Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-21 / 195. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S A G 2000. Augusztus 21., hétfő BÁT-összefoglaló Drágább a kukorica Budapest Kevesebb mint hét és fél hónap alatt túlszárnyalta az 1999-es teljesítményt a Budapesti Áru­tőzsde (BÁT). Az év eddigi ke­reskedéseinek értéke meghalad­ta a 414 milliárd forintot, míg ta­valy az összes forgalom nem ér­te el a 409 milliárdot. A gabonapiacon 1,8 milliárd forint értékben kereskedtek az alkuszok. A takarmánykukori­ca árai emelkedtek, novemberi értéke 480 forinttal nőtt, és már 26 300 forintot ér. A búza jegy­zései gyengültek, a szeptemberi lejárat ára 29 770 forintra esett vissza. A napraforgó októberi ára 900 forinttal, 51500 forint­ra, a novemberi 800 forinttal, 53 000 forintra esett. Szeptem­berre a takarmánybúza ára 27800 forint maradt, a takar­mányárpáé 490 forinttal, 28 000 forintra esett. A BÁT határidős deviza­piacán az elmúlt héten 2,3 milli­árd forgalmat bonyolítottak. A pénzpiacon a dollár volt a leg­népszerűbb, amit a jen, az euró és a svájci frank követett. Az amerikai deviza valamennyi lejáratra jelentősen erősödött, pénteken a dollár szeptemberi ára már 285,10 forintra nőtt. Az euró viszonylag stabil szinten zárta a hetet az előző pénteki ér­tékekhez képest, csak a decem­beri ár nőtt 264,50 forintra, a szeptemberi ára 262,10 forint maradt. Az angol font szeptem­beri lejáratra 1 forinttal gyen­gült, pénteken 430,00 forinton zárt. Ä jen árai is nőttek, kivéve a legközelebbit, a szeptemberi határidőt, amely 1,60 forinttal, 264,20 forintra gyengült. A sváj­ci frank is gyengült, szeptem­berre 2,05 forinttal lett olcsóbb, így 168 forintra esett az el­számolóértéke. ■ Négy magyar az európai döntőben A közelmúltban tette közzé az Európai Ala­pítvány a Minőségmenedzsmentért elneve­zésű szervezet (EFQM), hogy négy magyar vállalat is bekerült idén az Európai Minőségi Díj verseny döntőjébe. A szabályok értelmé­ben az Európai Minőségi Díjra csak azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek saját or­szágukban már legalább egyszer elnyerték a Nemzeti Minőségi Díjat. Budapest Magyarországon 1996 óta ítélik oda ezt az elis­merést. (Az eddigi nyertesek listáját tábláza­tunkban olvashatják.) A verseny feltételrendsze­rét az Európai Alapítvány előírásai szerint állí­tották össze. Eszerint a pályázóknak kilenc szempont szerint először saját magukat kell ér­tékelni, ezeket a minősítéseket azután a vizsgá­lóbizottság összegzi, értékeli, rangsorolja, és en­nek alapján tesz javaslatot a gazdasági minisz­ternek, hogy mely vállalatokat kellene az adott esztendőben elismerésben részesíteni. Ha a szaktárca vezetője egyetért a listával, akkor a vállalatokat felterjeszti az elismerésre a minisz­terelnökhöz. A díjakat és az okleveleket minden év végén ünnepélyes keretek között a Parla­mentben a miniszterelnök adja át. Az idén pályázók 60 százaléka először vesz részt a versenyben, a többiek már az előző években legalább egyszer kísérletet tettek a díj elnyerésére. Nem kizáró ok ugyanis, ha valaki egy korábbi esztendőben már beadott pályáza­tot, akár minden évben lehet jelentkezni a meg­mérettetésre. Az idei pályamunkákat a szakbi­zottságok már megvizsgálták, és szeptember kö­zepén döntenek, hogy mely cégeket javasolják az idei díjakra. A nemzetközi szabályok szerint mindegy, hogy mikor nyert egy vállalat nemzeti elisme­rést, az időponttól függetlenül indulhat az euró­pai megmérettetésen. Arra még soha nem volt példa, hogy egyszerre négy magyar vállalat is bejutott volna a kontinensverseny döntőjébe, mint ahogyan az idén sikerült. A nagyvállalati kategóriában az Opel Hungary Kft. és a Westel is döntős, tehát megvan az esélye a győzelemre. A kis- és középvállalati kategóriában a Burton- Apta Tüzelőanyag-gyártó Kft., valamint a Columbian Tiszai Carbon Kft. jutott a döntőbe. A cégek pályázatait nemzetközi szakértői cso­port értékelte, majd egy brüsszeli bizottság dön­tötte el, hogy melyik vállalat kerülhet a minősé­gi verseny legjobbjai közé. Az Európai Minőségi Díj idei eredményhirde­tését szeptember 27-én az EFQM isztambuli fó­rumán rendezik meg. Egyébként azóta, hogy a versenyben részt ve­hetnek kis- és közepes vállalkozások is, minden évben volt magyar döntőse a nemzetközi meg­mérettetésnek. Tavaly két magyar cég is pályá­zott, a Burton-Apta és a Ganz-David Brown Hajtóműgyártó Kft. A döntősök száma évről év­re nő, ami a díj rangjának emelkedését mutatja. Mike Gallagher, a díj menedzsere úgy fogalma­zott, „a lehető legjobb úton halad afelé, hogy Európa üzleti szervezeteinek legáhítottabb és legrangosabb elismerése legyen”. ________<koósi A NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ GYŐZTESEI Kisméretű termeli Közepes méretű termeié Nagyméretű termelő Szalgélttté 1996 LEHEL Hűtőgépgyár Kft. BURTON-APTA HERENDI WESTEL900 GSM Fagyasztóládagyár Túzállóanyaggyártó Kft. Porcelánmanufaktúra Rt. Mobil Távközlési Rt. Jászárokszállás Hódmezővásárhely Herend Budapest 1997 GANZ DAVID BROWN OPEL Magyarország TAURUS ORACLE Hajtóműgyártó Kft. Járműgyártó Kft. Mezőgazdasági abroncs Kft. Hungary Kft. Budapest Szentgotthárd Nyíregyháza Budapest 1998 KAPITÁNY ÉS TÁRSA Kft, KNORR-BREMSE TISZAI ERICSSON Mogyoród Fékrendszerek Kft. Kecskemét VEGYI KOMBINÁT RT. Tiszaújváros Távközlési Kft. Budapest 1999 COLUMBIAN C0FINEC HUNGARY Rt PICK HUNGEXP0 TISZAI CARBON Kft. Petőfi Nyomda SZEGED Rt. Vásár és reklám Rt. Tiszaújváros Kecskemét Szeged Budapest Gyenge a zöldségtermés Budapest - FVM Gyenge termésre számíthat­nak a gazdák a szántóföldi zöldségeknél azokon a terü­leteken, ahol nem volt lehe­tőség az öntözésre - ezt ál­lapítja meg a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) legfrissebb összegzése. A megyei tapasztalatok alapján készült szakértői elemzés szerint sok helyen szélvihar és jégeső kí­sérte a július közepi csapadékot, amely főként a kordonos uborká­ban tett kárt. Az esők hatására szinte mindenütt erőteljes a gyo- mosodás a táblákon. A zöldbab betakarítása folyamatos, ám gaz­daságosságot biztosító mennyi­ségű és minőségű termés csak az öntözött területeken lesz. A ter­méskiesés pótlására másodvetés­sel próbálkoznak a gazdák az ön­tözhető területeken. A csemegekukorica az öntö­zött táblákon 12-18 tonnás ter­mésátlagot ad hektáronként és a Budapest Az Országgyűlés előtt van a Ma­gyar Demokrata Fórum előter­jesztése, amely megelőzné, hogy két szaktárca vitatkozzon azon, vajon az agrártárca vagy az ÁPV Rt., illetőleg a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozzon- e a Nemzeti Földalap ellenőrzése - mondta Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter. Az MDF elnöke hozzátette: a Fidesz és az FKGP elnöke közötti elvi megállapodás lényegét nem ismeri, s nem ismerik az MDF szakértői sem, csupán annak né­hány részletéről tudnak. A politi­minősége is jó. Az öntözetlen te­rületek nagy részén azonban gyenge a termés, így csak siló­zással lehet a terméskiesés okozta kárt csökkenteni. Mivel e növényi kultúra vetésterület­ének nagy része öntözhető, a megtermelt árualap az igényeket kielégíti. A múlt hónap végi lehűlés nem kedvezett az uborka kötődé­sének, így keresleti piac alakult ki. A három-hat centiméteres uborkát 120 forintos kilogram­monként áron, a hat-kilenc centi- méterest pedig 75-80 forintos ki­logrammonkénti áron veszi át a felvásárló. A paradicsomnál az ipari fel- vásárlási ár még nem alakult ki. A jó minőségű paprika iránt élénk a kereslet. Összességében az aszály miatt kiesett termést sem a fűszerpap­rika, sem az étkezési paprika ese­tében nem pótolja az öntözött te­rületeken termelt mennyiség. A vöröshagymánál ugyancsak fo­lyik a betakarítás, a termés minő- sége jó. ____________________■ K önnyítés a gazdáknak Budapest - FVM A bor- és a jövedéki törvény mó­dosítását szorgalmazza a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a szőlőter­melők és a borászok munkájá­nak egyszerűsítése érdekében. Torgyán József miniszter tegnap kiadott közleménye szerint úgy szeretnék megváltoztatni a jelen­legi szabályozást, hogy a minősé­gi bor előállításához elegendő lenne, ha a felhasznált szőlő 85 százaléka megfelelne a fajta és évjárat tekintetében az elneve­zésnek. A közleményben az FVM emlé­keztet arra: a jövedéki törvény legutóbbi szigorítása után nyil­vánvalóvá vált, hogy a gazdákat és a termelőket sújtó adminisztrá­ciós terhek gátolják a szőlőter­mesztés és a borászat működését. A minisztérium vezetése már az idén márciusban törvénymódosí­tást kezdeményezett a Pénzügy­minisztériumnál az egyszerűsítés érdekében. Az FVM most ismétel­ten kéri a PM-et a jövedéki tör­vény módosítására. Javasolja, hogy a termelői borpincékben is­mét lehetővé váljon a borkóstolta­tás és -kimérés a borturizmus ser­kentése érdekében, csökkenjenek és egyszerűsödjenek a szőlősgaz­dák és borászok a adminisztráci- ós kötelezettségei. ■ Hogyan tovább, kamarák? Budapest Az új kamarai törvény ér­telmében megszűnik a vál­lalkozók kötelező kamarai tagsága, és ezzel egy időben egy sereg feladatot elvon­nak a szervezetektől.- A régi tagoknak eddig még az öt százaléka sem jelentkezett önként a kamarákba. Nem lesújtó ez az arány? - kérdeztük Dunai Pétert, az Országos Kereskedelmi és Ipar­kamara főtitkárát.- Nem számítottunk sokkal többre. Azokban az országokban, ahol nem kötelező a tagság, a vál­lalkozásoknak csak az 5-6 száza­léka tagja a kamaráknak. Az olyan kis vállalkozásokra, mint egy fűszerüzlet, papírbolt vagy ci­pész, nem is számítottunk. Ked­vező jelenség viszont, hogy a me­gyékben az új tagoknak több mint a fele közép- vagy nagyvállalkozó, de több nagybank is található kö­zöttük. Meggyőződésem, hogy sokan azért is várnak a belépés­sel, mert nem tudják, kik lesznek az új vezetők, és nem tudják, mennyi lesz a tagdíj. Úgy vélem, év végére a régi tagságunk 8-10 százaléka visszatér.- Mennyi lesz a tagdíj?- Ezt mind a 24 területi kamara maga határozza majd meg saját vállalkozóinak teherbíró képessé­gétől, akaratától függően. Feltéte­lezhető, hogy a gazdaságilag fej­letlenebb megyékben kisebb tag­díjak mellett döntenek.- Mi lesz ezután a feladatuk?- Most megnőtt az igény a sze­mélyre szabott feladatok, tanács­adás, közvetlen partnerkeresés iránt. De feladatunk marad az árukra vonatkozó származási iga­zolások, és más kereskedelmi ok­mányok kiállítása. Együtt kell mű­ködnünk a területfejlesztési, a versenyfelügyelettel, a fogyasztó- védelmi hatóságokkal, mi végez­zük a mesterképzést és a vizsgáz­tatást. Az országos kamara szer­vezi a nemzetközi kapcsolatokat, nálunk működik a vitás ügyeket rendező választott bíróság is. k. t. A tét: százezrek megélhetése Ellehetetlenítik a tervezett változtatások a termelőszövetkezeteket A kormány által kedden kezdeményezett szövetkezeti törvénymódosítás lényege a külső üzletrész-tulajdonosok helyzetének rendezése - jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter. A módosítás értelmében a külső üzlet­rész-tulajdonosok üzletrészét a téeszeknek 90 napon belül meg kell majd váltaniuk. Budapest Köztudott azonban, hogy a termelőszövetkeze­tek nem dúskálnak anyagi javakban, a módosí­tás bevezetése tehát minden valószínűség sze­rint teljesen szétzúzná a termelőszövetkezete­ket, ez pedig újabb vidéki munkanélküliséget gerjesztene. Ä külső üzletrész-tulajdonosok helyzetének rendezése nélkül nem lehet tényle­ges rendszerváltozásról beszélni, nyilatkozta Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az agrártárca vezetője szerint alkotmányellenes és egy­ben tarthatatlan állapot, hogy van­nak, akik használhatják és rendel­kezhetnek földtulajdonukkal, és vannak, akiknek semmiféle joguk nincs a saját földjüket illetően. Torgyán elmondta: ezért került bele a készülő törvénymódosítás­ba az a kitétel, hogy a külső üzlet­rész-tulajdonosok üzletrészét 90 napon belül meg kell váltani.- Kétségtelen, hogy az üzlet­rész-tulajdonosoknak joguk lenne a részükkel rendelkezni - véli dr. Raskó György, a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) alelnöke, az agrár­tárca egykori helyettes államtitkára. - Abban azonban teljesen biztos vagyok, hogy nem tud­ják kifizetni a téeszek ezeket az üzletrészeket, hiszen azok névértéke legalább 50 milliárd fo­rintot tesz ki. A szakember szerint megoldást egy állami reorganizációs program hozna. Leg­jobb az volna, ha az állam hozzájárulna a ter­melőszövetkezetek hiteleinek későbbi visszafi­zetéséhez, esetleg eltörléséhez, és támogatást nyújtana a külső üzletrészek megváltásához.- Személyes véleményem szerint a szövetke­zeti törvény módosításának javaslata csak egy újabb kétségbeesett kísérlet Torgyán József mi­niszter úr népszerűségi indexének javítására ­véli Raskó. - Ez viszont nem ezt szolgálja. A kárpótlás vá­lasztott útja sem hozott nép­szerűséget, és biztos vagyok benne, hogy ez sem fog. A tét ennél nagyobb: százezrek megélhetése. A törvénymódosítással kap­csolatban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) elnöke, Nagy Tamás a kormányt a piacgazdaság nyílt semmibevételével, és a szö­vetkezeti szektorban a jogbizonytalanság folya­matos fenntartásával vádolja. Az elnök lejelen­tette: a szövetkezeti törvény módosításáról ezút­tal sem egyeztettek az érintettekkel. Ezt hibának minősítette, és úgy fogalmazott: amennyiben a törvénymódosítás alapján valóban 90 napon be­lül ki kell fizetniük a termelőszövetkezeteknek a külső üzletrész-tulajdonosok vagyonának névér­tékét, úgy egyértelműen csődhelyzetbe kerül­nek a gazdaságok. Mindez pedig Nagy Tamás elnök szerint a téeszek tudatos szétzúzását je­lenti, a törvénymódosítás bevezetése pedig leg­alább százötvenezer munkahely megszűnését eredményezné. A MOSZ sajtóközleményében is megerősítet­te elnöke véleményét. A közlemény szerint a ja­vaslat „újabb kísérlet, hogy beavatkozzanak a szövetkezetek alkotmányban rögzített önrendel­kezésébe”. A szakmai szervezet szakértői sze­rint az üzletrész-tulajdonosok kifizetése 100 milliárd forintos nagyságrendű tőkekivonást je­lentene a mezőgazdaságból. SZÉKHELYI FRUZSINA A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A MEZŐ-. VAD- ERDÖGAZDÁLKODÁSBAN ÉS A HALÁSZATBAN Gazdálkodási forma 1996 1997 1998 1998 év végi több (+) kevesebb (-)az év végén 1997 év véginél szám szerint %-ban Egyéni vállalkozás 22 682 27427 27 832 405 1,5 Kft. 3805 4 516 4725 209 4,6 Rt 191 204 197-7-3,4 Szövetkezet 1930 1915 1715-200 10,4 Közkereseti társaság 103 97 90-7-7,2 Betéti társaság 2 773 2 925 3 291 366 12,5 Összesen 32 321 38149 39 042 893 2,3 Forrás: KSH RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. augusztus 19.) Borsqjjptiem 9 300 Ft O Fotex 302 Ft O Matáv 1790 Ft ű Moi 3 760 Ft ű OTP 15 905 Ft ú Rába 2305R ű Richter 16 390 Ft ű Zalakerámia 2 605 Ft ____JL BUX: 8529,79-0,55% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.31. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102-105 Tartott Tartott FOB francia kikiti Kukorica 72-80 Tartott Tartott FOB Mexikóiöböl Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 400 Tartott Tartott Fx tank európai kiköti Szójadara 182 Csökkenő Csökkenő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 426,59 Euró 260,94 USA-dollár 285,02 Cseh korona 7,36 Lengyel zloty 66,08 Svájci frank 166,79 Szlovák korona 6,15 Horvát kuna 36,50 Szlovén tolár 1,34 Az MDF a földalapról kus megjegyezte: ha ezt hatalmi kérdésnek tekintik, akkor a leg­jobb lenne, ha a Nemzeti Föld­alap - Medgyasszay László képvi­selő javaslatának megfelelően - az Országgyűlés felügyelete alá kerülne.- Kíváncsian várom, mi lesz a végeredmény, ugyanis ebben a kérdésben sem lehet úgy megál­lapodni, hogy nincs meg az az erő, ami a végrehajtáshoz elegen­dő. Ehhez szükség van a Magyar Demokrata Fórumra is - mondta a pártelnök, hozzátéve, hogy az MDF javaslatát, még ha kompro­misszumos módon is, de figye- lembe kell venni. ____________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom