Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-07 / 183. szám

2000. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ SZECSENY MEGYEI KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Véntérkép F antasztikus tudományos telje­sítményt kürtőitek világgá a minapi médiák: egy tudóscso­port megrajzolta az ember(iség) géntérképét. Csak utána olvasva kezdem kapizsgálni miről van szó: sikerült megnevezni, egy­máshoz képest elhelyezni az em­ber 46 kromoszómáját, az örök­lésben kulcsszerepet játszó száz­ezergénjét alkotó 3 millió bázis­párt. Számomra a lényeg, a géntér­kép új távlatokat nyit az orvos­tudományban nő az esély a mintegy ötezer (!) genetikai ere­detű betegség kiváltó tényezői­nek okainak megtalálására és a megfelelő terápia alkalmazásá­ra. A könyvtárból kilépve idáig jutok gondolataimban, amikor már a Fő téri csobogó előtt járok. Itt üldögél, ácsorog, téblábol, be­szélget, meditál és vitatkozik ta­vasztól őszig - szép időben min­dennap mindig - a tarjáni idő­sebbek egy-egy reprezentáns cso­portja. Tagjaik valahogy olyan egyformák és mégis - paradox módon - olyannyira különböző­ek. Közös vonásuk, hogy több­nyire nyugdíjasok és mindig van témájuk, mondanivalójuk, őszinte véleményük - urbi- et orbi” a város és a világ számára is. Mintegy reprezentánsai ők a város idősebb nemzedékének. Egyikük - éppen előttem - az élet terheitől hajlott hátát egyen­getve, fel-fel emelgeti fejét, hogy társa arcába tekinthessen. Mási­kuk talán kohótűz barnította, mélyen barázdált arcából kivil­lanó mindig élénken érdeklődő szemekkel tekintget maga köré. Egy harmadik kis öreg újságot lapozgat, formás, keskeny, ápolt ujjai az egykori hivatalnokot sej­tetik. Egy fiatalabb idős, ősz ha­jú az idősebbek között botra tá­maszkodik, jó ismerősöm, tu­dom, a szíve rakoncátlankodott, egy időre le is bénult, de már ja- vulgat, sokat sétál családjával is. Nézem, nézegetem őket, arcu­kat, kezüket, gesztusaikat, - s az jut eszembe, nyilván a géntér­képről asszociálva, hogy ez az idősebb embercsoport maga a „véntérkép” . Hiszen minden ember másként élt és másként öregedett „benne” egyedi mó­don, sajátosan. Közismert például, hogy a bi­ológiai és fiziológiai adottságok­ból fakadó egyéni eltérések (vér­nyomás, fizikai erő, egyebek) nagyobbak az idősebbek, mint a fiatalok között. A különbségeket tovább növelik az idős ember élete során elszenvedett betegsé­gek, amelyek gyorsíthatják az öregedés folyamatát. De formál­ja az embert - az öregebbet már karakterizálta is, - környezete, családja, végzett munkája, isko­lai végzettsége, műveltsége, szo­ciális körülményei, megélhetési lehetőségei, elszigeteltsége vagy éppen hasznos elfoglaltsága - és ezer más tényező. 5 én most jutok vissza a „vén- térképtől” a géntérképhez, mely utóbbitól oly sokan oly so­kat várnak. Jó magam csak azt várom, a géntérkép segít a vén­térkép újrarajzolásában, egy újabb, fiatalabb kiadásának örökre való elraktározásában. ASTRA MOST AKCIÓS ÁRON, AMÍG A KÉSZLET TART! A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255, Tel./Fax: (32) 440-539 Zászlóátadás parkavatással Népviseletes fiatalok a falu zászlajával FOTÓi GY. T. (Folytatás az 1. oldalról) A testet-lelket edző múlt után nincs mitől félnünk, hiszen a ré­giek helyébe újak jöttek és jön­nek - mondta, majd átadta a Ma­gyar Köztársaság millenniumi zászlaját Molnár Béla polgár- mesternek. Becsó Zsolt, a megyei köz­gyűlés elnöke beszédében a töb­bi között így fogalmazott: Nógrádmarcal története a közeli sőjpusztai megtelepedéstől ere­deztethető. A vészterhes török időkben elpusztult, majd újra benépesült. Az itt élőkben máig nyomot hagyott a marcali tanító, Erdős Barnabás. Sokak mellett neki köszönhető, hogy a telepü­lésről számtalan legenda fenn­maradt. Mindez ma a miénk - je­lentette ki, majd tolmácsolta a megyei közgyűlés felhívását. Ezt követően felavatták a temp­lom melletti millenniumi emlék­parkot. Közreműködött tárogatón a balassagyarmati Bodonyi Imre, valamint a kétbodonyi hagyó mányőrző együttes. Este bálon szórakozott a falu népe. _■ Sikertörténet a miénk és nem balsors (Folytatás az 1. oldalról) Annak idején István államala­pító tettét is sokan ellenezték, s most már tudjuk, ennek köszön­hető népünk fennmaradása. Szent István Európa közepébe plántálta Magyarország fa-cseme- téjét, s bár az ezeréves fa cson­kolt, újra kihajthat. Ma, amikor 15 millióan beszélik a magyar nyel­vet, s hazánk kiváló tudósok, mű­vészek százait adta a világnak, nincs okunk kishitűnek lenni. Si­kertörténet a miénk és nem bal­sors! Tekintsük tehát magunkat cso­dának, s tettrekészségünkkel, el­szántságunkkal csatlakozzunk az egységes Európához. Abban a re­ményben adom át a jubileumi zászlót, hogy az alá gyűltek szé­pen, boldogan fognak élni. Óvják, védjék, szeressék ezt a lobogót, amelyet a szeretet jegyében nyúj­tok át - mondta befejezésül dr. Dá­vid Ibolya, majd átadta a zászlót Juhász Péter polgármesternek. Balassagyarmat első polgára dr. Módi Ferenc köztársasági el­nök beiktatásakor elhangzott sza­vaival kezdte mondandóját: ha két embernek van száz-száz fo­rintja, s azt kicserélik egymással, ugyanannyi pénzük marad, de ha a gondolatukat cserélik ki, gazda­gabbak lesznek egy gondolattal. Ez a gondolatcsere máig az embe­riség fejlődésének mozgató rúgó- ja - folytatta. - Ha az emberek nem tudtak beszélni, akkor jelké­peket használtak, a millenniumi zászló is ilyen jelképe. A zászló mindig fontos volt, je­lezte a határokat, ha védeni kel­lett az országot, akkor alá gyűltek a vitézek, s rosszabb időkben rej­tegették is a lobogót. Ma, az ezer­éves Magyarország előtt olyan le­hetőségek állnak, miként annak idején István király előtt. Meg­újulhat országunk, a fejlett álla­mok közé emelkedhetünk. Való­sítsuk meg ezeréves álmunkat! - fejezte be beszédét. Ezután a történelmi egyházak képviselői mondták el gondolata­ikat, majd megáldották a millen­niumi zászlót. Az államiságunk ezeréves létét jelképező lobogóra Kunné Kubicza Erzsébet lokálpatrióta, zászlóanya kötött szalagot. Dr. Dávid Ibolya ismét szót kért, s emlékplakettet adott át Ju­hász Péter polgármesternek és Bállá Mihálynak, a körzet ország- gyűlési képviselőjének. Ezt követően Becsó Zsolt, Nóg­rád Megye Közgyűlésének elnöke lépett a mikrofonhoz, hangsú­lyozta: Balassagyarmat ezeréves múltja összefonódott Magyaror­szág történelmével. Az egykori megyeszékhelyen élt személyisé­gek munkássága mindmáig rá­nyomja bélyegét az egész megye gondolkodására, szellemiségére, kultúrájára. A továbbiakban a város törté­netét elevenítette fel röviden a megyei közgyűlés elnöke. Egyko­ron csak Gyarmat volt a neve, s miután a XV. században a Balassák birtokává vált, lett Balas­sagyarmat. A települést elfoglalta a török, 1663-ban teljesen elpusz­tult, s csak 1690-ben kezdték újjá­építeni. Érdekesség, hogy az egy­kori vár köveiből emelték a temp­lomot és a megyeházát. A város 1790-ben emelkedett Nógrád me­gye székhelyének rangjára. A leg­bátrabb város elnevezést is kiér­demelte, miután lakói 1919-ben fegyverrel verték ki a cseh légio­náriusokat. A zászlóátadó ünnepség után a miniszter asszony a Palóc Mú­zeumban megnyitotta a Keresz­ténység és államiság Nógrád me­gye ezeréves történetében című kiállítást. A kultúrműsorban a Ba­lassagyarmati Dalegylet, a Szent Jakab Kórus, az Igric Együttes, Pál István, a népművészet meste­re és Plakt Julián ferences házfő­nök működött közre. A Gyarmatok találkozója rész­vevőitől 18 órakor, a polgármeste­ri hivatal dísztermében állófoga­dás keretében köszönt el Juhász Péter, Balassagyarmat polgármes­tere. Vendégek és vendéglátók a viszontlátás reményében búcsúz­tak el egymástól. ________________________________liaHAO L esz új épületszárnya a sziráki iskolának? A sziráki képviselő-testület programjában többi között szere­pel a régi iskola mellett egy új épületszárny megépítése öt tanteremmel, egy étkező-tálaló és kis konyhával, mely utóbbi száz gyerek étkezését biztosítja. Az előbbi feladat teljesítése érdekében az önkormányzat a Belügyminisztériumhoz küldött pályázatában céltámogatást kért az oktatási létesítményhez. Fél- hivatalos információjuk szerint a minisztérium jónak és támo­gatásra érdemesnek találta'pá­lyázatukat, s csaknem 50 millió forint céltámogatást szavazott meg az önkormányzatnak. Ez az összeg azonban kevés, mert a jelentős beruházáshoz szükséges pénznek csupán 55- 60 százalékát fedezi. Az újabb forráskeresésekor a Nógrád Megyei Területfejleszté­si Tanácshoz fordulnak. A most készülő pályázati dokumentu­mokban a bekerülési összeg 20 százalékát kérik. Ehhez jön az önkormányzat saját ereje, amit az árvíz kapcsán kapott a Kapsch Telecom Kft.-től, kifeje­zetten az iskolai beruházásra. A jóleső érzéssel átvett összeget a képviselő-testület értékpapírba fektette, beleértve a az előbbi­hez tapadó kamatot, a rendelke­zésre álló összeg a bekerülési költség újabb 10 százalékát fe­dezi. A kivitelezés elnyerése érde­kében a közbeszerzési törvény alapján pályázatot ír ki a képvi­selőtestület. Elképzelések sze­rint az önkormányzat szeptem- berben-októberben szeretné el­helyezni az időjárás függvényé­ben az új épületszárny alapkö­vét. Az új létesítményt a kiegé­szítő helyiségekkel együtt a kép­viselő-testület jövő év augusztus 20-án kívánja átadni az iskola vezetésének, a gyerekeknek, a lakosságnak, mely utóbbiak so­raiban egyre többen ismerik és elismerik az önkormányzat ed­digi sikeres pályázati tevékeny­ségét. A 2001. augusztus 20-i ünne­pélyes átadást egybekötik a mil­lenniumi zászló átvételével. Vizsláson sportolt az egész falu (Folytatás az 1. oldalról) A második helyet Jakab Ist­ván és segítői érdemelték ki, ju­talmul vizslási vázát kaptak. Ám a főzőverseny többi résztve­vője sem búslakodott, mert az általuk készített finomságok után is megnyalták szájukat a szerencsések. Estébe hajlott már az idő, amikor megkezdődött a parkban az utcabál. Akik bírták szuflával, azok hajnalig ropták a táncot. Sándor Tibor polgármester így értékelte a sportdélutánt:- Nagy örömömre, nemcsak a fiatalokat, hanem a szülőket és a nagyszülőket is sikerült meg­mozgatni. Annak külön is örü­lök, hogy bebizonyosodott, asz- szonyaink és lányaink remekül bánnak a focilabdával, így aztán a szeptember 2-ai sportnapon megmérkőzhetnek majd a szlo­vákiai testvérközség, Mucsiny amazonjaival. * * * A millenniumi programsoro­zat ma a kultúrotthonban kéz­művestáborral folytatódik. A gyermekek és az érdeklődő fel­nőttek régi és új kézművesszak­mákkal, például a szövéssel, a kosárfonással, bábok készítésé- vel ismerkedhetnek meg. ■ Almás nevű települések versengtek a Mátrában (Folytatás az 1. oldalról) Az öttagú csapatoknak kiadós túrán és annak hat állomásán kellett bizonyítani­uk a képességeiket. A sikerhez azonban kevés volt csak gyorsan futni, tudni kellett kávás fűrésszel fűrészelni, távolságot és magasságot becsülni, légpuskával célba lőni, vizet vödörben csigarendszerrel adott magasságra felemelni, mindemellett a kőzet- és növénytanban való jártasságra is szükség volt. Végül is az nyert, aki a leg­gyorsabban és a legkevesebb hibaponttal teljesítette a távot. Mindeközben a futballt szerető fiata­lok elszántan rúgták a labdát a focipá­lyán. A rendőrök, a tűzoltók és a pol­gárvédelmisek bemutatóját elsősorban a gyerekek figyelték tágra nyílt szemmel. A későbbiekben a kismánai és a helybeli hagyományőrző kórus, majd operettmű­kérdések megválaszolásában ? jelesked­tek leginkább. Az SBTC-öregfiúk focicsapata magabiztosan győzött a vizslási öregfiúk együttese ellen sor szóra­koztatta a kö­zönséget. A jól sikerült nap utcabál­lal fejeződött be. Vasárnap az Almások csapatai elméleti vetél­kedőn mérték össze a tu­dásukat. A Mátraalmás és környéke nevezetes­ségeire, kultúrájára, ha­gyományaira vonatkozó A pontban délben elhangzott értékelés­kor kiderült: a versenyen Magyaralmás bizonyult a legjobbnak, ám átadta a jövő évi rendezés jogát Rácalmásnak. ___________■ A kisebbeknek is jutott feladat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom