Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-16 / 268. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZ D A S Á G 2000. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 15.) Privatizáció előtt a Postabank Borsodchem 7490 Ft A Fotex 300 Ft A Matáv 1249 Ft A Mól 4 600 Ft A OTP 13 855 Ft A Rába 2440 Ft A Richter 15 300 Ft A Zalakerámia 2 580 Ft A BUX: 7757,54- 0,21 % eltérés az előző záróértékhez képest Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107-108 Ingadozó Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 88-91 Lanyhuló Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő Napraforgó 365 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 206 Mérséklődő Ingadozó 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 438,36 Cseh korona 7,60 Euró 263,60 Német márka 134,78 Osztrák schilling 19,16 Lengyel zloty 67,43 Svájci frank 173,16 Szlovák korona 6,16 USA-dollár 306,33 A pénzintézet értékesítése előreláthatólag fél évet vesz igénybe Jó fél év múlva - ha minden az elképzelé­sek szerint halad - már hallani sem fogunk a Postabankról, addig azonban még sokat foglalkozhatunk vele. Tapasztalatok szerint 4-6 hónapot vesz igénybe egy bank értékesí­tése, legfeljebb a pénzügyi felügyelet enge­délyének megszerzése és a versenyhivatal vizsgálata tolhatja ki még valamivel ezt Budapest Kormányhatározat döntött a Postabank privati­zációjáról, amelynek végrehajtása a pénzügymi­niszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető mi­niszter feladata. Az értékesítésben az ÁPV Rt. működik közre, amely az év végéig köteles ki­dolgozni az eljárás rendjét, illetve tanácsadót választani a vagyonértékesítési feladatra. Az OTP fölénye Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigaz­gatója elmondta, hogy november elején egyez­tető megbeszélést folytattak az OTP Bank Rt.- vel, az elsődlegesen szóba jöhető vevővel. A pénzügyi szféra ennek nem örül, hiszen az ed-' digi piaci verseny minden bizonnyal megakad. Az OTP óriási fölényre tesz szert a banki, első­sorban lakossági szolgáltatások terén, mint­hogy a lakossági piacon első helyen álló cég egyesül a hatodik helyet elfoglaló pénzintézet­tel. Az OTP a lakossági betétek 42 százalékát birtokolja, a Postabank piaci részesedése pe­dig 7 százalék. A legnagyobb bank már eddig is 441 fiókkal rendelkezik, s ehhez még hozzá­jöhet a Postabank 65 fiókja és 55 kirendeltsé­ge. Ami azonban igazán vonzóvá teszi az ügy­letet az OTP számára, az a mintegy 3200 pos­tahivatal, amely a banki betétek 90 százalékát birtokolja. A Postabank sorsa Princz Gábor egykori MNB-osztályvezető azzal ostromolta a pénzügyi kormányzatot 1988- ban, hogy létre kellene hozni egy vetélytársat a lakossági piacon egyeduralkodó OTP-vel szemben. A Postabank meg is alakult, pillana­tok alatt felduzzadtak a postahivatalokban ka­matozó banki betétek. A pénzintézet jó kap­csolatot ápolt a kormányzattal, a kulturális élet első számú szponzora lett, színházakat, művészeket, előadásokat, sportolókat támoga­tott. Ám amikor elfogyott a pénze, a kormány segítségét kérte. Az állami pénzfelügyelet 1996-ban vizsgálatot indított a hiány okainak" felderítésére, s ekkor már látszott, a baj sokkal nagyobb, mint ahogy azt vélték. Három évvel ezelőtt futótűzként terjedt el a csőd híre, a be­tétesek megrohamozták a bankot, akkor aztán szinte teljesen kiürült a kassza, merthogy a bank igyekezett helytállni ügyfeleinél. Egy könyvvizsgáló megállapításai szerint a bank eltitkolta csaknem 170 milliárd forintnyi vesz­teségét. A bank alapítóját menesztették. Az állam tulajdont szerez A Postabank értéke 10-80 milliárd forint között mozog a független szakértők megítélése sze­rint. A pénzintézet privatizációját a Credit Suisse First Boston (CSFB) készítette elő. A ta­nulmányból kiderül: a bank saját tőkéje 40 milliárd forint, s tavaly 313 millió forintos nye­reséget ért el. A két évvel ezelőtt kinevezett új vezetők, Auth Henrik elnök-vezérigazgató és Urbán László (mindketten november elején je­lentették be lemondásukat) elérték a kitűzött célt: lábra állították a pénzintézetet. Kétes kintlévőségek persze jócskán akadnak, ezek eladása mindmáig vita tárgyát képezi, mert az OTP nem akarja átvenni őket. A bank piaci részesedése ugyan csökkent az elmúlt években, de változatlanul a második legnagyobb lakossági ügyfélkörrel rendelke­zik. Ebből kiindulva feltételezhető, hogy van­nak még tartalékai, ám infrastruktúrája elma­radott. Fejlesztésére jelentős összegeket kell szánni - ami feltehetően az OTP-nek lenne a legkevésbé megerőltető. A legáltalánosabb vé­lemény szerint a 40 milliárdos ár lehet a leg- méltányosabb, s már az is tudvalevő, hogy az OTP saját részvénnyel fizet. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állam az ÁPV Rt.-n keresztül mintegy 10 százalékos részesedést szerez az óriás bankban. Ha minden a mostani forgatókönyv szerint zajlik, akkor jelentősen átrendeződnek a banki erőviszonyok. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a többi bank jócskán lemarad a lakossági piacért indított versenyben, értve ezen elsősor­ban a Magyar Külkereskedelmi Bankot, a CIB, Raiffeisen és az ERSTE bankot. ___________________________________________ICSERHYÁM8ZKY) S ERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 45. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 286,51 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 289,32 2. szövetkezeti átlagár 287,41 3. egyéni vállalkozói átlagár: 276,40 II. Húscéhtagok által felvásárolt élösertés-átlagár: 290,97 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 290,35 2. szövetkezeti átlagár: 295,28 3. egyéni vállalkozói átlagár: 287,58 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 293 Jász-Nagykun-Szolnok): 292 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 291 4. Központ (Budapest, Pest megye): 297 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 288 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 292 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 282 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 360,08; U: 351,17; R: 340,66 O: 321,81 , P: 308,75 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 2,90 DM Forrás: HÚSCÉH Zárjegyek a borra A termelők decembertől juthatnak hozzá Budapest Január elsejétől - a többi jövedéki termékhez hason­lóan - a borra is rákerül a zárjegy. E nélkül egyetlen palack ital sem kerülhet forgalomba. A Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságán (VPOP) megtudtuk: a zárjegyeket már október elsejétől lehet igényelni a vámhatóságnál. A borterme­lők decembertől juthatnak hoz­zá a jövedéki terméket igazoló címkékhez. A zárjegyek iránti kérelmeket a VPOP-hoz kell írásban eljuttatni. A kisebb mennyiséget előállító, azaz az egyszerűsített adóraktári enge­délyre jogosultak a megyeszék­helyen lévő vámhivatalokban vehetik át a tömböket, míg a nagytermelők a fővárosban kap­ják meg. A zárjegy a nonprofit kategóriába tartozik, ezért csu­pán annyit kell érte fizetni, amennyibe az előállítása kerül. A szakma fontos szerepet tu­lajdonít a zárjegynek a borha­misítás megakadályozásában. A palackokra kerülő zárjegy fogja tanúsítani a forgalomba hozott bor eredetét, azt, hogy legális helyről származik, és a termék után adóztak. Igazolja továbbá, hogy az árut adóraktárban tárol­ták, illetve onnan szállították ki. Az azonosíthatóság és ellen­őrizhetőség végett sorszámmal is el lesznek látva. A szakembe­rek ígérik: különös gondot for­dítanak arra, hogy a címkét ne lehessen hamisítani. _________________-UG­E gy „schengeni” átkelő A román és a szerb határszakaszon jövőre kettő is épül Megkezdődött az új, schen­geni normáknak megfelelő letenyei határállomás építése. A közel 2,5 milliárd forintba kerülő, 2001 júniusában elké­szülő határállomás kivitelezési költségének az egyharmadát PHARE-pályázati támogatás, a többit állami forrás fedezi. Bo­ros Imre, a PHARE koordináci­óért felelős tárca nélküli mi­niszter elmondta: Magyaror­szág EU-csatlakozása után az itteni vámbevétel 10 százaléka a magyar költségvetés bevé­telét gyarapítja majd.- Az állat- és növény-egész­ségügyi szolgálattól a spedí­ciós központig, a vám- és ha­tárőrség korszerű elhelyezésé­ig teljesen schengeni típusú átkelőhely lesz itt, átbocsátó- képessége pedig közel tízsze­rese a mostaninak - ismertette Boros Imre. Elmondta: az M7- es és a zágrábi autópálya talál­kozásában épülő nagy átkelő­hely ipari, logisztikai és keres­kedelmi beruházások sorát vonzza majd. Ezek értéke akár az 5-7 milliárd forintot is elér­heti, s számos munkahelyeket teremt.- Már az építés idején a helyi és közeli vállalkozások 60-70 dolgozója jut itt biztos munká­hoz - közölte Rostonics László polgármester. Jellemző a Mura folyó menti beruházás méretei­re, hogy többek között 150 ezer köbméter földet mozgat­nak meg, 21 ezer tonna aszfal­tot és 15 ezer négyzetméternyi térkőburkolatot építenek be.- Az új határállomás generál kivitelezője egy egri és szegedi társaság alkotta konzorcium - tette hozzá a polgármester. A tárca nélküli miniszter tájé­koztatása szerint további két „schengeni" átkelőhely épül jö­vőre a román és a szerb határ- szakaszon. NATO-beruházások Magyarországon A NATO a következő hat év során a tervek szerint mintegy 60 milliárd forintot költ ma­gyarországi beruházásokra négy különböző területen - de­rült ki a Honvédelmi Miniszté­rium Beszerzési és Biztonsági Hivatalának hétfői sajtótájé­koztatóján. Bese Ferenc vezér- igazgató elmondta, hogy Ma­gyarországon négy területen kezdődnek fejlesztések: ez a híradó és informatikai, a légi vezetési és irányítási rendsze­rek, a radarrendszerek, vala­mint a repülőterek fejlesztését jelenti. A tervek szerint 2005 végéig három radartornyot telepítenek Magyarországra Zengővárkony, Bánkút és Békéscsaba terüle­tén. 2004 végéig három ma­gyarországi repülőteret kell a NATO reagáló erőinek fogadá­sára alkalmassá tenni: ez kom­munikációs, leszállási és inf­rastrukturális fejlesztéseket je­lent, összesen mintegy 32 mil­liárd forint értékben, 15 száza­lékos magyar hozzájárulással. Egyelőre a kecskeméti repü­lőtér fejlesztése kapott zöld utat. A másik két fejlesztendő repülőtér a Ferihegyi, illetve a megszűnő pápai lenne, ez utóbbi helyett azonban Ma­gyarország Taszárt javasolta. A beruházásokra kiírt nemzet­közi tenderekre azok a magyar cégek is beadhatják pályázatu­kat, amelyek a NÁTO-minősíté- si eljárásnak megfeleltek. Késett az őszi gombaszezon Az elmúlt napok esőzései nyomán megindult a szabadon termő gombák szaporodása, s ez a gombaszedők gyűjtőked­vét is meghozta. A nyári aszály miatt alig volt termés, most vi­szont az elhúzódó, viszonylag enyhe idő és a megérkezett csapadék eredményeként a ter­mészet pótolta a lemaradást. A fák tövében, a földben szunnyadó spórák életre kel­tek, holott máskor november­ben a hideg miatt már általá­ban nem szaporodnak a gom­bák. Most azonban gazdag szür­ke tölcsér, lila pereszke, gümős tuskó, sárga csiga és másfajta gombalelőhelyek fedezhetők fel. A hozzáértő kirándulók az első talaj menti fagyokig ki is használják a lehetőséget. 1 millió forint totékü «Égjt «teasftl! $ 41 wMtíltte ttföp&fítjs IOC ’ tw> A pályázók között 1 darab 300 2 darab lOO 50darab lO és takarékbetétkönyvet sorsolunk ki. További információ a jjjjf 47 48„ 49-50, uámábm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom