Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-12 / 214. szám
SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 12., KEDD „Betegjogok...” Előadás-sorozat A mozgáskorlátozottak balassagyarmati egyesülete „Betegjogok, betegcsoportok” címmel indított előadás-sorozatot az elmúlt héten. A november utolsó hetéig tartó sorozatot szerdai napokon 16.30 órától 18.30 óráig tartják a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ ebédlőjében. Az e heti, szeptember 13-i foglalkozás keretében „Megelőzés” címmel Fábri Lászlóvá, a Vácott székelő Jávorszky Ödön Kórház szociális munkása tart előadást. A felvilágosító sorozat szeptember 20-án folytatódik. Gazdag fotósprogram Elkészült a fotóművészetet kedvelő tárlatlátogatók és az aktívan fényképezők érdeklődésére egyaránt számító gazdag program a Nógrád Megyei Fotóklubban. A nyári szünet utáni első foglalkozáson a salgótarjáni fotógaléria 300. tárlatának, P. Tóth László kiállításának értékelésére kerül sor. December végéig a salgótarjáni fotógalériában Satu Auteró (Finnország) és Eifert János (Budapest) tárlata jelent kiemelkedő eseményt. A programban Brunczel Tibor dia- és videovetítései, Varga István és Veres Mihály művészet- és fotóelméleti előadásai, Buda László a barlangok világáról szóló diavetítései számíthatnak élénk érdeklődésre. A klub továbbra is minden csütörtökön, este 6 órakor tartja klubnapjait, amelyekre minden érdeklődőt várnak. Herencsényi millennium: emléktábla Bethlen Istvánnak „Állíttatta Orbán Viktor miniszterelnök” A Herencsényből elszármazottakat is várják a falu millenniumi ünnepére, szeptember 16-ra, szombatra, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök adja át a zászlót és felavatja az általa adományozott táblát, amely gróf Bethlen István itt-tartózkodásának állít emléket. A nem mindennapi eseményre nagy gonddal készülő falu polgármestere, Szandai József, az emléktábla-állítás előzményeiről, a rendezvényről adott tájékoztatást. Magyarország első világháború utáni legsikeresebb miniszter- elnöke, gróf Bethlen István volt, aki a trianoni katasztrófa után tíz évig nyilas és német hatóságok elől menekülve Herencsényben a Bolza-uradalomban rejtőzött. Ennek emlékére javasolta emléktábla állítását a faluból elszármazott Pékár István, a Duna TV alelnöke és az ötletet támogatta Surján László országgyűlési képviselő, valamint Szandai József polgármester, a testülettel egyetemben. Az ügy híre eljutott Orbán Viktor miniszterelnökhöz, aki egyik szellemi elődjének vallva gróf Bethlen Istvánt, magára vállalta az emléktábla-állítás költségeit és annak felavatását, amelyet egybekötöttek a millenniumi zászló átadásának ünnepével. A bronz domborműn lévő felirat aláírása így szól: „Állíttatta Orbán Viktor miniszterelnök”. Egy másik felavatandó emléktáblát az 1944-ben menedéket adó Bolza család készített. A magyar történelem egyik kimagasló politikusának tartott gróf Bethlen István országépítő munkásságát árnyékban tartották az elmúlt fél évszázad történetírói, pedig ő és munkatársai alapozták meg a trianoni békediktátum után reménytelennek látszó jövőt. Az 1874-ben született erdélyi főnemes, Bethlen István már fiatalon, 1901-ben képviselőként bekapcsolódott a politikai életbe. 1919-ben, a kommün idején a bécsi emigráció vezéralakja volt. A trianoni rendelkezések miatt megcsonkított Magyarországra tömegével érkeztek a megszállt területekről menekültek, számuk elérte a 350 ezret. Az 1920 nyarán alakult új kormány Teleki Pál vezetésével hatalmas nehézségek megoldásának feladatával állt szemben. A bajokat még fokozta IV. Károly magyar király trónigénye, amelyet Horthy Miklós kormányzó a győztes hatalmakra hivatkozva visszautasított. Ebben a helyzetben Horthy változtatott a kabineten és 1921. április 14-gyel Bethlen István lett a miniszterelnök. A karakteres erdélyi gróf nagy lendülettel állt munkához. Célja az volt, hogy a trianoni Magyarország európai létét és fennmaradását biztosítsa, megerősítse az állami hatalmat. Ezt a folyamatot veszélyeztette IV. Károly király újabb hatalomátvételi kísérlete, amely a történelem tanulsága szerint veszélyeztette a nemzet sorsát. Bethlen István miniszterelnök az alkotmányjogi problémát megoldotta és a nemzetgyűlés 1921. november 7-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, így a királyi pár eltávolításával az államforma továbbra is megmaradt az 1920. február 27-én visszaállított független Magyar Királyságnak. Bethlen megszervezte a kétkamarás parlamentet és tisztázta a választójogot. Nagy külpolitikai sikere volt a miniszterelnöknek, hogy Magyarországot 1922. szeptember 18-án felvették a Népszövetségbe és ezzel hazánk kitört a ráerőltetett elszigeteltségből. Bethlen megbízta a kiváló pénzügyi szakembert, Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert az önálló magyar pénzrendszer kidolgozásával. Ebben elévülhetetlen szerepet játszott Jeremiah Smith, a Népszövetség hazánkba delegált hivatalnoka, aki kétéves tevékenysége után azt jelenthette Genfbe, hogy a kötelezettségeinket teljesítettük, az állami költségvetésünket egyensúlyba hoztuk. Bethlen kormányában lévő kiváló, a magyarság jövőéért munkálkodó szakemberek sorában gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter újjászervezte a magyar iskolaügyet, 3 ezer új tantermet, falusi és tanyasi iskolákat emeltetett. Budapest után Debrecenben, Pécsett és Szegeden egyetem alakult. Jelentős támogatást kapott a képzőművészet és megalapították az állami ösztöndíjrendszert. Az új nemzedékbe igyekeztek beleplántálni az erkölcsi értékeken nyugvó nacionalizmust és a gazdasági termelékenység gondolatát. Bethlen István indította el a legnívósabb magyar tudományos társadalmi folyóiratot, a Magyar Szemlét, amelynek főszerkesztője Szekfű Gyula lett. Bethlen már akkor így fogalmazott: „Tetőtől talpig européernek kell lennünk, hiszen Európa közepén élünk." Miniszterelnöki működésének idejére esik az irodalmi, kulturális és művészeti élet fellendülése és rendeletével megalapozta a magyar filmipart. A trianoni rendelkezések miatt háttérbe szorított ipart, hadsereget a Bethlen kormány lehetősége szerint fejlesztette. Ezt is jelezte az 1928 májusában működni kezdő lakihegyi rádióadó, az 1930-ban üzembe helyezett bánhidai erőmű stb. Törvény született a testnevelés fontosságáról, főiskola létesült és megépítették a margitszigeti sportuszodát. Az ifjúság honvédelmi nevelése érdekében létrehozták a levente intézményt. A Bethlen-kormány támogatta az angliai eredetű, nálunk 1913 óta létező cserkészmozgalmat. A kialakuló társadalmi békéhez a cserkészet jelentősen hozzájárult, mert az ifjúságot, minden rangtól és osztálytól függetlenül egybefogta és nevelte. így jöhetett létre Trianon után először, hogy kitörve a nemzetközi elszigeteltségből egy magyar csapat részt vehetett az angliai nemzetközi cserkésztalálkozón. Köszönhetően gróf Bethlen István miniszterelnök és munkatársainak befejeződött az országépítés időszaka. Ez időtől működött a kétkamarás országgyűlés és megjelent az új pénz, a pengő. Bethlen miniszterelnöksége alatt nagyszabású építkezések valósultak meg Budapesten és vidéken. Az ország kezdett együtt haladni a nagyvilággal. Bethlen nyitott Oroszország és Olaszország felé és számos külföldi útján erősítette Magyarország kapcsolatait a világ államaival. Bethlen István miniszterelnök 1928 júniusában egy küldöttséget így fogadott: „Óva intem a nemzetet, ne bízzék csodákban! Csak saját verejtékes munkánktól várhatjuk a felemelkedést.” Szavai ma is időszerűek! Tízéves miniszterelnöksége alatt, 1921-31- ig Bethlen István szorosan együttműködve Horthy István kormányzóval elvezette az 1920-ban megalakult független Magyar Királyságot a rendezett állami létbe. Neki sikerült a lehetetlen! Az 1931. február 20-i koronatanácsi ülés után Bethlen lemondott és a hátralévő életében a felsőház tagjaként tevékenykedett. Ismertek voltak jó európai és tengerentúli kapcsolatai és az, hogy ellenérzéssel fogadta a nácizmus előretörését, a faji megkülönböztetések bevezetését. A felsőházban Bethlen István tette szóvá 1943 márciusában a doni katasztrófát és azt, hogy szükséges és helyes volt-e Oroszországnak hadat üzenni. 1944 tavaszától bujkált, joggal tartva a nyilasok és németek bosszújától. így került 1944 júliusa és októbere között a herencsényi Bolza-uradalomba, ahová Lázár testőrparancsnok kíséretében érkezett, akit Horthy bízott meg volt miniszterelnöke mentésével. Bethlent, akinek továbbra is fennmaradt az ösz- szeköttetése a kormányzósági kabinet- irodával, szeretettel fogadta Bolza Antal és családja és amíg lehetett nyugodt menedéket biztosítottak számára. Aztán a gróf a Dunántúlra ment át, ahol egy erdei vadá ;zházban orosz fogságba esett. Gróf Bethlen István Sztálin börtönében halt meg , 946-ban, az akkori magyar kormány közömbösségétől kísérve. Herencsényi tartózkodását számon tartják a helybeliek és a millenniumi nap, emléktábla-avatója Magyarország eddigi legsikeresebb miniszterelnökének adózik. SZABÓ ENDRE Tarjáiból Hannoverbe - Rendőr volt a világkiállításon (is) A salgótarjáni Grosch Tamás zászlós eddigi rendőri pályafutásának talán legizgalmasabb szakasza volt az a három és fél hetes szolgálat, amelyet egy fővárosi és debreceni társával a hannoveri rendőrség kötelékében töltött el. A fiatalembert felkészültsége, nyelvtudása tette alkalmassá erre a nem mindennapi feladat megoldására.- Örülök, hogy én is tagja lehettem annak a kis csapatnak, amely a magyar rendőröket képviselte abban a nemzetközi csoportban - mondja - amelynek a felállítását a németek találták ki. Ugyanis ilyen még nem volt, hogy külföldi rendőrök teljesítsenek szolgálatot Németországban. Nos, ennek az elképzelésnek a megvalósítására - amely nem közömbös az Európai Unió formálódása szempontjából sem - a német rendőrség támogatást kapott az expo kapcsán, ezért támadt a gondolat, hogy olyat tesznek, ami még nem fordult elő. Külföldi rendőröket hívnak a városba, és ugyanúgy dolgoztatják őket, mint saját magukat. Amikor az illetékes hannoveri kapitányságra megérkezett az angolokból, magyarokból, oroszokból, portugálokból álló csapat, amelyet egyetlen amerikai sheriffhelyettes is kiegészített, a harminctagú csoport másnap elutazott a hanmündeni rendőriskolába, ahol négynapos oktatáson vett részt.- Megismertettek minket a német törvényekkel, a rendőrök jogaival - magyarázza - s főként azzal, hogy mit tehetnek a német rendőrök, hogyan kell intézkedni adott esetben. Ideiglenes rendőrigazolványt kaptunk, amely a német kollégákéhoz hasonló jogkört biztosított nekünk is. Fegyvert természetesen nem viselhettünk, de a szolgálatban használhattunk gázsprayt és bilincset, ha szükségesnek ítéltük meg. Az oktatás végén tesztet írtak, hogy ki mennyit jegyzett meg az ismeretekből, majd visz- szatértek Hannoverbe. A beosztás szerint minden külföldi rendőr mellé egy helyi német rendőrt állítottak be. A nemzetközi csapat tagjainak tíz szolgálatot kellett adni, ugyanúgy ahogyan a helybeliek tették.- Náluk is megvan a heti 40 óra szolgálat, mint nálunk, számomra azonban a három műszakos szolgálat szokatlan volt, mert itthon nem így dolgozunk. Én a keleti rendőrkapitányság területén dolgoztam német partneremmel. Gépkocsizó járőrök voltunk. A fiatal zászlós elragadtatással beszél arról, hogy Hannover mintegy 6-700 ezer lakosú, erdőkkel és tavakkal gazdag, nagyon szép város. A közlekedés érdekessége, hogy a felszíni és a földalatti villamos keverten közlekedik. A villamoskocsik a felszínről a városközpontban bújnak a föld alá, megőrizve ezzel a belváros környezeti kultúráját. A hálózat kétszer olyan hosszú, mint Budapesté.- A világkiállítás ideje alatt hat turnusban zajlik ez a szolgálat, a miénk volt a harmadik - emlékezik. - Minden turnus három és fél hétből áll. Az én turnusomban öt nemzet rendőrei vettek részt. Az érintkezés angolul történt, az oktatás is így zajlott le. Aki németül is tudott, annak még könnyebb volt a kommunikálás. Ha látták, hogy valamiben bizonytalanabb vagyok, lassabban beszéltek s már érthetőbb volt a szöveg. Szerencsére németül is értettem valamennyit. Az iskola után három teljes hétig tartott a napi szolgálat. Nyolc szolgálatot adtam a német partneremmel. Nekem volt négy éjszakás szolgálatom is volt, s két szolgálatot az expo területén kellett ellátni az ottani rendőrökkel. Ez nekem nagy örömet jelentett, mert alaposan megnézhettem a világkiállítást. Mint mondja, a kiállításon nem történtek kirívó bűncselekmények, inkább a résztvevők informálásában segédkeztek. Emlékezetes marad számára a magyar pavilon, ahol az ott szolgálatot teljesítő hölgyektől kimerítő tájékoztatást kaptak. Mindenkinek nagyon tetszik a pavilon, de ami belül van, azt csak idegenvezetővel célszerű megtekinteni. A német rendőrségről elmondja Grosch Tamás, hogy nagyon hasonló a mienkéhez.- Korábban gépkocsizó járőr is voltam Budapesten, s ehhez hasonló volt az odakinti szolgálat is. A járőrt oda küldik, ahol éppen történt valami és intézkedésre van szükség. Azt tapasztaltam, hogy ahol nem volt szükséges, a német kollégák nem kö- tözködtek. De ahol kellett, ott nagyon keményen léptek fel. Történt, hogy bejelentették, hogy egy kamion szórja a szemetet az utcán. Odaérkezve látták hogy a hatalmas kamion konténerével egy törékeny kis hölgy bajlódik. Bocsánatot kért és elismerte, hogy szétszóródott a szemét, de máris összeszedte. Megbírságolhatták volna ötszáz márkára, de nem tették, hiszen elismerte a szabálysértést és igyekezett jóvátenni. A német kollégák, amit lehet figyelmeztetéssel oldanak meg, nem feltétlenül bírságolnak. A segítségnyújtás az alapvető feladatuk. Ä munka mellett mód nyílt megismerni a német rendőr hétköznapjait is.- Partnerem délután meghívott a családjához, s egy alkalommal elvitt abba a törzskocsmába, ahol hetente egyszer találkozik a barátaival. Senki nem vojt ott csak mi ketten és a barátai. Ők nem rendőrök voltak, hanem mindenféle foglalkozásúak, vállalkozók is. Olyanok, akik sokkal többet kerestek, mint a partnerem. Megtudtam, hogy a rendőrök megítélése pozitív, de ha valakit megbírságoltak, ott is kifogásolták. Partnerének működési területe gyönyörű környék, nagyon tetszetős családi házakkal, inkább a drágább autókkal. Náluk is az autólopások, a betörések fordulnak elő többségében. Gondot jelentenek nekik a betelepülő külföldi menekültek, elsősorban oroszok. A baj az, hogy a német rendőrök nem tudnak oroszul.- Nekem az egész látogatás egy nagy élmény volt. Látni a német rendőrséget, együtt dolgozni velük, az expón lenni. Sokat beszélgettünk a munkáról, hogy miben különbözünk, de hamar kiderült, hogy mint emberek egyformák vagyunk. PADÁR ANDRÁS Háziorvosi pályázat Idén már a harmadik pályázatot írják ki a Salgótarján zagyvarónai városrészében lévő, 13. számú felnőttkörzet háziorvosi álláshelyére. A pályázatot június végén elnyert orvos szerződését azonnali hatállyal mondták fel augusztusban. Januártól üresedett meg a zagyvarónai körzet háziorvosi álláshelye, az akkor kiírt pályázatra március 9-ig lehetett jelentkezni. A közgyűlés március végi ülésén tárgyalta meg a beérkezett pályázatokat, azonban egyik pályázóval sem kívánt szerződést kötni, így a háziorvosi állásra újra meghirdették a pályázatot. Az ismételt pályázat határideje május 25-én járt le. A közgyűlés két pályázó közül júniusban dr. Krafcsik István személyét támogatta, aki akkor megköszönte a képviselők bizalmát, és reményét fejezte ki, hogy megfelel majd annak. Sajnos nem így történt. A nyertes pályázóval a közgyűlési határozat értelmében augusztus 31-ig kellett volna szerződést kötni. Mivel a zagyvarónai körzetben a szabadságolások miatt július második felében és augusztusban nem sikerült megoldani a helyettesítést, a pályázatot elnyerő orvos az egészségügyi-szociális központ kérésére elvállalta azt, így vele háziorvosi helyettesítésre határozott idejű, 200. július 17-től augusztus 31-ig tartó megbízási szerződést kötött. A helyettesítés során azonban több probléma is felmerült dr. Krafcsik István munkájával kapcsolatban, az orvos többször megszakította (vagy el sem kezdte) a rendelési időt, végül a központ igazgatója augusztus 9-én azonnali hatállyal felmondta a megbízási szerződést, az orvos ezt tudomásul vette és aláírta. Most tehát a harmadik pályázati kiírásra várják a jelentkezőket. ______________■ S zakmai megbeszélés a vendéglátó német kollégák körében
