Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-08 / 184. szám

2000. AUGUSZTUS 8., KEDD ■ SZÉCSÉNY MEGYEI KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Dudellai Ildikó jegyzete Tamás esete a postákkal A dott egy átlagos testalkatú fiatalember, akinek „külö­nös ismertetőjegye nincs”, a helyzete azonban speciális. Ha a kívülről már tragikomikus­nak tűnő ügyet pozitív oldaláról próbáljak megközelíteni, ez ta­lán az lehet, hogy a fiatalember újabban elsőkézből értesül a postarablásokról. Legyen az Ga­lyatetőn vagy Pásztón, a rend­őrök első útja hozzá vezet. Na persze, nem azért, hogy tájé­koztassák a történtekről - em­berünk a potenciális gyanúsí­tott. . Tamást február 24-én vet­ték őrizetbe, majd négy hó­napig tartották előzetes letar­tóztatásban, miután a salgótar­jáni rendőrkapitányság őt gya­núsította azzal a postarablás­sal, amelyet január 12-én követ­tek el a salgótarjáni Beszterce- lakótelepen. Később egy február 17-én, Galyatetőn elkövetett postarablással is meggyanúsí­tották. Mint aztán kiderült, olyan szagnyom miatt töltött négy hónapot a fogdában, amelynek alapján jó néhány un­kát bevihettek volna. A nyomo­zás során a rendőrök semmi­lyen tárgyi bizonyítékot nem ta­láltak, nem ismerték fel a gya­núsítottat a postai dolgozók sem, emellett B. Tamásnak mindkét ominózus időpontra alibit igazoltak. A városi ügyészség végül július 3-án megszüntette a nyomozást, az­zal az indokkal, hogy a nyomo­zás adatai alapján nem állapít­ható meg, hogy a bűncselek­ményt a gyanúsított követte el, és az eljárás folytatásától sem várható már eredmény. Ennyi lenne a történet, ha nem folytatódna. A rendőrök ugyanis nem adják fel, igaz, ezt eléggé sajátosan teszik. A nyo­mozást lezárták, a Beszterce-la- kótelepi és a galyatetői rablás elkövetője ismeretlen. B. Tamás azonban felejthetetlen úgy tű­nik. Ügye mégsem ért véget júli­us 3-án. Július 19-én megint be­vitték a rendőrségre (igaz, nem gyanúsítottként hallgatták ki), mert volt egy újabb postarablás Galyatetőn. Alibije volt. Au­gusztus 3-án újra nála jártak a nyomozók, holléte felől érdek­lődni, alibije volt. A látogatás okát csak másnap tudta meg az újságból: 3-án postarablás volt Pásztón. Ismerőseim véleménye meg­oszlik az ügyről, van aki úgy véli, ez a gyerek az életben nem tör be ezek után, mások szerint előbb-utóbb belehajszolják. Van, aki azt tanácsolná, mégis­csak szerezzen be valamilyen különös ismertetőjegyet, a ma­gasság ugye adott, de legalább hízzon fel alaposan. Azt inkább nem írom le, mit gondolnék, ha én lennék B. Tamás, az azonban leírható, hogy egy percig nem maradnék egyedül, mert sose tudhatni, mikor történik egy újabb posta­rablás valahol, márpedig ne­kem arról az időpontról el kell majd számolnom, megdönthe­tetlen alibivel. E közben valaki(k) betörnek a postákra. A tettes(ek) pedig ismertelen(ek). SIPOS ISTVÁN SALGÓTARJÁNBA ERKEZETT. 171 nap és 13 ezer 197 kilométer után hétfőn délután ért Salgótar­jánba Sipos István szegedi ultramaratonfutó, aki Magyarország valamennyi települését érintve kívánja megdönteni a pihenőnap nélküli fu­tás világrekordját. A Fialta Kör 2000 Országfutás keretében Sipos István Szécsény felől negyed négykor futott be a megyeszékhelyre, majd a Budapesti út - Bajcsy-Zsilinszky út - Kassai sor táv után szálláshelyén fejezte be a napi futásadagját. A rekorddöntő magyar ma Szuhán pihen meg. _________________________________fotó; gyurián tibor T eret avatnak Szécsényben XI. Ince pápa nevét kapja a kastély előtti közterület A Szilágyi Erzsébet Nőegylet és Szécsény város önkormányza­ta közös szervezésében kerül sor augusztus 12-én, szombaton a XI. Ince pápa tér névadó ünnepségére. A múzeum előtti tér elnevezéséről május 29-én döntött a város önkormányzata. A határozatban ezt fogalmaz­ták meg: „Szécsény város posztu­musz háláját fejezi ki Boldog XI. Ince pápának, az emberiség vé­delmezőjének kultúránk és ha­gyományaink megmentéséért. Az ő szelleme, valamint a Szent Ligát ösztönző határozottsága segítsen minket, és szolgáljon példaként a hit és a keresztény értékek, vala­mint a nyugati keresztény civili­zációhoz tartozó Magyarország iránti elkötelezettségünk megerő­sítésére.” Az ünnepség szombaton dél­előtt fél 11-kor kezdődik a feren­ces templomban, ahol a szentmi­sét Kada Lajos érsek, pápai nunci- us mutatja be. Az ünnepség 12 órakor a XI. Ince pápa téren foly­tatódik, a tér felavatásával. 14 óra­kor lesz az első kulturális ese­mény az újonnan felavatott téren, amikor a varsányi és a hollókői hagyományőrzők mutatják be a palóc néptáncot és népviseletet. A rendezvényre - amely széles he­lyi összefogással, magánszemé­lyek és cégek támogatásával való­sult meg - a diplomáciai testület tagjai, az egyház fontos képvise­lői, regionális és helyi hatóságok, a közélet és az üzleti élet képvise­lői jelezték részvételüket. Millenniumi ünnepség Mátraverebélyben millenniu­mi emléksorozat keretében au­gusztus 15-én 17 órakor kerül sor a római katolikus templom, valamint az első és második vi­lágháborús emlékmű felújítás utáni megáldási ünnepségére, amelyre egyházi méltóságokat és közéleti személyiségeket vár­nak. Augusztus 20-án politika- mentes falunapot tartanak, amelyben megemlékeznek ál­lamalapító Szent István király­ról is. Vízbe fulladt Még pénteken jelentették be a balassagyarmati rendőrségen a családtagok, hogy otthonából eltűnt a 77 éves M. J. Az idős férfi felkutatását azonnal meg­kezdték, - eredménytelenül. Tegnap reggel az Ipoly partján az idős ember személyes dolga­ira bukkantak a rendőrök, ezért újraindították a kutatást. Ennek eredményeképpen a határátke­lőhelyre vezető hídtól mintegy háromszáz méterre emelték ki a folyóból az idős ember holt­testét. A vizsgálat eddigi adatai szerint idegenkezűségre utaló nyomot nem találtak. Játszótér épül Szirák első köztéri játszótere a nyár végére épül meg. Az ön- kormányzat 150 ezer forintot nyert pályázaton erre a célra. Az összeghez saját erő is társul, s pályázat sikerében is remény­kednek még. Romlik a lakosság szociális helyzete Az önkormányzat ellátási kötelezettsége bővül, anyagi lehetősége szűkül Pásztón a város szociálpolitikai koncepciójáról, a szociális ellátórendszer fejlesztési lehetőségeiről is tanácskoztak a napokban a képviselők. Az előterjesztésben elhangzott, hogy a szociális törvény bővítette a települések szociális ellátásával kapcsolatosan az önkormányzatok lehetőségeit, ugyanakkor fokozta felelősségüket is. A törvény értelmében a települési képviselő-testület a saját rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére kiegé­szítheti a pénzellátásokat, illetőleg más pénzbeli támogatá­sokat is megállapíthat. A szociális koncepció céljai­nak, irányának meghatározása­kor figyelembe vették, hogy a la­kosság jelentős részénél romlik a szociális helyzet, az életminő­ség, ugyanakkor az önkormány­zat ellátási kötelezettsége úgy bővül, hogy az anyagi lehetősé­gek szűkülnek. Ebből követke­zik az is, hogy az eddiginél haté­konyabb szociálpolitikára van szükség, amelynek megvalósítá­sához szorgalmazni kell a civil szervezetek bevonását. A kon­cepció a központi jogszabályok­kal összhangban a családot állít­ja a szociális munkák közép­pontjába, ezért alapvető cél a családgondozó szolgálat erősíté­se. A megfelelő ellátási formák tervezéséhez, a rászorultság alapján jelentkező igények meg­ismeréséhez a lakosság körében adatgyűjtés, felmérés szükséges, illetve a pénzbeli ellátások he­lyett az érintettek aktív bevonása mellett a természetbeni segélye­zések számának további növelé­se a cél. A szociális ellátórend­szer helyzetének vizsgálatánál megállapítható, hogy nagy a szá­ma a nyugdíjas-korúaknak, akik alacsony jövedelmi viszonyaik, illetve egészségi állapotuk miatt kerültek a rendszerbe. Megálla­pítható az is, hogy ebben a kör­ben az egyedülállóak helyzete még az általánosnál is rosszabb. Hasonló helyzetben vannak a fi­atal, gyermekeket nevelő csalá­dok. Ennek az az oka, hogy kö­rülbelül 60 százalékuknál a csak a szülők egyike aktív foglalkoz­tatott, mintegy 30 százalékuknál a szülők nem aktív foglalkozta­tottak, jövedelmük nyugdíj, munkanélküli járadék, gyed, gyes, jövedelempótló támogatás. 10 százalékra tehető azon csalá­dok száma, ahol a szülők mun­kanélküli ellátatlanok. A csalá­dok jelentős részénél az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum (16 600 forint) összegét. A munkanélküliek foglalkoz­tatását az önkormányzat is segí­ti a munkaügyi központtal való együttműködéssel, illetve a kü­lönböző munkaprogramokon való részvétellel. Közvetett mó­don is igyekeznek segíteni a munkahelyteremtést, a foglal­koztatást, mint például az új vál­lalkozók letelepedésének előse­gítésével, kezdő vállalkozók adómentességével, valamint be­ruházások utáni adókedvez­mény nyújtásával. Az emberek életminőségének megítélésénél a lakáskörülményekkel, lakhatá­si feltételekkel is foglalkozni kell, ebben a körben kettévá- laszthatók a lakással rendelke­zők és nem rendelkezők gond­jai. A lakással rendelkezők jelen­tős részénél gond a fenntartási és a közműköltségek kifizetése, amelyet mutat a lakásfenntartási támogatást kérők számának emelkedése is. A hátralékok ren­dezése azonban csak állandó munkalehetőség megteremtésé­vel lehetséges, mert ezt az ön- kormányzat sem tudja egyedül vállalni a pénzeszközök behatá- roltsága miatt. A fiatalok lakás­hoz jutása az elmúlt években szinte lehetetlenné vált, mivel a kezdő jövedelmek nem biztosí­tanak lehetőséget önálló lakás építésére, illetve vásárlására. Az önkormányzat által helyi rende­letben szabályozott, kamatmen­tes támogatás csak kiegészítő, il­letve támogatáspótló szerepet tölt be a lakásárakhoz viszonyí­tottan. A képviselők tájékoztatást kaptak a személyes gondosko­dást nyújtó szociális ellátórend­szer fejlesztési lehetőségeiről, amelyben kitértek a szolgáltatá­sok hiányosságaira, korlátáira, helyzet- és környezetelemzésre. Az előterjesztésben szerepelt a 70 évek felüti lakosság körében végzett szociális helyzet- és szükségletfelmérés eredménye, az önkormányzat törvényi köte­lezettségei a személyes gondos­kodást nyújtó szociális ellátások területén, illetőleg megjelölték az intézményhálózat fejleszté­sének lehetőségeit, irányait. A feladatok végrehajtása érdeké­ben a képviselők határozatot hoztak, amelynek értelmében folyamatosan figyelemmel kell kísérni a pénzbeli ellátások rendszerét, hatékonyságát. Az ellátórendszer átalakításából származó többletlehetőségekkel kiemelten kell segíteni a fiatalok lakáshoz jutását, akár a támoga­tási összegek növelésével. Meg­fogalmazták azt is, hogy az ellá­tási formák továbbfejlesztése ér­dekében szükséges a hatósági munkát és a családsegítő tevé­kenységet végzők szorosabb együttműködése. Mivel az idős­korú népesség számaránya emelkedik, folyamatosan nö­vekszik gondozási igényük is. Az ellátási feszültségek mérsék­lése érdekében meg kell vizsgál­ni az átmeneti elhelyezést bizto­sító intézmény, illetőleg Hasz­nos városrészben az idősek klubja létrehozásának lehetősé­geit. HEGEDŰS Fejlesztés a gazdaság erősödéséért Nógrád köztudottan a magas munkanélküliségi rátájú megyék közé tartozik, hosszú idő óta a harmadik legrosszabb mutató­jú megye az országos rangsorban. A regisztrált munkanélküli­ek száma 1993 júliusában 24 ezer 494 fővel tetőzött, addig szinte folyamatosan emelkedett hónapról hónapra. A regiszt­rált álláskeresők száma folyamatosan csökken, bár a mérsék­lődés üteme jelentősen lelassult. Ez év június végén 12 ezer 834 fő álláskeresőt tartottunk nyilván, 631 fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A munkanélküli ellátásra jogo­sultak létszáma a többszöri mun­kanélkülivé válás és a törvényi módosítások következtében szin­te folyamatosan csökken. A mun­kanélküliek legnagyobb hányada továbbra is az önkormányzatok által folyósított jövedelempótló tá­mogatásban és szociális jellegű juttatásban részesül. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ jelentős szerepet szánt és szán az aktív foglalkoztatáspo­litikai eszközöknek. Míg egyes eszközök a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszaju­tását, piacképes ismeretek meg­szerzését segítik, addig más esz­közökkel munkahelyek teremté­sét, az állástalanok azonnali elhe­lyezkedését támogatjuk. Komoly figyelmet fordítunk az állástalan fiatalok felkarolására, működtet­jük a tartósan munkanélküliek, valamint a megváltozott munka- képességű álláskeresők rehabili­tációs programjának speciális tá­mogatási rendszerét. Egyre nagyobb teret kapnak a különböző programok. 1999-ben indult a Reintegráló program, amelybe közel 200 főt sikerült be­vonni, ők képzés után biztos munkahelyet kaptak, illetve kap­nak. Ebben az évben a Családse­gítő program segítségével szeret­nénk változtatni a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkü­lieken és családjukon. A Térség- fejlesztési foglalkoztatási mene­dzser program célja pedig a kis­térségek munkaerő-piaci helyze­tének javítása, fejlesztési lehető­ségeinek feltárása. A központ és a kirendeltségek a lehetőségeikhez mérten min­dent elkövetnek a munkanélküli­ek álláshoz segítése érdekében. Rendszeresen állásbörzére invi­tálják az álláskeresőket, külön a pályakezdő munkanélkülieket, többször összekapcsolva azt kép­zési börzével. A jelentős létszá­mot igénylő állásbejelentés ese­tén csoportos közvetítést, illetve tájékoztatót szerveznek. Megnyitottuk a Foglalkozási Információs Tanácsadót, ahová a pályaválasztási, illetve elhelyez­kedési gondokkal küzdő fiatalo­kat várjuk, de bárki betérhet tájé­koztatást, felvilágosítást kérni. 2001-ben három megye ösz- szefogásával négy programot ter­vezünk indítani, amelyek a követ­kezők: diplomás pályakezdő fia­talok esélyteremtő tranzitfoglal­koztatási programja, komplex közhasznú és reintegrációs foglal­koztatási program, az észak-ma­gyarországi régió térségfejlesztési programja, valamint a roma kisis­kolás gyerekek esélyjavító prog­ramja. NÓGRÁD MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Szlovénia helyett Szlovákia A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság több civil és társa­dalmi szervezettel kezdeménye­zett és kezdeményez a jövőben is együttműködést, egymás munkájának segítése, hatéko­nyabbá tétele érdekében. A lét­rejött megállapodások eredmé­nyeként mint több bejelentés ér­kezik a határterületről, olyan személyek jelenlétéről, akik ille­gálisan szándékoznak átlépni az államhatárt. A legutóbbi eset a hét végén történt, mikor a ke­mencéi erdészet munkatársának bejelentésére a Bemecebaráti HK. járőrei 2 fő (férfi) jugoszláv állampolgárt fogtak el a kemen­céi völgyben, akik illegálisan szándékoztak elhagyni az orszá­got. A két személy útiokmánnyal rendelkezett, meghallgatásuk­ból kiderült, hogy augusztus 5- én legálisan autóbusszal érkez­tek a Magyar Köztársaság terül­tére. Egy napot Budapesten töl­töttek és 6-án egy taxiba ültek azzal a céllal, hogy Szlovéniába menjenek illegálisan (szlovén vízummal nem rendelkeztek) anyagi haszonszerzés céljából. Mint állítják, a sofőr elérthette az úti célt, ezért nem a szlo­vén, hanem a szlovák határ kö­zelébe fuvarozta őket. A kiszállást követően beju­tottak az erdőrészbe, hogy zöldhatáron megkíséreljék az államhatár átlépését. Gyaloglá­suk során találkoztak az erdé­szet munkatársával, akitől fel­világosítást kértek a határ he­lyéről, távolságáról. A távozá­sukat követően az erdész beje­lentést tett a Bemecebaráti Ha­tárőrizeti Kirendeltségre a sze­mélyek tartózkodási helyéről, melynek köszönhetően a sze­mélyeket elfogták. A határőrizeti kirendeltségre történő beszállításukat követő­en megkezdődött velük szem­ben az idegenrendészeti eljá­rás, mely kiutasítással végző­dött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom