Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-07 / 210. szám

6. oldal - NOcrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Magyar megye: nem A Pozsonyban élő Kossuth-dí- jas író, Grendel Lajos szerint két év bőven elegendő idő volt ah­hoz, hogy bebizonyosodjék: a Magyar Koalíció Pártjának „sem- mi keresnivalója nincs” a szlovák kormányban. Grendel a magyar többségű szlovákiai megye létre­hozásával kapcsolatos kudarca miatt bírálja a magyar pártot. Az író azzal vádolja az MKP-t, hogy a párt a kompromisszumok helyett sorozatosan megalkudott, s hogy tíz évvel a rendszerváltás után - jóllehet, nem az MKP hibájából, hanem a szlovák politikai pártok és a szlovák demokratikus közvé­lemény hajlandósága híján - hogy a szlovák-magyar viszonyt illető kompromisszum még várat ma­gára. Véleménye szerint helyes irányba lépett az MKP akkor, ami­kor elnöke, Bugár Béla fölvetette, hogy a párt kilép a Dzurinda-kor- mányból, melynek az új szlováki­ai közigazgatási reform végrehaj­tása során egyetlen olyan megyét sem áll szándékában létrehozni, melynek határai között a magya­rok megőrizhetnék a többségü­ket. Vakáció után: régi és új gondok az unióban Francia nyelvterületen az ősz beköszöntővel a „rentrée” min­denki számára elsősorban az új tanévet, az iskolakezdést je­lenti, - de nem csak azt A Nyugat-Európában hagyományosan augusztusban tetőző tömeges szabadságolások után a visszaté­rés és újrakezdés időszaka ez a politikai, a társadalmi, a gaz­dasági és a kulturális élet szinte minden területén. Az elmúlt hetek eseménytelen- sége után ezekben a napokban élednek újjá az Európai Unió in­tézményei is, hogy - szinte min­den átmenet nélkül - teljes sebes­ségre kapcsolva igyekezzenek megbirkózni a megoldásra váró problémák sokaságával. Az unió működésének motorja, az Euró­pai Bizottság mindmáig nem he­verte ki teljesen azt a súlyos tekin­télyveszteséget, amelyet a mosta­ni kollégium Jacques Sanier ve­zette elődjének a tavaly márciusi lemondása okozott. Az új elnök, a tavaly szeptemberben hivatalba lépett Romano Prodi eddig min­den igyekezete és lendületessége ellenére sem tudta teljesen elfo­gadtatni magát az egyik legfonto­sabb uniós intézmény vezetője­ként. Santer örökségének átvéte­lével és a rendteremtésre tett ha­tározott ígéretével eleve hálátlan feladatot vállalt, amelynek végre­hajtását a sajtó és a közvélemény vele szemben tanúsított - hol kár­örvendő, hol cinikus, néha kifeje­zetten ellenséges - magatartása a legkevésbé sem könnyítette meg. Az egyik legtekintélyesebb né­met napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung tavasszal nyílt és durva támadást intézett Prodi ellen. Azt írta, hogy a bi­zottságban egyre nő az elégedet­lenség Prodival szemben, s hogy a testület két brit tagja is a helyére tör. A FÁZ értesüléseit a bizottság és maga Prodi is határozottan cá­folta, az epizód mégsem múlt el nyom nélkül, de még csak elszi­geteltnek sem volt nevezhető. Prodit hivatalba lépésétől kezdve egyre-másra gonoszkodó bírála­tok érték, szemére vetve nem ép­pen kifogástalan nyelvtudását és helyzetismeretét, egyéniségének korántsem karizmatikus voltát, vagy az olyan stratégiai jelentősé­gű melléfogásait, mint például a tavaly decemberben Kadhafi líbi­ai vezetőhöz intézett brüsszeli meghívás (a látogatásból a tagál­lamok ellenállása miatt semmi sem lett). Brüsszelben azóta is tartják magukat a Prodi esetleges lemondásával kapcsolatos találga­tások. Az olasz sajtó a nyáron ar­ról cikkezett, hogy ez alkalmasint már csak idő kérdése, az elnök ál­lítólag már csak Róma jelzésére vár, hogy visszaevezhessen a ho­ni belpolitika - számára legalább­is - nyugalmasabb vizeire. En­nél azonban mindenképpen fon­tosabb az EU-intézmények és -tagországok közötti erővi­szonyoknak az az átrendeződése, amelynek a bizottság és elnöke körül időnként felcsapó hullám­verés csak az egyik tünete. Bálho­gyan alakul is a bizottság sorsa, ál­talános a vélemény, hogy ez az integrált és egyben integrációs tes­tület, sokat veszített-és továbbra is veszít - befolyásából a miniszte­ri tanács javára. Ha ez a tendencia tartóssá vál­na, az azt jelentené, hogy végleg lezárult az - a bizottság korábbi, karizmatikus vezetője, Jacques DeJors nevével fémjelzett - kor­szak, amikor az EU legfőbb végre­hajtó testületé egyszersmind az európai építkezés legdinamiku­sabb hajtóereje, motorja volt és ambiciózus jövőképeket vázolt fel. Ismét a nemzetállamoké tehát a terep? Ha nem is ilyen nyers egyér­telműséggel, de az idei „rentrée” végső soron ezzel a kérdéssel szembesíti az unió másik kulcs­intézményét, a miniszterek taná­csát. A minisztereknek az elkö­vetkező hónapokban olyan dön­téseket kell hozniuk vagy meg­alapozniuk, amelyek részben a bővítéssel kapcsolatban, részben attól függetlenül is döntő befo­lyással lehetnek az unió és intéz­ményei távolabbi jövőjére. Az in­tézményi reformokkal február óta küszködő és decemberben el­vileg lezárandó kormányközi konferencián eddig csak alig ér­zékelhető előremozdulás történt ugyan, mégsem ez tűnik a legké­nyesebb problémának. Általános az egyetértés, hogy a konferenci­án tárgyalt ügyekben a mostani egy helyben topogás dacára is si­kerül dűlőre jutni decemberig. Az unió jövőjét tágabb értelemben meghatározó igazi kérdések azonban csak ezután kerülnek terítékre. Ezért is tartotta fontos­nak a soros francia elnökség, hogy ez utóbbi problémákról már most elkezdődjön a közös gon­dolkodás. Föderatív berendez­kedés vagy a nemzetállamok mi­nél nagyobb önállóságát megőr­ző modell, közös európai alkot­mány vagy az alapszerződések­nek az eddigiekhez hasonló evo- lutív módosítása-bővítése - eze­ken a kulcsterületeken lenne szükség valamilyen minimális konszenzusra ahhoz, hogy a je­lenlegi francia elnökséget lezáró nizzai csúcsértekezlet utáni idő­szak a mélyreható átalakulások jegyében kezdődhessen. Direkt neki! I A UPC Direct műholdas programcsomaggal háthoz jönnek a legkedveltebb TV Csatornák. Jobbnál jobb tudományos és ismeretterjesztő műsorok, filmek, gyereksorozatok és mesék digitális minőségben, magyar nyelven, a UPC Direct programcsomag mindezt bárki számára elérhetővé teszi, lakjon bárhol is az országban. Spektrum, Discovery Channel, National Geographie, Travel, HBO, Hallmark, Le Cinema, CNN, Nickelodeon, Fox Kids. Romantica, Reality TV, MTV, VH1, Animal Planet, Cartoon Network, Eurosport, Eurosport News, SPORT1, Private Gold és további 80 digitális csatorna. Fizessen elő Ön is a UPC Direct programcsomagra a kijelölt elektronikai szaküzletekben! www.upc.hu Direct Égből kapott szórakozás Európa, a világhatalom Európának nincs más válasz­tása, mint hogy fokozatosan vi­lághatalommá váljon, mert gazdasági óriásként csakis olyan külpolitikát folytathat, amely összhangban áll globá­lis ambícióival - jelentette ki a minap a belga külügyminisz­ter. Louis Michel a belga nagy­követek értekezletén megnyi­tóbeszédében kifejtette, hogy e cél elérése szervezés és közös akarat kérdése - szerinte azon­ban éppen itt mutatkoznak hi­ányosságok, annak ellenére is, hogy ezen az úton már nagy előrelépést tettek. Noha az Európai Unió minősé­gi ugrásokkal halad a közös eu­rópai védelmi és biztonságpoliti­ka kibontakoztatása felé, ami még néhány éve is elképzelhetet­len lett volna, az eddigi eredmé­nyek mérlege deficites - véleke­dett Michel. A külügyminiszter szerint változatlanul gyenge az unió cselekvőképessége az olyan nagy fontosságú nemzetközi kér­désekben, mint például a közel- keleti békefolyamat. Afrikát ille­tően a jelentős erőfeszítések elle­nére sem igen lehet közös és di­namikus európai fellépésről be­szélni, Ázsiában pedig az erős in­tézményes kapcsolatok ellenére is szinte alig érezteti jelenlétét az európai diplomácia. Mindennek ellenére az EU léte és tevékenysége politikai realitás, és Boszniában vagy Koszovóban az unió éppenséggel a nemzetkö­zi fellépés lendítőerejének tekint­hető - fűzte hozzá Michel. A külügyminiszter külön ki­emelte, milyen nagy fontosságot tulajdonít országa az unió bővíté­sének, mert ha ez a vállalkozás sikerrel jár, kölcsönösen gazdagí­tani fogja a benne részt vevő álla­mokat, és új lehetőségeket nyit meg számukra. Michel felvetette, hogy az unió közös külpolitikai képviselője, aki egy személyben a miniszteri tanács főtitkára is, olyan nemzetközi fórumokon is felléphessen az EU nevében, mint például az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Mindamellett az EU soha nem válhat a szó hagyományos vagy történelmi értelmében vett nagy­hatalommá - figyelmeztetett a külügyminiszter, aki szerint Eu­rópa nemzetközi fellépéseinek mindenütt szükségképpen az emberi jogok tiszteletben tartá­sán és erősítésén kell alapulniuk. Ezeket az elveket és törekvéseket Michel szerint a föderális elv alapján kellene megvalósítani, mert továbbra is ez az egyetlen út, amely elvezethet egy valóban demokratikus európai közhatal­mi struktúra létrehozásához. Joschka Fischer német külügy­miniszter pedig nyíltan elhatárol­ta magát nyilatkozatától, s azt mondta, hogy Verheugen nem gondolta végig kijelentéseit. Verheugen szóvivője három pon­ton fűzött értelmező megjegyzé­seket az interjúban foglaltakhoz. Először is - szögezte le - a biztos azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a bővítési folyamathoz az állampolgárok lehető legszéle­sebb körének támogatását kell megnyerni, mégpedig alapvetően a velük folytatott kiterjedt párbe­széd útján. Másodszor, annak a kérdésnek az eldöntése, hogy e párbeszéd milyen formát öltsön, az egyes tagállamok senki más által nem befolyásolható, szuve­rén belügye. Harmadszor, a szó­vivő szerint helytelen volt úgy ér­telmezni Verheugen szavait, hogy a biztos egyfajta „bővítési népszavazás” megtartását vagya német alkotmány ehhez szüksé­ges módosítását szorgalmazta volna. Mindössze arra kívánta rá­irányítani a figyelmet, hogy mi­lyen nagy súlyt helyez a bővítési folyamat demokratikus legitimi­tásának biztosítására, amely ma­gát a folyamatot erősíti. Népszavazás a bővítésről? Az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagjának szóvivője hétfőn igyekezett cáfolni azokat az értelmezése­ket, amelyek szerint Günter Verheugen a hét végén megje­lent, nagy feltűnést keltett in­terjújában azt szorgalmazta volna, hogy Németországban tartsanak népszavazást. az új EU-tagok felvétele előtt. A Süddeutsche Zeitung szerint a biztos egyebek mellett azt fejte­gette, hogy annak idején az unió „a népek feje fölött” döntött a kö­zös európai pénz, az euró beve­zetéséről, s ilyen hibát még egy­szer nem volna szabad elkövetni. Hasonló horderejű kérdésekben, mint amilyen az EU keleti kibőví­tése is, előzetesen meg kell sze­rezni az állampolgárok jóváha­gyását - hangoztatta, emlékeztet­ve arra, hogy az euró bevezetése előtt ő maga is népszavazás meg­tartását szorgalmazta a kérdésről. Verheugen interjúja nagy megle­petést keltett az EU-külügymin- iszterek hét végi eviani nem hiva­talos tanácskozásán. Romano Prodi, a bizottság elnöke nyom­ban tisztázó célú telefonbeszél­getést folytatott a biztossal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom