Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-23 / 274. szám

2. OLDAL BALASSAGYARMAT ÉS TÉRSÉGE 2000. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Jw Kábeltévé Szépen gazdagodó község Ipolyvece. Már csak a kábel- televízió hiányzik, ám ez sem sokáig. Tóth József pol­gármester elmondta: önkor­mányzatuk pályázaton sze­retné elnyerni a szükséges mintegy 12 millió forintot. A lakosságnak várhatóan 20-25 ezer forinttal kell hoz­zájárulni a költségekhez. A 14 csatornára az előfizetési díj 8-900 forint lesz havonta. MEGSZÉPÜLT A TEMPLOMTORONY. Patakon járva, messziről feltűnik, hogy megszépült a katolikus templom tornya. A hívek pénzadományaiból fedték be az istenhá- za kupoláját rézlemezekkel_________________________________fotó; r. t. Dréqelypalánkról rövidem Korszerűsítik a közvilágítást a Rákóczi, a Kossuth és a Dózsa György utcában. A fejlesztésre 4,5 millió forintot fordítanak, s össze­sen 120 hagyományos égőt cserélnek ki energiatakarékos lámpatest­re. Mivel utóbbiak üzemelésekor az áramfogyasztás a kétharmada lesz a jelenleginek, a ráfordítás három év alatt megtérül. Mindemel­lett az utcák megvilágítása is javul, hiszen az új lámpatestek fényere­je nagyobb, mint a hagyományos égőké. *** A községben a munkaképeskorúak nagyjából 10 százaléka állás­talan. Jelenleg harmincötén kapnak havi 13 ezer 200 forint jövede­lempótló támogatást. A pénzt legfeljebb huszonnégy hónapig folyó­sítják, egynegyedét az önkormányzat, háromnegyedét az állam állja. Az önkormányzat közhasznú foglalkoztatással is segíti a munkanél­külieket. Jelenleg négyen vannak közhasznú munkán, ám számuk nyáron a tízet, tizenkettőt is eléri. * * * A településen már csak a szennyvízhálózat hiányzik az „összkom­fortossághoz”. A döntéshozók az idén elutasították az önkormány­zat ez irányú pályázatát, de Dombi Gábor polgármester és csapata jö­vőre ismét pályázik. Hozzávetőlegesen 600 millió forintos beruhá­zásról van szó, melyhez három forrásból együttvéve nyolcvanszáza­lékos állami támogatást remélnek. Előzetes számítások szerint a csa­ládoknak mintegy 70 ezer forinttal kell majd hozzájárulniuk a költ­ségek fedezéséhez. Először kényszerültek hitelre Év végi számvetés Balga Józseffel, Dejtár polgármesterével Közeledik az év vége, a szám­adások ideje. Milyen esztendőt zár Dejtár önkormányzata? - kérdeztük Balga József polgár­mestert- A szorító körülmények úgy hozták, hogy először kényszerül­tünk hitel felvételére. Az ötmillió forintot öt év alatt kell majd vissza­fizetnünk.- Milyen szorító körülményekre gondol1- Köztudott, hogy félmilliárd fo­rintos ráfordítással Nógrádmarcal határában épült meg a regionális szemétlerakó telep, amelynek mű­szaki átadása folyamatban van. Ti­zenhat település, köztük Dejtár la­kossági hulladékát szállítják majd oda, legalább harminc évig. Döntő részben pályázati pénzekből ké­szült el a szeméttelep, de az érde­kelt községeknek is hozzá kell já­rulniuk a költségekhez. Önkor­mányzatunknak öt és fél millió fo­rintot kellett fizetnie. Halaszthatat­lanná vált a közvilágítás korszerű­sítése is, amely nyolc és fél millió forintba kerül.- Mit jelent Dejtár számára a re­gionális szeméttelep megépülése?- Egyfelől természetesen örü­lünk neki, hiszen részünkről a jö­vőben megszűnik a környezet szennyezése. Jelenleg ugyanis a Dejtár és Patak között lévő nyitott telepre szállítjuk a háztartások hul­ladékát. Másfelől viszont növeked­nek majd az ez irányú kiadásaink, hiszen a szemetet nem három, ha­nem húsz kilométerre kell továbbí­Balga József polgármester tani. A családok napjainkban évi 3600 forint kommunális adót fizet­nek, amely a szemétszállítási díjat is magába foglalja, jövőre nyolc­tízezer forintra emelkedhet ez az összeg. A költség drasztikus növe­kedését nem lesz könnyű elfogad­tatnom a lakossággal.- Beszéljünk a közvilágítás kor­szerűsítéséről!- A közvilágítás korszerűsítésé­re már 1998-tól készültek tervek, de mindig másra kellett a pénz. Ám most már elodázhatatlanná vált. A faluban százöt, egyenként hatvanwattos égő világít, amelyek azonban a széllökések miatt gyak­ran kiesnek a foglalatból, s mivel az ÉMÁSZ olykor csak egy hét múlva pótolja a hiányt, jogosan pa­naszkodtak a lakosok a rossz köz- világításra. Az égők helyett ener­giatakarékos lámpatesteket szerel­nek majd fel az áramszolgáltató szakemberei, s a beruházás nettó nyolc és fél millió forintba kerül. Ebből 1,7 millió a saját forrás, a többi energiatakarékossági hitel, amelyet öt év alatt kell törleszte- nünk. Ám a ráfordítás megtérül, mert a jövőben az idei két és fél millió forintnak csak a felét költjük majd közvilágításra. Újabb kiviteli terv készült, s az ÉMÁSZ ígéretet tett rá, hogy két hét alatt elvégzi a munkát. A közvilágítás korszerűsí­tését tehát karácsonyi ajándékként is felfoghatja községünk.- Mennyi pénzzel gazdálkodik az idén Dejtár önkormányzata?- Százmillió forinttal. A pénz túlnyomó többségét azonban fel­emészti a kötelező feladatok ellá­tása, az intézmények fenntartása. Az iskolát kilencmillió, az óvodát hárommillió forinttal kell önkor­mányzatunknak támogatnia, mert nem rentábilisak. Az iskolába 1990-ben, amikor még a pataki gyerekek is itt tanul­tak, 230 gyerek járt, napjainkban csupán 116 a létszám. Ebből kö­vetkezően lényegesebb kevesebb az állami támogatás. A hatfős osztályban ugyanúgy egy peda­gógusnak kell matematikaórát tartania, mint a huszonöt tanulót számlálónak. Csökken a gyer­meklétszám, a 75 személyes, egyébként kiváló szakmai prog­rammal dolgozó óvodába csak öt­ven apróság jár.- Az említett két beruházás mellett jutott-e, jut-e még pénz fej­lesztésre?- Megépítettük az Ifjúsági út egy százméteres kiegészítő szakaszát, amely 2,6 millió forintba került. A felét a megyei területfejlesztési ta­nácstól kaptuk. Az esőzés miatt tönkrement Hunyadi út egy két­száz méteres szakaszát is szeret­nénk kijavíttatni, az ehhez szüksé­ges hárommillió forint egy részét útpályázaton szeretnénk elnyerni.- Mindent egybevetve, milyen helyzetben van az önkormányza­tuk?- Romlott a pozíciója. Bár az ál­lamtól összegszerűen több pénzt kapunk, mint korábban, de a fel­adatok gyarapodnak, s az infláció az idén is meghaladja a tíz százalé­kot.- Bizonyára tervezgetnek már a jövő évre. Milyen szorító gondokat kellene megoldaniuk?- Folytatni akarjuk az útépítést. A polgármesteri hivatalt cserepez- ni kell, a tetőszerkezet lécei is cse­rére szorulnak. Korszerűsíteni kell(ene) az iskola fűtését, mivel a harminc évvel ezelőtt beszerelt csövek, radiátorok elkorrodáltak. A könyvtárban nincs fűtés, a prob­léma megoldásra vár. A művelődé­si ház belső renoválást, festést kí­ván. A tűzoltószertár is megérett már a karbantartásra.- Mindezt még felsorolni is sok Mennyi pénz kellene a munkák el­végzésére?- Százmillió forintot minden to­vábbi nélkül elkölthetnénk, s ak­kor még nem is csináltunk semmi extrát. ____________________________________<*OLAJ| Mogyorósi Jánost köszöntötték Már régen nem húzta úgy a ci­gány a balassagyarmati Balassa étteremben, mint tette azt a na­pokban Mogyorósi János 91. születésnapján, a kilencvene­sek klubjának legutóbbi talál­kozóján. „Erre gyere rózsám, nincsen sár, nincsen az ajtó­mon semmi zár, kinyílik az ajtó magától, a szeretőm gyönge karjától...” - énekelte János bá­csi a kedvenc nótáját, amit Baranyi János prímás leheletfi- noman varázsolt elő hegedűjé­ből az öreg fülébe. A köszöntések sorát a nejével érkezett Czirják Imre kezdte, s a társaság hölgytagjai is adtak egy- egy puszit az ünnepeknek. Szó, mi szó, megadták a módját a mulatozásnak az asztaltársaság tagjai, akik nagyon kicsípték ma­gukat a jeles alkalomra. Még az örökké térdnadrágot viselő két- bodonyi Paulovits Béla is pantallót húzott. Őt különben nagy megle­petés várta. Régi vadászcimborája, a máramarosi családból származó Sas Dezső is megjelent az összejö­vetelen, akivel már vagy ötven éve nem látták egymást. Bizony, könny szökött az öreg fiúk szemé­be, amikor újra egymásra ismer­tek. Kifogyhatatlanok voltak a va­dászkalandokból, amelyeknek 1951-ben az vetett véget, hogy le kellett adniuk a puskájukat. Az ál­lamigazgatás régi embereiként már nem kellettek az új rendnek. A Szügyből érkezett Pásztor Pál bölcs mosollyal a szemében csak hallgatta a történeteket, mert a be­szélője már nem igazán működik a betegségek miatt. Neki is nagy örömet szerzett a Sas Dezsővel va­ló találkozás, akit már vagy negy­ven éve nem fogott kezet. Barátja és volt katonatársa, a 88 éves Honti István, az arany vitézségi érdem még egyedül élő kitüntetettjeként a saját borát és felesége finom po­gácsáját hozta az ünnepi asztalra, amelyen szokás szerint ott voltak Jagyutt Pál cukrászmester finom­ságai is. A 93. életévébe tartó Specziár Sándor felemlegette: amikor hajda­nán ő mulatott, azt másnap már tudták a piaci kofák, mert a zené­szek tyúkot vásároltak. Igaz egyi­kük, a Boko csak azt a nótát ismer­te, hogy: „Kecskebéka fölmászott a fűzfám...”, s ezt húzta gyorsan, vagy hallgatónak, ahogy kérték. Merczel Miklós órásmester elpana­szolta: amióta megütötte a kezét, pihen a tárogatója. Ám szeremé majd megszólaltatni december 9- én, a Bertalan Ákoséknál tartandó házimuzsikás esten. A 91 éves Kamarás József a fa­fúvós hangszerek mestereként és kiváló harmonikásként mutatta be Kovács Gézát, a kórház nyu­galmazott belső ellenőrét. Ők együtt játszottak a Veres István karmestersége alatt működött szimfonikus zenekarban. Aztán a zenészeké lett a fősze­rep, sorra rendelték a nótákat az asztaltársaság tagjai. A sort az ünnepelt, Mogyorósi János zárta, aki együtt énekelte a társasággal: „Csütörtökön este várlak babám lesbe...” SZABÓ ENDRE Együtt az ünneplők. Ülnek (balról jobbra): Czirják Imre, Zmeskal Kató, Merczel Miklós, Specziár Sándor, Pásztor Pál, Sas Dezső. Állnak: Baranyi Dezső brácsás, Baranyi János prímás, Nóti Ani­kó, Jagyutt Pálné, Czirják Imréné, Mogyorósi János, Kamarás József, Jagyutt Pál, Honti István, Paulovits Béla, e sorok írója és Kovács Géza fotói tupcsa gusztáv Szamócatermesztők Ipolyvecén „Gyerekkoromban megfogad­tam, hogy egy muskátlira való szamócát sem termesztek, mert annyi munkával jár. Öt­hat évvel ezelőtt aztán rájöt­tem, ha odafigyeléssel csinálja az ember, van benne fantázia. Az idei esztendő bevétele megközelítőleg fedezte a ki­adásainkat” - mondta ottho­nában IMitasz Ferenc. Az ős­termelő feleségével és sógor­nőjével termeszti a szamócát. Ipolyvecén korábban alig volt olyan család, amely ne foglalko­zott volna szamócával. Mára az idősek elfáradtak, vagy eltávoz­tak az élők sorából, a fiatalok pe­dig nem látnak benne nagy pénzt, biztonságot, ezért nem tö­rik magukat. Mielőtt az ember belekezd, tisztáznia kell magá­ban, hogy hosszabb távon akar- ja-e termelni. Azzal is számolni kell, hogy tíz évből van egy-két jó és három-négy átlagos esztendő, a többi pedig csak viszi a pénzt. Aki ezt nem tudja, annak egy ka­pavágást sem szabad tennie. Az őstermelő és felesége ősszel két hektáron telepített sza­mócát. Az egyik hektár telepítési költségeit pályázaton nyerték, a másikba a saját pénzüket fektet­ték bele. A pályázati pénzzel és a saját erővel hat hektáron pirosri- bizli-ültetvényt hoztak létre.- Felhagytunk a régóta honos, kedvenc Gorella termesztésével, mert elöregedett, már nem ho­zott jó minőséget. Dánszent- miklósról hoztam tizenegy új faj­tát, amelyeket a kísérleti földe­men kipróbáltam. Közülük csak azt vettem termelésbe, amely a mi földünkön és az itteni éghajla­ti viszonyok közepette termeszt­hető. Hogy ne torlódjon össze a szedés, korai, közepes és kései érésűeket telepítettünk - hangsú­lyozta a férj.- Zavartalan volt az értékesí­tés?- Jómagam a drégelypalánki Drégelyvár Kft.-nél vagyok gyü­mölcsfelvásárló. Oda szállítottuk a gyümölcsöt - felelte a feleség.- Én pedig ugyanott vagyok személy- és vagyonőr - tette hoz­zá a ház ura.- Amikor nem sikerült az év, megfordult-e a fejükben, hogy ab­bahagyják a szamócatermesz­tést?- Volt olyan év, amikor a pad­lón voltunk, de aíkkor sem gon­doltunk rá, hogy befejezzük a munkát - válaszolta a családfő.- Sőt, fejlesztettünk abban a reményben, hogy jövő évben jobb lesz. Nem befolyásolt ben­nünket a sikertelenség, mert át­menetinek tekintettük - fűzte hozzá az asszony.- Miként tervezik a jövőt?- Egy hektár új szederültet­vény telepítésére elfogadták a pá­lyázatunkat. Lesz továbbá tíz hektár új pirosribizli-ültetvé- nyünk, amely gépi szedésre al­kalmas - közölte a férj.- A nagy ültetvények megmun­kálásához, a termés betakarítá­sához megvannak a gépek?- Nemcsak nekünk, hanem sógomőméknek is - jelentette ki a férfi. Mitasz Ferenc a beszélgetés kedvéért hagyta abba a szántást a portájától nem messze lévő kert­ben. A munkahelyén 24 órás szolgálatot teljesít, utána 48 órát pihen. Úgy osztja be a ház körüli teendőket, hogy mindig pihenten jelenjen meg munkában.- A szamócaszezonban, amely általában három hétig tart, kilenc kilót fogytam - mondta.- Mi az, ami Damoklész kard­jaként lebeg a fejük felen?- A kiszámíthatatlan időjárás. Első számú közellenségünk a nyári szárazság, valamint a szá­raz, hideg tél. A szamóca a bősé­ges csapadékot kedveli, az lehet eső vagy hó is. A jégtől is nagyon tartunk. Az egyik évben ötperces jégverés elvitte az egész termé­sünket. Egész évi fáradságos munkánk ment tönkre.- De újra kezdtük a termesz­tést - egészítette ki a párját a fele­ség. Mitaszné Zolczer Mónikát és sógornőjét, Máth Mihálynét a Nógrád megyei gazdaexpo ren­dezvényén a Drégelyvár Kft. kü- löndíjával tüntették ki.- Megítélésük szerint milyen intézkedésekkel lehetne mások kedvét is felkelteni a szamóca és más ültetvények telepítésére?- Ha a pályázat útján elnyert pénzhez rugalmasabban lehetne hozzájutni, vagy ha megelőle­geznék a ráfordítást - felelték. - Amíg nem tudjuk biztosítani a tárolási lehetőségeket, addig ki vagyunk szolgáltatva a lobbycso­portoknak. Ha filléreket kínálnak a termékeinkért, sajnos, azt is el kell fogadnunk. ___________________oFjy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom