Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-06 / 235. szám
2. OLDAL MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 6., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap ...........i ...wmmmmmmm. -ismmmmmmmmmm'L:: F iatal község, szép reményekkel Tervek, ötletek és megvalósításuk a Kis-Zagyvavölgy északi csücskében Valószínűleg nem csak Nógrád megye, hanem az egész ország egyik legfiatalabb községe a Kis-Zagyvavölgy északi települése, Nagykeresztúr. A napjainkban alig több, mint háromszáz lakosú község önállósodására 1999. május 1-jével adta „áldását”, az aláírását az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád. Ennek terve persze lényegesen régebbi keletű volt, hiszen először 1989-ben merült fel az igény, hogy az akkor még Lucfalvához tartozó, de kilométerekre eső településrész önállóvá váljon. Akkor nem sikerült. Próbálkozások később is voltak; egy időben például azért nem lehetett elválasztani egymástól a két „házastársat”, mert akkor mind a kettő forráshiányossá vált volna. Ez pár éve még nem volt lehetséges. Tuza István, a község polgár- mestere szerint a Magyarországon az elmúlt egy-másfél évben önállósodott falvaknál is fiata- labbnak számít Nagykeresztúr, hiszen történelmünk során sosem volt település a mai község helyén, amit másik önkormányzathoz vagy tanácshoz csatolhattak volna: csak az 1930-as, '40-es években kezdték ide telepíteni a környező uradalmi puszták és községek cselédjeit, egy szociális földprogramnak köszönhetően. Az önállósodás alkalmából megtartott ünnepségre tavaly szép kis kiadványt jelentettek meg Nagykeresztúrról: ebben szerepel a letelepedett családok névsora is. A környék- és helybeliek mellett Karancsberénytől Pásztóig, Ceredtől Herencsényig érkeztek a „telepesek”. Az érkezők között négy, tíz gyermekes család is volt. A lakosság lélekszáma pillanatnyi- lag 303, s az önállósodás óta eltelt időszakban egy kicsit még gyarapodott is: ellentétben más településekkel és az országos átlaggal, itt többen születtek, mint ahányan meghaltak.- Voltak olyanok is, akik elmentek, de beköltözők is akadtak - mondja Tuza István. - Pestiek is vettek házat Nagykeresztúrban, de ők egyelőre nem jelentkeztek be állandó lakosnak. Salgótarján közelsége miatt a megyeszékhelyről is jönnek.- Mit jelent a nagykeresztúriak számára, hogy a község önállósodott?- Röviden úgy is fogalmazhatunk: helyben megtalálják azokat, akik a település dolgaival foglalkoznak. Ez az érdemi intézkedések ügyében nagyon sokat jelenthet. Az első, csonka év fő feladata a Lucfalvától való elválás, illetve a település működésének biztosítása volt. Idén persze gyarapodtak a lehetőségek: önkormányzatunk mindent megpróbál a lehető legmagasabb színvonal eléréséért. Tavaly még a lucfalvai polgármesteri hivatal készítette elő a Kis- Zagyva út felújítását, idén pedig két másik utca kaphatott új burkolatot, a megyei területfejlesztési tanács támogatásának köszönhetően. A munkaügyi központ segítségével négy hónapig három közhasznú munkást vehettünk fel, illetve további hét hónapra öt embert foglalkoztathatunk. A kiskeresztúri és a kisfaludi út széleinek rendbetétele is szerepelt a tervek között, s ezt is a közhasznúak végezték el.- Az intézményrendszer hogyan épül fel?- Csak orvosi rendelő van a hivatal mellett, az óvoda és az iskola Lucfalván működik, a gyerekek oda járnak át. Nagykeresztúr egyébként Márkháza és Kisbárkány önkormányzatával közösen alapított körjegyzőséget. így gazdaságosabb a működés, együtt köny- nyebben, a költségeket megosztva tudunk hozzáértő szakembereket alkalmazni.- Mik a legfontosabb feladatok pillanatnyilag?