Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-12 / 214. szám

2000. SZEPTEMBER 12., KEDD MEG Y El KÖRKÉP 4 |f|P BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Újjáéledt hagyomány: „Homokba rajzolt jelek” A megnyitóbeszédet Puszta Béla polgármester tartotta. Közreműködött a Salgótarjáni Koncert Fúvószenekar FOTÓ: GY. T. Várnagy Ildikó egyik munkájáról szólva fogalmazott így Pogány Gábor művészettörténész, aki szakmailag méltatta tegnap a kora esti órákban Sal­gótarján főterén megnyitott huszonket­tedik szabadtéri szoborkiállítás alkotó­inak műveit. Ezt megelőzően a Salgótarjáni Kon­cert Fúvószenekar hangulatos zenéje „toborozta” a térre az érdeklődőket, aki­ket Korill Ferenc, a József Attila Művelő­dési Központ igazgatója köszöntött. A megnyitóbeszédet Puszta Béla polgár- mester mondta. Kiemelte, hogy az idén - nyolcesztendős szünet után - újra meg­rendezett kiállítás sok éven keresztül fontos szerepet játszott a város kulturá­lis arculatának kialakításában. Két évti­zeden át nyaranta Salgótarján a „szobrá­szat fővárosa” volt s a közönség is ked­velte a különleges építészeti megoldású téren rendezett szemléket. E fórum át­meneti megszűntével bizony szegé­nyebb lett a város. Az idén, a salgótarjá­ni jubileumi események kapcsán - a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a helyi önkormányzat kezdeményező segítségével és további támogatók je­lentkezésével - ismét vannak szobrok a téren-, ismét lehet jókat vitatkozni a vá­roslakóknak és az idelátogatóknak egy- egy műalkotás művészi értékén. A jelen­legi kiállítás alapját ez évben a második salgótarjáni öntöttvas-művésztáborban készült szobrok képezik és a ceredi nemzetközi művésztelepen megfogant nagyméretű festmények fogják félkörbe a szobrokat. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a város egyik nagyszerű kulturális hagyománya nemcsak erre az egy, ünnepi alkalomra kelt életre. A megnyitóünnepség záróaktusaként Puszta Béla díjat adott át Várnagy Ildikó és Márkus Péter szobrászművésznek és Fürjesi Csaba festőművésznek. A kiállítást Bobály Attila szobrászművész rendezte. Elérkezett a bizonyítás ideje Tízmilliárdig meg sem állnak (Folytatás az 1. oldalról) képviselő-testületet is, a 28 je­löltből Halász Róbert, Katona János és Rezes Gábor - Fidesz- hez közelállók - került be új­ként, de annak számít a cik­lusban Pintér Zoltán és Nagy Károly is, akik a korábbi évek­ben betöltötték már e tisztet. Önkormányzati taggá válasz­tották Kővári Lászlónét és Ba­kos Albertet, a volt polgármes­tert is. A polgármester asszony csak hétfőn, hajnali négykor értesült az eredményekről, s aki lapunknak elmondta, szá­mított a győzelemre, bár a pár héttel ezelőtt már vissza akart lépni, az akkor történt sajnála­tos események miatt, s csak a hosszas győzködések bírták maradásra.- Szeretném, ha ez a csa­pat képes lenne a jó munka­végzésre, s remélem, Bakos úr is mellénk áll, megérti, változ­nak az idők - mondta hétfőn Pilmayerné, akit lapunk mun­katársai ébresztettek délben. Egyébként koránkelő, bár ért­hető, hogy most kissé tovább szunnyadt, hiszen reggel hat­kor hajtotta álomra a fejét, mi­után befejeződött a szavazat­számlálás, s ismeretessé vál­tak az eredmények. Az orvos­asszisztens foglalkozású asz- szonynak egyébként nem lesz majd szokatlan a közügyek intézése, hiszen tíz éven ke­resztül volt a helyi önkor­mányzat tagja. Az új testület legfőbb feladatának az tartja, hogy Dorogházát legalább olyan szintre hozzák fel, mint a környező települések. Fon­tosnak ítéli a pénzügyek átte­kintését, a pénzügyi bizottság erősítését, az idősek gondjain való enyhítést, elsősorban szociális gondozóhálózat ki­alakításával, mindkét telepü­lésrészen. Szeretnék elérni azt is, erősödjék a település meg­tartó ereje, s hogy megálljon a fiatalok elvándorlása. Pilmayer Nándorné - aki két felnőtt, családos gyermek édesanyja - idáig orvos férje mellett dolgozott, aki szintén polgármester a szomszédos Nemti községben. A munká­ját majd főállásban ellátó polgármester asszony és fér­je, a be nem avatkozás politi­kája taktikája mellett döntöt­tek, mármint ami a közügye­ket illeti. Magasra állították a mércét az SVT-Wamsler Holding Rt.-nél (Folytatás az 1. oldalról)- Cégcsoportjuk január elsejével alakult át holdinggá. Meglátása szerint, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az új irányítási, ellen­őrzési rendszer?- A tapasztalatok pozitívak. Az önállóan gazdálkodó társaságok tudják, mit tesznek a „kalapba”, s mi következik ebből. Néhány em­ber vezetőként bizonyítási lehető­séget kapott, nem okoztak csaló­dást.- A holding termelési-gazdasági eredményeinek alakulásában meg­határozó szerepe van az export­nak. Mennyi a tervezett idei kivi­tel, adottak-e a piaci lehetőségek?- Múlt évi külföldi értékesíté­sünket szeretnénk 20 százalékkal „megfejelni”, s a 6 milliárd forintos exportárbevételt elérni. Óriási a konkurencia, kemény az árver­seny, de bírjuk a tempót. Közreját­szik ebben az is, hogy minden tár­saságnál bevezettük az ISO minő­ségbiztosítási rendszert.- Tehát fut az SVT-Wamsler Hol­ding Rt. szekere. Mit profitálnak ebből a dolgozók?- Az éves átlagkereset 77 ezer forint, sem a megyei, sem orszá­gos összevetésben nem kell miatta szégyenkeznünk. Az idén 10 szá­zalékkal növeltük az alapbéreket. Hatodik éve saját nyugdíjpénztár­ral rendelkezünk, melynek tőkéje már 115 millió forint. A cég havon­ta minden dolgozója után befizet bizonyos összeget, s a pénz nyug­díjba menetelkor egy összegben felvehető. Jelenleg 90 ezer forint körül van a számlákon.- Ahhoz, hogy állják a versenyt az ön által is említett konkurenciá­val, újat, jobbat, szebbet kell gyár­taniuk, ehhez pedig fejleszteni kell. Mennyit költenek az idén erre a célra?- Mintegy 70 millió forintot for­dítunk gyártmányfejlesztésre.- Bár még messze van az év vé­ge, bizonyára gondolkodtak már a 2001. évi tervekről.- Árbevételben 20 százalékos előrelépést tervezünk. Ehhez bőví­teni szándékozzuk a termékvá­lasztékot, növelni az exportot, ugyanakkor a belföldi keresletre is figyelünk. Szervezésben, a mun­kaidő jobb kihasználásában, a ter­melékenység fokozásában még nagyok a tartalékok.- Végezetül egy, a cégük távolab­bi jövőjére vonatkozó kérdés. Miu­tán országunk tagja lesz az Euró­pai Uniónak, idehaza is szigorúb­bá válnak a környezetvédelmi sza­bályok, s a településeken belül ter­melő cégeknek a földgáz elégetése­kor keletkező nitrogén-oxid után jelentős bírságot kell fizetniük. Ezért a salgótarjáni öblösüveggyár­ban az októberben kezdődő ener­giaracionalizálási program kereté­ben valamennyi kemencét villa­mos fűtésűvé alakítanak át. Önök­nek eszükbe jutott-e már, hogy lé­péseket tegyenek a környezetet szennyező öntöde ügyében, példá­ul: kitelepítsék azt a Salgótarjánon kívüli ipari parkba?- Ezen még nem gondolkod­tunk. Különben a felújított porle­választókkal ellátott öntödei ke­mencék szennyezőanyag-kibocsá­tása a megengedett érték alatt ma­rad. Különben az öntödének az ipari parkba való kitelepítése olyan horribilis összegbe kerülne, amelyet nem biztos, hogy tud­nánk vállalni. Elképzelhető, hogy jobban járnánk, ha megszüntet­nénk az üzemet, s máshonnan szereznénk be a számunkra szük­séges öntvényeket. Ráérünk majd ezen töprengeni akkor, ha eljön az ideje. ____________________________KOLAJ LÁSZLÓ H ÍREK SALGÓTARJÁN TANÁCSADÁS. Az MSZP által szervezett ingyenes konzultá­ció keretében szeptember 12- én, kedden 15 órakor dr. Már­ton József ügyvéd ad jogi taná­csokat az érdeklődőknek a párt Kossuth u. 8. szám alatti irodá­jában. FOGADÓSZOBA. Puszta Béla polgármester 13-án 8-12 óráig, Óvári Péter jegyző 20-án 8-12 óráig, Sarló Béla alpolgármester 27-én 8-12 óráig tart fogadó­órát. SZÉCSÉNY KÉPVISELŐ ÉS LAKOSSÁG. Dr. Surján László országgyűlési képviselő szeptember 13-án, szerdán 14 órától tart fogadóna­pot a polgármesteri hivatal 1. em. 26. sz. szobájában. TERÉNY VÁSÁR LESZ. A községben szeptember 17-én, vasárnap or­szágos állat- és kirakodóvásárt rendeznek. NAGYLÓC FALU- ÉS VADÁSZNAP. A községben az ezeréves magyar államiság megünneplésére szervezett rendezvénysorozat részeként szeptember 16-án vadásznapot tartanak. A prog­ram 9 órakor ünnepi szent­misével kezdődik, 11-kor nyitják meg a vadászati kiál­lítást a polgármesteri hivatal­ban. Ezután szabadtéri vendéglátás és sportversenyek várják a résztvevőket. RIMÓC KI MINEK MESTERE? Szóra koztatással, a tehetség felkaro­lásával, hagyományt hagyo­mánnyal ötvöznek a község­ben, ahol a hónap végén rende­zik meg a falunapot az elma­radhatatlan szüreti felvonulás­sal, folklórműsorral és borver­sennyel. A mostani program­nak azonban lesz egy olyan ré­sze, amelyre már jó előre ké­szülni kell: a Ki minek mestere? című kiállításon fafaragással, rajzzal, kézimunkával, ruhák­kal vagy más saját készítésű munkával, alkotással minden ügyes kezű rimóci részt vehet, ha szeptember 15- ig jelzi ezt a polgármesteri hivatalban. ■ Ámokfutás, lila ködben Csak emlékfoszlányok élnek az I. rendű vádlottban az idén március­ban Bércéi és Jákotpuszta között tör­téntekről - derült ki a traktoros ámokfutás ügyében tartott tárgyalás- sorozat első napján - így bűnösnek sem érzi magát, hiszen, mint mond­ta, nem tudja, mi és hogyan zajlott aznap éjszaka. A bizonytalanságok ellenére azonban ő és vádlott-társa is biztos abban, hogy támadás őket ér­te, s nekik kellett menekülniük. A különös eseménysort taglaló vádira­tot korábban részletesen ismertettük (Traktor, törvényen'kívül - július 8.), az első tárgyalási napon ahhoz képest annyi változás történt, hogy dr. Czifra József ügyész P. S. T. I. rendű vádlott tekinteté­ben a vádat az emberölés bűntettének kí­sérlete, háromrendbeli közúti veszélyez­tetés bűntette, folytatólagosan, felfegy­verkezve elkövetett hivatalos személy el­leni erőszak bűntette, ittas járművezetés vétsége és társtettesként elkövetett garáz­daság vétsége mellé háromrendbeli ron­gálás vétségére is. kiterjesztette (mint­hogy a tényállásban az is szerepel: a trak­tor vezetője három autónak szándékosan nekiment és azokban 65, 125 illetve 241 ezer forint kárt okozott). Dr. Tóth Bars, a tanács elnöke felhívta az ügyész, a II. rendű vádlott és a védő fi­gyelmét, hogy a vádiratban írtak alapján K. M. cselekményei nem . csak társtettesként elkövetett garázdaság vét­ségének, hanem kétrendbeli, bűnsegéd­ként elkövetett rongálás vétségének, bűn­segédként elkövetett közúti veszélyezte­tés bűntettének, és emberölés bűntette kísérletének megállapítására is alkalma­sak. (Mivel mindezek jóval súlyosabb megítélésűek, mint a vádiratban nevesí­tett bűncselekmény, a vádlott és védője kérhette volna a tárgyalás elhalasztását a védelem előkészítése érdekében, ám ez­zel a lehetőséggel nem éltek.) P. S. T. egyetlen bűncselekményben sem érezte magát bűnösnek, jóllehet, ki­hallgatása során elmondta, hogy aznap este a berceli pizzériában sört és rövid­italt ivott, később újabb adagokat is kért, mégis vezetett. A férfi ennek ellenére is kitartott amellett, hogy nem követte el még az ittas járművezetést sem. Érdemi védekezésében a vádlott úgy emlékezett, megtámadták őt és társát, amikor távoz­tak, Őt tarkón ütötték, majd, amikor a földre került, védekezett. A későbbi eseményekről P. S. T. jófor­mán semmit nem tudott elmondani, csak a „zárójelenetet”, amikor Jákotpusztán megbilincselték, rendőrautóba ültették, később pedig vért vettek tőle. Az általa vezetett traktorról azt adta elő, hogy an­nak műszaki hibája volt, így a végsebes­sége a vádbeli időszakban csak 22-25 ki­lométer per óra lehetett. Végül jelezte azt is: a három, már említett autóban okozott kárt az eljárás ideje alatt ő és szülei meg­térítették (ezt később az egyik tanú is megerősítette). A vádiratban ezzel kapcsolatban az áll: P S. T. ittasan belekötött a felszolgálónő­be, sört borított a pult mögé, majd az egyik vendég ruhájára is, ezen az ottlévők megbotránkoztak, s ezért „kivezették” a vádlottakat. Ők odakint dühükben először kézi erővel próbáltak az árokba borítani egy Polski Fiatot, majd ezt később a trak­torba ülve meg is tették. Ezt követően nyolcán három autóval utánuk mentek, hogy „rendezzék a javítási költséget” (per­sze lehetséges, hogy a kárrendezésen kívül más céljuk is volt...), s az üldözőkből idő­vel üldözöttek lettek: P. S. T. - aki mellett sokáig K. M. is ott ült - többször az út mel­lett állók felé hajtott, egyiküket később el is ütötte, majd a több hullámban kiérkező rendőröket és határőröket is célba vette. A II. rendű vádlott - aki szintén nem tartotta magát bűnösnek - elmondta: a pizzériában szóváltásba keveredtek vala­kivel, majd kijöttek, a kis Polski mellett beszélgettek, amikor „kiszaladt a lány, hogy miért akarjuk felborítani az autót”. Ezután még többen kimentek, s a vádlott állítása szerint elkezdték szidni őt és P. S. T.-t, mindkettőjüket meg is verték, majd bedobták a jobb oldali ajtó melletti abla­kot egy csavarhúzóval. Tolatás közben a traktorral nekimen­tek a Polskinak, majd elindultak Jákotpuszta felé, a pizzériabeli vendégek utánuk, egy Passat le akarta szorítani őket, az utasok pedig vascsövekkel do­bálták a járművet. K. M. tagadta, hogy a vádirat szerinti emberölési kísérlet sér­tettjét szándékosan el akarták ütni, mint mondta, erre nem is volt lehetőségük. Mivel a II. rendű vádlott korábban, a nyo­mozás során azt vallotta, hogy meg akar­ták őket verni (de ez ténylegesen nem történt meg), a tanács elnöke elétárta a régebbi vallomást, s figyelmeztette a fér­fit a hamis vád következményeire. K. M. ezek után is fenntartotta, hogy megtör­tént a verés, de a vallomások közti elté­résre érdemi magyarázatot nem adott. Az elsőként kihallgatott tanú egy rend­őr volt, aki autóval érkezett a helyszínre. Mint elmondta, rövidesen fel is tűnt a traktor, amelyet többször is hiába próbált megállítani. Úgy emlékezett, a járművön elöl hat, hátul kettő lámpa volt, (az állítás első felét a védő a szakértői vélemény alapján kétségbe vonta), így vezetője mindenképpen észrevehette őt, ám meg­állás vagy fékezés helyett egyenesen felé­je irányította a traktort, visszafelé pedig összetörte a Ladáját. Amikor továbbha­ladt, a sofőr az ott állóknak odakiáltott: ráb..tatok, köcsögök”. A bíróság védelmi indítványra új elme­orvos szakértőt rendelt ki, a tárgyalás - további tanúkihallgatásokkal - október­ben folytatódik. S. J. F. Óvoda: utaztasson is? (Folytatás az 1. oldalról) a Tölgyfa óvodában négyen látják el a feladatokat a korábbi hatfős létszám helyett. Felvetődött ezen a szülői értekezleten, hogy oldjuk meg az utaztatást közhasznú munkásokkal: ez sem járható út, mert ők gyerekek felügyeletét nem gyakorolhatják. Azt is csúsz­tatásnak érzem, hogy megtiltot­tam: nem megtiltottam, hanem, mint intézményvezető nem válla­lom fel, mert nincsenek meg hoz­zá a szükséges feltételek. A Dózsatelepről egyébként be tud­nák hozni a szülők a gyerekeket, hiszen onnan az óvodáskorúak egy része a bányavárosi Kiserdei óvodába jár, amely jóval mesz- szebb van, mégis meg tudják ol­dani a szülők. 65 gyerek jár ebbe az óvodába, négy fő látja el a fel­ügyeletet, egyszerűen nem tudjuk vállalni a háztól házig szállítást. Egyébként ha ezt felvállalnám, ak­kor jogosan kérhetné mondjuk, a szúpataki szülő is, hogy gondos­kodjunk az ő gyermekének az utaztatásáról is. Annyit tudunk tenni, hogy reggel a busz érkezé­sekor várják a gyerekeket, délután pedig kikísérik és felteszik őket a buszra. hegedűs e.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom