Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-21 / 195. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ A pollen nem ismer határokat Sokan büntetlenül megússzák, ha földjeiken virít a parlagfű Megyei vezetők Héhalomban, a zászlóátadáson Pillanatkép a szombati ünnepségről FOTÓ: RIGÓ TIBOR lŐk. Héhalom község millenniumi ünnepségére - amelyen dr. Szabó Sándor helyettes államtitkár, a megyei közigazgatási hivatal vezetője adta át az országzászlót és tartott ünnepi megemlékezőt, Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő úgyszintén, aki a megyei millenniumi felhívást tolmácsolta és a megyezászlót is átadta Szilágyi Albertnek, a település polgármesterének - a településről elszármazott meghívottakkal együtt jelen volt Juhász Gábor, a térség országgyűlési képviselője is. A zászlóátadásokat és azok megáldását követően bemutatták a jelenlévőknek az erre az alkalomra elkészült Héhalom történetét bemutató monográfiát, délután pedig , a hagyományőrző csoportok színes műsorát sportprogramok követték, este pedig hálóztak a helybeli és környékbeli ünnepA hagyományok őrzője a szakszervezet Bányásznapi megemlékezések a salgótarjáni szénmedencében Ülést tartott a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottsága mellett működő titkári tanács pénteken Salgótarjánban. Fiikor Balázs, a szakszervezeti bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket az időszerű gazdasági és mozgalmi kérdésekről. Többek között szólt a kormány energiapolitikájáról, benne a mélyművelésű szénbányák és a szénre épülő erőművek szerepéről. A témák között szerepelt a Munkatörvénykönyv módosítása, a szakszervezetek véleménye, amely szerint a tervezett változások tovább növelik a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A bányászszakszervezet közelgő 28. kongresszusáról szólva a mozgalmi feladatok mellett fontosnak említette a fiatalok bevonását a vezetésbe, felkészítésüket a mozgalmi munkára. Végezetül arról beszélt, hogy a bányászhagyományok ápolása, az értékek mentése, a nehéz anyagi körülmények ellenére is fontos feladatuk a bányászszakszervezeteknek. Egyeseknek a bőrük viszket, másoknak az orruk csöpög, némelyek szénanáthája nem múlik. S nagyon megszaporodnak az allergiás rosszullétek, s mindezek azzal összefüggésben, hogy az ártó pollen nem ismer határokat. A parlagfűé, amelynek virágzása még eltart egy ideig, s ezzel egyidejűleg az emberi egészség irritációja, amely olykor nem csak kellemetlen tünetekkel, hanem fáj- dalommal is jár. Tavasszal - mint ahogyan évek óta rendszeresen - mindegyik települési önkormányzat felhívta a földtulajdonosok, a lakosság figyelmét a gyommentesítésre. Idén viszont sorra születtek a helyi rendeletek is a parlagfű kötelező irtásáról, mégpedig virágzás előttre datálva a kötelezettséget. Furcsa mód, mégis szaporodnak a pollen okozta allergén megbetegedések, panaszok - kapta lapunk az információt a legtöbb háziorvostól - még azokon a helyeken is, ahol még az írmagját is kiirtották megfelelő időben az egészségkárosító növénynek. Az önkormányzatok területén me- gyeszerte sarlóval, kaszával felszerelkezett közmunkások kutakodnak, hogy azonnal lekaszálják az esetlegesen virágot bontott károkozókat. Mármint a közterületeken, amelyek tisztításáról, rendezettségéről a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Meg is teszik, bár a lakosság sok helyütt ágál, ha úgy véli, nekik nem jutott a közjóból, csak a pollenből. Legutóbb Etesről érkeztek a jelzések, az önkormányzat mulasztásáról, amely nem mentesíti a közterületeket a parlagfűtől. Amint arról lapunkat az önkormányzat informálta, a közmunkások épp ezt a feladatot kapták, s eleget is tesznek a munkairányító kérésének. A polgár- mester azt is tudatta, meglehet, hogy a kiterjedt település némely részén biztosan akad még a fűből, mivel a kaszások egyik pillanatról a másikra nem képesek minden fellelhető fűszálat kiirtani. A lakosság megnyugtatásának szánta viszont azt a közlését ezzel kapcsolatban, hogy a virágzat elszára- dásáig, várhatóan szeptember végéig folyamatosan végzik a mentesítést, s nem kizárólag a parlagfűtől védik a településen élőket, de olyan gyomnövénytől is, amely a parlagfűéhez hasonló tüneteket okozhat, mint például li- batopfélék, a csalán és az útifű. Amelyeket még akkor is eltüntetnének szem elől, ha nem károsítanák az egészséget, mert a faluképet mindenképp rontanák. A megye más falvaiban is hasonlóképp gondolkodnak az önkormányzatok, amiben az is "Szerepet játszik az előírások mellett, hogy a közmunkásokat szinte kizárólag a településrendezési feladatok munkálatába képesek bevonni, munkahelyek híján. Ahhoz viszont, hogy a pollen légköri mennyisége apadhassák, nem csak az önkormányzatoknak kellene a parlagfüvet irtaniuk, hanem a lakosságnak is illenék portája körül, nem beszélve a földtulajdonosokról, bérlőkről, akik azért sumákolhatják el kötelezettségüket, mert főként a kis településeken nem képesek olyan figyelőszolgálatot létesítem, amelynek tagjá a külterületeken is a parlagfüvet pásztáznák, a művelt, de legfőbb a műveletlen földeken. Pedig így büntetlenül megúszhatják az irtatlansági bírságot, amely 30 ezer forint is lehet, arról pedig nem is beszélve, hogy azért sem vonhatók felelősségre, hogy any- nyi ember látja kárát hanyagságuknak. A hagyományok egyike a bányásznap, amelyről szeptember első napjaiban emlékeznek meg a megye volt bányásztelepülésein. Az ötvenedik bányászünnepen a legtöbb helyen taggyűléseken méltatják a hajdan sok ezer embernek munkát, biztos megélhetést biztosító bányászkodást. Köszöntik azokat akik fél évszázada hűséges tagjai a szakszervezetnek és tisztelegnek azok emléke előtt, akiktől a legdrágábbat, az életüket vette el a bánya. A megemlékezések sok helyen már ma megkezdődnek. Rónabányán a helyi baráti kör kezdeményezésére, a Szüváskő és a Medves bányáiban balesetben elhunyt 26 bányászra emlékeznek a település lakói. Salgóbányán több mint 130 esztendeje nyitották meg az első bányát, s ez alatt az idő alatt több mint 18 akna adta a szenet. A hajdani István-tárónál Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere emléktáblát leplezett le, amelyet a 29 halálos balesetet szenvedett bányamunkás emlékére állítottak. Karancslapujtőn 400 tagja van a szakszervezetnek, akik ünnepi taggyűlésen méltatják azokat az esztendőket, amikor a bánya volt a legjelentősebb üzem ezeken a településeken. Koszorút helyeznek el a Karancs-lejtősi bánya bejáratánál, az 1944-es bányászellenállás résztvevőire, hőseire emlékezve. Bátonyterenyén a bányásznapi megemlékezést összekötik a városnapi rendezvényekkel. Megkoszorúzzák a bányászszobrot az Ady Endre Művelődési Ház előtt és kiállítás nyílik Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész azon munkáiból, amelyet a bányász, a bányamunka ihletett. Kazáron az érdeklődők megtekinthetik azt a kiállítást, amely a bányászemlékeket mutatja be, s amelyet újabb tárgyakkal bővítettek. Megemlékeznek a hagyományos bányásznapról és köszöntik az idős szakszervezeti tagokat Salgótarjánban is. A városban a bányamúzeumnál, Bagly Tsalján a hétközi diákotthon parkjában álló Bizalmi férfi szobránál, Inászón pedig a megye első bányájánál, Ó-Mária-tá- rónál helyeznek el koszorút, emlékeznek a bányászkodásra. Dorogházán, Mátranovákon, Karancsságon ugyancsak sor kerül az emlékezésre. _________________ _____ V. G. K enyeret áldottak Szügyben Valóságos népünnepéllyé kerekedett Szent István neve napja Szügyben. A volt megyeháza és az új iskola belsőségében lévő park meghitt környezetében szombat délután megrendezett ünnepségen ott volt a község ap- raja-nagyja. Török János alpolgármester ünnepi beszédében kiemelte, hogy az itt élők számára szinte városias környezetet alakított ki a település vezetése az elmúlt években, vonzóvá téve a vidéki életet. A Szügybe telepedett ipar még a Balassagyarmat és vonzáskörzetében élők számára is munkalehetőséget biztosít. Szügy történelmének szép napjait éli, amely a jövő nemzedékeit is szolgálja. A közös ima során Jánosi Gyula plébános megszentelte, Balatinszky János Dániel evangélikus lelkipásztor pedig megáldotta az új kenyeret. A szügyi ünnepség műsora a helyi fiatalok bemutatójával kezdődött, majd Kis Szilvia énekes és Tóth Tibor operett-társulata teremtett jó hangulatot. Fergeteges sikere volta MarczinkóJánosáé vezette helyi hagyományőrző csoportnak, amely ezúttal táncdalokat adott elő Ebecz Lajos kíséretében. Ezután hajnalig tartó szabadtéri bálon mulatoztak a szügyiek. SZABÓ ENDRE Táj házat avattak Mátraterenyén Mátraterenyén a szombati millenniumi napok már pénteken, sportrendezvényekkel kezdődtek, de a kiemelkedő eseményekre szombaton került sor Homokterenyén, amikor dr. Csépe Béla miniszterelnöki főtanácsadó átadta a kormányzászlót, Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, ország- gyűlési képviselő pedig a megye millenniumi felhívását tolmácsolta, az emlékév tiszteletére avatott Szent István parkban, ahová díszkutat és emlékoszlopot is állítottak. Ezt követően kapta meg közel negyven olyan helybeli és másütt élő személy a kitüntető jelvényeket és a millenniumi emlékérmeket, akik sokat tettek Mátraterenyéért, az ott élőkért. Szent István napján vendégházat és millenniumi oszlopot avattak a nádújfalui településrészen, majd a megyei évadnyitó labdarúgó-mérkőzésen szurkolhattak a helyiek csapatának, akik az ipolyveceiekkel mérkőztek a nagy melegben. 25%kezdőrészlet vagy 0% kamat* biztosan 100% haszon! JUMPY JUMPER A Citroen augusztus 21-től rendkívül kedvező finanszírozási feltételekkel, kezelési költség nélkül kínálja Jumper, Jumpy, Berlingo és C15 típusú haszonjárműveit. ön választhat: alacsony kezdőösszeg vagy kamatmentes részletek! Bárhogy is dönt, százszázalék, hogy jól jár! •kezdőrészlettől és futamidőtől függően. WWW.Citroen.hu __________________________________________________________Í-----------------------------------A z Ön Citroen márkakereskedője: Citroen Hajas 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 73. Tel.:32/422-929 Fax:32/423-l 30 CITROEN Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke adta át a megye zászlaját______________________________________fotó: rigó t.
