Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-22 / 223. szám

2000. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK SZECSENY MEGYEI KÖRKÉP PERONÉPÍTÉS SALGÓTARJÁN KÜLSŐN. Várhatón november harmadiká­ra elkészül - több mint három évtizedes várakozás után - a II. és a III. vágány közötti magas­peron. A napokban kezdődött munkálatokat egy MÁV Kft. végzi, az utasok biztonságos le-, il­letve felszállása érdekében. A 270 méter hosszú peron térburkolatot kap, hossza egy hat-hét kocsis szerelvényéhez igazodik. __________________________fotós gyurián N em akarnak kegyeletet sérteni Ötvenöt évvel ezelőtt, a II. világháború vége felé Galyatetőről hoztak Szuhára egy sebesült orosz kiskatonát. A gondos ápo­lás ellenére, rövid szenvedés után hazájától távol halt meg, ott temették el a szuhai temetőben. A falusi asszonyok kopor­só híján szalmával terítették be testét, hogy a fagyos görön­gyök ne hulljanak az arcába. A háború után síremléket állí­tottak, és azóta is akadtak mindig szorgos kezek, akik gon­dozták, virágokkal ültették be a sírját. Ötvenöt éve békében nyugod­tak hamvai, egészen a közelmúl­tig. Amint azt több szuhai olva­sónk is jelezte lapunknak, meg­bolygatták a sírt: a telefonálók szerint valakinek „megtetszett” a sírhely, ezért a síremlék keretét lejjebb csúsztatták, így most a fejrész teljesen a lábrész helyére került, a csontok azonban az ere­deti helyen maradtak. Mivel tu­domásuk szerint az így felszaba­dult sírhelyet már meg is váltotta valaki, attól tartanak, hogy a csontokat egyszerűen kihajigál- ják majd a sírból. Különösen fel­háborítónak találják ezt akkor, amikor a közelmúltban járta be a televízió jóvoltából a hír az or­szágot, hogy Tolna megyében egy férfi járja a falvakat, akinek édesapja a Don-kanyarban halt meg. Saját költségén feltérképezi megyéjében a nem temetőker­tekben lévő hadisírokat, s felvál­lalja azt is, hogy az illő végtisz­tességet megadva temetőben he­lyezi a maradványokat örök nyu­galomra. Olvasóink azt mond­ják: ha már egyszer megbolygat­ják ezt a sírt, akkor tegyék azt il­lő tisztességgel: most vegyék ki a csontokat, és illő temetési szer­tartással helyezzék át máshová.- Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a kegyelet­sértésnek még a szándéka is tá­vol áll tőlünk - mondja Kun Tibomé, Szuha polgármestere. - Jelenleg van folyamatban a te­mető rendezése, amelynek kap­csán új sírhelyek kialakítása is történik. Ebben az esetben az történt, hogy az említett síremlék keretét és fejrészét 30 centimé­terrel csúsztattuk lejjebb, így le­hetőség nyílott egy újabb sírhely kialakítására. Ez a harminc centi­méter gyakorlatilag a keretnek a szélessége, tehát a csontok ott maradtak, ahol eredetileg is vol­tak. Arról pedig végképpen nin­csen szó, hogy kiadnák az enge­délyt arra, hogy rátemessenek, vagy kihajigálják a csontokat. A síremléket ugyanúgy megcsinál­ták a munkát végző emberek, mint ahogyan volt, éppen a na­pokban voltam megnézni, ho­gyan állították helyre. Valószínű­nek tartom, hogy akik jelezték az újságnak az ügyet, éppen a „köz­tes” állapotban láthatták a mun­kálatokat: az eredeti helyről már lejjebb csúsztatták, de még nem volt teljesen beállítva a síremlék. Most viszont ugyanúgy áll, mint régen, még a virágokat, a koszo­rúkat is visszarakták. H. E. Jövő és feladat a nehéziparban Képlékenyalakítási konferencia Salgótarjánban Szüreti felvonulás Művészeti fesztivál A Teleki László Városi ' Könyvtár és Művelődési Központ eddig négyszer rendezte meg Pásztón azt a vers-, mese- és prózamondó­versenyt, amelyet tehetséges cigánygyermekek részére hirdettek. Az idén a millen­nium tiszteletére gyermek­művészeti fesztivállá szeret­nék bővíteni azzal a céllal, hogy a résztvevők által vá- j lasztott alkotások jobban i tükrözzék a cigány nép tör­ténelmének, életszemléleté- ! nek, a magyar és a cigány nép együttélésének irodalmi mozzanatait és folklórele­meit, ezzel is segítve egymás kultúrájának jobb megisme­rését, kölcsönös elfogadását. A fesztivált alsó és. felső tagozatos gyerekek részére hirdetik meg, öt kategóriá­ban: vers, mese és próza ma­ximum ötperces időtartam­ban, énekelt és hangszeres folklórzene, cigánytánc, és hagyományőrző előadás maximum 10 percben. Je­lentkezési lap és bővebb in­formáció a művelődési köz­pontban kapható, Antalné Prezenszki Piroska népmű­velőnél. (Folytatás az 1. oldalról) Öröm, hogy a XIII. képlékeny­alakító-konferencia házigazdá­jának a Salgótarjáni Acélgyár Rt. vállalkozott, amely volta­képpen a hidegalakítás felleg­vára a magyar iparon belül - mondta Réti Vilmos, a Duna- ferr Rt. műszaki vezérigazgató­helyettese, a képlékenyalakítás műszaki szakcsoport elnöke a kétnapos szakmai konferencia tegnapi megnyitásán az MTESZ Technika Házában. Sarló Béla alpolgármester Salgótarján város nevében kö­szöntötte a szakmai tanácsko­zás több mint száz hazai és külföldi résztvevőjét. Többek között kiemelte, hogy a város sosem tagadta, hogy városi mi­voltát a nehézipar fejlődésé­nek, a szénbányászat, kohászat fejlődésének köszönhette. Ép­pen ezért mindig megbecsülés­sel és tisztelettel köszöntöttük városunkban a szakma képvi­selőit. Úgy véli, hogy amikor a város a következő tíz év straté­giáján dolgozik azon is érezhe­tő az összekapcsolódás, hiszen a szakemberekkel közösen kezdték el a gondolkodást az elkövetkező tennivalókon. Hopka László, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. vezérigazgató­ja köszöntőjében kiemelte: Megtisztelő számunkra, hogy a képlékenyalakító-szakma, a meleg- és hidegalakítás, a fém- megmunkálás képviselői együttesen Salgótarjánt válasz­tották a konferencia színhelyé­ül. Az acélárugyár a 132 éves múltjával mindig is nagy érdek­lődést tanúsított az új szakmai, technológiai eljárások iránt. Mindig is érdekelték azok a ku­tatási eredrttények, amelyekkel az itt művelt szakmákat, tech­nológiákat fejleszteni, korsze­rűsíteni lehetett. Ezért is öröm a konferencia házigazdájának lenni. Elmondta, hogy az 1993- as mélypontot követő reorgani­záció 1997-ban eljutott oda, az utolsó hidegalakítási konferen­cia megrendezésének idősza­kára, hogy a cég a hitelképes­ségét visszanyerve, a korábbi válságmenedzselés helyett már a jövőkép kialakításán dolgoz­hatott. Bebizonyosodott, hogy a hagyományos technológiák­kal, termékeinkkel, elveszett piacainkat nem tudjuk vissza­szerezni. Ha az értékesítést je­lentősebb mértékben növelni akarjuk, akkor új és jobb minő­ségű termékekkel, nagyobb vá­lasztékkal, olcsóbb és korsze­rűbb gyártási megoldásokkal kell foglalkozni. Az utóbbi években a cég igyekezett erejé­hez mérten kisebb-nagyobb fej­lesztésekkel elérni az új célo­kat - mondta többek között. A konferencia plenáris ülé­sén Horváth István, a Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatója az ötvenéves múltú nagyvállalat jelenéről és jövőjéről, majd dr. Mezei József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója a hazai acélipar helyzetéről és szerkezetátalakításáról tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást. A felvázolt ipari helyzet­kép, a várható fejlődés összeg­zését abban foglalta össze: Van jövő, van feladat. Az ebédet követően a meleg­alakítási és a hidegalakítási és színesfém-alakítási szekcióban folytatódott a konferencia. Az utóbbiban Tarján András (Silco Minőségi Acéltermékek Kft.) a nemesített acélszalagok előállításának technológiai megújulásáról tartott előadást. A konferencia résztvevői es­te a Kohász Művelődési Köz­pontban részt vettek a hagyo­mányos bányász-kohász szak­estélyen. A szakmai konferen­cia ma délután fejeződik be. Karancsberényben a hagyo­mányoknak megfelelően a köz­ség fiataljai az idén, szeptember 23-án tartják szüreti felvonulá­sukat. A 14 lovas és 8 fogat, va­lamint a népviseletbe öltözött lányok és fiúk szombaton 11.30 Ünnepi közgyűlést tartottak a Pásztó és Vidéke Ipartestület székházában - átalakulásuk 10. évfordulója alkalmából. Szűcs Gyula, az Iposz elnöke a legma­gasabb kitüntetésben, Iposz- díjban részesítette Gőcze Lászlóné vattacukor-készítőt, Figuráné Gömbicz Máriát, a könyvelési iroda vezetőjét, pász­tói lakosokat és Végh János szur­dokpüspöki kőművesmestert. Aranykoszorús mester kitün­tetést vett át: Juhász István pász­tói bádogosmester, Papp Gyula héhalomi kőfaragómester. Ezüstkoszorús mester kitűn­őmkor kezdik meg szüreti felvo­nulásukat a községben. Utána végigjárják a Karancs-völgyi te­lepülések főutcáját, majd este Karancsberényben bállal zárják a napot. tetést kapott: Oravecz Roberta szurdokpüspöki cukrászmester, Pálinkás Jánosné és Válóczi Ferencné pásztói fodrászmeste­rek, Balogh István pásztói cuk­rászmester, Petre István bujáki kőfaragómester. 30 éves kisipari tevékenysé­géért kitüntetést vehetett át: Nagy János, a pásztói ipartestü­let elnöke, Tóth Sándor pásztói szekérfuvarozó. 25 éves kisipa­ri tevékenységéért elismerő ok­levelet és ezüstgyűrűt kapott: Gulyás József bujáki ácsmester és Kelemen József pásztói fod­rászmester. ■ Őszi napéjegyenlőség Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ ruhatári szintjén szeptember 22-én, pénteken, azaz ma este 8-tól a Zsan Ma Ray tart transzmuzikális rituálét a zenebarátoknak. Mesterek, iparosok Kitüntetések az átalakulás évfordulóján Jön!Jön!Jön! SkodaTurné 2000 - sztármodellekkel! SkodaTumé 2000 Szeretettel várjuk 2000. szeptember 30-án és október 1-jén 9-16 óráig márkakereskedésünkben, ahol megtekintheti a Skoda legnépszerűbb modelljeit, az Octaviát és a Fabiát is. A csodás látványt tesztvezetés és egyéb programok színesítik. Mátra Autóbázis 3070 Bátonyterenye, 21. sz. főút 43. km Tel./Fax: (32) 553-040 ANK Bányászemlékek, gyalogszerrel Borongós időben majd' két­százan gyűltek össze pár napja a hagyományteremtő bányászem- léktúra rajthelyén, Baglyasalján, és keresték fel tíz kilométeres tú­rával a környék bányászemlékeit. A Nógrád Megyei Szabadidős Klubok Szövetsége és a Nógrád Megyei Bányásznyugdíjas Bizott­ság által meghirdetett túra a ha­gyományokat elevenítette fel. A rendszerváltás után a természetjá­ró csoport elvetette a bányász ne­vet és Salgótarjáni Természetjáró Klubbá alakult. A szabadidős klu­bok szövetségének elnöke, Páles Lajos, a bányászszakszervezet vezetőivel és a város természetjá­ró egyesületeivel együttműködve kezdeményezte a megújulást. A túrán részt vettek Baglyasalja, Etes, Karancsalja iskoláinak tanu­lói Huszár Norbert, Balázs Nándomé és Hertelendi Béla taná­rok vezetésével, a Karancs Egylet, a Kohász, a Petőfi és a Salgótarján városi természetjáró-egyesületek tagjai, a nyugdíjas bányászok és a telepek lakói. Az emlékhelyeken, Baglyas­alján Kálovits Géza, a Baglyasalja Baráti Kör tagja, Gusztáv-aknán Lantos Sándor Karancsalja polgár- mestere, Rau-aknán Kovács Lász­ló, a bányászszakszervezet elnö­ke, Amália-aknán Páles Lajos mondott köszöntőt. Bercelen kelendő a kastély Az 1600-as évek legvégén, kora barokk stílusban épített Bene-Teichmann-féle kastélyt a helybeliek, mint gyógyszertári kastélyt tartják számon. Az épü­letben ugyanis gyógyszertárat alakítottak ki, a la­kosság kedvezőbb ellátása érdekében. Gondot okoz az amerikai Floridában élő, honi elszármazott sze­mély komoly érdeklődéssel, vásárlási szándékkal kereste fel az illetékeseket. A tulajdonosokat arról is tájékoztatta, magáncélra kívánja az épületet hasz­nosítani, s tervében szerepel annak eredeti állapotá­■ is ■ » H ■ j í I i -»íj.; • 1 11 i 1 mw i 1 -í( 1 1 mi \ 1 nn I l f? ?• 1 m 1 * 1 n nmsn 2 azonban, hogy az önkormányzati tulajdonú kastély állagmegóvása nehézkes, ugyanis különleges és költséges gondozást igényel, mivel műemléki vé­dettséget élvez. A képviselő-testület értékesítésére vonatkozó döntése már megszületett, s informáci­ónk szerint annak lesz is eredménye. Az önkor­mányzattól kapott tájékoztatás szerint ugyanis egy, ba való visszaállítása is. Amennyiben mindez való­ra válna, azzal nem csak Bércéi, hanem nemzeti örökségünk is gazdagodhatna. A lakosság gyógy­szerrel való ellátása persze ezzel nem szűnne meg, az önkormányzat gondoskodna a gyógyszertár másütt való elhelyezéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom