Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-16 / 268. szám

2000. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK MUNKÁÉ R Ö P I A C Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Nem utasít vissza jelentkezőt Nem a halat kell odaadni! Hegyi Gábor salgótarjáni cipő­felsőrész-készítő egyéni vállalko­zó, tevékenységének bővítésekor nemcsak gondolt, hanem bekap­csolódott a részmunkaidősök foglalkoztatásába. Vállalkozásá­nak kezdetekor 10-20 főt foglal­koztatott, majd három év múlva újabb dolgozni akaróknak te­remtett munkahelyet. A múlt év­ben a statisztikai létszáma elérte a 30 főt.- Kezdettől fogva két-három főt alkalmaztam részmunkaidő­ben. 1999-ben elköteleztem ma­gam a megváltozott munkaké­pességű személyek nagyobb mértékű foglalkoztatására. Te­kintettel a foglalkoztatás-, illetve szociálpolitikai irányelvekre, há­rom évre két fő megváltozott munkaképességű személyt több­letlétszámként foglalkoztattam. Ezzel szemben azóta az előbbi duplájának, négy főnek biztosí­tottam munkahelyet a már meg­lévő részmunkaidősök mellett. Közülük egy fő hallássérült, egy súlyosan halláskárosodott, kettő pedig rokkantnyugdíjas. Ezek a dolgozók sérülékenyebbek, több törődést igényelnek. Ezzel együtt jól beilleszkednek a kö­zösségbe. Nem tudnak többet vállalni. Szociálisan is rá vannak szorulva, hogy dolgozzanak, ugyanakkor nem kell kilincselni­ük segélyekért. Többi társuk is az előbbiekhez hasonló elgondo­lások miatt vállal 3-4 órai mun­kát, mert vagy alacsony a nyug­díja, vagy pedig azért, mert főál­lásban sem teljes munkaidős. Karunczi István, karancs- keszi kisbútorgyártó és -forgal­mazó vállalkozó a részmunka­időben foglalkoztatott dolgo­zókkal, munkájukkal kapcsola­tos tapasztalatait az alábbiak­ban adja közre:- A dolgozók részéről jó meg­oldás, mert fennáll a munkavi­szonya, a családi és egyéb prob­- Mennyire elégedett munká­jukkal1- Jól ellátják feladataikat. Az átlaglétszámból hatan tartoz­nak a részmunkaidősök közé.- Tapasztalatai alapján ez a foglalkoztatási forma milyen előnyökkel jár?- Először a munkavállalókról szólnék: az ő számukra jobb le­hetőséget teremt a megélhetés­hez, ugyanakkor fontos, hogy hasznosnak érezzék magukat. A munkaadók számára a pályá­zati lehetőség elnyerését jelenti, ha csak annyit foglalkoztatnak, amennyire kötelezettséget vál­lalnak. Mivel a közvélemény­ben elterjedt, hogy megválto­zott munkaképességűeket fog­lalkoztatok, ha valaki jelentke­zik, nem utasítom vissza azzal, hogy megvan a termelés folya­matosságának biztosításához szükséges létszám.- Ön szerint mi az, amin vál­toztatni kellene a munkaadók szempontjából?- Kezdettől fogva sérelmez­zük, hogy a részfoglalkoztatás után is ne kelljen ugyanannyi egészségügyi hozzájárulást fi­zetni, mint a teljes foglalkozta­tás esetén. Ehelyett az ezzel kapcsolatos költség évről évre növekedik. Az előbbiek ellené­re én nem utasítok vissza rész- munkaidős foglalkoztatásra je­lentkezőket, amennyiben ké­pességüknek megfelelő felada­tot tudok adni - mondja Hegyi Gábor. lémáit meg tudja oldani fenn­maradó szabad idejében. Mint munkáltató részéről azért volt számomra előnyös ez a foglal­koztatási forma, mert az idősza­kos, nem állandó munkákat a folyamatos termelést segítő elő­készítéseket meg tudtam oldani a részmunkaidőben foglalkozta­tott dolgozókkal.- Több közös programunk volt a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központtal - érzékelteti gyümölcsöző kapcsolatukat Ura- mecz János, a Salgótarjáni Moz­gáskorlátozottak Egymást Segí­tők Egyesület elnöke, aki egyút­tal az egyesület által alapított Rehab 2000 Kft. ügyvezetője is. Munkaképességüknek megfelelően- Mire gondol?- Idén februárban indítottuk be kísérletképpen egy fővel a mentorprogramot. Lényege, hogy a mentor 18-20 megválto­zott munkaképességűvel veszi fel a kapcsolatot, akiket életveze­tési tanáccsal ismertet meg, konkrét segítséget ad a munka- vállalás megszerzéséhez. A ta­pasztalatok birtokában egyesüle­tünk november 1-jével pályáza­ton 7 fő mentor foglalkoztatását nyerte el a hálózat működtetésé­hez. Közülük hárman Salgótar­jánban, ketten Bátonyterenyén, ketten pedig Pásztón tevékeny­kednek. Tennivalóik palettája to­vább bővült. Nemcsak a megvál­tozott munkaképességűekkel, hanem az egészséges munkanél­küliekkel is foglalkoznak.- Milyen értelemben?- Felkeresik a családokat. Ez a munka sok fáradsággal jár, ezért teljes munkaképességű mento­rokra volt, van szükség. Az Or­szágos Foglalkoztatási Alap mű­ködteti a rehabilitációs munka- vállalói irodánkat. Az ide beje­lentkezett, csökkent munkaké­pességűek száma 370 fő, leg­alább 40 százalékban megválto­zott munkaképességűek.- Hány főnek tudtak segíteni elhelyezkedésükben?- November 1-jéig 70-80 fő­nek, többségük folyamatosan dolgozik. Különböző egyéni, csoporttréningekkel tettük, tesszük alkalmassá a megma­radt munkaképességűeket, olyan munkák elvégzésére, ami nekik megfelel.- Miként fogadták az előbbie­ket az érintettek?- Változóképpen. Törvény ír­ja elő, hogy 20 teljes foglalkozta­tott dolgozó után egy csökkent munkaképességűnek kell mun­kát adni. Amennyiben a cégek ezt nem teszik meg, a minimál­bért és a vele járó különböző já­rulékokat akkor is be kell fizet­niük. Legkedvezőbb a fogadta­tás az St. Glass Öblösüveggyártó és Feldolgozó Rt.-ben. Nehéz volt, de sikerült bekerülni az SVT-Wamsler Háztartástechni­kai Rt.-be, ahol egyre többen dolgoznak. A kisebb cégek kö­zött említhetem a Godó és Társa Faipari Vállalatot. Félnek, indokolatlanul...- Ön szerint miért félnek a megváltozott munkaképességű­ek foglalkoztatásától?- Mert nem tudják teljesíteni a képességükhöz mért követel­ményeket. A gyakorlat ennek el­lenkezőjét bizonyítja. Alkalma­zásuknak nincs hátránya, csak előnye. Ugyanis a foglalkoztató cég különböző kedvezményeket vehet igénybe.- Állítólag a megváltozott munkaképességűeket szívesen foglalkoztató cégeket visszatart­ja, hogy az egészségügyi hozzájá­rulásként ugyanannyit keä fizet­niük, mint a teljes dolgozók után!- - Ez elsősorban a részmunka- idősek problémája. Három évvel ezelőtt javasoltuk, hogy a fize­tendő összeg legyen arányos a részmunkaidővel. Ezzel szem­ben az ellenkezője történt. Az akkori havi 1500 forint 1800-ra, majd 2100 forintra emelkedett. Jelenleg 3900 forint.- Bizonyára ön is hallott ar­ról, hogy vannak cégek, akik visszaélnek a csökkent munka­képességűekkel, kiszolgáltatott­nak tekintik őket.- Én is olvastam olyan bér­jegyzéket, amelyen 97 forint bérrel számolták el a dolgozó teljesítményét. Valóban egyik­másik cég visszaél előnyös hely­zetével. Ugyanis az anyagilag nehéz körülmények között élőkről, 50 százalékos munka- képesség-csökkenésűekről van szó. Ez utóbbiak havonta 12900 forintot kapnak. Ebből nem le­het megélni, ezért számukra életkérdést, életben maradást je­lent foglalkoztatásuk.- Az egyesület újabb kezde­ményezésekkel bővíti tevékeny­ségének palettáját, illetőleg segí­teni kíván a rászorultakon. Ké­rem, szóljon ezekről is.- Nyáron a Hotel Medvesben Soros Alapítvány-pénzből gyer­mekeknek és szülőknek tartott tanfolyamon arra biztattuk a je­lenlévőket, hogy jobban nyissa­nak kifelé. Az önismereti prog­ram ismertetése előnyös válto­zást hozott a résztvevőknél. Ugyanitt a Nógrád Megyei Mun­kaügyi Központtal közösen 10 napig 21 fő 12-16 év közötti hát­rányos helyzetű gyerekeknek szerveztünk életmód-életveze­tési tábort. Ezen olyanok vettek részt, akik jó, ha naponta egy­szer kaptak enni, itt pedig négy­szeri étkezésben részesültek.- Akadt, aki nem szolgált rá az egyesület segítségére?- Előfordult. Emberi gyarló­ság, illetve képességbeli okok miatt következett be.- Mire irányul újabb kezde­ményezésük?- A Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ családsegítő prog­ram pályázatára beadtuk elkép­zeléseinket. Harminc családról, 150 főről van szó. Amennyiben megkapjuk a pénzt, különprog- ramot szervezünk gyerekeknek, anyáknak, apáknak. Zacskógyártás - több műszak- Folytassuk, az önök tulajdo­nában lévő Rehab 2000 Kft. be­mutatásával - vetem közbe.- A volt MHSZ oktatóbázisá­ban alakítottuk ki üzemünket, melyet az Állami Kincstártól bériünk, ahol doboz- és nyom­dai utómunkálatokat végzünk. Az itteniek között vannak hal­lássérültek, idegrendszeri bete­gek, stb. Jelenleg 40-50-en talál­nak kenyérkereseti lehetőséget. A minimálbérnél többet próbá­lunk adni mindenkinek, képes­ségének megfelelő feladat ellátá­sa mellett. Amennyiben sikerül megszerezni a zacskógyártást, szóba jöhet több műszak is. Bi­zonyára ezt is vállalják, hogy le­gyen munkájuk, ugyanakkor sa­ját maguknak is bizonyítják, szükség van rájuk. Úgy is fogal­mazhatunk: nem a halat kell oda adni, hanem a horgászást szükséges megtanulni. VENESZ KÁROLY V. K. Munka mellett szabad idő A minimálbér és terhei Nyúltenyésztéssel kezdték Szociális földprogram Ságújfalun - Kis pénz is pénz! A salgótarjáni Jákor Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. is vállal­kozott a rehabilitációs alapból részmunkaidős foglalkoztatására.- Két ötven százalékon felüli megváltozott munkaképességű hölgy munkával való ellátását vál­laltam 1999. október 1-jétől há­rom évre. Mindketten szolári­umkezelők, fizikai munkát egyál­talán nem végeznek. Egyikük ko­rábban az acélgyárban dolgozott, a másik hölgy máshonnan került a megyébe - kezdi válaszát a kft. ügyvezetője.- Beváltották a hozzá fűzött re­ményeket?- Nagyon meg vagyok elégedve velük, havi átlag munkaidejük nem haladja meg a napi négy órát, egy műszakban, délelőtt dolgoz­nak.- A kedvező tapasztalatok birto­kában szándékozik-e tovább fog­lalkoztatni őket, netán újakat fel­venni?- Amikor a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal három év­re megkötöttem a szerződést, sem Amíg Magyarországon a rész- munkaidőben foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatotti ré­tegen belül 5,4 százalék, addig az Európai Unió tagállamaiban együttesen 16,5, Japánban 21,8 százalék - hangzott el kedden a részmunkaidős foglalkoztatás magyarországi meghonosításáról megrendezett regionális szakmai konferencián Szolnokon. Frey Mária, az Országos Munkaügyi ők, sem én nem láttam előre, hogy a minimálbért ilyen mérték­ben emelik. Amennyiben az 2001. január 1-jétől havonta 40 ezer fo­rint lesz, akkor rettenetesen meg­növekednek a bérköltségek és a járulékok. Hangsúlyozni kívá­nom, egyetértek, indokoltnak tar­tom a minimálbér-emelést, mert így is nehéz a megélhetés, a követ­kezményekkel viszont az illetéke­sek nem számoltak. Ahhoz, hogy a mi és a hozzánk hasonló kisvál­lalkozók ne menjenek tönkre, két dolgot kell megoldani. Az egyik, hogy a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központtal kötött szerződés­ben ilyen jelentős és gyors mini­málbér-növekedés nem szerepelt, ennek megfelelően kell a további­akban egyezségre jutni. Amennyi­ben én nem foglalkoztatom a megváltozott munkaképességűe­ket, akkor a támogatást a pályázta­tó visszakövetelheti. Ebben az esetben mind a munkavállaló, mind a munkaadó rosszul jár, rendkívüli helyzetbe kerül. A mi­nimálbér-emelésből adódó összes és Kutató Központ munkatársa hangsúlyozta: Hollandiában je­lenleg 39 százalék a részmunka- időben foglalkoztatottak aránya; ezen belül a nőknél 68 százalék, ezért a holland tapasztalatok át­vétele különösen indokolt lenne. Elmondta: hazánkban mindig na­pirenden szerepelt a részmunka- idős foglalkoztatás bővítése, ám különböző okok miatt ez még­sem terjedt el. A nyolcvanas évek­költségnövekedést a kisvállalko­zók képtelenek vállalni. Azok, akik hozták a rendeletet, végig­gondolhatták volna, mit kívánnak tenni, hogy az átállás könnyebb legyen, a korábban megkötött szerződésekben foglaltak az új követelményekhez igazodjanak.-Mire gondol?- Egy olyan kompenzációs alap létrehozására, mely seg'ti át­hidalni a kritikus időszakot, meg­akadályozná a kisvállalkozások nagyarányú tönkremenetelét. Mi­vel sürget az idő, mind a foglal­koztatott dolgozók, mind a mun­kaadók részéről gyors, a problé­mát jó irányba megoldó központi intézkedésekre van szükség. Bi­zonyára nem mondok újat, ami­kor hangsúlyozom, hogy négy év­re előre megfontoltan tervezni a gazdaság mai, gyorsan változó ál­lapotában minősítés nélküli bá­torságnak tartom. *** A témára lapunk hasábjain ké­sőbb még visszatérünk. ben a munkaerőhiány enyhítését, a kilencvenes években pedig a munkanélküliség elkerülésének útját látták ebben a foglalkoztatá­si formában. Az okokat elemezve kiemelte: a keresleti oldalon a részmunkaidős foglalkoztatásnak magasak a fajlagos költségei, il­letve a jogi környezet is úgy válto­zott az utóbbi időben, hogy ellen- érdekeltség alakult ki.- A szociális földprogram be­indításával az volt a fő célunk, hogy a saját pénzeszközökkel nem rendelkező, dolgozni aka­rókat támogassuk, kétkezi mun­kájukkal kiegészítésként kis pénzhez jussanak - foglalja tö­mören össze a szociális föld­program elindítását Szentes Atti­la, Ságújfalu polgármestere. Az akció az akkori Szociális és Népjóléti Minisztérium által zártkörű programként meghir­detett akcióként indult, mely­ben Szécsény térsége is beleke­rült.- Ennek már negyedik éve. Mivel az önkormányzatnak nincs földje, az itteni föld minő­sége pedig olyan gyenge, hogy termelési szempontból nem le­het jövedelmezővé tenni, ezért a program speciális változatát va­lósítottuk meg. Nyúllal kezdtük, amihez kis indulótőke-befekte­tés kell.- Hányán jutottak ily módon kiegészítő keresethez?- Harminc szociálisan rászo­ruló család, ahol az egy főre eső jövedelem a legalacsonyabb. Mielőtt döntöttünk, előtte egy­részt szétnéztünk a számba- jöhetőknél, ugyanakkor más ön- kormányzatoknál bizonyos ta­pasztalatokat szereztünk. Ugyanis a program országosan 1993-ban indult, nálunk pedig 1996-ban kezdődött. Lehetősé­geinknél többen jelentkeztek.- Mire futotta a kapott pénz­ből?- A családok öt tenyész anya- nyulat és egy tenyészkant kap­tak. Az előbbiek nem haladták meg a 20 ezer forintot. A te­nyészállatokat a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kisállatte­nyésztő telepéről kaptuk. Az ál­latok etetéséhez egy évre takar­mányt biztosítottunk, annyit, hogy a szaporulatokat is el tud­ják látni. Megszerveztük az ál­latorvosi szolgáltatást is. Min­denki tudta, hogy a velünk kö­tött szerződésben mit vállal, mit kell teljesíteni.- Miként sikerült az első év?- A törzsnyulak nem voltak hozzászokva a falusi ridegtar­táshoz, nem tudtak gyorsan át­állni az új körülményekre, ezért megsínylették. Tetézte gondja­inkat egyfajta fertőzés is. Az el­hullott állatokat a kisállatte­nyésztő telep saját költségére pótolta. Kijelöltük a helyi meg­bízott koordinátort, aki ellenőr­ző munkájával hozzájárult, hogy a családok közül két-há- romnál megakadályozta a te­nyészállatok nagyobb mértékű elfogyasztását.- Mi szerepelt a szerződésben?- Hogy családonként a szapo­rulatból öt tenyésztésre alkal­mas anyát kell leadni, amit az­tán az újonnan belépő családok­nak adtunk tovább. Erre az idő­re az állatok szívósabbak lettek, nagyobb arányú lett a védettsé­gük. Nem volt nagy az elhullás. A szaporulatból újabb 20 család kapcsolódott be a nyúltenyész- tésbe. A kötelezettségük teljesí­tésén felüli szaporulattal min­denki maga rendelkezett. A má­sodik év végén volt olyan, hogy aki nem kívánt tovább foglal­kozni a tenyésztéssel, bejelen­tette ezt, ugyanakkor néhány család jelezte, hogy újból részt kíván venni az akcióban. A harmadik esztendő az elő­ző évek eredményére épült. A nyúltenyésztés mellett a csalá­dok bekapcsolódtak a tenyésztői munkába is. Állataikat Magyar- gécen vásárolták meg. Amit nem sikerült eladni a szaporulatból, annak egy részét újabb családok­hoz juttatták el, akik már az első évben beléptek és újra kaphattak támogatást.- Újabb változtatás előtt ál­lunk, többen felvetették, miért csak nyulakkal foglalkozunk. Új­donságként más, nyereségesen tenyészthető állatfajtákat is tá­mogat majd az önkormányzat. E tekintetben nincs megkötöttség. Kísérletképpen a télen dől el, mi­lyen kisállatok tenyésztésére vál­lalkozik az a 10 család, akik már jelezték ezzel kapcsolatos igé­nyeiket.- Milyen volt az új kezdemé­nyezés fogadtatása?- A lehetőséghez képest két­szer annyi család szeretett volna ebben részt venni.- A szakmai képzést is meg­szervezik az érintettek részére?- A Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ november 6-án 150 órás tanfolyamot indított 20 fő ré­szére, főleg a nyúltenyésztés még hatékonyabbá tételére. A szakmai tudást a szécsényi me­zőgazdasági szakközépiskola ta­nárai adják át a tanfolyam részt­vevőinek. A költségeket a mun­kaügyi központ vállalta és kará­csony előtt szeretnénk befejezni. VENESZ K. Részmunkaidős foglalkoztatás A kit, a Rehab pályázaton 4 dolgozó megtartásához, 1 felvételéhez nyert támogatást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom