Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-07 / 210. szám

Csak egy jó tündér segíthet a népmeseparkon Pop plusz rock Történelemóra a Bon Jovival Az ötlet jó, két okból is: mert idegenforgalmi nevezetessel bet, s mert a gyerekeknek szói, a gyerekek pedig aligha szüleik nélkül jönnének. És nem csi­pán Magyarországról. Most a terv csírájában elhalni látszik. Már csak valami mesebeli for­dulat segíthet. Az egész vállal­kozás inegbukliat egy használt autó árán. Az ötlet kieszelő je, Hey Lóránt abban a remény­ben, hátha kap valakitől, vagy valakiktől segítséget.- A csaknem hat hektáron min­den ország 15-20 négyzetmétert kap és ezt tetszése szerint építi be. A lényeg az, hogy népmese, nép­monda, illetve rege legyen a téma és 12 arányban legyenek a figu­rák.-Mitjelent, hogy 12arányban?- Fele az emberi méretnek. Ez a gyerekek számára fontos, akiknek ez emberközelibb méret. Ezek a je­lenetek csak természetes anyagok­ból készülhetnek.- Melyik országok jelezték már, hogy szívesen részt vennének egy ilyen nemzetközi népmesepark épí­tésében?- Svédek, németek, románok, Amerika, Japán, a szlovákok. Amíg a földterület nem kerül az alapítvány tulajdonába, addig erről nem is érdemes igazán beszélni. A terület egyharmadát ajándékba megkaptuk egy kesztölci vállalko­zótól és a teljes terület kétharma­dát az alapítványnak meg kell vá­sárolnia ahhoz, hogy rendelkez­hessen a területtel.- Milyen alapítványról van szó?- Ez a Nemzetközi Népmese­park Alapítvány, kiemelt közhasz­nú alapítvány. Ez fontos, mert a későbbi támogatóknak nem mind­egy, hogy mennyit írtiatnak le a tá­mogatandó összegből, illetve mi­lyen formában kapnak erre ked­vezményt- Ezért választották az alapítvá­nyi formát a park létrehozására?- Többek között ezért, másrészt pedig azért, mert nonprofit tevé­kenységet fogunk folytatni, tehát minden egyes fillért visszaforgat­nánk és fogunk remélhetőleg a park bővítésére, működtetésére. Ebben a pillanatban 2 millió 500 ezer forint kellene szeptember 31- ig. Amennyiben a szerződés értel­mében mi ezt nem fizetjük ki a tu­lajdonosoknak, úgy értelemszerű­en ők elállnak a szerződéstől és ab­ban a pillanatban egyszer és min­denkorra elvész a népmesepark le­hetősége.- 2 millió forintból lehetne kifi­zetni ezt a lerületet amiről szó van?- A terület összértéke 4 millió forint, de december 31-ig kaptunk határidőt.- Akkor most kellene szeptem- berigZ millió és további 2 millió pe­dig majd decemberig?- Igen. Én nagyon sok bankot, intézményt megkerestem telefo­non, személyesen, levélben. Van­nak leendő szponzorok, akik a munkát, az építkezést, a tárgyi esz­közöket szponzorálnák és amikor már a terület legalább kétharmad része már megvan, akkor a park akár elkezdheti a működését, az építkezést megkezdhetjük. On­nantól kezdve sokkal nagyobb esély van arra, hogy egy komoly szponzor fantáziát és reális esélyt lát ebben.- Nem értem, hogy amikor már a terület megvan, akkor a szponzo­rok jönnének, de földvásárlásra, te­rületvásárlásra nem adnak pénzt? Miért?- Ezt én nem tudom. Nagyon sok leendő szponzorral beszéltem és mindenki azon akadt fenn, hogy mi lesz, ha nem tudjuk meg­szerezni a területet és elvész a tá­mogatás. Tehát senki nem akarja az első lépést megtenni. Jon Bon Jovi és együttese, a Bon Jovi az 1900-as évek vé­gét, a 2000-es évek elejét oly módon köszönti, amire öt éve nem volt példa. „Crush” címmel új albumot jelentet­tek meg. Az anyagból kide­rül, hogy a Bon Jovi tagjai - Jon, Richie Sambora gitáros, David Bryan billentyűs és Tico Torres dobos - alig vár­ták, hogy ízelítőt adjanak a közönségnek abból, milyen is lesz a 2000. év Bon Jovi- hangzása. A történelemóra azzal kez­dődne, hogy a New Jerseyben élő tagok megalakították a Bon Jovit, majdnem sokkal később „Runaway” címmel megjelentet­ték első sikeres kislemezüket. A múltidézés azzal folytatódna, hogy a nyolcvanas évek végének két legnépszerűbb és legna­gyobb példányszámban eladott albumával („Slippery When Wet” és „New Jersey”) felirat­koztak a világsztárok névsorára. Szugszanásnyi szünet és a szóló­karrier beindítása után a tagok a kilencvenes évek elején álltak össze ismét, hogy a „Keep The Faith” című lemezzel bebizo­nyítsák a könnyűzenei spektru­mot elárasztó, tiszavirág-életű divathóbortok és stílusirányza­tok között is képesek a közönsé­get magával ragadó, maradandó értékekkel előállni. A „Cross Road” című greatest-hits váloga­tás a Bon Jovit a nemzetközi könnyűzene királyainak sorába emelte (az ASCAP szerint az „Always” az 1994-es év egyik legtöbbet játszott száma volt). A „These Days” megjelenésekor ki­derült, mi a sikerük titka: az, hogy ők a Bon Jovi. Annak kö­szönhetően, hogy hűek marad­tak zenéjükhöz, céljukhoz és önmagukhoz, népszerűségük a világ minden táján elképesztő sebességgel nőtt. Az önként vál­lalt szünet után, melynek ideje alatt a tagoknak lehetőségük nyílt önálló zenei vállalkozások­ba fogni, a Bon Jovi újra össze­állt, hogy elkészítse az új „Crush’''című albumot. Bár a ’90-es évek második fe­lében az együttes nem jelente­tett meg nagylemezt, a tagok időről időre felbukkantak a ref­lektorfényben. Jon Bon Jovi 1997-ben elkészítette második szólólemezét („Destination Anywhere”) és frissen felfede­zett szenvedélyének, a színját­szásnak hódolt (azóta, hogy 1994-ben debütált a „Moonlight and Valentino” című filmben, már több szerepe is volt, példá­ul az idén tavasszal „U-571” cí­men bemutatott, egy második világháborús tengeralattjárón játszódó thrillerben; jelenleg a nyolcadik, „Pay It Forward” cí­mű filmjén dolgozik Kevin Spaceyvel és Helen Hanttal. Richie Sambora 1998-ban jelen­tette meg második .szólólemezét („Undiscovered Soul”), míg David Bryan zenés színházak számára írt zenét. Tico Torres zenei sikerei mellett festményei­vel és szobraival vívta ki a mű­vészet iránt érdeklődő közönség elismerését. A tagok tehát új, izgalmas él­ményekkel a tarsolyukban tér­tek vissza a stúdióba és alig vár­ták, hogy kiderüljön; milyen ha­tással lesz mindez a zenéjükre. - Úgy érzem, hogy az alatt, amíg külön-külön próbáltunk érvé­nyesülni és a Bon Jovin kívül más dolgokkal is megpróbálkoz­hattunk, mindannyian csodála­tosan felfrissültünk - mondja Tico - most pedig kiderült, hogy az egymástól távol töltött idő alatt még szorosabbra fűződött kapcsolatunk. - A „Crush” felvé­telei alatt úgy éreztük magun­kat, mint áld végre hazatért a családjához. Ez több szempont­ból is igaz, ugyanis az együttes­Elmúlt heti feladványunk megfejtése; Masterboy Enricor Zahler, Thomas Schleh, Trixi, Linda. Kazettát vehet át szerkesztőségünkben: ifi. Gordos Ferenc Etes, Karancsaljai u. 9. sz. nek ez az első olyan lemeze, amelyet teljes egészében New Jerseyben készítettek el. Ez le­hetővé tette, hogy a tagok a stú­dióban végzett munkának csak az örömeit lássák. - Fantaszti­kus volt az élmény - mondja a Richie. - Nem szorított az idő, teljesen lazán, oldott hangulat­ban dolgozhattunk. - Nos, ez a fesztelenség az elkészült anyag minden percén érződik, az új al­bumot a Bon Jovi tagjai „hatal­mas, óriási, bubs rock ’n’ roll le­meznek” nevezik, és ebben tel­jes mértékben egyetérthetünk velük. Mindez jó jel a „Crush” anya­gára épülő, koncertekre tóduló rajongók ezrei számára. A világ­turné júliusban kezdődött, Ja­pán és Európa stadionjai után ősszel Észak-Amerika és Auszt­rália kerül sorra. - Az a legjobb ebben a bandában, hogy nagy­szerűen tudnak jammelni, va­gyis nincs két egyforma koncer­tünk - jegyzi meg Dave. Jon még hozzáteszi: - Különös va­rázslat hatása alá kerülünk, ami­kor négyen együtt a színpadra lépünk. A Bon Jovi kemény munkával érte el, bogy magabiztosságát büszkén viselhesse, akár egy ér­demrendet. Arról persze szó sincs, hogy elégedetten ücsörög­nek a babérjaikon. A „Crush” ld- válóan vegyíti a kopott, öreg far­merhez hasonló megszokott Bon Jovi-s vonásokat a sosem próbált, korszerű elemekkel és az „ide nekem az oroszlánt” hozzáállással. Mai kérdésünk: Ki fedezte fel Szandit 13 éves korában? A helyes megfejtést szeptember 12-ig lehet beküldeni lapunk címére: Salgótarján, Erzsébet tér 6. „Pop plusz rock” rovat. S. A. JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! Erőszak az iskolában: egyelőre inkább szavakban (1.) Az agresszió megállíthatatlannak tűnik, az erőszak már az isko­lába is betette a lábát. Fogalmát meghatározni nem könnyű, vitat­ni annál inkább; mindenestre lényege az erőszakos viselkedésben, cselekedetekben testesül meg. A leggyakoribb tanulói erőszak az iskolában - egyelőre és szerencsére - még csak verbálisán (szó­ban, szavakban) nyilvánul meg, azonban érdemes odafigyelni a külföldi kutatási tapasztalatokra. Orvosi beavatkozást is igénylő erőszakos cselekedetek - például fegyveres összetűzés - még csak elvétve fordul elő, nem jellemző a rablás sem. Az erőszakos szitu­ációkban inkább a felső tagozatosok jeleskednek. Iskolatípuson­ként is erős a szóródás. A fiúk inkább tettesek, mint áldozatok. Az erőszak növekedése kihat a tanárok közérzetére és terhelésére is. A tettesek kemény magja a pubertáló fiúk közül kerül ki. Mind többet hallani az agresz- szió terjedéséről: különböző meg­nyilvánulásainak (rablás, leszá­molás, gyilkosságok stb.) napon­ta szömyülködő, szorongó tanúi vagyunk a televízió képernyőjén. Már nem csupán a „ jó érzés ” ki- veszéséről van szó, sokkal inkább a durvaság, az embertelenség, az erőszak, a támadókészség gyako­ribbá válásáról. Tudomásunk van már diákok által megtámadott ta­nárokról, gyermekgyilkos gyer­mekekről, tanulók iskolai erősza­kos cselekedeteiről. Különösen aktuális tehát most a tanévkez­déskor szót ejtenünk az iskolai agresszióról. Elsősorban külföldi kutatási tapasztalatok alapján te­hetjük ezt meg - korántsem tanul­ságok nélkül - hiszen a magyar helyzet feltérképezése még gye­rekcipőben jár. HATÁRTALAN HATÁROK Egyfajta definíció szerint ag­resszióról akkor beszélünk, ha az egyén embertársai, környeze­te, valamely közösség iránt ellen­ségesen viselkedik, velük szem­ben erőszakos cselekedeteiket hajt végre, valamilyen formában kári okoz, vagy fennáll részéről a károkozás szándéka. Ebből a meghatározásból is kitűnik, hogy az agresszió határai szinte határtalanok, valahol azonban meg kell húzni a vonalat. Ezt tet­ték a külföldi kutatók is, amikor behatárolták, hogy nyomon kö­vethessék egyáltalán az iskolai erőszak fajtáit:- A tanulók idegen tulajdon­ban lévő tárgyakkal szembeni erőszakos cselekedetei (iskola- épület, tornaterem, tan-, techni­kai, demonstrációs és sporteszkö­zök megrongálása).- A tanulók egymás közötti erőszakos viselkedése (verbális erőszak, piszkálódás, fenyegetés, zsarolás, verekedés, rablás, terü­letharc, akaratérvényesítő „hábo­rú”, fegyverhasználat stb.).- A tanulók tanárokkal vagy más iskolai dolgozókkal, alkalma­zottakkal szembeni erőszakos cselekedetei (ami jobbára még csak pszichikai erőszak formájá­ban nyilvánul meg).- A tanárok erőszakos cseleke­detei a tanulókkal szemben (ugyancsak többnyire lelki terror formájában jelenik meg). Az általunk idézett kutatásról - amelyből a magyar szakirodalom is merített - annyit érdemes tudni, hogy egy német város 123 iskolájá­ban a '90-es évek közepén kérdez­ték meg erőszakkal és erőszakos cselekedetekkel kapcsolatos ta­pasztalataikról az iskolaigazgató­kat, ezer diákot és a szülőket. ASÉRTÉSTÖL AZ ÖSSZETŰZÉSIG A leggyakoribb tanulói erőszak a megfigyelt iskolákban verbálisán nyilvánul meg, elsősorban sérté­sek, piszkálódások, gúnyolódások és provokációk formájában. Relatí­ve gyakori a diákok között a van­dalizmus és a verekedés is, ahol nem elsősorban a testi sértés a cél (hanem például az elégtételvétel, akaratérvényesítés). Elvétve hasz­nálnak harci eszközöket, fegyvere­ket (főleg kést, gumibotot, gáz­sprayt) . A tanulók egynegyede val­lotta be, hogy védelmi vagy muto- gatási célból vitt ilyen eszközöket az iskolába. Rablás, zsarolás, fe­nyegetés, pénzhez vagy ruhá(zat)hoz való jutás eszköze­ként, illetve céljából, szintén nem jellemző. Az erőszakos szituációkban in­kább a felső tagozatosok (7-13. osztályosok) vesznek részt, saját bevallásuk és a tanárok megfigye­lése szerint is: verbális agresszió­ban 82%-uk gyakran, a vandaliz­musban 50%-uk ritkán, de 33%-uk gyakran. Csökkenő a gyakoriság tendenciája, de ezért így is 22%-ra jellemző a rablásokban, zsarolá­sokban és fenyegetésekben való rendszeres részvétel. Komolyabb sérüléssel járó verekedésben 55% vett már részt, míg 18 százalék rendszeresen űzi az erőszak eme formáját. Sajnos a fegyveres össze­tűzés sem elenyésző, bár 50 száza­lék soha nem találkozott vele, de 31 százalék számára nem ismeret­len és 9 százalék gyakran „alkal­mazza”. A FIÚK INKÁBB TETTESEK Iskolatípusonként is erős a szó­ródás; a gimnáziumok a legkevés­bé fertőzöttek. Az iskolák egyhar- mada erősebben terhelt (függetle­nül típusától, aminek a vonzáskör­zet és az iskola-, illetve osztályklí­ma az oka). Az igazgatók 50 száza­léka, a tanároknak pedig 79 száza­léka szerint nőtt az erőszak az is­kolákban a 90-es években, ezen belül a tanárok 71 százaléka látja ügy, hogy növekedett a brutalitás. A nem specifikumokat illetően a fi­úk inkább tettesek, mint áldoza­tok, szemben a lányokkal, akik fő­ként a verbális erőszakkal élnek (nagy a szájuk, szájainak). A fiúk körében éreznek a tanárok és ta­nulók egyaránt agressziónöveke­dést, de a tanárok 50 százaléka ügy véli, hogy az erőszak a lányok körében is erősödött és terjed. Az erőszak helyszíne nem áll kapcso­latban a tanulók nemével. A felsős lányok bizonytalanabbak a fiúk­nál, és iskolába menet mintegy 65 százalékuk érez félelmet. Az erőszak növekedése kihat a tanárok, a tantestület közérzetére (és ezen keresztül bizonyára okta­tó-nevelő munkájára is). A tanárok 50 százaléka érez nagyobb terhe­lést az erőszak növekedése miatt, és ugyanennyien számoltak be hi­vatásbeli közérzetük romlásáról is. Egységes abban a kialakult véle­mény, hogy csökkent a diákok koncentrálóképessége, nagyobb a lárma, a zajongás. A bürokratizáló- dást is sokan kritizálták és kifogá­solták a tanárok közül, mondván nem jut idő a tanulókkal való be­szélgetésre, kapcsolatépítésre. Az erőszakszituáció egyik jel­lemzője, hogy leggyakoribb előfor­dulási helye az iskola udvara, ki­váltképp a szünetek idején. Ugyan­csak sokszor szolgál helyszínül a hazafelé vezető út, elsősorban a ta­nítás után. Az alsósok közti erő­szakhelyzetek általában két sze­mély között jönnek létre (szemtől szembe szituációk), míg a felső­söknél nem ritka, hogy az áldozat­tal szemben több tettes áll. A felső­sök a fiatalabbakkal többször kez­denek ki, és gyakran előre elterve­zik sportszerűnek egyáltalán nem mondható lépéseiket. Ami a tetteseket, az elkövetőket illeti, megállapítható, kis kör az ag­resszív kemény mag, a tanulók kb. 11 százaléka vallotta be, hogy min­den komolyabb verekedésben, rablásban, zsarolásban, fenyege­tésben részt vesz. Jellemzően pubertáló fiúkról van szó, akik egyéb devianciákkal is teriieltek (például szexuális zavarok, bántal­mazások) és magasabb az általá­nos „erőszakkészültségük”. (Folytatjuk) B.O. Pikáns viták A Spice Girls „fűszerlányai­nak” egyike, a 27 éves Melanie Brown felfedte a Sunday Mir- romak, miért akar elválni férjétől, a 31 éves Jimmy Gulzartól. Elpa­naszolta, hogy a holland táncos három hónapon keresztül meg­tagadta tőle a szerelmi együttlé- tet. Sajnos csak túl későn szer­zett tudomást férje múltjáról, ta­lálkáiról homoszexuálisokkal. Gulzar viszont a konkurens lap­ban, a Sunban mondta el, hogy Melanie nem törődött lányukkal, Phoenix Chivel. Mindenekelőtt azonban „becsapta” őt: ellenke­zésével mit sem törődve titokban megnagyobbíttatta kebleit. Mivel pedig emiatt nem tudta tovább szoptatni a kislányt, azért ő (Jimmy) büntetésből tagadta meg tőle a szerelmet. A vita hátte­rében ezúttal is a pénz áll. Jimmy Gulzar, aki bevásárlási mániájá­ról ismert, akkora összeget kér Mélámétól az illő megélhetéshez _ és hozzájárulásként lányuk felne­veléséhez, ami Melanie egész va­gyonának csaknem a fele. Egy másik hölgy, Victoria fér­je, David Beckham jelezte, hogy rövidesen megjelenik önéletraj­za. Készül egy másik életrajz is Diana néhai walesi hercegnő életrajzírójának, Andrew Mor- tonnak tollából. Amikor ez utób­binak a megjelenését a Beckham házaspár nemrég bírói úton akar­ta megakadályozni, Morton arra az érvre, hogy a házaspár ma­gánéletében vájkál, azzal vágott vissza, hogy „erről nem lehet szó, mivel ezt már ők maguk megtették”. A fekete öltöny megtévesztő lehet: nem Blues Brothers, Bon Jovi!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom