Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

Nograd Megye Hírlap Baratni Ottó jegyzete Knézich, az egyik vértanú „1848. április 4-én férjemnek szolgálati napja volt - jegyezte fel az utókor számára egy neve­zetes férfiú dühöngése kapcsán a temesvári hadosztályparancs­nokságon történteket a tábor­nok özvegye, Csemovics Emília - Haynau, ki is felment a hiva­talos helyiségbe, indulatosan kiabált: die Rebellen, die Hunden (lázadók, kutyák), lumpen, betyárén, ily rímeket adott a magyaroknak; férjem elébe állt és kikérte, hogy ő mint magyar, nem tűri, hogy je­lenlétében ilyen neveket oszto­gasson... mikor hazajött egy órakor, elmondta, hogy kelle­metlen szóváltása volt Haynauval...” V égigolvasva ezt a történettö­redéket, nem elsősorban a jövendő „aradi hóhérral” való szembenállás itt a lényeg, a bá­tor kiállás a figyelemreméltó, hanem egy személyes „felválla­lás”: a szláv nemzetiségű, rác vallású (ortodox hitű) németül beszélő és levelező tábornok a magyar politikai nemzet tagjá­nak, magyarnak vallja magát... Amikor a tavaszi hadjárat ide­jén Várkony alatt kelt át a Ti­szán a horvát Knézich Károly dandárja „Damjanich is partra jött - olvashatjuk Bóbik Gusztáv segédtiszt visszaemlékezései­ben -, a stentori hangon Knézi- chet nevén hívni kezdé. A két nemes lelkű vitéz azelőtt még sohasem látta egymást. Mikor a középnél is valamivel kisebb és inkább gyönge, mint erős alka­tú Knézich, az óriás termetű Damjanich előtt megállt és hal­kan nevét mondd, a könnyekig megindult Damjanich Knézi- chet keblére ölelve felkiáltott: „Örömemtől reszketek, hogy az én szemem végre ismét egy szlávot s hozzá még granicsár (határőr) férfit lát, ki jobban fél az Istentől, mint a világ hatal­masaitól. ” „Igen - feleié Knézich e sokat jelentő üdvözletre -, mindennél jobban szeretem az igazságot és mert önérzetes és erkölcsös em­ber vagyok, halálomig tartom meg azt az esküt, melyet uram, királyom a magyarok alkotmá­nyára tenni parancsolt. ” '■s most jöhetne a két tábor­nok elévülhetetlen érdemei­nek felsorolása, dicső tetteinek méltatása. Csakhogy néhány szavas találkozásuk önmaguk­ért beszél. A kommentár ennyi lehet - s bőven elég: Nagy jelle­mek, karakterek, kommentár nélkül is példaadóak. Vendégségben a polgári körben (Folytatás az 1. oldalról) így történt, hogy interpellációt nyújtott be a közlekedési minisz­terhez, a 21-es út várost teher­mentesítő szakaszának megépí­tését szorgalmazva. A beszélgetés során egyéb­ként is többször előkerült a 21-es út problematikája. Dr. Gótai Lász­ló szerint egy csomagban kellene kezelni a Hatvanig megépítendő gyorsító sávos programot és az elkerülő út befejezését. Lukács György szerint viszont amennyi­ben prioritást kell szabni, a Hat­vanig tartó szakasz mielőbbi kivi­telezése halaszthatatlan, s nem­csak a leendő beruházók miatt. Boldvai László jelezte, hogy a következő interpellációjának a tárgya a Cered-Tajti közötti határ­átkelő mielőbbi végleges megnyi­tása lesz. A politikus úgy véli, hogy a multik megjelenése Salgótarján­ban bekövetkezik, de nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlesztési-bank hamarosan pri­vatizálni foeia az acélgyárat és az öblösüveggyárat, ami akár fél-. vezethet Az ipari parkba a közel- jovőberfbetelepülő cégeknek ezt is kompenzálniuk kell. A város jelenlegi helyzetéről szólva az országgyűlési képvi­selő különösen az utak állapo­tát tartja kritikusnak. Szerinte szükség lenne egy 3 éves prog­ramra, amelynek keretében a város ennek a célnak ad priori­tást. Legalább ilyen fontos a la­kásépítés, a fiatal értelmiségi­ek itt tartása. A következő években nagyon fontos - han­goztatta -, hogy a kormány ne- vesítse a felzárkóztatandó me­gyéknek juttatandó többlet tá­mogatást. Ezt a kétéves költ­ségvetés tervezetéből ugyanis nem olvasta ki. A kör tagjai közül többen is szóvá tették, hogy a megye há­rom legjelentősebb politikusá­nak, Becsónak, Boldvainak és Puszta Bélának egy asztalhoz kellene ülniük, s a politikai szemben állást félre téve bizto­sítani a térség zökkenőmentes, választási ciklusokon átívelő egyenletes fejlődését. Boldvai László nem zárkózott el ettől a felvetéstől, bár jelezte, hogy csa­ládja meghurcolása miatt fon­tolgatja politikusi pályája lezá­rását. A kör elnöke pedig egy nagyobb fórumot is elképzelhe­tőnek vél az említettek részvéte­lével. __________________ T.N.L. „ Blokád” Salgótarjánban Demonstrációs hangulat a Bajcsy-Zsilinszky úton HÍREK PÁSZTÓ MEGEMLÉKEZÉS. A város ön- kormányzata október 6-án 16 óra­kor kegyeleti megemlékezést tart az aradi vértanúk tiszteletére az 1848-49-es emlékparkban. Beszé­det mond Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, ország- gyűlési képviselő. 17 órakor isten- tisztelet kezdődik a mártírok em­lékére a Szent Lőrinc plébánia- templomban. FOGADÓSZOBA. Juhász Gábor országgyűlési képviselő fogadja a lakosokat október 6-án, pénteken 13,30 órától a város polgármesteri hivatalában. NÓGRÁDSÁP ÚJ JÁTSZÓTÉR. A lakosság tár­sadalmi munkájával (20-25 fő) el­készült az új játszótér. Az önkén­tes segítők közreműködésével ol­dották meg a kerítés festését, a já­tékok felállítása is jól érzékelteti a lakosság aktivitását. Az utolsó­években ilyen nagyarányú lakos­sági segítési akció nem volt. (Folytatás az 1. oldalról) módját, helyét, körülményeit bí­ráló véleményével, kérdéseivel. Sokan szeretnék tudni: mi okból változtatták meg a régi rendet, „miért vették el a postától a kifi­zetést?” Ki és miért gondolja, hogy a jogosult munkaviszony­ban állók 8 és 15 óra között el­mehetnek a munkahelyükről sorban állni a pénzükért?” Vagy talán az a cél, - mint azt a taka­rékszövetkezet dolgozója telefo­non ajánlotta az érdeklődőnek -, hogy folyószámlákat nyissa­nak a szövetkezetnél? Fürjész László, a Háromkő Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója az utóbbiakra a kö­vetkező tájékoztatást adta: az Egészségügyi Szociális Központ név szerint, időben értesítette az érintetteket a változásokról, leír­ták, hol van a kifizető hely. A ré­gi rend megmásítása gazdasági és biztonsági okokból történt. - Erre a célra kialakított irodában vehetik át járandóságokat, ez mindenképpen biztonságosabb a korábbi gyakorlattól, hiszen a Főposta előtt és más városköz­ponti közterületen, táskából osztogatták a segélyeket a postá­sok. Az új rendszerrel nem az volt a cél, hogy valaki elvegye a postától a feladatot: jobb körül­ményeket szerettünk volna te­remteni. Ismereteim szerint a ki­sebbségi önkormányzat is kérte: ne az utcán történjen a kifizetés. Hogy jelent-e előnyt a szövetke­zet számára a számlanyitás? Er­re azt tudom válaszolni: nem cél, hanem eszköz ez a lehető­ség, mert ezzel egyszerűbb, biz­tonságosabb a pénzhez jutás. A juttatások postai átvétele évente csaknem hatmillió forinttal ter­helte az önkormányzatot, ezen belül az Egészségügyi Szociális Központot - közölte az ügyveze­tő igazgató. Jelezte továbbá, hogy ha a jogosultnak nincs erre módja, meghatalmazással más is felveheti az összeget.- Természetesen az első alka­lom tanulságait levonva szer­vezzük a továbbiakat - folytatta Fürjész László. - Felvettük a kapcsolatot a kisebbségi önkor­mányzattal azért, hogy keve­sebb sorban állással idegeske­déssel jussanak pénzükhöz az emberek. Hangsúlyozom, az önkormányzat és a takarékszö­vetkezetet is átgondolt, bizton­ságos rendszert akar. Számolva a kezdeti nehézségekkel, köl­csönösen bízunk abban: az első tapasztalatok alapján a lebonyo­lítást úgy tudjuk szervezni, hogy minden érintett probléma mentesen, a megfelelő időben jusson hozzá járandóságához. Ezermilliárd forint a tét (Folytatás az 1. oldalról) főosztályvezetője a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK irányelv hazai jog­rendbe illesztésének gyorsításával összefüggő feladatokról és feltéte­lekről beszélt. Részletezte a kor­mány szennyvízprogramját, s ez­zel összefüggésben a tervező és szakértő mérnökök meg­növekedett felelősségét hangsú­lyozta. Varga Ferenc, a PROCOLONLA Rt. vezérigazgatója és Reich Gyu­la, a ReWe Bt. ügyvezetője a szennyvízberuházások során fel­merülő gondokról szólt. A hozzászólások és a vita után a jelenlévők állásfoglalást fogad­tak el, amelyet a témában érintet­teknek meglcüldenek. Az állásfoglalás leszögezi: ha­zánkban a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás erősen lema­radt a közműszolgáltatások sorá­ban, amely viszont elemi feltétele a települések fejlődésének, kultu­ráltságának, környezetünk védel­mének, EU-hoz való csatlakozá­sunknak. Bár az elmúlt évtized­ben jelentős előrelépés történt, ám a megvalósítás folyamatában a piaci feltételek nem teljesen biz­tosítottak, esetenként megkerül­hetők, az állami pénzeszközökkel való takarékos és áüátható gazdál­kodás követelménye igen nehe­zen érvényesíthető, a szereplők szakmai színvonala és független­sége helyenként megkérdőjelez­hető. Számos gyakorlati rendezet­lenség nehezíti a munkát, mint például: a társult községek ÁFA visszaigénylése, az engedélyezési dokumentációk tartalmi előírásai­nak eltérő mélysége. A „vizes ta­gozat” készséggel felajánlja szak­tudását és tapasztalatát a döntés­hozóknak, hogy az engedélyezési dokumentációk tartalmi követel­ményei egységesebbek legyenek, érvényesüljön a költségminimum elve, s emelkedjen a szakmai színvonal. ikouui SZÉCSÉNY KRUMPLIFESZTIVÁL. Kétna­pos krumplifesztivál kezdődik ma Szécsényben. A Szécsényi Burgo- ! nyarend és a városi művelődési ház szervezésében a hagyomány­teremtés szándékával, első alka­lommal rendeznek ilyen népün­nepélyt Rákóczi városában. A vi­dámság mellett tudományos elő­adásokra várják a termesztőket a művelődési házba, ahol a krump­liról, a vetőgumó előállításának időszerű kérdéseiről szerezhet­nek hasznosítható ismereteket. ZAGYVARÓNA „SZERENCSÉS” SZÚRÁS. Élet veszélyt okozó testi sértés alapos gyanúja miatt indítottak nyomo­zást egy salgótarjáni lakos ellen, aki a minap kora délután Zagyva­rónán egy büfében előzetes szó1 váltást követően a nála lévő tőrkés­sel egy helyi lakost szúrt meg, ami­nek következtében a sértett nyaká­nak bal oldalán 4 cm hosszú, a test hossztengelyével 45 fokos szöget bezáró sérülés keletkezett. Orvosszakértői vélemény alapján a sérülés nyolc napon belül gyógy­uló, azonban kedvezőtlen esetben akár halált eredményező sérülés is keletkezhetett volna. BALASSAGYARMAT DÍJAK HELYESEN. Az önkor mányzat legutóbbi ülésén döntött a távfűtés és a melegvíz-szolgálta­tás árairól, amelyek a következők. Távfűtés: hődíj: 51.10 Ft/köb- méter+áfa, alapdíj: 14.80 Ft/köb- méter +áfa. Melegvíz-szolgáltatás: hődíj: 399.90 Ft/köbméter+áfa. Alapdíj: 7.20 Ft/m3+áfa. A rendelet október 4-étől lépett életbe. ■ Versmondóverseny hagyományteremtő szándékkal Fél évszázada a műszaki szakképzés szolgálatában Fél évszázada immár, hogy a Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendelete alapján ipari gimnázium kezdte meg működését általá­nos gépész tagozattal a salgótarjáni általános gimnázium épületé­ben. 1951-től az iskola már önálló intézmény, Általános Gépészeti Technikum, amely 1954-ben Stromfeld Aurél nevét vette fel. Minőségi ösztönző lehet (Folytatás az 1. oldalról) A nyilvántarási rendszerbe - betartva az adatvédelmi tör­vényt - 2001-től megyénkénti ütemezés alapján minden sze­mélyes gondoskodást végző, fő­állásban foglalkoztatott dolgo­zó adatait be kell jelenteni. E fo­lyamat számítógépes program­ja a képzési központ rendelke­zésére áll, Nógrád megyében fogják kipróbálni. A továbbkép­zési rendszer lényege: hétéves ciklusonként minden tovább­képzésre kötelezett dolgozónak felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 minőségi pontot kell megsze­reznie. A szakvizsgarendszer meghatározza azoknak a körét, akik ilyen vizsgát tehetnek és azokét is - intézményvezetőkét -, akik számára 2006-ig kötele­ző szociális szakvizsgát tenni. A hatvanas évek vége felé el­kezdődött a technikumok átala­kítása: 1969-től gépészeti és gép­gyártás-technológiai szakközép- iskolaként funkcionál. 1979 az újabb jeles dátum, amikor az is­kolát szakmunkásképzési céllal szakközépiskolává alakítják át. Az iskola vezetése és a pedagógu­sok azonban keresték a kitörési pontot. Ez a törekvés végül ered­ményre vezetett, hiszen az 1982- es tanévben az intézmény már újra indíthatta a középfokú szak­mai képzési célú osztályt gép- és készülékszerkesztő szakon, ez­zel megteremtette a technikus- képzés új alapjait is. 1985-től gép­szerelő és karbantartó, gép- és készülékszerkesztő, valamint gépgyártás-technológia szakon újra technikusi osztályok indul­nak. 1994-től követőként csatla­koznak a Világbank által támoga­tott új típusú szakképzéshez gé­pészeti és informatika szakma- csoportban, 1995-ben a Phare programjához. 1997 sorsfordulót jelent az intézmény életében: a Kós Károly Építőipari Szakközép- iskolát szerkezetileg a Stromfeld­hez csatolják, így az iskola neve azóta Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola, amelyben a képzés jelenleg gé­pész, építőipari és informatikai szakmacsoportokban folyik vi­lágbanki modell alapján. A félévszázados születésnap megünneplését összekötötték a millenniumi programokkal, amelynek keretében numizmati­kai, építészeti, régészeti kiállítá­sokat rendeztek, ez utóbbiról nem hiányoztak a tanulók alkotá­sai sem. Szeptembertől sűrűsöd­nek a programok: még az előző tanév végén hirdették meg a me­gye középiskoláiban azt a versmondóversenyt, amelyet ha­gyományteremtő szándékkal in­dítottak útjára: az elkövetkező években mindig Aurél napján tartják majd, amelyen az első há­rom helyezett komoly pénzdíjak­ban részesül. Az idén hét Nógrád megyei középiskola tanulói ver­sengtek az elsőségért. A zsűri el­nöke Oroszné Katona Anna, a megyei könyvtár igazgatója, tag­jai T. Pataki László író-rendező, Pál József, a Palócföld főszerkesz­tője és Gusztos István magyar nyelv és irodalom szakos tanár voltak. Az 1. Aurél-napi versmondóverseny első helye­zettje Deák István (Salgótarján, Bolyai János Gimnázium), máso­dik lett Balogh Laura (Szécsény, Körösi Csorna Sándor Gimnázi­um és Szakközépiskola), míg a harmadik helyet Baranyi Adri­enn (Balassagyarmat, Szondi György Szakközépiskola és Szak­iskola) szerezte meg. HEGEDŰS Úttestre szorultak Salgótarjánban a szociális járandóságra várók fotó; rigó tibor Balogh Laura, a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola diákja a szavalóversenyen _________________ fotós gyurián tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom