Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-18 / 245. szám

2. OLDAL MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 18., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Zabar A környék már a bronzkortól lakott, a mai község középkori eredetű. A vidék az első ezredforduló tá­ján királyi birtok volt, a XI. században a bolondóci erődítmény várjobbágyai telepedtek le itt. A község plébániája már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, Sobur alakban. A falut 1430-ban a Perényiek kapták meg adományként Zsigmond királytól, azután a Zabary család birtoka lett. A helység a török portyák miatt . , ,, 1582-re teljesen elnéptelenedett, s csak jó száz évvel Múltidéző később szerveződött újra községgé. A község plébá­niája a XVIII. századi lapokon áll, többször jelentő­sen átalakították és bővítették. A plébánia egy régi kastélyban mű­ködik: az épületet 1814-től használják erre a célra. Zabar Trianon előtti történelmünk során végig Gömör vármegyéhez tartozott, s csak a határok átrajzolása után került Nógrádba. F. Z. „Bármit teszünk, a település érdekét szolgálja Zabar Nógrád megye legkeletibb fekvésű települése, a megye északkeleti részén, a Tama folyó völgyében, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye találkozásánál, a szlovák ha­tár mentén helyezkedik el. A Salgótarjántól kelet-északkelet­re mintegy 30 km-re fekvő település ma már közúti összeköt­tetéssel rendelkezik a környező településekkel és megyékkel. Közvetlen menetrend szerinti autóbuszjárat köti össze Salgó­tarján mellett Pétervásárával is. Északon a szomszédos Szlo­vákia, keleten Domaháza, délen Istenmezeje, nyugaton Cered határolja. A legutóbbi önkormányzati választáskor a helybe­li állampolgárok Nagy Tamást választották meg polgármes­ternek. Az alpolgármester Kiss Józsefné. A képviselő-testület tagjai: Kéri Lászlóné, Bíróné Katona Tünde, Bozóné Katona Erika, Ferencz Nándor, Kiss Józsefné. Óvodavezető: Mihály Istvánná, háziorvos: dr. Erdődy Zsuzsanna. Mivel a község körjegyzőség­ben működik, önálló intézmény­ként a polgármesteri hivatal és az óvoda van jelen. Társulásban oldják meg a gyermekjóléti szol­gáltatást, az építési, hatósági fel­adatokat stb. A körjegyzőségi formát az állam megfogható fo­rintokkal méltányolja. Az egyez­ség szerint a jegyző hetenként másfél napot tölt helyben, intézi az állampolgárok ügyeit. Az önkormányzat 1997 óta önhibájukon kívül hátrányos helyzetű település (önhiki). A kapott állami támogatásból tud­nak csak létezni. Nagy Tamás lakossági ösztön­zésre indult a polgármesteri vá­lasztáson. Középiskolai tanári pályáját cserélte fel a mostanira. Ót induló közül választották meg polgármesternek.- Bár négy évig képviselőként részese voltam a falu fejlődésé­nek, megválasztásom után izga­tott az a kérdés, ha valamit tenni akarunk a lakosság érdekében, milyen lesz a fogadókészség. Ez utóbbival kapcsolatos reménye­im csak részben valósultak meg - summázza polgármesteri be­osztásában eltelt idő mérlegét Nagy Tamás.- Mire emlékszik szívesen?- Az előző ciklusban indult, ebben fejeztük be a Petőfi út fel­újítását, mely a pályázati pénzen kívül jelentős saját erőt emésztett fel. A múlt évben a szociális és családvédelmi minisztérium által kiírt pályázaton nyert pénzből korszerűsítettük az óvoda kony­háját, kulturált körülményeket teremtettünk. A szociális föld­program nálunk földműveléssel indult. A múlt évi csapadékos ősz és az idei nagy szárazság mi­att engedélyt kértünk, hogy a ka­pott pénzből egy traktort vásárol­hassunk. Ezzel segítjük a szociá­lisan rászorultakat, a kiskerttu­lajdonosokat az időszerű mun­kák elvégzésében. Kudarcként éljük meg, hogy kétszeri pályá­zat után sem sikerült a falugond­noki rendszert - pénzhiány miatt - megvalósítani. A legfrissebb felmérések szerint a faluban 147 fő a 63 éven felettiek száma. Külső-Zabaron a viharkár okozta három tönkrement utcát rendbe- tettük, a halottasházat felújítot­tuk, 1900 folyóméter árkot tisztí­Nagy Tamás polgármester ■ tottunk ki. A törvényi változás miatt a közvilágítás korszerűsíté­sét későbbre halasztottuk.- Mennyit fizetnek ki a mun­kanélkülieknek?- A megyeszékhelyen bekö­vetkezett gyárleépülések követ­keztében községünkben is jelen­tős a munkanélküliek száma, és sajnos, évről évre nő. A jövedelempótlósoknak (40 fő) havonta 120 ezer, évente másfél millió forintot fizetünk ki, 90 százalékuk az alacsony képzett- ségűekből kerül ki. A munkanél­küliség enyhítése érdekében át­lagban nyolc közmunkást foglal­koztatunk. Tőlük többet vár a la­kosság, a képviselő-testület, jó­magam is. Ha felemelik a mini­málbért jövő évben havi 40 ezer forintra, az komoly problémát je­lent számunkra, mert nem lesz rá pénzünk.- Milyen feladatok szerepelnek az önkormányzat második félévi programjában?- Három község, Szilas- pogony, Cered és mi Szilas- pogony gesztorságával építjük ki a szennyvízhálózatot. Sajnos, a kért céltámogatást eddig nem kaptuk meg. Jelen számítások szerint a lakossági hozzájárulás ingatlanonként 60 ezer forintot jelent.- Érdekelne a lakosság befoga­dóképessége, az új kezdeménye­zések iránt.- Megkönnyítené a falu érde­kében tett erőfeszítéseinket, ha a lakosság elfogadná azt a felfogá­sunkat, gyakorlatunkat, ha bár­mit teszünk, kizárólag az ő érde­küket szolgálja. E tekintetben a képviselő-testületben „egy hú­ron” pendülünk.- Mit takar a lakossággal kap­csolatos kérése?- Az itt lakókat a kommunális hulladéképítő létrehozása élén­ken foglalkoztatja. Érthető jogos aggódásuk is. Falugyűlést tar­tunk e témában, így hát még nincs döntés. Újabb foglalkoztatási lehető­séget teremtene, javulna a lakos­ság életkörülménye, fokozódna a munkakultúra és még sok egyéb más előnnyel járna az értelmisé­gi szakemberek letelepedése. Több száz képe talált gazdára- Balázs János salgótarjáni naiv festő festményeit mindig megnéztem. Tartózkodó em­ber volt. Régi kapcsolat fűz Brunda Gusztávhoz, aki anyagilag támogatott, s vett festményeimből is. A megyei Mecénás Alapítvány ösztön­díjasa voltam egy évig, ha­vonta ezer forintot kaptam. Akkori alkotásaim közül Jé­zus levétele a keresztről mind a mai napig emlékezetes szá­momra - vélekedik Radics Szilveszter zabari festő. Témakörében a családról, az unokákról, feleségéről és saját magáról készített portrék szere­pelnek. Alkotó képzeletéhez szo­rosan kötődik a természet, a táj szépsége. Festményein kí­vül linómetszetei eljutottak Oxfordba is.^Köztük van a Lovas és az Ősanya. Ugyan­ezek a képek láthatók a sal­gótarjáni Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolán, az angol, a jugoszláv, a román, az oszt­rák és a német festők képei­vel együtt. Radics Szilveszter 1970- ben Krenács János szobafes­tő- és mázolómester kezei alatt bizonyította festészet­hez értő és vonzódó tudá­sát. Akkoriban az ötvözet­gyárban dolgoztak együtt.- Itteni keresetemből vet­tem a festéket, a vásznat, az ecsetet. Jelenleg a Budapest Galé­ria ceredi művésztelepének gondnoka. Szerinte több száz képe talált már gazdá­ra. Otthonában 30 alkotása látha­tó. Budapesten a rákkutató inté­zet tiszteletbeli tagja. Öt képet ajándékozott nekik.- Amikor ömlik belőlem a gondolat, akkor arra gondolok, hogy legyen minél előbb kész az alkotás és újabb jöjjön helyette. Sajnos, mostanában kevés idő jut a festésre. ' - Milyen témákkal foglalko­zik?- Fantáziából örökítem meg a ceredi Pipó-tó melletti fürdőző nőt. Gyermekkoromban ide jár­tam, itt születtem, itt laktam. A ceredi lányok képi megformálása azóta is bennem van. A fővárosi Romanóker (cigány cég) hat ké­pet vár tőlem. A témák a fejem­ben vannak.- Melyek ezek?- A Zöld erdő, a Cigányok be­jövetele, a Búcsújárás, a Heverő more, Pipó-tó, Pihenő kislányok. A Zöld erdőt több variációban festem meg. Cereden majdnem minden házban megtalálhatók Radics Szilveszter képei, melyek a vi­dám színvilágát testesítik meg. A sárga mellett kedveli a pirosat, a kéket.- A Munkácsy típusú képeket szeretem. Munkásságának eredményeit döntően az eddig 12 unoka él­vezte. Útban van két újabb is. Ők is részesülnek a nagyapa képei által hozott eredményből. A festő rendszeresen részt vesz különböző alkotótáborok­ban. Ilyenkor a munkaadója fel­menti a gondnoki munka alól. Nem tiltakozott az ellen, hogy a polgármesteri hivatalban az ide érkezők megismerjék legjobb al­kotásait.- Csak dicsérni tudom a pol­gármesteri hivatalt. Ha kértem festői munkámhoz támogatást, egy szóra megkaptam. Radics Szilveszter festő Az oldalt írta: Venesz Károly Fényképezte: Gyurién Tibor Az óvodára szükség van Furulyával, citerával kezdte A szülők is fontosnak tartják, hogy gyerekeik óvodába járja­nak. Minden jelentkező apróságot felvettünk a 20 férőhelyes intézményünkbe - érzékelteti az óvodával, annak fenntartá­sával kapcsolatos szülői igényeket Mihály Istvánná zabari óvodavezető. Az intézményben egy vegyes csoporttal foglal­kozik az óvodavezető kolléganője, Bódiné Gál Gyöngyi és a dajkai teendőket ellátó Kovács Nándomé.- A képviselő-testület által el­fogadott Freinet francia program alapján foglalkozunk a gyerekek­kel. Lényege: a játékokkal való készség- és képességfejlesztés. Önkormányzati pályázati pén­zekből nagyon sokat költöttünk játékokra, eszközökre, a bútorok kicserélésére. Újabb pályáza­tunkban fából készült udvari já­tékokhoz kérünk anyagi támoga­tást. A kapott pénzből hintát, csúszdát stb. állítunk fel az óvo­da udvarában. A gyerekek képes­ségét főleg a készség fejlesztésé­ben tudjuk lemérni, ahol önkép­zés formájában gyakorolják a kismesterségeket: az agyagozást, a kosárfonást és a szövést.- Az előbbieken kívül miben mérik le az apróságok fejlődését?- Általában elsősorban a kéz­ügyességnél. Mi is csodálkoz­tunk azon, hogy a kisfiúknál mi­lyen előnyös változás követke­zett be beszédkészségükben.- Ebben bizonyára a családi háttér is sokat számít?- Valóban. A szülőkkel na­gyon jó a kapcsolatunk. Elfo­gadják tanácsainkat. Többsé­gük ápoltan, gondozottan hoz­za be gyermekét. De vannak olyanok, akik nem fogadják el az óvó néni jót akaró szavait. Ilyenkor azzal kezdjük a napot, hogy kivisszük a gyereket és megmosdatjuk. Az óvoda reggel fél 8 órától várja és fogadja be az apróságo­kat, ahol délután 4 óráig foglal­koznak velük. így kérik a szülők.- Vannak önnek kedvencei?- A háromévesek nagyon ara­nyosak, ezért hozzájuk jobban kötődöm, nagyon igénylik, hogy többet foglalkozzam ve­lük. Ráadásul nagyon ragaszko- dóak. Az óvodavezető képesítés nélküliként kezdte pályafutá­sát, majd Kecskeméten elvégez­te a felsőfokú óvónőképzőt, 1974-ben vezető óvónőnek ne­vezték ki.- Egyetlen intézmény, a köz­ségben, mely a gyerekek vidám­ságától hangos. Ha ők nem len­nének, mi lenne a faluban? - kérdi szinte önmagától Mihály Istvánná. Ezek után érthető, hogy az önkormányzat és az óvoda ve­zetése minden lehetőséget meg­ragad az intézmény fenntartása érdekében.- Gyerekkorom óta faragok. Szomszédunkban lévő asztalos- és bognármestertől lestem el a famunka különböző fortélyait - mondja Csernus József fafaragó. Tevékenységének kezdeti időszakát a furulya, a citera, kisebb gitár készítése jellemezte. van szóródva, körülményes len­ne összeszedni.- Mi formálódik most kezei alatt?- Néhány gitár átadása után a pincében tönkre­ment lócánk helyett készí­tettem újat. Egy évig bizto­san eltartott. A motívumok saját ötleteim voltak. Egyébként olvastam az er­délyi fafaragók munkájáról szóló könyvet, ami tet­szett, azt megcsináltam. Mielőtt a munkához kez­dek, a formát mindig leraj­zolom. Általában tölgyfá­ból dolgozom. Ha lenne diófa, abból szívesebben munkálkodnék. Van egy diófánk, a család nem hagyja kivágni.- Kinek kedvesek fafara­gásai?- Gyerekeimnek. Ezen kívül ajándékként a vadá­szoknak készítek puska­tust, szarvasagancs iátéte­ket. Más munkáimon a vi­rágminták saját ötleteim alapján alakulnak ki. Csak egyedi darabra vállalko­zom. Csemus József nyugdíja­zása előtt lakatosként, hegesztő­ként és kazánfűtőként dolgozott a rendszerváltás után megszűnt ötvözetgyárban 24 évig.- Nincs időhöz kötve, mikor mit és meddig csinálok. Abba Csernus József fafaragó tudom hagyni és nehézség nél­kül újra vagyok képes kezdeni, továbbfolytatni.- Meg tudná mondani fafara­gásainak számát?- Nem, mert mindenfelé szét- Salgótarjánban lakó lá­nyomnak készítek étkező- garnitúrát, éjjeliszekrényt, fésülködőasztalt, előszoba­falat. Büszkén mondja, hogy az ajtótól kezdve, ami fá­ból, vasból van a lakásá­ban, az mind az ő keze munkáját dicséri.- Feleségem és az egész család örül annak, amit csi­nálok. A fafaragás meg­nyugtat, egészségileg is jobban passzol hozzám - mondja a mester. Nem szívesen megy ki a portáról. Ahhoz, hogy na­gyobb legyen az elismert­sége, összeköttetésre volna szüksége. Nélküle csak magának és ajándékozásra készíti a fafaragásait. Távozásunk előtt a pol­gármester társaságában megtekintjük saját ottho­nában az elismerésre késztető étkezőgarnitúrát, fésülködőasztalt. Végül ■ szóba került, hogy munká­iból néhányat be kellene mutatni a polgármesteri hivatal erre alkalmas helyein, hogy a máshonnan érkezettek is tud­ják, lássák, erre képes Csernus József zabari fafaragó. Új játékokkal gazdagodott az óvoda

Next

/
Oldalképek
Tartalom