Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-29 / 202. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Augusztus 29., kedd Eloltották Osztankino lángjait Kiégett az orosz főváros jelképe, halálos áldozatai is vannak a szerencsétlenségnek Megtalálták a vasárnap kigyulladt osztankinói tévétoronyban lezuhant lift roncsai között az eddig eltűntnek tartott személyek holttestét - jelentették be hivatalosan az orosz fővárosban. A lift roncsaira a föld alatti hetedik szinten leltek rá. Moszkva Annak idején a világ legmagasabb tornya volt: 1960-tól 1967-ig építették Nyikolaj Nyikityin mérnök, valamint Leonyid Batcdov és Dmitri] Burdin építész tervei alapján; a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójára adták át. A turisták kedvenc helye: a látogatókat másodpercenként 7 méteres sebességgel összesen hét lift röpíti a magasba. Az üvegpadlójú kilátórész és a Mennybolt nevű étterem 330 méteres magasságban helyezkedik el. A háromszintes vendéglátóhely 40 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot, miközben szép időben a látogatók egész Moszkva panorámájában gyönyörködhetnek. A torony betonfala három méter vastagságú és összesen 55 ezer tonnát nyom; belső tere 70 ezer köbméter. Az építmény fölé 152 méterre nyúlik az antennarendszer, amely viharos időben több mint 10 métert is kileng. Innen sugározzák az orosz rádió- és tévéműsorokat, és a külföldre szóló adásokat, valamint különböző távközlési adatokat. Itt működik a meteorológiai megfigyelőállomás is. Napközben egymásnak ellentmondó hírek érkeztek a mentési munkálatokról. Kezdetben arról tudósítottak, hogy a tűzoltóknak sikerült megfékezniük és ellenőrzésük alá vonniuk a lángokat, utóbb azonban arról, hogy a tűz csaknem változatlan hevességgel tombol. Miközben ugyanis a torony egy részén sikerült visszaszorítani, a betonépület más részei továbbra is égnek. Összesen több mint háromszáz tűzoltó volt hétfőn egész nap bevetésben, akik délutánra úrrá lettek a lángokon. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb aggodalommal figyelték a tornyot magát, mivel nem lehetett tudni, hogy a keletkezett károk mennyire kezdték ki a betonszerkezet állóképességét. A tűzoltóság adatai szerint a „csövet” belülről tartó 149 acélkötél fele elszakadt, így fennállt a veszélye, hogy a torony összedől. Bár Jurij Luzskov, Tévétomyok toplistája 1. CN Tower - Toronto, Kanada, 553 méter (nyitás: 1976. július 26.) 2. Osztankino - Moszkva, Oroszország, 537 méter (nyitás: 1967. november 5.) 3. Oriental Pearl Tower - Sanghaj, Kína, 468 méter (nyitás: 1995. május 1.) 4. Tian Tower - Tiencsin, Kína, 415 méter (nyitás: 1991. október 1.) 5. Central Radio & TV Tower - Peking, Kína, 405 méter (nyitás: 1992. szeptember 3.) Több mint háromszáz tűzoltó volt bevetésben fotó: europress/epa Moszkva polgármestere igyekezett mindenkit megnyugtatni, a nagyobb katasztrófa mégsem volt kizárható. Ezért a környéket 700 méter sugarú körben kiürítették, az itt lakókat ki kellett telepíteni. A tűz miatt Moszkva a legfontosabb tévéadások nélkül maradt. Mihail Leszin távközlési miniszter bejelentette, hogy két-három napig is eltarthat, mire a műsorok sugárzását ideiglenes berendezésekkel újra tudják indítani. A katasztrófa hírének hallatán Vlagyimir Putyin ismételten bírálta az egész ország hibás működését. GYULAY ZOLTÁN Párbeszéd a német szélsőjobbról Schröder kancellár vasárnap a ZDF televízió adásában kijelentette: a jobboldali szélsőség egész Németországot sújtja, és sürgette kormányát, hogy minden lehetséges eszközzel harcoljon a jelenség ellen. Berlin A kormány támogatja a szélső- jobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt betiltására irányuló törekvést. A német kancellár ugyanakkor kijelentette, hogy az NPD betiltása önmagában korántsem elégséges lépés a szélsőjobb leküzdéséhez. Náci múltja miatt a faj- és idegengyűlöletre különösen érzékeny Németországban 1990 óta mintegy harminc ember életét követelte az effajta erőszak; külföldi jogvédő csoportok szerint viszont ennek a többszörösét, több mint száz személyt öltek meg. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 72 százaléka egyetértene- a neonáci párt betiltásával. Miután az ügy minden bizonnyal az alkotmánybíróságot is foglalkoztatja majd, a német kormányfő biztos benne: az egységes fellépés kifejezi, hogy a zöldektől a keresztényszocialistákig minden irányzat - Schrödert idézve - a „politikai higiénia alapkövetelményének” tekinti a szélsőségek elszigetelését. Jelenleg 37 ezerre becsülik az úgynevezett nemzeti demokraták, a republikánusok és a Német Népi Unió taglétszámát, és további ötvenezerre tehetők a szimpatizánsok. Kialakítottak egy 16-25 éves fiatalokból álló rohambrigádot, amely a merényleteket, a gyilkosságokat hajtja végre. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a legtöbb nyugtalanító jelenség a keletnémet tartományokban fordul elő. Ha valahol, akkor az új német demokráciában különösen vigyáznak arra, hogy ne szabjanak korlátot a véleménynyilvánításnak. Ezért sok mindent mérlegre tesznek majd egy esetleges pártbetiltásnál. Viszont - a „politikai higiénia” példájánál maradva - az egészséges szervezet sem köthet kompromisszumot a rákos sejtek burjánzásával. így született meg a jelszó a szélsőjobboldal legutóbbi, gyilkos akciói után, hogy „mindnyájunknak védekezni kell!” A társadalom önvédelmi reflexe kibontakozóban van. Követelik az erőteljesebb jogi szankciókat, mert nem lehet „megbarátkozni felfüggesztett ítéletekkel.” A különösen veszélyeztetett helyekre, például a pályaudvarok környékére, ahol sok a külföldi, videokamerás figyelést javasolnak. Feketelista született az internet fajgyűlölő oldalairól. Az egyik berlini napilapban fénykép és rövid ismertetés jelent meg 22 hírhedt szélsőjobb- oldaliról. (RÉTI) Koalíciós vita Ausztriában Haider és hívei Erhard Busek fejét követelik Bécs Az Osztrák Szabadságpárt támadásai ellen ezúttal Franz Fischler, az EU- hizottság mezőgazdasági biztosa vette védelmébe Erhard Buseket, a keleti bővítéssel foglalkozó kormány- megbízottat, és óvott attól, hogy Ausztria folyton vétóval fenyegetőzzék, s ezzel saját tekintélyét rongálja. A vita látszólag az ÖVP egykori elnöke, a korábbi alkancellár Busek közismerten FPÖ-ellenes személye körül forog, valójában azonban arról van szó, hogy Jörg Haider, az FPÖ volt elnöke, valamint legújabban Herbert Scheib- ner, az FPÖ védelmi minisztere az úgynevezett Benes-dekrétu- mok, illetve az Avnoj-döntések semmissé nyilvánításához kívánja kötni Csehország és Szlovénia EU-csatlakozásának támogatását. Azzal vádolják az elképzelés ellen fellépő Buseket, hogy nem a kormányprogramot képviseli. A kormányprogram azonban - akárcsak Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter néhány nappal ezelőtti írásos közleménye - leszögezi: Ausztria nem köti össze a kisebbségek második világháború utáni elűzéséhez vezető rendeletek semmissé nyilvánítását a támogatás kérdésével. Nem kétséges, hogy az eddig idilli koalíciós együttműködésben ez a legélesebb nézeteltérés. Az is nyilvánvaló, hogy az FPÖ, amely kormányzati szerepében sokat feladott korábbi ellenzéki követeléseiből, most e kérdést felhasználva akarja újra magához édesgetni választóit, akiknek jelentős része a gyengén képzett, s ezért a bővítéstől munkahelyüket féltő munkások köréből kerül ki, s akik között megtalálható az elüldözöt- tek szövetségeinek sok-sok tagja is. A nyári szünet utáni első kormányülésen ma az a kérdés, hogy az eddig hallgató néppárti Wolfgang Schüssel kancellár en- ged-e Haider nyomásának, vagy pedig meggyőzi a kormány FPÖ-s tagjait a volt alkancellár munkájának értékéről és a koa- líciós program értelmezéséről* Hírek röviden Külhoni állampolgárság A Romániai Magyar Demokrata Szövetség újabb területi szervezete támogatja azt a törvénytervezetet, amelyet a Magyarok Világszövetsége készített a külhoni magyar állampolgárságról. A gyergyói testület csatlakozott a Kolozs megyei szervezet azon kéréséhez, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésén kérje a külhoni magyar állampolgárság létrehozását. Kurszk: mégis ütközés volt? Új fegyverrendszert próbáltak ki a szerencsétlenül járt tengeralattjárón amikor külföldi vízi járművel ütközött, mégpedig épp akkor, amikor torpedóvetéskor a kilőtt fegyver eltalálta az orosz Északi Flotta egyik felszíni hajóját. Az orosz sajtó tegnap megerősítette, hogy a Kurszkon új típusú torpedók voltak, s ezért tartózkodott a hajón a szupertitkos dagesztáni torpedógyár két képviselője is. Bin Laden merényletet tervezett? Az Afganisztánt kormányzó muzulmán fundamentalisták, a tálibok mozgalma cáfolta azt a feltételezést, miszerint az Egyesült Államok által terrorizmussal vádolt Oszama bin Laden azt tervezte, hogy a nyári Olimpiai Játékok idején felrobbantja Ausztrália egyetlen, kísérleti célokat szolgáló atomreaktorát. Légi balesetek Csaknem egy időben lezuhant egy svájci helikopter és egy német kisrepülőgép Svájcban. A helikopter a Bernina-hágónál csapódott a földhöz, a rajta utazók közül egy ember meghalt, hármat sérülésekkel kórházba szállítottak. A repülőgép - szinte ugyanekkor - az Albula-hágó déli oldalán szenvedett balesetet. A helyszínre érkező mentőegység a gépen az egyedül utazó pilóta holttestét találta. Minden jel szerint egy nagy madarat ütött el a KLM holland légitársaság gépe, amelynek helyi idő szerint vasárnap kényszerleszállást kellett végrehajtania Los Angeles nemzetközi repülőterén. Tíz emberrel a fedélzetén egy működő kráter szélének ütközött egy kisrepülőgép Costa Ricában. Az utasok és a személyzet tagjai életüket vesztették. Idegen anyag okozta a balesetet A hét végére befejezi vizsgálatait a francia Concorde katasztrófájának okait kutató csoport. Szakértői Vélemény szerint a gép futóművének egyik gumiabroncsát valóban egy idegen fémlemez robbantotta fel, amely a kifutópályán a gép útjába került. A negyvencentis fémlemez egy másik gépről kerülhetett a betonra. ____________ ■ N ixon pánikbeteg volt? A világhatalmat hosszú ideig lelkileg ingatag ember irányította, aki ráadásul csaknem elrendelte egy másik ország nukleáris bombázását. A most megjelent életrajz szerint Richard Nixon erős gyógyszerek hatása alatt dolgozott. Washington______ T öbb mint 25 év telt el az emlékezetes Watergate-botrány óta, ami az Egyesült Államok első számú vezetőjének bukását okozta, ám Nixont nem felejtették el honfitársai. Igaz, ez olyan kiadványoknak is köszönhető, mint Anthony Summer könyve (A hatalom arroganciája), amely furcsa titkokról rántja le a leplet. Az ír publicista kiteregeti: az elnök gyakran nyúlt a pohárhoz, verte a feleségét és Dilantint szedett. Ez utóbbiból - a hetvenes évek divatos antidepresszánsából - ezer szem jutott Nixonhoz barátjától, Jack Dreyfustól, aki figyelmeztette is a politikust: az orvosság receptköteles. Nixon azonban kerülő úton szerezte sbe a veszélyes gyógyszert, de időben abbahagyta, egyébként elhatalmasodtak volna rajta a káros mellékhatások, amelyek miatt később be is tiltották a gyógyszert. Summer szerint az elnök egy ízben igencsak pityókásan azt bizonygatta külügyminiszterének, hogy le kellene dobni az atombombát Vietnamra. Kissinger ezt követően megegyezett Schlesinger védelmi miniszterrel, hogy Nixon katonai utasításait mellőzni kell, mert nincs ítélőképessége birtokában. A Nixon Presidential Library igazgatója kemény bírálatban részesítette az életrajzot, mert az szerinte pletykákon alapszik. Az amerikaiak azonban nem találják alaptalannak a könyv állításait. Nixon pszichológusa az elnök lemondása után azzal állt elő, hogy a jövőben a Fehér Ház alkalmazzon pszichológust, akit segítségül lehet hívni, ha „becsvágy vagy nagyzási hóbort miatt a hatalom gyakorlása kizökken a normális kerékvágásból”. __ itoronyii F UTODIPLOMACIA. Joschka Fischer német külügyminiszter és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Pozsony kirándulóhelyén közösen joggingolt, ezzel is jelképezve: a két ország közös utakon jár... ___________________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: EUROPRESS/EPA