- Önkormányzatunk egyik fontos feladata a temetők karbantartása. A különleges településszerkezet miatt a környező pusztákon, Kiskeresztúrban, Kisfáludon, Krakkópusztán is van egy-egy temető, természetesen a nagykeresztúri mellett. Utóbbiban a ravatalozót is felújítottuk nemrég. A munkát a közmunkások végzik, akárcsak a településen az árkok tisztítását, a Kis- Zagyva partjainak rendbetételét, a gyomtalanítást, a közterületek karbantartását. A hidak felújítását vállalkozóval végeztettük el. A közeljövő terveiben szerepel a forrás környékének parkosítása, magát a vízkifolyást már sikerült rendbeten- ni. Egyébként nagyon jó vizet ad, nitrit- és nitráttartalma elenyésző, akár a kisgyermekek is fogyaszthatják. Ami az egyéb terveinket illeti, 2001-ben a buszmegálló felújítását végeztetjük majd el és a településrendezési tervet.- Mik azok az önkormányzati rendezvények, amikkel meglepik a község lakóit?- Tavaly megtartottuk az öregek napját, és jött ide a Mikulás is: ezeket természetesen a jövőben is meg kívánjuk rendezni. Az elmúlt időszakban csak egy halottunk volt, de képviselő-testületi döntés értelmében minden temetésen képviselteti magát az önkormányzat. Tanévkezdéskor tavaly, idén is adtunk támogatást a diákoknak: 1999-ben ez egységesen háromezer forint. volt. Idén az általános iskolások ugyanennyit kaptak, a középiskolások négyezer-ötszáz, a felsőfokú oktatási intézményben tanulók pedig ötezer-ötszáz forintot vehettek át.- Terveznek-e valamiféle nagyobb fejlesztést?- A legnagyobb, megvalósítás előtt álló beruházás a gázhálózat kiépítése: ezt tizenkét környékbeli önkormányzattal közösen tervezzük. Egyébként a földgáz bekötésére a lakóingatlanok tulajdonosainak 70 százaléka jelezte az igényét. A kivitelezési munkálatok most is zajlanak, s jövő év őszére nyílik majd lehetőség arra, hogy minden településen gázzal fűtsenek a lakosok. A másik fontos feladat lenne egy tiszteletdíjas falugondnok alkalmazása: erre pályáztatni szeretnénk, mert igen sokoldalúan tudnánk alkalmazni egy jogosítvánnyal, személygépkocsival rendelkező helybelit. Egyebek mellett irányíthatná a közhasznú foglalkoztatottak munkáját is. Ugyancsak az elkövetkezendő időszak feladata lesz az ifjúsági park kialakítása a falu központjában. Szeretnénk mellé egy szabadtéri színpadot is építem, ami kedvező időjárás esetén a községi rendezvények helyszíne lesz a jövőben: például a május 1-jei, az augusztus 20-ai ünnepségeket meg lehet majd ott rendezni. Mind a kettőre igen nagy a lakossági igény, ezért idén is megtartottuk őket. Igazi érdekesség, hogy lányok-asszonyok futballmeccs is az ünnepi alkalmából volt, amin mindenki jól szórakozott. Ugyanitt egy játszóteret is ki akarunk ^alakíttatni, amihez ugyancsak igénybe vehetők a közmunkások. Isten kertje a néhai pusztán Krakkópusztán egykor bizonyára zajlott az élet, s kisebb falunyi lehetett az uradalom lakossága, talán még él is egy két idős ember a környéken, aki emlékszik erre. A pusztán állt a báró Podmaniczky-család kastélya, a mai vadászház helyén. Á területet azonban már régen elhagyták: az emberek elköltöztek innen, az ősök sírjai azonban ott maradtak az egykori temetőben. Az utódok a mai napig ápolják egy részüket, a többit pedig az önkormányzat tartatja rendben a közmunkásokkal. Nemrég az ide vezető föld- utat is kitisztították, hogy a napjainkra hatalmasra nőtt fák alatt elterülő temetőt a sírokat gondozók könnyebben megközelíthessék. Elkorhadt a fából ácsolt feszület, csak az öntöttvas corpus (Krisztus teste) maradt meg. A tervek szerint egy homokkő keresztre fogják áttenni, ott méltóbb helyen lesz, mint a régi feszület földbeásott maradványán. ■ A báró Podmaniczky-család kriptája a néhai uradalmi tartják a második világháború cselédek sírjai között emelkedik, minthacsak afféle kas- alatt elesett szovjet katonák emtély lenne a kisebb lakóházak között. ■ lékművét. ■ FESZÜLET AZ ÚT MELLETT. A Krakkópusztára vezető út elágazásánál áll ez a feszület. 1996-ban újították fel és áldották meg újra. Felirata szerint Surányi András és nejeállíttatta, 1908-ban. ■ írta és fotózta: Faragó Zoltán SZENT JÓZSEF TISZTELETE. A község jelképének is tekinthető a kis ökumenikus imaház, amelyet Munkás Szent József tiszteletére szenteltek fel, - egyébként néhány haranglábtól eltekintve Nógrád megye egyetlen, csak fából emelt egyházi célú épülete. A tornyában a kisfaludpusztai, igen régi, úgynevezett cselédharangot helyezték el, ami egykor az uradalomban dolgozókat hívta össze évszázadokon keresztül. Az imaház előtt áll a létrehozásában tevékeny részt vállaló Szabó József nagybárkányi plébános kopjafája. ______________■ F alumorzsák • A községben 2001-ben tervezik a millenniumi nap megtartását, az önállósodás második évfordulóján, május 1-jén. Az ünnepségre el kívánják készíttetni Nagykeresztúr zászlóját és címerét is. • Az első világháborúnak nem volt helybeli áldozata, - az idő tájt még nem is létezett a falu, - a második világháború harcaiban pedig egy személy esett el a kialakulóban lévő Nagykeresztúr lakosai közül. A tervek szerint emléktáblát állítanak majd az emlékére. • A községhez több puszta tartozik. Krakkópuszta már teljesen lakatlan, Kiskeresztúrban öt, Kisfaludon jelenleg egy család él. • A környék egyik érdekessége és ékessége a Krakkópusztai Tánctér Természetvédelmi Területe. Egykor az uradalomban dolgozó cselédeknek szerveztek ezen a helyen majálisokat és beara- tási ünnepségeket. (Régen minden jelentősebb uradalomban létesítettek ilyen táncteret, s ezek egyben a mai közjóléti erdők elődjeinek is tekinthetők.) A területet a helybeliek Majális-laposnak hívják. Igen értékes az itt álló, idős tölgy- és bükkfák alkotta növényzet. • Nagykeresztúr környékén járva sokfelé láthat az ember nagyra nőtt csertölgyeket, amelyek nagy részét ma már erdővé alakuló bozótos veszi körül. Ezek a Cserhátat egykor borító őserdők hagyásfái: azért nem vágták ki őket évszázadokkal ezelőtt, hogy árnyékot adjanak a legelő jószágnak, illetve makktermést a disznókondáknak. ILYEN VOLT, MILYEN LESZ? Széchenyi-Szabó Vilmos kastélya 1934-ben. Az épület ma már meglehetősen rossz állapotban van, az önkormányzatnak hosszú távon nem lesz anyagi forrása a helyreállításra. Ezért azt tervezik, hogy értékesítik az épületet, a hozzá tartozó, körülbelül 1500 négyzetméter nagyságú területtel együtt. Az így származó bevételekből egy közösségi épületet szeretnének kialakítani. (Fotó forrása: a Nagykeresztúr című kiadvány) ________ ■ A helység 1999-ig Luciáivá része volt. A település az 1930-as években alakult ki: környékbeli falvak és uradalmi puszták nagycsaládos cselédjeit költöztették ide. A középkori falu létét azonban semmi sem bizonyítja, bár az oklevelek tanúsága szerint 1408-ban Nógrádban volt birtokos egy Keresztúri Garázda Miklós nevű úr, illetve 1459-ben, Szécsényi László halála után készült örökösödési okiratban felsorolták a főúr kiterjedt birtokait. Szerepelt közöttük egy Keresztúr nevű nógrádi falu; ez azonban inkább a Losonc közelében található Keresztúr(puszta) lehetett. A mai község ökumenikus templomát 1996-ban alakították ki egy korábban irodának használt faépületből. F. Z. Múltidéző Tuza István polgármester a szépen rendbe tett, jó vizű forrás mellett
