Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-30 / 230. szám
6. oldal - Nog rád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Szellemi kaland, a középkortól napjainkig A mondás azt tartja, hogy szerencsés az a nép, amelyiknek unalmas a történelme. (Ilyen azonban aligha van...) Az is tény, hogy Magyarország históriáját olvasgatva bizony nem nagyon jön álom az ember szemére, s ugyanez elmondható arról a szép kötetről is, amelyet Varsány község önkormányzata jelentetett meg a millennium alkalmából. A „Varsány - Egy palóc falu évezrede” címet viselő könyv a Gergely Katalin (néprajzi fejezet), Hansel Sándor (1848 utáni időszak), Pálmány Béla szerzőhármas munkáját dicséri, a kiadványt Pálmány Béla szerkesztette. A megjelenést az önkormányzat mellett a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala is támogatta. Sajnálatosan keveset tudunk a Kárpát-medence falvainak egy évezreddel ezelőtti életéről: a források szűkösek, főleg ami az írásos anyagokat illeti. Egyrészt történelmünk korai évszázadaiban még nem is terjedhetett el olyan széles körben az írásbeliség, mint később, másrészt az okiratok jelentős része a vérzivataros időszakokban elveszett vagy megsemmisült. A Varsány község történetét nyomon kísérő munka során Pálmány Béla éppen ezért nem csak a faluról, hanem a környező településekről rendelkezésre álló adatokat is beépítette munkájába. Ennek többszörös a .jelentősége: egyrészt a kötetet nagy haszonnal forgathatják a Varsánnyal szomszédos községek és Szécsény lakói is, másrészt pedig a lehetőségekhez mérten a legteljesebb kép kerekedik ezáltal a környék magyar falvairól. Az uniformizálás persze egyáltalán nem lehetett jellemző az idő tájt, tehát ami igaz egyik község esetében, nem biztos, hogy megállja a helyét a másik tárgyalása során. A szerző azonban kitűnő érzékkel nem bocsátkozik indokolatlan feltételezésekbe, s csak a bizonyítható, megalapozott feltevéseket hozza nyilvánosságra munkájában. Az első fejezetben például felvetődik a község nevének eredetlegendája: eszerint a Varsány - régi formájában Vosian - a jászok néptörzsének ősi neve volt; ők már igen korán, a XI. század folyamán beolvadtak a Kárpátmedence magyarságába. Amennyire a terjedelem engedi, a szerző foglalkozik a palóc népcsoport aligha kibogozható eredetével is, ismertetve azon feltételezéseket, amelyek a székelyek, a göcseji és őrségi határőrök, a Kis-Kárpátokba és a Szepességbe telepített Gömör-őrök ro- A kötél cwiriapla konainak tartják szűkebb pátriánk lakóit. A kötet igazi újdonsága - legalábbis ezen sorok írója számára - a megye területének jelentős részét bizonyíthatóan a XIII. századtól birtokló Kacsics nemzetség eredetének eddig új értelmezése. A korábban tényként kezelt, de egyáltalán nem bizonyított dalmát eredet mellett más lehetőségeket is felvet a szerző, arra alapozva, hogy az oklevelekben a család nevét legalább négy különböző alakban írták, s ezeknek valószínűleg még több kiejtésük élhetett egykor. A kötet egyik erénye, hogy a szöveges leírásban nehezen követhető leszármazási sorrendeket családfákon is bemutatja. (Ahol erre szükség van, ott nem mulasztja el hozzátenni azt is, hogy az adatok csak valószínűsíthetők.) Cikkünk elején említettük, hogy a magyar történelem egyáltalán nem unalmas: ennek egyik bizonyítéka, hogy évszázadokig tartó, töretlen fejlődési periódusokat, háborúktól, nagy járványoktól, belső villongásoktól mentes időszakokról nem lehet beszámolni. Az egyik leghosszabb, békésnek tekinthető szakasz megyénk történetében az 1320-as évektől a cseh husziták betöréseinek kezdetéig, az 1430- as évek végéig tartott. Tulajdonképpen ez az időszak tekinthető Nógrád aranykorának. Háborúságokról, had- jórásokról, pusztulásról azonban annál hosszabban ír a krónika... 1454-ben Was- san, 1510-ben War- san alakban emlí- ■ tették, s a szécsényi uradalom részeként a szécsényi várnak szolgáltak lakói. Az első forrás, ami a falu lakóit név szerint is említette, 1546-ból származik, s a budai pasa íratta össze az itt élő, adózó férfilakosságot. Józsa, Gyemerei, Kosud, Bátor, Oláh, Darabos, Jó, Fősői, Benedek, Veres és Petri családnevek fordultak elő Varsányban. Az akkor még önálló faluban, Tábon, a ma Varsányhoz tartozó Táb- pusztán Csák, Kotonik, Bahny, Musla, Kontos vezetéknevek ismertek ugyanezen forrásból. Nem sokkal később Táb elnéptelenedett a portyázó martalócok zaklatásai miatt. Fennmaradt azonban a szorgos török adóbehajtók feljegyzése arról, hogy ki hová költözött; megyénkén belül Herencsénybe, (Nógrád) Sipekre, (Kis)Csitárba, Szécsénybe menekültek az egykori faluban élők. A kötet beszámol a tizenöt éves háború viszontagságairól, az ezt követő „ingatag béke” évtizedeiről, ami a közeli Szécsény sorsával szoros összefüggésben követi végig a történteket. A kuruc kort követő stabilizálódás és gazdasági fejlődés időszakáról nyomon követhető a mellékelt táblázatok alapján. Ugyancsak jelentős terjedelmet szántak az alkotók a reformkor és az 1848-as események helyi szemszögből való megvilágításának. Érdekes és olvasmányos anyag született a római katolikus plébánia és a községi iskola történetéről. Különösen fontosak ezen adatok művelődéstörténeti szempontból, hiszen a maga szintjén erről beszélhetünk egy község esetében is. Fontos a község története szempontjából a helyi cigány lakosság bemutatása, az elmúlt évtizedekben meghatározó a termelőszövetkezet létrejötte, a tanácskorszak négy évtizede. Ugyancsak bőséges a néprajzi anyag, ami a helyi földrajzi nevektől kezdve a településrend ismertetéséig, az azonos nevű családok ragadványneveitől a színpompás viseletig teljes képet igyekszik adni a faluról. A kötetet gazdag színes és fekete-fehér képanyag egészíti ki, többek között bemutatják az ismert községi bélyegzőket, kiderül, hogy az 1960-as, 1970-es években még élénken élhettek egyes néphagyományok. Pálmány Bélától megtudtuk, hogy Szécsény és Hollókő történetének monografikus feldolgozása is a közeljövőben megvalósítandó tervei között szerepel. A Varsányt bemutató kötet után nem csak érdeklődéssel, hanem a kiválónak ígérkező munkák kézbevétele előtt érzett izgalommal is várhatjuk a folytatást... FARAGÓ ZOLTÁN Miről beszél az írá$?EÉ Lapunk mai hasábjain egy 78 éves nyugdíjas férfi kaphat választ arra, hogy miről árulkodik a betűvetése. Az idős levélíró a rendelkezésre álló teret megfelezve, de sorait így is arányosan és tagoltan elrendezve vetette papírra mondanivalóját. Közvetlen, beszédes, feleletre kész, közeledni vágyó emberre következtethetünk az írásból. Társaival szemben előzékeny, udvarias, modora lekötelező. Időnként egy kis hiúságot, ön- tetszelgést is tapasztalhatunk nála. A párkapcsolatot szimbolizáló betűi a másik nem feltétlen tiszteletét, egyenrangú félként való elfogadását mutatják. Szívélyes, kedves, de elveihez makacs önfejűséggel ragaszkodik. Szilárd meggyőződésből fakadó vitatkozási hajlamot mutatnak betűi, ám ezeket az ellentmondó hajlamokat gyakorta kedélyes jelmezbe öltözteti, vitatkozásait eltréfálja, így ellenkező megnyilatkozásaiban humor és megértés is vegyül. Erős kötődési hajlammal bír. A múlthoz, a tegnap élményeihez való tapadása erőteljes. Belső énjeit időnként elzárja, önmagának egy kis jóindulatú elhallgatást is megenged. Hajlamos a körülményeskedésre, energiáját sokszor felesleges dolgokra fecsérli, nem veszi észre, nem ismeri fel a helyzet adta lehetőségeket. A helyzetekre való nehézkes beilleszkedés fejeződik ki írásában. Az általa végzett munka, a vezetés örömmel tölti el. A manuális tevékenység, az alkotó jellegű munka, a kivitelezés jelenti számára az igazi élvezetet. Az aláírás valamely okból keletkezett úgymond kevesebb- értékűségi kisebbrendűségi érzést mutat, s azt, hogy bár az ábrándozás, lelkesedés gyakorta keríti hatalmába; többnyire már csak a vágy van jelen. A lendület, amellyel a tevékenységéhez hozzálát, csupán kezdeti, a folyamat előrehaladtával önbizalma csökken, enerváltsága növekszik. ____________________________GO DÓ KRISZTINA o kleveles grafológus JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Ne aggódjon, eddig is mindenütt vastapssal fogadott a közönség. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Sándor Ákos Tar, Sallai u. 16. sz. Mai rejtvényünk megfejtését október 5-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. ARRA A HELYRE NÉZ ÓRAMŰ VÉGEI ! MAGYAR TÁVIRATI IRODA, RÖVIDÍTVE SZÍNVONAL SZERETNÉ , MEGKAPNI 5 FÉM IVÓEDÉNY SZÉN ÉS VANADIUM VEGY JELE EGÉSZEN FRISS KÖVEKBÖ1. KIRAKOTI KÉP NEM SZABAD BIZTATÓ SZÓ ATÖBBES SZÁM JELE EGYKORI SZÍNÉSZ (IMRE)-RÖL PÁRJA TISZTÍTÓSZER ROMAI 550 CSOMÓT BONT Regionális kiállítás és vásár Bátonyterenyén „Mátra-Expo” - ezzel a megnevezéssel azt akarjuk elérni, hogy olyan varázsa legyen a regionális kiállítás és vásárnak, mint a Mátra hegységnek. Sokan ismerjék, sokan kedveljék meg. Városunk: Bátonyterenye, a rossá a települést. Most a felszín jó infrastruktúrája, a remek természeti környezet értékeinek kibontakozása, s kedvező földrajzi adottsága emeljék rangosabbá. A rendezvénnyel hagyományt teremtve kívánunk az új évezredbe, évszázadba lépni - mondta dr. Balázs Ottó polgármester, a bátonyterenyei regionális kiállításról és vásárról, amelynek helyszíne október 13. és 15. között a Fáy András Szakközépiskola sportcsarnoka és parkja lesz. A polgármester kifejtette: a lehetőségeket kutatva merült fel többek között az expo gondolata, mivel a kistérségekben rendezett kiállítások és vásárok jól segítik elő a gazdasági fellendülést, amit több mint hatvan magyarmelők, értékesítők és fogyasztók között. A vállalkozó önkormányzatok standján számot lehet adni eredményekről, tervekről. A vásár vegyes profilú a termeléstől az értékesítésig mutatkoznak be a cégek, vállalkozások: mező- gazdasági, élelmiszer-, ruha-, építő-, bútor- és járműipar, elektronika stb. A programot szakmai fórumok, üzletember-találkozók, kóstolók, kulturális műsorok, divatbemutatók egészítik ki. A rendezvény fővédnöke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.- A vásárra megyei és megyén kívüli cégeket, biztosító társaságokat, pénzintézeteket is meghívunk, s egyben felkínáljuk a város adottságait iparfejlesztésre, beruházásra, az idegenforgalom A nagybátonyi. úgynevezett bányaváros a magasból... hegyvonulat lábánál, a Mátra északi kapujaként helyezkedik el..Eddig a hegy gyomrában a szénbányászat éltette, s tette váországi város mini expo rendezvénye is bizonyít. Itt a térségek önkormányzatai szorosabb kapcsolatokat alakíthatnak ki a terösztönzésére - mondotta lapunknak Balázs Ottó polgármester.
