Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-29 / 202. szám

2000. AUGUSZTUS 29., KEDD SZÉCSÉNY M EGYE I 1 KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap Csongrádybéla jegyzete Versényi tanár úr J ó napja voti Balassagyarmat­nak vasárnap. A város két jelen­tős műsorral is jelen volt az orszá­gos médiában. Az oktatási mi­niszter televízióban is sugárzott tanévnyitó beszédéről tegnapi la­punkban már beszámoltunk, (mai lapszámunk 2. oldalán kö­zölt igazgatói köszöntő és képri­port az ünnepség hangulatát adja vissza), ezúttal egy rádióadás kí­nálkozik tollhegyre. A Kossuth adó „Névjegy” című sorozatában a Balassi Bálint Gimnázium egy­kori francia-, latintanára, direkto­ra-ez utóbbi titulust az 1967-től 1985-ig terjedő szűk húsz évben viselte - Versényi György mesélt életéről, sorsa alakulásáról, elvei­ről, harmincöt évnyi tanárkodása pedagógiai ébnényeiről, felismeré- sríről. A beszélgetés műsorra tű­zést - gyanítom - ugyancsak indo­kolta a jó hírű intézmény fennál­lásának századik évfordulója s nem különben a tanév prológusa. S árbeszéd azonban bármikor Ihangozhatott volna, hiszen minden aktualitáson túlmutat az interjúalany személyisége, klasz- szikus műveltsége, sugárzó élet­bölcsessége. A salgótarjáni szüle­tésű, itt, Egerben és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyete­men iskolázott Versényi György neve fogalom Balassagyarmaton és környékén, s e műsorból sokan - az ország más tájain élők is - megtudhatták, hogy miért. M ár egyetemista korában ki­tűnt emberséges magatartá­sával - a háború idején menekí­tett zsidó gyerekeket oltalmazott és tanított - és ez a jellemvonása kísérte végig életútját, pályáját. Mindig azt vallotta és a gyakorlat­ban érvényesítette, hogy a nevelés folyamatában nem a külső hatá­sok dominálnak, a döntő mozza­nat az ületőben meglévő, mond­hatni szunnyadó képességek, készségek kibontakoztatása. (Kár, hogy végül is nem írta meg a nevelés ellentmondásairól terve­zett könyvét. Talán még nem ké­ső...) Versényi György szigorú ta­nár volt, mégis népszerű a diákok között. Ezt úgy sikerült elérnie, hogy a pedagógiai munkát kap­csolatteremtésnek fogta fel, egy közös cél érdekében együttműkö­dő partnernek tekintette mind a tanulókat, mind a szülőket, kollé­gáiról nem is szólva Mindig igye­kezett meglátni, tisztelni minden­kiben - akár a falusi emberpalán­tákban is-azértékeket, j ígyanakkor saját tudását - Umint e beszélgetés is igazolta - mindig is szerényen „viselte", ter­mészetesként fogta fel és jelenítet­te meg. Tőle mindig lehet(ett) va­lamit tanulni. Reális ítélkezést például múltról és jelenről. De ér­demes megfogadni azt a tanácsát is , hogy ha az ember nyugdíjas lesz s ideje engedi, olvasson újm bizonyos alapműveket s rájön, hogy azokban mit nem vett észre annak idején. A rádióriporter Lengyel Anna ugyancsak balassis diák volt, abban a minőségében is ismerte beszélgetőpartnerét. Igaza volt, amikor úgy fogalmazott: a katoli­kus egyház szegényebb lett az ere­detileg papnak tanuló Versényi Györggyel, a tanárok sora viszont gazdagodott egy vérbeli pedagó­gussal Miben gondolkodnak a mikrotérségek? Második egyeztető megbeszé­lésüket tartották Sapard-ügy- ben a Kazár és mikrotérségét alkotó önkormányzatok kép­viselői, vállalkozói a napok­ban. A fórumon természete­sen a térség gazdasági fejlesz­tésének lehetőségei kerültek szóba. A hét települést tömörítő laza szövetség (Cered, Zabar, Szilaspogony, Mátraszele, Bárna, Kazár és Vizslás) már most ren­delkezik jól előkészített projek­tekkel, amelyek akár idén is be­adhatók, ha a Sapard-keretet ke­zelők kiírják a pályázatot - véle­kedett Molnár Katalin polgár- mester asszony. Az elképzelések sorában kiemelt szerepet kaphat a falusi turizmus, különösen a korszerű szálláshelyek kialakítá­sa. Az egyes települések idegen- forgalmi kínálatát csokorba kelle­ne gyűjteni, s együtt kiajánlani - állapították meg többen is. Kazáron már papírra vetették az ófalu programját, amely szer­vesen kapcsolódik a faluszépítési elképzelésekhez is. Számos régi házat szeretne felújíttatni az ön- kormányzat, bemutatva a hagyo­mányos építészeti stílust, az egy­kori lakókörnyezetet, s erre a cél­ra az első házat már meg is vásá­rolták. Ugyancsak kész a projekt egy Kazáron megvalósítandó vi­dékfejlesztési módszertani köz­pontról. A vállalkozók is aktív szere­pet vállalnának a Sapard-pro- gramban. Nagy lehetőségeket rejt a gyümölcstelepítés, az eh­hez kapcsolódó aszalás, a biokultűrák térhódítása, például a csipketermesztés. A mikro- térség vonzerejét is növelné a né­pi kismesterségek oktatásán ala­puló turizmus fejlesztése, s ak­kor még nem beszéltünk a táji környezet szépségéről, megany- nyi lehetőségéről. _________________________________T. NÉMETH Generációkon át öröklődő munkaerkölcs Hopka László, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. vezérigazgatója a Kohász Művelődési Házban megtartott ünnepségen egyen­ként is méltatta a kitüntetett dol­gozók munkáját, személyes ér­demeit: Rusznyák Béla munkája mel­lett társadalmi munkát is végez, s ez azért is fontos, mert tapasz­talható, hogy egyre kevesebben vannak, akik másokért önzetle­nül vállalnak munkát és nyújta­nak segítséget - hangoztatta a vezérigazgató. Máté Csabánét kiemelkedő szakmai munkássá­ga mellett emberi magatartása emelte eddigi tevékenysége so­rán vezető beosztásokba. Kor­mos Gábor a Feldolgozó gyár­egység szétválasztásának lehe­tőségét teremtette meg napja­inkban, s ugyancsak nevéhez is fűződik két minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Varga Já­nos szegverő nagy szakmai tu­dásával, társaival szembeni sze­rény viselkedésével, pontossá­gával vívott ki megbecsülést. Handó Sándor különböző mun­katerületeken a tervezéstől a programozásig eredményesen dolgozott és dolgozik. Minden kitüntetett hosszú évek óta a cégnél dolgozik, családról csa­ládra öröklődő gyári munkásdi­nasztiák tagjai, követői. Öt dolgozó kapott Acélgyárért kitüntetést Idén a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. öt dolgozója kapta meg jó munkájának elismeréseként az Acélgyárért elismerést. A kitüntetéseket és a velük járó pénzjutalmat - nettó 50 ezer forintot - Hopka László vezérigazgató egy tegnapi ünnepsé­gen nyújtotta át. mélyre érkezett javaslat, akik méltóak lennének a kitüntetés­re, közülük 5 dolgozót részesí­tettek elismerésben: Rusznyák Bélát, a szolgáltatórészleg veze­Titkos szavazás alapján nekik ítélték az elismerést FOTÓ, RIGÓ TIBOR A cég szakszervezeti bizott­sága és üzemi tanácsának tagja­iból álló bírálóbizottság titkos szavazás alapján döntött arról, hogy az idén ki kapja meg a gyár életében meghatározóan fontos, harmadik éve adomá­nyozott kitüntetéseket. 1998- ban a gyár fennállásának 130. évfordulóján tíz, 1999-ben 6 dol­gozó kapta meg az Acélgyárért díjat. Idén eredetileg 16 sze­tő munkatársát, Máté Csabáné gazdasági vezérigazgató-helyet­test, Kormos Gábor gyáregység­vezetőt Varga Jánost, a huzalmű szegverőjét és Handó Sándor üzemvezetőt. Lakáskoncepció a tarjáinak megtartásáért (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak pályázik a város a térségi szennyvízelvezetésre az ISPA-hoz és a környezetvédelmi alaphoz, a megyei területfejlesz­tési tanácshoz pedig a Honvéd út kiépítésére adnak be pályáza­tot. (Az Egri út kiépítését a ta­nács támogatta.) Centrál-köz - szeptembertől így hívják a Hársfa út 15-16-17­18. számú közterületet, a lakók többségének kérését Ecsedi La­jos tolmácsolta, indoka pedig az, hogy a régi kolónia neve volt a Centrál. Ecsedi Lajos ezt képvi­selőtársa, ár. Kovács József felve­tésére válaszolta, aki azt mond­ta, ha az ott lakóknak ez az elne­vezés megfelel, neki nincs elle­ne kifogása, de mégis úgy gon­dolja, hogy» lehetett volna talán magyar nevet is adni a terület­nek, a „centrál”-t egyébként az idegen szavak szótárában is hiá­ba kereste. Törvényi kötelezettsége az önkormányzatnak a közoktatás­fejlesztési koncepció elkészíté­se. Ezt, mint Szűcsné Zagyi An­na irodavezető-helyettes el­mondta, széles körű egyeztetés előzte meg. A következő tanév­től megszüntetik a Petőfi iskola gimnáziumi tagozatát, városi programot dolgoznak ki a roma származású gyerekek esély- egyenlőségének megteremtésre, megvizsgálják kéttannyelvű gimnáziumi osztály indításának lehetőségét - egyebek között ezeket fogalmazták meg az in­tézkedési tervben, maga a kon­cepció hat évre szól. Élénk vitát váltott ki a „Somosi áldozatok emlékmű­ve”, az új alkotást ugyanis a szovjet hősi emlékmű helyén akarják felállítani, az eredeti al­kotást lebontva. Kovács József és Patinszki Lajos hiába forszí­rozta, nem derült ki, hogy a la­kosság milyen arányban támo­gatja a tervet. Végül hosszú vita után Puszta Béla polgármester kompromisszumos javaslatát fo­gadták el, eszerint a szovjet hősi emlékművön levő táblát múze­umban helyezik el, és megvizs­gálják, valóban vannak-e az adott területen elesett, elteme­tett áldozatok. DUDELLAI ILDIKÓ Sógorok, ha építkeznek Furcsa módját választotta az építkezésen való takarékosko­dásnak P. F, Cs. G. és Zs. D., akik rokonságban is állnak egy­mással. Augusztus 27-én 22 óra táj­ban a kisbárkányi tsz-majort lá­togatta meg a három sógor, mégpedig olyan módon, hogy az épületét tetőterét kibontot­ták. Hét tekercs, körülbelül 13 négyzetméter üveggyapotot szerettek volna elvinni: hiába állt azonban ott a kisteherautó a szállításhoz, ezúttal meghiú­sították szándékukat. A bátony- terenyei rendőr járőr, miután egyik kollégájuk értesítette őket, tetten érte az elkövetőket, így most lopás bűntett alapos gyanúja miatt folyik ellenük az eljárás. Régi ismerősöket is „üdvözöl­hettek” a napokban a bátony- terenyei rendőrkapitányságon: P. Gy., és S. S. (mindketten fia­talkorúak, bátonyterenyei lako­sok) ezúttal Mátraterenyére, az ifjúsági klubba látogattak el. Ez még nem lenne önmagá­ban bűn, ha ezt nem a nyitvatar­tási időn kívül tették volna, és nem vittek volna magukkal hifi­tornyot, erősítőket, hangszóró­kat. Egyszerre nem is bírtak el­vinni mindent, éppen ezért két nappal később újabb látogatást tettek. Többrendbeli bűncselek­mény miatt három eljárás is fo­lyik ellenük, ráadásként most indul az újabb lopás bűntett ala­pos gyanúja miatt. KIváncsiskopó _________________________________________________________________Mihalik Júlia Rovata J átszóterek balladája - Út bajjal jár Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy személyes problémákkal kapcsolatos kérdéseit, felvetéseit, észrevételeit. Személyesen, levélben vagy telefonon - a 32/416-455-ös számon - is kereshetik szerkesztőségünket Uszodanyitás: szeptember 4. FELMÉRÉS a játszóterekről Salgótarjánban a Teraszos úti és a Napsugár-lakótelepi ját­szóterek állapotát kifogásolták olvasóink. Szeretnék, ha a javí­tásra, felújításra szoruló eszkö­zöket rendbe tennék vagy amennyiben szükséges, sort kerítenének a cseréjükre. A jel­zést, illetve a kérést továbbítot­tuk Bodnár Benedeknek, a Vá­rosgazdálkodási és Üzemelteté­si Kft. ügyvezető igazgatójá­nak, akitől megtudtuk, hogy éppen most készítenek felmé­rést a játszóterekről, melyek száma nem csekély: mire a munkával végeznek, kilencven ilyen létesítménynek, közterü­letnek kell szerepelnie a listán. Áttekintik a kihasználtságot, ezzel együtt azt is, mit kíván az ésszerűség? Szükség van-e ilyen számú játszóparkra a vá­rosban. Figyelembe kell venni azt is: rendben-, karbantartá­suk nem csak a kellő odafigye­lés függvénye, a vandalizmus, a szándékos rongálás, okozta károk értéke sokszorosa annak, mint amit a természetes elhasz­nálódás miatt fordítani kell, kellene ezekre. Jószerivel kihalt már a lakos­sági összefogás, pedig erre olyan játszóterek esetében, amelyek így is készültek, érde­mes lett volna időnként sort ke­ríteni. A falvakban jobban akad erre példa. Az idősebb tarjániak egy- némelyike úgy látja, fékezhe- tetlen, kamaszok, fiatal felnőt­tek teszik tönkre a kicsiknek ál­lított hintákat, mászókákat Sal­gótarjánban. CSATORNA ÉS HEPEHUPA Rimóc útjai ugyancsak hepe­hupásak lettek az elmúlt hóna­pokban, bár van erre jó okuk: csatornáznak a faluban. A be­ruházás mintegy nyolcvan szá­zaléka már elkészült, s a helyi­ek nyilván örülnek is ennek, de az útburkolatbontások, a por, esős idő esetén a sár, sok bosz- szúságot okoz. Amíg a falu munkaterület, a helyi vezetés azzal igyekszik mérsékelni a gondokat, hogy figyelemmel kí­séri az utak járhatóságának biz­tosítását. A csatornázás szep­tember végén befejeződik, a helyreállításokat azonban csak akkor kezdik el ősszel, ha ezt az úgynevezett tömörségi vizs­gálatok alátámasztják. Ezzel a burkolat besüllyedését, rongá­lódását, szeretnék megelőzni a rimóciak. (Folytatás az 1. oldalról) A négy szivattyú áramfogyasz­tása is kisebb lesz, ezáltal másfél év alatt megtérül az ára. Ráadásul nem is zakatolnak majd, mind elő­deik, amit egy rugalmas felfüg­gesztés oldott meg. A csővezeték cseréje, illetve egy lágyító-szűrő berendezés beépítése a következő évek feladata lesz. Ugyancsak megújul a szauna padozata és ülő része, amelyet sa­ját erőből oldottak meg. Egy ötle­tes megoldással tovább növelték az ülőhelyek számát. Megtörtént az öltözők tisztasági festése, a program szerint a következő évek­ben kerül sor a szekrények és a hajszárítók cseréjére. A legnagyobb gondot a meden­ce körüli burkolat felrepedezése okozta, amit most garanciális javí­tás keretében az eredeti kivitelező újra készít, hasonló anyagból. Ezt nem számítva az idei munkálatok ötmillió forintba kerültek. Az üze­mi próbákat csak azt követően kezdhetik, miután a medencetér burkolatával végeznek a szakem­berek - tudtuk meg Takács László műszaki igazgató-helyettestől. Ezért vált szükségessé, hogy az in­dulást elnapolják, s így szeptem­ber 4-étől várják a vendégeket. Jó hír, hogy az új szezonban nem emelkednek a jegy- és bérlet árak, s a nyitva tartási rend sem módo­sult. A négy-öt éves program várha­tóan 60-80 millió forintba kerül, s az egyik leglátványosabb része a jelenlegi napozó beépítése, vala­mint egy fimess-csamok kialakítá­sa lesz. Ebben kapna majd végle­ges helyet egy új szauna, kétfajta szolárium, s jó néhány kondigép. Az elképzelés megvalósulása attól is függ, milyen sikerrel pályáznak állami forrásokért. T.NÉMETH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom