Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-22 / 223. szám

2. OLDAL MEGYEI K Ö R K É P PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Szécsénke Az Árpád-kori település, amelynek neve egykor , 1715-ös és 1720-as vármegyei adóösszeírásokban Zerdahely volt; mai nevét akkor kapta, amikor MÚltluEZO sem szerepelt. 1770-ben azonban Alsó- és Károly Róbert Széchenyi Farkasnak, a Széchenyi Felsőszécsénkéről esett említés a feljegyzésekben, család ősének adományozta a falut. A török hódoltság idejéből is- akkoriban - legalábbis részben - németek lakták ezen helységeket, meretes, hogy 1585-ben a falu Hasszán szécsényi szandzsákbég A római katolikus templom 1895-ben épült, hűbérbirtoka volt. A török időkben a község elpusztult, s még az ________________________________: _______________________ A környező községekkel minden könnyebb Hajzsel Miklós, Szécsénke polgármestere már a harmadik választási ciklusban irányítja az „egy csepp Palócföldet”. Az elmúlt tíz esztendőben pozitív változások történtek a község infrastruktúrájának érdekében, de még mindig van olyan feladat, ami tovább emelheti az itteniek komfort- , érzetét. A szécsénkeiek tervei azonban könnyebben valóra válhatnak, ha összefognak azokkal a településekkel, ahol hasonló előrelépésekben gondolkodnak. A polgármesterrel erről és még sok egyébről váltottunk szót.- Mi volt az első fontosabb lépésük a tanácsi rendszer fel­bomlása után?- Egy körjegyző­ség jött létre közsé­günk, Becske, Galgaguta, Nógrád- kövesd közreműkö­désével, az utóbbi helység központi szerepével, amiből időközben kivált Galgaguta. Az első fontosabb lépésünk az egészséges ivóvíz­zel történő ellátás volt. Vízműtársulatot hoztunk létre 1992- ben, melynek a segít- - ségével kiépítettük a vezetékes ivóvízhálózatot a községben. Ezt követte a közvilágítás kor­szerűsítése: valamennyi vil­lanyoszlopunkat energiataka­rékos égővel láttuk el. Az 1994- ben elindított gázhálózat-terve­zés 1996-ban érett be, azaz ek­kor helyezték gáz alá a megépí­tett rendszert. Azóta sok egyéni bekötés történt, s napjainkban a szécsénkei házak 75 százalé­Hajzsel Miklós polgármester: Egyetlen helyi foglalkoztató van kában található gázfűtés. 1997- ben új aszfaltborítást kapott az Arany János utca, rá egy évre pedig az addig megvilágítás nélküli Kossuth utca végére si­került villanyoszlopokat elhe­lyezni. A telefonhálózatunkat pedig a Matáv még 1997-ben ki­építette.- Ha nem tévedünk, az ön ál­tal ismertetettekből az is kitű­nik, hogy milyen terveik van­nak, hiszen eddig nem említet­te a szennyvíz- és csatornaháló­zatot.- így igaz. Ez még valóban hátravan és nem lesz könnyű feladat. Az önkormányzat belső hálózatára még 1999-ben elké­szültek a tervek, ez évben pedig pályázatot nyújtottunk be céltá­mogatásra. Na­gyon sok múlik azon, hogy mennyi pénzt tu­dunk előteremte­ni, s még 2000- ben kiderül, hogy 2001-ben egyáltalán elin­dul-e a beruhá­zás. Amúgy a ki­vitelezés első lép­csőfokai 1998-ig nyúlnak vissza, mivel rajtunk kí- vül még hat ön- kormányzat ér­dekelt a hálózat kiépítésében. Két __________■ helység, Bércéi és ~ Nógrádkövesd, a beruházás első ütemeként már elindította az építkezést.- Milyen éves költségvetéssel rendelkeznek?- Az éves költségvetésünk 15 millió forint, melynek jelentős hányada a szociális kiadásokat fedezi. Ebbe éppúgy beletarto­zik a rendkívüli segély, mint a községben élő diákok tanköny­veinek megvásárlása. És termé­szetesen a környék községeivel közösen működtetett intézmé­nyek fenntartásába is be kell szállni.- Ezt úgy kell érteni, hogy minden tanulónak megvásárol­ják a tankönyveket?- Igen, valamennyiüknek száz százalékban kifizettük a tankönyvek árát.- Hány tanulóról van szó, s ha már itt tartunk, mit kell tudni Szécsénke lélekszámúról?- Községünkben 283-an élnek, és igen jelentős, mintegy 60 szá­zalékos a 60 éven felüliek aránya. A 22 általános iskolás korú Nógrádkövesdre jár tanulni, raj­tuk kívül 9 középiskolásunk, 1 főiskolásunk és 1 óvodáskorú fia­talunk van. Összességében tehát az idősebb korosztály van túl­súlyban, de azt hiszem, hogy ez a jellemző más megyénkbeli köz­ségekre is. Egyébként szintén jel­lemző, hogy a fővárosi „kiván­dorlások” községünket is elér­ték. Több házat is megvásároltak Szécsénkén a pestiek és mostan­ra már egyáltalán nincs eladó épület a településen.- Az aktív korúak hol találnak munkát?- Egyetlen helyi foglalkoztató van, az Agrocolor Coop, amely galvanizálással és porfestéssel foglalkozik, továbbá Romhány- ban és a környék nagyobb telepü­lésein találnak munkát a szé­csénkeiek. Az öt munkanélküli közül kettőt foglalkoztat az ön- kormányzat közmunkán. Már vártuk! Egy csepp Palócföld Kellemes meglepetés Szécsénke határában Szécsénke a nógrádi dombok hullámvasútjának az egyik pontja. Akik közelebbről ismerik a megyénk községeit össze­kötő utakat, azok igazolhatják az „egyszer csak itt a telepü­lés” jellemzőt, azaz: halad a vándor dombról le, dombra fel, aztán hirtelen felbukkan egy helységjelző tábla. A „mi” községünk esetében sincs ez másként. Egy enyhe emelkedő után feltűnik a telepü­lés névtáblája. De ez még nem minden! A falu határában még egy kedves mondat is fogadja, üdvözli az oda látogatót. A fából készült táblán ez olvasható: „Már vártuk!” Különösen a községbe kerékpárral beköszönőnek ked­ves ez az üdvözlés, mivel a „le- föl” utak garmadája után bizony jólesik egy kicsit szusszanni a célállomáson. De ez még nem minden... A meditációt kikény­szerítő elbambulás arra készteti az utast, hogy „utánanézzen” a táblajelenségnek. És akkor döbben le másodszor: a takaros kis szerkezet hátán ugyanis ez olvasható: „egy csepp Palóc­föld”. Innentől kezdve már való­ban nincs visszaút. A Balassagyarmat-Szügy-Moho- ra-Magyarnándor-Szente-Két- bodony fémjelezte település­tengely után még az is úgy érzi, hogy hazaérkezett, aki még so­hasem járt Szécsénkében, s ott­honának megszokott falai mintegy 77 kilométerre vannak innen. Történetesen Salgótar­jánban. A remek kis tábla Nagy Ádám szécsénkei képviselő pénztárcájából bukkant elő, az ő ötlete, s anyagi áldozatválla­lása tette lehetővé, hogy ez a valóban felejthetetlen élmény nap mint nap az újdonság ere­jével hasson valakire - egy-egy újabb Szécsénkébe látogatóra. Több mint egy évszázad ebben a faluban Keskeny, kacskaringós úton jutunk el a polgármesterrel egy egyszerű, de takaros szé­csénkei portára. A kerítésen túl minden fűszál, a házban minden tárgy a megszokott fa­lusi hangulatot árasztja. A késő délutáni órákban is szorgos kezek ápolják az ott­hont, s készítik elő a másnapot. Ami azonban mégis megnö­veli a hely jelentőségét, az az, hogy itt él Nógrád megye talán A korábbi években a mező- gazdaságban tevékenykedő asszony mindennapjait ennek ellenére nem az unalom órái jellemzik. Amit a szemei nem tudnak rögzíteni, azt fülei se­gítségével fogadja be. A rádiót és a televíziót egyaránt szíve­sen hallgatja. Különösen a Gye­rekszáj című tévéműsor tetszik neki, talán annál is inkább, mi­vel ebben valóban a szövegen van a hangsúly, a gyerekeket pedig hozzá lehet képzelni, Megyénk egyik legidősebb embere, a 102 éves Pauer Józsefné legidősebb embere, Pauer Józsefné, aki idén márciusban töltötte be a 102. életévét. Pauer néni Szécsénkén szüle­tett, s itt élte le egész életét. A férjét még az '50-es években el­vesztette. Sajnos, a látását is, egy baleset következtében, ennek már 18 esztendeje. mondjuk olyanoknak, amilye­neknek Pauer néni éppen látni akarja, az éjbe zuhant éveinek függönyén keresztül. Kérésünkre a pihenését is megszakította, s járókerete mö­gül a fényképezőgép lencséje felé fordította az arcát. Műemlék a kertben Az 1797-ben felállított kereszt a képünkön látható Budai Béla kertjében található Szécsénke lakosságának túl­nyomó része katolikus. Plébáni­ájuk közös Becskével és Kis­ecsettel. A helyi katolikus temp­lom közelében egy műemlékvé­delem alatt álló, kőből készült feszület található. A felirat sze­rint a keresztet 1797-ben állítot­ták, s azóta a község egyik legré­gebbi, szó szerinti kézzel fogha­tó emlékének számít. Külön érdekessége az egyéb­ként rendkívüli megoldású és el­rendezésű tárgynak, hogy Bu­dai Béla portájának (Rákóczi út 7.) keltjében áll. Az oldalt írta és fényképezte: Benkő Mihály Vízválasztó község Patak-kapcsolat a Tiszával és a Dunával Bármennyire is hihetet­len, Szécsénkének természe­tes kapcsolata van Magyar- ország két nagy folyójával, a Tiszával és a Dunával. A he­lyiek méltán és büszkén em­lítik: Szécsénke vízválasztó község is. A hegyek és dombok ölel­te kis község ugyanis két pa­takja révén mindkét említett folyóhoz kapcsolódik. No, nem egy az egyben, hanem „áttételeken” keresztül, de tény, hogy az egyik szécsén­kei patak a Galgán (majd a Zagyván) keresztül „látogat­ja meg” a Tiszát, míg a másik helyi erecske a Lókos közve­títésével viszi a község víz- cseppjeit a Dunába. ■ A mindentudó könyvtáros - Nyomtatott csodák A község templomában házasodott Kossuth Lajos testvére, Sarolta Nagy Sándorné szécsénkei lakásában a legkülönbözőbb té­májú könyvek valósággal sugallják, hogy tulajdonosuk ér­deklődése igen széles skálán mozog, történelmet, művésze­tet „ígérnek” a gondosan tárolt kötetek, de ha tüzetesebben vizsgálódik valaki, akkor még nagyon sok hasznos tudniva­lót rejtő könyvre bukkan. A tulajdonos persze nem hiába veszi magát körül a nyomtatott csodákkal. Nála ez teljesen termé­szetes, hiszen 1965. október 15. óta ő látja el a könyvtárosi teendő­ket a községben. A hatvanas években, mint mondja, nagyobb érdeklődést vál­tott ki a könyvtár. Akkor még a mai nénik és bácsik gyermekkor­ban voltak - és a község lélekszá- ma is nagyobb volt - szinte min­dennapos programnak számított egy-egy mesedélután, vetélkedő, vagy épp' diafilmvetítés. Jelenleg 2800 kötetet jegyez­nek a községi könyvtárban, s ami igen nagy szó: minden évben 50 ezer forintot a könyvek frissítésé­re fordít az önkormányzat. Hivatalosan a csütörtöki napo­kon van kölcsönzés, de Nagy Sándorné bármikor készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére, különösen a tanulóifjúság élvez kivételt. Amikor ők megérkeznek az iskolából, vagy netán egy újabb kötelező olvasmányra van szükségük, akkor máris egyenes út vezet számukra a könyvtárba. Szintén a könyvtáros az, aki feljegyzi a szécsénkei históriával kapcsolatos érdekességeket. így például azt is, hogy Széchenyi György (1592-1695), aki esztergo­mi érsek is volt, Szécsénkén szü­letett. A falu híressége 103 éves korában halt meg Pozsonyban. Talán azt is csak kevesen tudják, hogy Kossuth Lajos testvére, Sa­rolta a község templomában há­zasodott össze szíve választottjá­val És még valami: állítólag Szécsénke nevének semmi köze nincs Szécsényhez, tehát nem „kicsinyítésről” van szó. Bár akik itt laknak, azoknak a község át­vitt értelemben is jogosan hasz­nálja a „ke”-t, mintegy becézve az otthont. ■ Nagy Sándorné 1965-től irányítja a község könyvtárát

Next

/
Oldalképek
Tartalom