Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-06 / 209. szám

Egy falu, egy nap - Galgaguta Jó szó is segíti a gyógyulást Számottevő bevétele nincs az önkormányzatnak, de manapság Orvosi pályájáról, a szakma időszerű kérdéseiről, a hivatástudat­az sem csekélység, ha adóssága sincs. Galgagután ez a helyzet. ról szól dr. Szöllős Gizella, a megyei kórház I. belosztályának ad­Erről és a tervekről beszél Rékási László polgármester. (2. oldal) junktusa. (5. oldal) NOGRAD MEGYEI Pádárék „pontosak” voltak Nógrádi szemszögből felemásan végződött az 1. Peugeot-Esso Zalaegerszeg Rallye: két párosunk közül az egyik idejekorán bú­csúzni kényszerült, a másik azonban célba ért. (7. oldal) ______________ H a előfizet lapunkra m BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RETSAG. SALGÓTARJÁN, SZECSENY VAROSOK ES TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. SZEPTEMBER 6., SZERDA XI. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM ÁRA: 43 K)R1KT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: | 7416-455/213-as mellék | Élénkülő szlovák kapcsolatok Kétnapos szlovák-magyar ha­tár menti együttműködési konferencia kezdődött kedden Losoncon, a kongresszusi köz­pontban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Zagykó Margit­tal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-szlovák tagozatának titkárával.- Két évvel ezelőtt alakult tago­zatuk hogyan segíti a ma­gyar-szlovák kereskedelmi kap­csolatok élénkülését?- Az érdeklődőknek informá­ciót nyújtunk a szlovák piaci helyzetről, a potenciális üzleti partnerekről. Közreműködünk üzletfelek felkutatásában, keres­kedelmi kapcsolatok létrehozá­sában. Tájékoztatást adunk az érvényben lévő szlovák minősé­gi követelményekről, jogsza­bályokról, a pénzügyi és adó­rendszerről, a vámtörvényekről, a vámrendszerekről, a befekteté­si lehetőségekről, a külföldieket megillető kedvezményekről. Ké­résre magyarul tudó tolmácsot, fordítót, jogászt, adószakértőt keresünk. Üzletember-találkozó­kat szervezünk, segítünk a ma­gyar vállalkozóknak abban, hogy részt vegyenek a szlovákiai kiállításokon, vásárokon. Együtt­működünk a szlovák kamarák­kal, elsősorban is a losonci szlo­vák-magyar kereskedelmi kama­rával, így lehetőségünk van rá, hogy a magyar üzleti ajánlatok ingyen megjelenjenek a szlovák médiákban. Beszélem a szlovák nyelvet, így ezen a téren is tudok segíteni a nyelvet nem tudó ma­gyar üzletembereknek.- A Salgótarjánban, a Bartók Béla út 10. szám alatt lévő irodá­jukat felkeresők leggyakrabban milyen kéréssel, illetve kérdéssel fordulnak önhöz és a munkatár­sához?- Céglistát kérnek, magyarul beszélő jogászt, konkrét üzleti partnert keresnek. A külföldie­ket megülő kedvezményekről, a szlovák minőségi követelmé­nyekről, a szlovákiai vásárokról érdeklődnek.- Van-e tudomásuk arról, hogy miként alakulnak a ma­gyar-szlovák kereskedelmi kap­csolatok?- Konkrét adataim nincsenek, de az egyéb információkból arra következtetek, hogy szélesedik az ez irányú együttműködés. Bő­vül a tagságunk, s a kétszáznegy­ven tag kivétel nélkül olyan, áld már rendelkezik szlovákiai üzleti kapcsolattal, illetve szeretne ilyen kapcsolatot kialakítani. KOLAJ LÁSZLÓ ITT LESZ A NEVEM! - Ajkler Zitát, Salgótarján és Nógrád megye egyetlen sydneyi olimpikonját köszöntötték tegnap utazása előtt a megyeszékhelyen. (Cikkünk a 7. oldalon) GYURIÁN TIBOR FELVÉTELE Szőlőszüret a Mátra alján Jó a támogatás - még sincs fejlesztési kedv A megyeszékhelyi vásárcsarnokban mindig is jó portéka volt a pásztói szőlő _______________ fotó: gyurián A z idén a nagy szárazság két héttel előbbre hozta a szőlő­szüret megkezdését megyénk máig is legnagyobb szőlős­kertjében, a pásztói és hasznosi területen, mely ko­rábban az azóta felszámolt helyi mezőgazdasági szövet­kezet több száz hektáros tu­lajdona volt. A szőlőültetvé­nyekben, melyek a kárpót­láskor a kárpótoltak és a rész­arány-tulajdonosok birtoká­ba kerültek, a különböző táb­lákon különböző fajtákat ta­lálhatunk.- Ha továbbra is kedvező ma­rad az időjárás, milyen évzárás­sal számolhatnak a hegyközségi szőlősgazdák?- A Pásztó, Hasznos területére eső 200 hektáron a tavalyi hektá­ronkénti 70 mázsával szemben az idén 80-90 mázsával számol­hatnak a gazdák. Az idei szőlők egészségesek, szépek, finomak, édesek. Az idén a szőlő betegsé­gei nem apasztották az elérhető termést. A táblákat elkerülte a pe- ronöszpóra, a jelentkező liszthar­matot pedig a szőlősgazdák idejé­ben lokalizálták - kezdi tájékoz­tatását Maczkó Jenőné kertész- mérnök, a Mátraalja Pásztó hegy­község hegybírója, falugazdász.- Információnk szerint már megkezdődött a szüretelés, me­lyik fajtával?- A közelmúltban az irsai Oli­vérrel kezdték, mely 30 hektáron díszlett, díszük. Vegyes hasznosí­tású, általában borszőlőnek hasz­nálják. Hétfőn megkezdődött 20 hektáron az oportó szüretelése. Ugyancsak 20-20 hektárról kerül le az idei termés, a merlo, a riz­lingszilváni és a zöld veltelíni faj­tákból. A gazdák 50 hektáron ter­mesztettek csemegeszőlőt, a töb­bi területen egyéb fajták találha­tók. Köztük említhetem a Pannó­nia kincsét és az olaszrizlinget.- A korábbi években joggal méltatlankodtak az alacsony fel- vásárlási árak miatt a termelők. Most mi a helyzet?- Az irsai Olivér kilójáért 40-45, az oportóért - minőségtől függően - 42-65 forintot fizet­nek. Az oportó árának a növeke­dése összefügg a vörösbor iránt megnövekedett kereslettel. A tömegfajtákért - rizlingszil­váni, zöld velteüni - tavaly 36-38 forintot fizettek a felvásárlók. Az idén még nem tudjuk, mennyit kapnak érte, mert az előbbi fajták később kerülnek leszedésre.- Okozhat-e gondot a tömegfaj­ták értékesítése? (Folytatás a 3. oldalon) Salgótarjánban nem lehet „pokoli torony” Szörnyű látvány a tűz egy felhőkarcoló harmincadik emeletén. Szerencsére nem túl gyakoriak, nálunk Magyarországon pedig kifejezetten nincsenek ilyenek. Akár­csak Salgótarjánban, ahol nem is léteznek ilyen épületek. Azt viszont nem árt tud­ni, hogy a városban lévő magasabb és középmagas épületek is mennyire veszélyez­tetettek a tűz által. Erről beszélgettünk Garami István alezredessel, Salgótarján Me­gyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának parancsnokával.- Alezredes úr, az önkormányzati tűzoltó­ság mennyire felkészült a salgótarjáni ma­gas- és középmagas épületek védelmére?- A középmagas és magasépületek tűzvé­delme Salgótarjánban az önkormányzati tűzoltóság részéről megoldottnak tekinthe­tő. Tűzvédelmi szempontból kiemelt jelen­tőséget tulajdonítunk ezeknek az épületek­nek, a megyei kórháznak és a garzonház­nak, s bármelyik más i'yen jellegű épület­nek. A parancsnokságon minden ilyen léte­sítményre tűzoltási tervvel rendelkezünk. Egy esetlegesen bekövetkezett tűz- vagy kár­esetnél a terv alapján folyik a mentés és a kárelhárítás. Ha például a garzonban vala­milyen tűzeset bekövetkezne, akkor a salgó­tarjáni egységgel egy időpontban indulna az egri, a hatvani, a gyöngyösi és a balassagyar­mati tűzoltóság is. Nagyon rövid időn belül - a távolságtól függően - nagy erőket, eszkö­zöket tudunk összevonni, az embereket, anyagi javakat meg tudjuk menteni.- A város épületei milyen kategóriába tar­toznak?- Vannak középmagas és magasépületek. Ezekre külön tűzoltási tervekkel rendelke­zünk. Salgótarjánban megnyugtató a hely­zet abból a szempontból is, hogy a vonulós állomány minden évben több alkalommal begyakorló és ellenőrző gyakorlatot tart ezekben az épületekben. Tűzoltóink kész­ségszinten ismerik a mentési útvonalakat. Nagy figyelemmel kísérjük a tűzvédelmi be­rendezéseket. Tűzcsapokat, nedves felszálló vezetékeket, azokat a közlekedési utakat, ahonnan az oltás egy adott helyzetben foly­na. Az előbb említett egységek is rendelkez­nek a salgótarjáni tűzoltási tervvel, amiben le van fektetve az egrieknek, a balassagyar­matiaknak vagy más érkező egységeknek a felállítási helye is.- A tűzoltók tudják a teendőjüket egy adott helyzetben, de akik egy ilyen tűzeset érintettjei lesznek, vajon tudják-e ezt és mit tehetnek? (Folytatás a 3. oldalon) Erdő- és vadgazdálkodás, a Medvestől a Börzsönyig Nógrád megye területének körülbelül egyharmada erdő. Ennek túlnyomó részén, 63 ezer hektáron a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. gazdálkodik. A működési terület túl­nyúlik a megyehatáron: a Medves-fennsík keleti peremétől Vác környékéig, egészen a Du­náig húzódik, s felöleli a Karancs-Medves, a Börzsöny és a Cserhát hegység vidékét. Utóbbi területbe ékelődve található a Honvédelmi Minisztérium bujáki erdészete. Lapunk munka­társai tegnap a cég központjában ismerkedtek az Ipoly Erdő Rt. munkájával. Az rt. ugyanis a jövőben nagyobb nyilvánosságot szeretne adni sokrétű tevékenységének. A részletekről Tóth Gábor erdőmérnök, gazdasági vezérigazgató-helyettes adott tájékoztatást. Elmondta: a kárpótlási földár­verések idején mintegy hat-hét­ezer hektárral csökkent a cég ke­zelésében lévő erdőterület. Je­lenlegi fő tevékenységük az er­dő- és a vadgazdálkodás, de emellett gépjavító-szolgáltató üzemáguk működik, a Bör­zsönyben a királyréti keskeny nyomtávú erdei vasutat üzemel­tetik és foglalkoznak csemete- termeléssel, valamint értékesí­téssel is.- Évente 150-160 ezer köb­méternyi fát termelünk ki - mondta Tóth Gábor. - Ennek nagy része őshonos fafaj: 60 százalék körül alakul a cser- és a tölgyfafajok aránya, 13-14 százalék a bükk. A fenyőállo­mányok a kitermelésből évente 5-10 százalékkal részesülnek. A többi megoszlik az egyéb, lágy- és keménylombú fafaj kö­zött. Részvénytársaságunk 45 ezer hektáron folytat vadgaz­dálkodási tevékenységet. Ebből a legjelentősebb a börzsönyi 18 ezer hektáros terület: ezt or­szágszerte is párját ritkító mó­don sikerült kialakítanunk a kedvező tulajdoni viszonyok­nak köszönhetően. Vadászati kínálatunk színesítésére két va­daskertet alakítunk ki, egyet Vác mellett muflon, egyet pedig Salgótarján közelében vaddisz­nó tartására. A Börzsönyben több kényelmes vadászház is vendégeink rendelkezésére áll. Ami a börzsönyi kisvasutat illeti, a királyréti vasútüzem évente 70-80 ezer turistát szál­lít. A börzsönyi erdei vasutak teljes hossza régen kétszáz kilo­méternyi volt, mert így lehetett a területről a legkönnyebben el­szállítani a fát; gazdasági jelen­tőségük mára megszűnt, kizá­rólag közjóléti szerepet látnak el. Ami a kitermelt faanyag érté­kesítését illeti, azt célszerű hely­ben piacra juttatni, hogy a szállí­tási költségek a lehető legalacso­nyabbak legyenek. Jelentős fel­dolgozóipart a cég által évente ki­termelhető 20-30 ezer köbméter­nyi értékes faanyag miatt nem ér­demes telepíteni, még a szom­szédos erdőgazdaságokkal együttműködve sem. Gond, hogy a három, kisebb értékű fa­anyagot feldolgozó hazai üzem Mohácson, Szombathelyen és Vásárosnaményban működik, területünktől nagy távolságra, ami óriási szállítási költséget je­lentene. Tetemes károkat okoznak a fatolvajok is: ők inkább a megye keleti részén tevékenykednek, míg a Börzsönyben inkább az orvvadászok okoznak gondokat. A bűncselekmények visszaszorí­tására együttműködésre törek­szünk a rendőrséggel: a váci ka­pitányságnak Lada Niva terepjá­rót, a rétságinak pedig digitális fényképezőgépet vásároltunk, hogy megkönnyítsük munkáju­kat a terepen. FARAGÓ ZOLTÁN A Ipoly Erdő Rt. gyarmati központjában. Balról jobbra: Faragó Zoltán lapunk szerkesztője, Ptachy György kereskedelmi igazgató, Tóth Gábor, az Ipoly Erdő Rt vezérigazgató-helyettese, Rajki Annamá­ria, a^é£ji]a[1<etjngyezető^s^irJTson£rády^élaJe]e^ _______fotó; rigó tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom