hason­lóan az idén november 30-án Balassagyarmaton tartják meg az adventi kórustalálkozót, amelynek ezúttal a szalézi templom ad otthont. A határon innen és túli részt­vevő énekkarok fiataljai jórészt már ismerősként köszöntí egy­mást. A salgótarjáni Bolyai gim­názium kórusa mellett fellép az utóbbi időkben több ismerést kapott szécsényi városi énekkar Lévárdi Beáta karnaggyal az élén. Ők a kereskedelmi iskola kórusával együtt szerepelnek. A kórustalálkozó elmaradhatatlan résztvevője a Balassi Bálint Gim­názium énekkórusa, amelyet Mátyás Levente vezényel. A ba­lassagyarmati Szent Imre Ke­resztény Gimnázium énekkara mellett számítanak a Szlovákiá­ból érkező füleki és ipolysági magyar tannyelvű gimnázium kórusaira is. Erdélyből a kolozs­vári líceum énekkara jelezte ér­kezését. Szinte már hazajárnak Gyarmatra a Losonci Pedagógiai és Szociális Akadémia magyar és szlovák nyelvű kórusai. A nemzetközi kapcsolatokat ápoló losonci iskola egyedüli Szlovákiában, ahol halláskáro­sult emberek gondozásával is foglalkoznak. Ezen a területen komoly kapcsolatot alakítottak hasonló angol intézményekkel és a közös tevékenységet ta­pasztalatcsere, taneszközök cse­réje, előadások erősítik , a költ­ségeket az angol kormány fede­zi. Fehér József, a losonci iskola tanára úgy vélekedik a balassa­gyarmati kórustalálkozóról, hogy ez neki a szívügye, mert a bölcsőjénél ott volt Kalocsay Fri­gyessel együtt. Mindig örömmel jönnek Gyarmatra és szívesen látják a Nógrád megyei középis­kolás kórusokat Losoncon is. Erika Kurakova és Dántosa Urdova tanárnők vezénylik a szlovák nyelvű kórust, amely az elmúlt évi adventi kórusta­lálkozón népi szlovák karácso­nyi énekeket adott elő két szó­lamban. Az óvónőket és a szo­ciális munkásokat is képző Lo­sonci Pedagógiai és Szociális Akadémia magyar nyelvű kóru­sát akkor Gál Ildikó énektanár vezényelte, aki úgy vélekedett, hogy felemelő érzés volt a kö­zös számokat énekelni és gra­tulált a gyarmatiaknak, hogy a fiúkat is be tudta vonni a kórus­éneklésbe. A házigazda Szent-Györgyi Albert Gimnázium és kórusa, amelyet Kalocsay Frigyes vezé­nyel, szeretettel várja a barát­ként számon tartott középisko­lás énekkarokat és az érdeklődő közönségeket a szalézi' temp­lomba, az András napján, 15 órakor kezdődő adventi kórus- találkozóra. SZ.E. Eljátszott évek: rablás a borozóban Két erősen közhelyszerű tanulságot vonhatunk le a követke­ző történetből: az egyik, hogy aki fűnek-fának mutogatja a pénzét a kocsmában, azt előbb-utóbb csúnyán fejbe vágják - aki viszont ezt megteszi, az bő fél évtizedre börtönbe kerül. R. Lászlóra - aki elég ügyes volt ahhoz, hogy lecsapjon az al­kalomra (meg persze a sértettre), de nem elég ügyes ahhoz, hogy a pénzt eltüntesse - az utóbbi megállapítás vonatkozik. Idén februárban történt az eset, egy bátonyterenyei boro­zóban, ahol R. László a nap fo­lyamán mintegy tízezer forintot játszott el a gépeken, mire dél­után megjelent az ügy sértettje is a műintézményben - zsebei­ben a postán nem sokkal koráb­ban felvett, 148 ezer(!) forintnyi nyugdíjával. Az öreg többeknek italt fizetett, jó nagy címletek­ben, hogy mindenki lássa. A „mindenkibe” természetesen R. László is beleértendő - fel is ve­tette rögtön egy ismerősének, hogy „le kellene nyúlni” a bőke­zű aggastyánt. Mivel az ivócimbora erre nem hajlott, R. egyedül kezdett a megvalósításba: megvárta, amíg a bácsi kimegy a WC-be, követte, s a neki háttal álló - a szükséges dolgok elvégzésébe éppen csak belekezdő - sértettet egyetlen csapással leterítette, s a még meglévő 120 ezer forintot el­emelve távozott. A szorospataki Tücsök presszóban egy másik is­merősének megpróbálta átadni a rabolt pénzt, ám az nem vállalta a megőrzést, így R. László haza­tért, ahol nemsokára el is fogták. Az orvos szakértő szerint csak a véletlenen múlt, hogy az ütés nem járt arckoponyatörés­sel, így R. László rablás bűntette mellett súlyos testi sértés bűn­tettének kísérletéért is felelt - halmazati büntetésként a Salgó­tarjáni Városi Bíróságon 5 év 6 hónap börtönre, illetve a köz­ügyektől való 6 évi eltiltásra ítél­ték. A vádlott fellebbezett (persze nem enyhítésért, hanem fel­mentésért), több tanú (ismételt) kihallgatását is el akarta érni, ám hiába: a megyei bíróság helybenhagyta az első fokú íté­letet, amelynek indokolása dr. Kovács István tanácsa szerint csak annyiban szorult pontosí­tásra, hogy a vádlott nem „úton­álló módon” követte el a cselek­ményt - a borozó WC-jében, vi- zelés közben történt eset kap­csán ugyanis erről nem igazán lehet beszélni... „Szél viszi messze a fellegeket” - Jobbágyi története 1938 és '56 között Embert próbáló éveket jelentettek Jobbágyi lakosainak az 1938-1956 kö­zötti idők, amelyeknek történetét Nógrády Andor dolgozta fel „Mozai­kok a község múltjából” címmel. A helytörténeti munka folytatása az első kötetnek, amelynek a jobbágyi hely- történész társszerzője volt Lendvai Fe­renc és Fábiánná Nógrády Ildikó mel­lett. A község millenniumi ünnepére, 2000. október 10-re megjelentetett má­sodik kötet Márton Anna jobbágyi nyomdaipari vállalkozó nyomdájában látta meg a napvilágot. Kiadója, Majo­ros Lászíó polgármester, a könyv elő­szavában úgy fogalmazott, hogy min­den nemzedék tett és tesz valami szé­pet, valami jót, ami gazdagabbá teszi világunkat. Énnek egyik szép bizonyí­téka Nógrády Andor helytörténeti munkája. Háborús évek Az 1938-as események a Felvidék és Kárpát-Ukrajna visszacsatolása, majd az erdélyi bevonulás katonai behívók sorát jelentették a jobbágyi sorkötele­sek számára is. „Szél viszi messze a fellegeket..., ki tudja látlak-e még?” - énekelték a bevonulók a katonanótát és hamarosan az új határok felé repí­tette őket a vonat. Akkor még nem tud­hatták, hogy kitör a világháború és so­kak számára nem lesz visszaút. A szer­ző nem feledkezik meg a megalázó zsi­dó törvények helyi végrehajtása bizo­nyítékainak bemutatásáról sem. Az 1939. november 22-én megtartott kép­viselő-testületi gyűlés jegyzőkönyve a zsidó tulajdonban lévő kisebb ingatla­nok földpolitikai célra való igénybevé­teléről szól. A beszolgáltatás bevezeté­se a háborús idők állami beavatkozá­saként nehézzé tette az életet Jobbá­gyiban is. A háború akkor került közel a jobbágyiak számára, amikor az első hősi halottakról megérkeztek az értesí­tések. Az egyre közelgő front figyel­meztető híreit súlyosbították a meg­kezdődött deportálások. Jobbágyiból is köztiszteletben álló családokat hur­coltak el, mint a Gyémánt, a Goldmann és a Szántó család. Lezárt üzleteiket, házaikat a front alatt kifosz­tották. A falu lakóit rettegéssel töltötte el az 1944. szeptember 17-én bekövet­kezett bombázás, amely során az an­gol és amerikai repülőgépek elpusztí­tották a hatvani vasútállomást, ahol több százan lelték halálukat. Menekülők, bujkálok A nyilas hatalomátvétel után sokan bujkálni kényszerültek, köztük gróf Apponyi György képviselő, jobbágyi földbirtokos is, akit később Bajcsy-Zsi- linszky Endrével és társaival együtt a Gestapó letartóztatott. Feleségének testvére, Odescalchi Miklós tartalékos repülőtiszt a nyugati szövetségesekhez akart átrepülni, ami nem sikerült és a fasiszták Sopronkőhidán kivégezték. Ezekben az időkben Jobbágyiban buj­kált néhány napot Kovács Imre, a pa­rasztpárt főtitkára, aki 1944. szeptem­ber 2-án a Bér melletti Világospusztán találkozott Bethlen István volt minisz­terelnökkel, aki a németek elől bujkált. Hogy mit terveztek, már örök titok ma­rad. Az Apponyi család két gyereke kö­zül Évát a Penderik család bújtatta és sok katonaszökevénynek adott mene­déket az ötszáz méterre magasodó Nagy-Hársas rejteke. A Jobbágyit meg­szálló SS-ek kifosztották az uradalmat, ami megmaradt azt később elvitték az oroszok. Jobbágyi történetében szó esik arról a szégyenteljes gaztettről, amely során a Mikó-völgyben húsz er­délyi munkaszolgálatost gyilkoltak le a németek. A falu körüli harcokban el­esett 19 német katona maradványait 2000 májusában elszállították. Pálinkás Antal esperes plébános 1944-ben azt ír­ta a helyi História Domusban: „A már ötödik éve szüntelenül tartó világhábo­rú mindig közelebb jött községünk­höz... Bizony eleget kellett szenvedni az egész községnek.” Az új közigazgatás A környék legszebb hídját felrobban­tották a németek és felszaggatták a síne­ket is. A falut elfoglaló oroszok között is akadtak olyanok, akik nem maradtak el a durvaságban az SS-ek mögött. Az oro­szok id. Berták Bélát nevezték ki sztratosztának, azaz bírónak, aki tol­mács társaival, Gyurkó Istvánnal és Penderik Pállal lehetőség szerint segí­tett az új élet elindításában. Megtörtént, hogy a falun magyar hadifoglyokat kí­sértek át és a köztük lévő Vizoviczki Já­nos jobbágyi lakosi a bíró segítette hoz­zá, hogy elbúcsúzhasson a családjától. A munkára fogható felnőtt lakosokat „málenkij robotra” rendelte a szovjet katonai parancsnokság. A felszabadí­tott területeken a közigazgatás újjászer­vezéséig az élet megindítói voltak a nemzeti bizottságok. Ez a testület 1945. március 5-én alakult meg Jobbágyiban Kovács Ferenc elnökletével és a jegyző­könyv tanúsága szerint Zimányi Szilárdot megerősítették körjegyzői tisztségében és Dús Józsefet kisbírónak alkalmazták. A jobbágyi földigénylő bi­zottság Czímer István vezetésével kezd­te el működését. Az első birtoklevelet 1945 nyarán adták ki és ezen szerepel a földigénylő bizottság elnöke mellett Nagy Imre földművelésügyi miniszter aláírása is. A földreform során 210 jogos földigénylő között 420 hold szántót és 44 kataszteri hold rétet osztottak ki. Házhelyet 154 igénylő kapott. Jegyző- könyvi határozat örökíti meg a hadifog­ságból hazatért dr. Mina Dezső köror­vos 20 éves szolgálatának elismerését. Azok az ötvenes évek Az 1950 október végi országos ta­nácsválasztások során Jobbágyiban is megalakult a helyi tanács, Krekács Fe­renc elnökletével. Mindenki megszen­vedte az 1951. január 2-án bevezetett jegyrendszert. Az akkori idők megtalált dobolási könyvéből szóló idézetek sok mindent elmondanak. A kisbíró 1951. augusztus 7-én többek között ezt do­bolta: „Kovács P.-né kulákot, aki július hó 17-én kézi csépléssel 12 kéve árpát vert ki, ezért a bíróság 6 hónapi börtön- büntetésre, 100 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre a közügyek intézésétől eltiltotta. így járnak a nép ellenségei...” Ezek az idők a falu földből élő lakóinak sok szenvedést, megaláztatást jelentet­tek. A propaganda hatására majdnem elvesztette nevét a falu, mert egy vb-ha- tározat a reakciós időkre emlékeztető Jobbágyi nevet Szabadságházára és más hazafias nevekre kérte megváltoz­tatni a Belügyminisztériumtól. Szeren­csére ez csak terv maradt. Ezekben az időkben egyetlen jó az volt, hogy a falu­ba hadiüzemet és Tömegcikk Műveket telepítettek, ami sok embernek adott munkát. Forradalmi idők Az 1956. október 23-i fővárosi ese­mények Jobbágyiban is változásokat hoztak. A Tömegcikk Művekben Szar­vas Ernő elnökletével megalakult a munkástanács. A gyárat őrző ÁVH- század megszökött és Nagy Mihály ve­zetésével civil őrség szerveződött a nagy mennyiségű lőszer védelmére. A faluban október 27-én a DlSZ-helyiség- ben összegyűlt fiatalok úgy döntöttek, hogy tüntetést szerveznek a pesti for­radalom mellett. Vagy háromszáz em­ber gyűlt össze a menetben és a hősi emlékműnél végződött tüntetésnél a Nemzeti dalt Homolya Gábor szavalta el, aki másnap már a nemzetőrség pa­rancsnoka lett a falugyűlés határozata értelmében. A falu biztonságát megőrző nemzet­őrök egyike, a helytörténet írója Nógrády Andor volt, akinek ezt a 16 éves kori botlását sokáig nem bocsá­totta meg a forradalom leverését köve­tő Kádár-hatalom. A Jobbágyi 56-osok- ra is megtorlás várt. A november 4-én este megjelenő 24 szovjet harckocsi véget vetett a reményeknek. Homolya Gábor nemzetőrparancsnok bement dr. Mina Dezső rendelőjébe és megkér­dezte: Dezső bácsi mit csináljak? Gá­bor, menekülj el az országból! Itt meg­torlás lesz! így is történt. A pufajkások kézrekerítették akit csak lehetett és a pásztói rendőrkapitányság fogdája más ilyen helyekhez hasonlóan sok ember keservéről tudna beszélni. A jobbágyi üzemi munkástanács elnökét Szarvas Ernőt első fokon 6 évre ítél­ték. Kálmán Imre, a munkástanács tagja 2 évet kapott és az üzemőrséget példamutatóan vezető Nagy Mihályt is 6 év börtönnel sújtották első fokon. A községi tanács ugyan sokakat igyeke­zett menteni, de az új rendhez kellett igazodniuk. Ezt a világot már Jobbágyi történetének harmadik kötete fogja be­mutatni. _____ SZABÓ ENDRE B alról jobbra: Frits Ottó, Bene Jánosné, dr. Jakó Géza, Krepuska István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom