Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-28 / 278. szám

2000. NOVEMBER 28. 5 I I I RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 27.) BorsodChem 7 070 Ft Ü Fotex 292 Ft ű Matáv 1126 Ft ü Mól 4 230 Ft H OTP 13 920 Ft u Rába 2 500 Ft ff Richter 15 050 Ft ű Zalakerámia 2400 Ft ___ BUX: 7413,11 +0,45 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XI. 21-27-IG : TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.46. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 105-107Mérséklődő Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 89-97 Emelkedő Ingadozó FOBMaőkóWböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő Napraforgó 360 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 216 Erősödő Erősödő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMA (1 egységre, forintban) Angol font 442,20 Cseh korona 7,72 Euró 264,59 Német márka 135,28 Osztrák schilling 19,23 Lengyel zloty 69,21 Svájci frank 174,30 Szlovák korona 6,20 USA-dollár 314,69 Zavar az üzletrészek körül A kormány legutóbbi ülésén döntött a szövetkezeti üzletrészek sorsáról. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a rögtönzések, a hetente gyártott terveze­tek arra vallanak, hogy nincs mögöttük komoly koncepció. A Magyar Iparszövet­ség (OKISZ) szerint az üzletrészek politi­kai megoldása kedvezőtlenül hat az ipari Budapest Amennyiben azt a parlament jóváhagyja, a szö­vetkezeteknek 2001. július 1-jéig ki kelí fizetni­ük a külső üzletrész-tulajdonosokat. Ennek a vagyonnak az értékét kormányzati szakértők 15-20 milliárd forintra becsülik. Az agrártárca előterjesztése szerint a kormány állami alapot hozna létre arra az esetre, ha a szövetkezet nem tudná kifizetni tulajdonosnak az üzletrész érté­két. Ebből az alapból csak az eredeti tulajdono­soknak és örökösöknek fizetnének, azok azon­ban nem számíthatnak pénzre, akik spekuláci­ós céllal vásároltak földeket. Az alapot az állami kézben lévő mezőgazdasági vagyon értékesíté­séből befolyó összeggel töltenék fel. A MOSZ nem ismeri a kormány által elfoga­dott legújabb koncepciót, miután erről sem egyeztettek az érdekképviselettel. Filipsz László 38 milliárd forintra becsüli a külső üzletrészva- gyont. A MOSZ titkára szerint az üzletrészek­nek ebben a formában történő kifizetése min­den eddiginél nagyobb terhet róna a szövetke­zetekre, minthogy az állam által helyettük ki­fizetett üzletrész értékét, mint adósságot zálog­joggal a szövetkezetek megmaradt vagyonára terhelnék. A szövetkezeteknek csökkent va­gyonnal kellene helytállni azért, hogy az állam nagyvonalúan, teljes névértéken kifizessen olyanokat is, akiknek a vagyon létrejöttéhez alig volt közük. Az OKISZ elnöke szerint mezőgazdasági szö­vetkezetek üzletrész-kiváltásának politikai meg­oldása az ipari szövetkezetekre is kihat. A külső üzletrészek bármilyen technikával történő visz- szavásárlása, megszüntetése a működő szövet­kezetekből tőkekivonást eredményezne. Más­felől a bent lévő tag üzletrészét át kell váltani részjeggyé, ennek fizetési kötelezettsége - pél­dául egy nyugdíjas esetében - szintén tőkekivo­nást jelent. Mindezek révén kellemetlen helyze­tekbe kerülnének a szövetkezetek. (ÚJVÁRI) A Széchenyi-terv újabb programjai Állami támogatás segíti a magántőke bevonását A Gazdasági Minisztériumban Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Széche­nyi-terv programjait ismertette. Tájékoztatásuk szerint a Széchenyi-terv három pilléren nyugszik. Budapest Az egyik pillér a nyitott tervezé­si folyamat. Ennek jegyében a Gazdasági Minisztérium kikérte az üzleti élet szereplőinek véle­ményét. Javaslataikat, bírálatai­kat jórészt be is építették a prog­ramba. A másik pillér a társfinanszíro­zás. Az elképzelések szerint az ál­lam 25,30, de legfeljebb 50 száza­lékos mértékig támogat bizonyos beruházásokat. Ezzel két célt kí­vánnak elérni. Egyrészt felgyor­sítják a fejlesztési folyamatokat, másrészt elősegítik a magántőke bevonását a programokba. A harmadik elem a program­finanszírozás. A Széchenyi-terv ésszerű struktúrát követ. Kiindu­lópontja annak vizsgálata, milyen kihívásokkal néz szembe a ma­gyar gazdaság. Ebből fogalmaz meg bizonyos fejlesztési progra­mokat, amelyek alprogramokat tartalmaznak. Ezekhez rendeli hozzá a pályázatokat. A Széche­nyi-terv nem mondja meg, hogy az állam mit, hol és mikor fejleszt. Piacgazdasági viszonyok között mindenki ott ruház be, ahol azt jónak látja. Az államnak viszont kötelessége, hogy elősegítse a nö­vekedés bázisának, hátterének ki- szélesítését. A minisztérium azt ígéri, hogy a Széchenyi-terv kere­tében megjelenő 30-35 pályázatot már januárban közzéteszi és a be­küldött pályázatokat rövid időn belül elbírálja, hogy az azokkal támogatott folyamatok és mun­kák mielőbb elkezdődhessenek. _____________________________KOÓS TAMÁS Hitelintézetek - változás előtt Budapest Az Országgyűlésben tegnap megkezdődött a hitelintéze­ti törvény módosítására vonatkozó részletes vita. A tervezett módosítások mind a pénzintézetek működé­sét, mind az ellenőrzés kér­dését érintenék. Az elmúlt évek során bebizonyo­sodott, hogy a piacgazdaságra való áttérés következtében Ma­gyarországon is a gazdasági fej­lődés egyik kulcstényezőjévé vált a pénz- és tőkepiac fejlettsé­ge. Döntő körülmény az is, ho­gyan lehet ezen a piacon finan­szírozni a gazdaság egyéb sze­replőit. Lényeges kérdés továb­bá a pénz- és tőkepiac résztvevő­inek felügyelete. Ebben a folyamatban nagy sze­repet játszanak a hitelintézetek, amelyek alaptevékenységük ré­vén, az általuk gyűjtött források leghatékonyabb kihelyezésével segítik elő a gazdaság fejlődését. A kétszintű bankrendszer ki­alakulása óta eltelt több mint egy évtized alatt nemcsak kialakult, átalakult, de meg is erősödött a magyar bankszektor. A hitelinté­zetekre vonatkozó szabályozás átfogó módosítására 1996-ban, majd 1998-ban került sor. A parlament előtt fekvő tör­vénymódosítás célja, hogy a ma­gyar hitelintézeti szektor minél gyorsabban alkalmazkodni tud­jon a tervezett uniós csatlakozás után előálló helyzethez, illetve a csatlakozás után megjelenő köve­telményekhez. Az egységes piacon ugyanis alapvetően más piaci környezetben kell helytáll­niuk a pénzintézeteknek. Elég ar­ra gondolni, hogy a szolgáltatá­sok szabad áramlásának követel­ménye szerint a valamely uniós tagországban letelepedett, ott en­gedéllyel rendelkező szolgáltatók számára teljes mértékben libera­lizálni kell a határon átnyúló szolgáltatásokat, illetve meg kell teremteni a szabad fióknyitás lehetőségét. _______ istsi O rosz offenzíva Kazincbarcika Hétfőn hivatalosan is bejelentet­ték azt, ami a BorsodChem pén­teki közgyűlésén már kiderült: két, minden bizonnyal orosz ér­dekeltségű cég újabb, 24,25 szá­zalékos részesedést szerzett a kazincbarcikai társaságban. A BorsocJChem Rt. november 24-ei rendkívüli közgyűlésének idejére a Bank of New York letét- kezelésében lévő BorsodChem- részvények részaránya 11,46 szá­zalékra csökkent. Az egy hónap­pal korábbi, úgynevezett tulajdo­nosi megfeleltetéskor a letétkeze­lő banknál még 16,7 százaléknyi BorsodChem-részvény volt. Ugyanezen időszak alatt az orosz tulajdonosok birtokában lévő Milford Holdings kis mérték­ben, 24,58 százalékról 24,79 szá­zalékra növelte részesedését a kazincbarcikai társaságban. Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) változatla­nul a részvények 8,61 százalékát birtokolja. A rendkívüli közgyűlésen két új tulajdonos is megjelent: a 16,1 százalékos BorsodChem pakettel rendelkező, bécsi bejegyzésű CE Oil and Gas, valamint a 8,15 szá­zalékot birtokló moszkvai MDM Bank. Ez utóbbinak a közgyűlé­sig nem sikerült bejegyeztetni tulajdonát a BorsodChem rész­vénykönyvébe. Minőségi turizmus Egymilliárd az információs rendszerre Budapest A kormányzat jövőre egy­milliárd forintot kíván for­dítani a turisztikai informá­ciós rendszer kiépítésére - közölte a napokban Budai Zoltán turisztikai helyettes államtitkár a Magyar Szál­lodaszövetség közgyűlésén. A tervek között szerepel a jelenleg 105 irodával ren­delkező Tourinform- hálózat fejlesztése is. A helyettes államtitkár a közgyű­lésen felhívta a figyelmet a ma­gyar idegenforgalom alapvető problémáira: az országba látoga­tó turisták keveset költenek és rö­vid időt töltenek itt. Ugyancsak gondot jelent, hogy a turisták jel­lemzően csak Budapestet és a Balatont látogatják, és elsősorban a nyári hónapokban érkeznek. Budai Zoltán szerint olyan kí­nálatot kell kialakítani, amely ki­küszöböli ezeket a problémákat. Elmondta: a magyar idegenforga­lomban megindult a minőségi fej­lődés, és ez már az idei adatok­ból is látható, hiszen a magasabb kategóriájú szállodák iránt nö­vekszik a kereslet, ezzel szemben az alacsonyabbaknál visszaesett a forgalom.- A szállodai szobakihasznált­ság egyenes arányban áll a minő­séggel - hangsúlyozta Próbáld Ákos, a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) munkatársa. Hozzá­tette: az idei év első kilenc hónap­jában a kereskedelmi szálláshe­lyek forgalma kiegyensúlyozott növekedést mutat a korábbi évek­hez viszonyítva, ugyanakkor a dollárban mért devizabevételek az idén csak a két évvel ezelőtti színvonalat érik el. A turizmus bevételei 2000. január-augusztus hónapban elérték a 2,45 milliárd eurót, ami 14,1 százalékos több­let az előző év hasonló időszaká- hoz képest. _________________■ M éz- és mákellenőrzés Budapest A Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség (FVF) szükségesnek tart­ja, hogy éves munkatervébe be­kerüljön a méz és az étkezési mák kereskedelmi forgalmazá­sának ellenőrzése - jelentette be tegnapi közleményében a ható­ság. Ezt az indokolja, hogy a fo­gyasztóvédők legutóbbi vizsgá­latukon számos minőségi hibát, illetve szabálytalanságot tártak fel a mák és a méz forgalmazá­sában. A fogyasztóvédők 40 mézmin- tát vizsgáltattak meg laboratóri­umban, ezeknek 62,5 százaléka nem megfelelő minőségű termék volt. A legtöbb kifogást a hibás jelölés, a mézben lévő cukor bomlástermékének magas ará­nya, illetve súlyhiány miatt tették a felügyelők. A mikroszkópos vizsgálatkor két termék esetében a virágpor mellett elhalt és élő at­kát is kimutattak, illetve egy eset­ben a méz tisztasága nem volt megfelelő. Tizenhat mákminta 93,8 szá­zalékánál nem volt megfelelő az áru minősítése. A magas kifogá­solási arány többsége jelölési hi­ányosságból adódott, illetve sok volt a romlott mák. A fogyasztó- védők közleménye szerint a ma­gas fogyasztói ár miatt sem en­gedhető meg a gyártók szabályta­lansága, a forgalombahozatali fel- tételek megszegése. __________■ C sökkenő állami támogatás A lakástakarék-pénztárak ellenzik a tervezett módosítást A lakástakarék-pénztárakról szóló törvény módosításáról a napokban szavaz a parla­ment. Ennek lényege: a lakáscélú megtaka­rításokhoz adható állami támogatás mérté­ke 30%-ról 15-re csökken. Ám minden rossz­ban van valami jó is: az előtakarékosság ed­digi négyéves futamideje háromra csökken, azaz egy évvel hamarabb fel lehet majd ven­ni a kedvezményes kölcsönt. _____________ ___Budapest „ Ne feledje: aki most nyit betétszámlát, még akár 8 évig a jelenlegi 30 százalékos állami támogatást kapja!” - olvasható a Lakáskassza internetes honlapján ez a mondat, ami a pénz­tárak egykori bizakodásáról árulkodik. Ők most csalódottak és nyilván a lakástakarékossági program leendő résztvevői is - ha lesznek még jövőre egyáltalán ilyenek -, mert az állami tá­mogatás mértéke a négy évvel ezelőtt megálla­pított 30 százalékról előre láthatóan 15 száza­lékra csökken. Ezt a lépést a Pénzügyminisztéri­um egyrészt az infláció négy év alatt bekövetke­ző, fokozatos mérséklésével indokolja, másrészt EU-jogharmonizációs törekvésekre hivatkozik. A törvény másik módosítása szerint a köz­ponti támogatásként felvehető maximális ösz- szeg mérséklődik: 36 ezer forintról 18 ezer forintra. Csúcs László, a költségvetési bizottság kisgazda alelnöke ezt az összeget elfogadhatat­lannak tartja, s bejelentette, hogy javasolni fogja a parlamentnek az éves állami támogatás össze­gének 50-55 ezer forintra történő felemelését. Gergely Károly, a Lakástakarék-pénztárak Egyesületének elnöke úgy véli: ha a kormány minden évben az infláció arányában változtatta volna meg az állami támogatás mértékét, akkor annak most 57 ezer forintra kellene emelkednie, így hárommilliós megtakarítást lehetett volna elérni az előtakarékossági időben. A tervezett csökkentés a jelenlegi 1,3 milliós megtakarítást 850 ezer forintra mérsékli, és ez bizony édes­kevés a mai piaci árakhoz viszonyítva. Ha a törvényt a parlament a kormány elkép­zelése szerint módosítja, akkor kedvező válto­zásra is számíthatnak lakásra spórolók, mert a támogatott pénz felvételére nem négy, hanem csak három évet kell várniuk 2001-től. A régi belépőkre nem vonatkozik ez a módosítás, ezért elemzők arra számítanak, hogy megrohamoz­zák a piaci hitelkamatoknál előnyösebb konst­rukciót kínáló négy lakástakarék-pénztárat. Számítások szerint négyéves futamidő esetén 15 százalék feletti hozamot lehetett elérni - ter­mészetesen az állami támogatásnak köszönhe­tően. Ha valaki ennek a maximumát akarta fel­venni, akkor az első évben 7500 forintot (1997- ben még 40 százalékos volt az állami támogatás mértéke!), a rákövetkező három évben pedig havi 10 ezer forintot kellett befizetnie a pénztár­ba. így a futamidő alatt kamatokkal együtt kb. 600 ezer forint gyűlt össze egy-egy számlán. Ehhez ugyanennyit 6 százalékos kedvezményes kamatozású kölcsönként lehetett felvenni. Meg­említendő, hogy a teljes állami támogatás felvé­teléhez évente változatlanul 120 ezer forintot kell majd megtakarítani. _____cserhyánszkv judit LAK ÁSTAKARÉKPÉNZTÁRAK 2000. SZEPTEMBER 30-Ai ADATAI Megnevezés Fundamenta Rt. Lakáskassza Rt. OTP-LTP Rt. Otthon Rt. Összesen Betét összege E Ft 13 640 656 10 286 358 23 859 000 492 811 48 278 825 A jóváírt állami támogatás E Ft 3 295 117 2 428 846 5 449 000 55 976 11 228 939 Ügyfél kötelezettsége összesen E Ft 16 935 773 12 715 204 29 308 000 548 787 59 507 764 Tárgyévi összes új szerződés db 42 179 26 492 35 945 5 647 110 263 Új szerződések szerződéses összege E Ft 21 152 000 16 656 650 22 385 467 2 848 240 63 042 357 Átlagos szerződéses összeg E Ft/db 501 629 623 504 572 Érvényben lévő szerződés db 185 819 104 470 240 065 17 877 548 231 Érvényben lévő beváltott szerződés db* 183 569 99 717 240 065 17877 541 228 Ezek szerződéses összege E Ft 122 098 000 70 788 460 166 647 340 7 495 830 367 029 630 A beváltottak szerződéses összege E Ft* 106 253 700 67 800 046 166 647 340 7 495 830 348 196 916 Ezek átlagos szerződéses.összege E Ft/db 657 678 694 419 669 A beváltottak átlagos szerződéses összege E Ft/db*579 680 694 419 643 ’beváltott a szerződés, ha az ügyfél már megfizette 100 %-ban a számlanyitási díjat BÁT-összefoglaló Csökkenő kukoricaár A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 2,8 milliárd értékű áruval keres­kedtek a brókerek, a határidős devizapiacon pedig 14,2 milliárd forint értékű külföldi fizetőesz­köz cserélt gazdát - derül ki egyebek között a BÁT hétvégi összefoglalójából. A gabonaszekcióban 250- 700 forinttal gyengültek a kuko­ricajegyzések. A legnépszerűbb az egy hét múlva kifutó decem­beri lejáratú takarmánykukori­ca volt, ára 32 800 forintra erő­södött, ezzel szemben a júliusi termin ára nyolcvan forinttal, 35 500 forintra csökkent. Búzá­ból decemberre és szeptember­re kötötték a legtöbb üzletet: a decemberi lejáratú búzát 31500-32 000 forint között kí­nálták az alkuszok, a szeptem­beri jegyzések pedig 27 300-27 850 forintos ársávban mozogtak. A takarmánybúza értéke decemberre 49 200 fo­rintra kúszott fel, ezzel szem­ben a takarmányárpa ára válto­zatlanul 32 200 forint maradt. A napraforgó jegyzése 200 forin­tot erősödve 49 200 forinton ál­lapodott meg a pénteki zárás­kor. A repce augusztusra 45110 forintra drágult. A határidős devizapiacon az elmúlt héten összesen 50379 kontraktussal kereskedtek a bró­kerek. A legkeresettebb a dollár és az euró volt. Az amerikai dol­lár jegyzései 3,50-6,60 forinttal emelkedett. Az egyhetes lejáratú terminre 5800 kontraktussal üz­leteltek. Az euró árfolyamai kis mértékben - 0,20-0,85 forinttal - erősödtek. Az euró decemberi lejárata 264,55 forinton állapo­dott meg, a 2001. márciusi lejá­rat pedig 267,25 forinton zárt. A japán jen 0,20-2,90 forinttal gyengült. ________ -UG-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom