Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

2000. JÚLIUS 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP iá r fHf BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Szondi szelleme éltesse hazafiságunkat! Millenniumi zászlóóladási ünnepség a drégelyi várromnál Vendégfogadás leckékkel és vizsgával (Folytatás az 1. oldalról) amelynek a következtében a magyarság megmaradt a Kárpát- medencében, ott, ahol annyi nép tűnt el nyomtalanul - tette fel ő is. A csoda maga Szent Ist­ván királyunk, aki oroszlán- részt vállalt e ma már történelmi feladatból, aki megalapította ke­resztény államunkat, s meg is szervezte annak működését. Példa értékű a magyar nép alkalmazkodóképessége is - ér­velt - de a munkabírása, a tettre- készsége, az alkotni akarása, és a gyarapító tulajdonsága; ezek mind a fennmaradás zálogai vol­tak. Nekünk arra kell töreked­nünk a jövőben, s ezt inspirálja az ünnepség helyszíne is, hogy a magyarság együvé tartozása tovább erősödjön, határon in­nen és túl - mondotta. A magyar kormány napjaink­ban is mindent megtesz azért, hogy ez az összetartozás erő­södjön, az anyagi körülmények folyamatosan javuljanak, s min­den reményünk megvan rá, hogy az ország soha nem látott fejlődés útjára álljon - hangoz­tatta Szabó János. Ezt bizonyít­ja, hogy az elmúlt negyedévben a nemzeti össztermék 6,8 száza­lékkal növekedett, egy olyan biztonsági rendszernek va­gyunk tagjai, amelyben soha nem látott biztonságban érezhe­ti magát mindenki, s az is közis­mert, hogy az Európai Unió felé igyekszünk. Oda, ahová mindig is tartoztunk, figyelembe véve e közösség értékrendjét is. - Isten tartsa meg valamennyiket és Magyatországot! - zárta ünnepi beszédét a szónok, majd átadta a millenniumi lobogókat a két polgármesternek. A drégelypalánki zászlóra Kiszely Józsefné iskolaigazgató, a nagyoroszi zászlóra Sátori Sándomé nyugalmazott tanár­nő, mint zászlóanya kötötte fel szalagját. Ezt követően Homyák Endre, Nagyoroszi polgármeste­re üdvözölte a jelenlévőket, s mondott köszönetét a becses ereklyékért. Utalt rá, hogy a mil­lenniumi zászlók üres mezőit jó eredményekkel fogják „megtöl­teni” a következő évtizedekben. A két zászlót ezt követően a helyi plébánosok, dr. Huszka Mihály és Tamai Imre szentel­ték fel. Nógrád megye önkor­mányzatának asztali emléklo­bogóját és a bekeretezett köz­gyűlési felhívást Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke adta át, ünnepi köszöntője után.- A katonai helytállás örök példája marad már Szondi György várkapitány, az ő vára népe, és a drégelyi vár maga. De nem szabad kikerülni a történel­met azért sem, mert illeszthet­jük azt a mához, beleépíthetjük jelenlegi törekvéseinket, mi több, példaként állítva köthet­jük holnapi terveinkhez - mon­dotta az elnök. A várat egyébként már egy 1285-ös irat is említi, a XIV. szá­zadban pedig Hont vármegye székhelye is volt. 1390-től sze­repel királyi várként, majd a kö­zeli Nógrád várának elestével a török időkben kiemelkedő je­lentőséget kapott. A híressé vált ostrom 1552-ben következett be, ezt követően az erősség már nem jutott katonai szerephez. Drégelypalánk példát ad ne­künk a múlt megbecsülésében, aminek ékes bizonyítéka Szon­di György díszes szarkofágja. Nagyoroszi, az egykori Orosz­falva ugyancsak fontos szerepet kapott a magyarság históriájá­ban: Kálmán király idején a test­őrök feladatait látták el az orosziak - mondotta Becsó Zsolt, majd azzal zárta ünnepi beszédét, hogy mindez a kincs, amit a két település történelmé­ben őriz, a megyeieké, a magya­roké egyaránt. A helybeli fiatalok dallal kö­szönték meg a millenniumi zászlót, majd a Kecskés együt­tes örvendeztette meg a közön­séget a magyar hősökről és szentekről szóló műsorával. Az ünnepség végén a jelenlévők megkoszorúzták Szondi György síremlékét. A millenni­umi program zárásaként a Diósdi Bajvívó Egylet és a rétsá­gi Árpád Sportlövő és íjász Egy­let tartott bemutatót a Schaffer- kútnál. T. N. L. Falusi vendéglátók szereztek szakképesítést az elmúlt hóna­pokban Szécsényben. Mint az alábbiakból kiderül, nem ez a cso­port volt az első fecske, mivel szer­vezői, támogatói az idegenforga­lom felfutásának egyik alapvető ..feltételeként tartják számon, hogy legyenek megfelelő számú, jól fel­készült szakemberek.. Az alábbi- ákban arról olvashatnak, kik, mi­lyen előzmények után szorgal­mazták és támogatták a megvaló­sítást. Néhány hallgató pedig a hasznáról és választott szakmájá­ról szól. Kimer László, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány oktatási menedzsere:- A kezdet 1997-re nyúlik visz- sza. Erre az évre készült el a me­gye valamennyi térségfejlesztési tanulmánya, amelyeknek vissza­térő eleme az idegenforgalom ki­bontakoztatása, ezen bélül a falu­si turizmus fejlesztése. Megyénk adottságai kiválóan megfelelnek a falusi vendéglátás feltételeinek. A tanulmánytervek elkészítését kö­vetően a térségek polgármesterei számára közösségfejlesztő trénin­geket szerveztünk. Világossá vált, hogy a falusi turizmus nem kép­zelhető el kellően felkészült szak­emberek nélkül. Ennek érdeké­ben először 1997-ben Balassagyar­maton, a következő évben Pász- tón szerveztünk szakképesítést adó tanfolyamot, ezeken összesen 42 résztvevő szerzett szakképesí­tést. Az alapítvány anyagi támoga­tásával valósult meg 1999-ben a fa­lusi vendéglátással, turizmussal foglalkozók számára indított né­piét nyelvű képzés, szintén a Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi To­vábbképző Kft. szakmai támoga­tásával. Idén tavasszal jelentős mértékű hozzájárulásával indult el a szécsényi falusivendéglátó- képzés. A tanfolyam lebonyolítója a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet volt, szoro­san együttműködve a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskolával. Mindenki si­keres vizsgát tett, és remények szerint a megszerzett tudást sike­resen tudják majd alkalmazni a végzettek.- A képzés négy hónapja alatt a vállalkozók és vállalkozni szán­dékozók megismerték a falusi vendéglátás sokoldalú tevékeny­ségét: a szállásadás, a fogadás tár­gyi, technikai és szervezési felada­tait, a vonatkozó jogi, adózási, hi­giéniás' előírásokat, valamint azt is, hogyan lehet a vendégek részé­re nyugalmat, változatosságot adó, értéket bemutató, családias hangulatot teremteni - tudtuk meg Móczik Erzsébettől, a Nógrád Megyei Közművelődési és .Turisz­tikai Intézet munkatársától. Czudor István, a mezőgazdasá­gi szakképző iskola igazgatója el­mondta, hogy örömükre szolgált a Nógrád Megyei Regionális Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány és a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet megkeresése, s a felkérés, hogy vegyenek részt a program szakmai megvalósításá­ban. Jó munkakapcsolat alakult ki közöttük, s a hallgatók körében is pozitív volt a visszhang. Jól sike­rültek a tanulmányutak, megte­kintették Hollókőt, Ceredet, Bogá­csot és Cserépfalvát.- A képzés fontos szakmai ré­sze volt a mezőgazdasági ismere­tek elsajátítása, ezen belül a ter­mékek előállítása, termények hasznosítása - tájékoztatott Kanyó Józsefné, igazgatóhelyettes, aki a tanfolyamot a térségfejlesztés szempontjából is igen hasznos­nak ítéli meg, hiszen ez a falusi embereknek kiegészítő megélhe­tési forrást teremt. A mezőgazda- sági gyakorlat helye az iskola tan­gazdasága és az állattelepe volt, az elméleti oktatásra a tantermeket, az ételkészítéshez pedig a tan­konyhát és egy családi ház helyi­ségét vették igénybe.- A vidékfejlesztés meghatáro­zó része a falusi turizmus, szemé­lyi követelményeinek akkor te­szünk eleget, ha megfelelően kép­zett szakembereink gyakorolják ezt a szép hivatást - fogalmazott Horváthné Révész Ágnes vizsgael­nök. A felkészítés nagyon jól sike­rült, a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre álltak a tanfolyam magas színvonalú lebonyolításá­hoz. A hallgatók előképzettsége - a nyolc általánostól az egyetemig bezárólag - széles skálán mozgott. Dudásné TerékiAnna, palotási vendéglátó:- 1997 óta fogadom a hozzám látogatókat. Már régóta szerettem volna ezt a tanfolyamot elvégezni, mert úgy érzem, megfelelő szak­mai ismeretek birtokában maga­sabb színvonalon tudom vállalko­zásomat működtetni. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítványtól értesültem erről a lehetőségről. A tanulmány­utak során megismertem mások vendégházának sajátosságait, azt, hogy ott kik, mit ajánlanak fel ven­dégeiknek. Ispánná Péter Éva, Hollókő:- Érdeklődésem leginkább az idegenforgalom körül forog, ezért nyitottam meg a hollókői vendég­házat 1992-ben. A falusi vendéglá­tók szakmaszerzését nagyon hasznosnak ítélem meg, hiszen ez a kezdő és gyakorló vállalkozók­nak egyaránt tud újat adni. Úgy érzem, az európai csatlakozás után megnő a szakképesítéssel rendelkező szakemberek esélye ezen a területen is. Tajti Sándomé Mátranovákon működtetegy falusi parasztházat, látogatói főképp vadászok. Véle­ménye szerint az oktatók magas' szakmai felkészültsége, nagyfokú gyakorlati útmutatása révén olyan kapcsolat alakult ki a résztvevők között, mely az „iskola” után is megmarad. Trautmann Annamária sal- góbányai vendégházát leginkább a nagycsaládosok látogatják, de nyitva a kapu mások előtt is. ő a Nógrád Megyei Hírlapból értesült a falusi vendéglátók tanfolyami le­hetőségéről:- Nagy könnyebbséget jelentett számomra, hogy a részvételhez komoly anyagi támogatást adott a vállalkozásfejlesztési alapítvány. A tantárgyak közül leginkább a jogi ismeretek érdekeltek, ezen belül is az új jogszabályi változások. Édesapjával közösen, családi vállalkozásban, Hollókőn fogadja a vendégeket Buttkai Attila.- Mint tulajdonos, úgy érzem, hasznos volt ez a tanfolyam, hi­szen az elméleten kívül számos új gyakorlati tudnivalót sajátítottam el. Tervezem, hogy elkezdem a biogazdálkodást és saját terméke­imből kínálom majd a vendégei­met. Diósjenő: őr is, mester is a község „első” polgára A diósjenői polgárőrség 1998. december 19-én alakult - 33 fő­vel. Létszámuk azóta 58 főre bővült, melyből egy kollégájuktól, Székely Jánostól a múlt hónapban vettek búcsút. .- Temetésén nagy számban jelen voltunk, hisz ugyanolyan polgárőr volt, mint mi. 0 is azon fáradozott, hogy megvéd­je Diósjenőt a betörésektől, lo­pásoktól és óvja a közbiztonsá­got - mondja Pobori Ferenc a diósjenői polgárőrök vezetője, akiben a polgármester úr is meglátta az irányításra érde­mes embert. Nyugdíjba vonulá­sa előtt a váci büntetés-végre­hajtásban dolgozott, mint hiva­tásos. Két helyettese - Győri Sándor és Keresztes János. A diósjenői polgárőrök együttműködési szerződést ír­tak alá a balassagyarmati határ­őr-igazgatósággal, és a postá­val. Jelenleg folynak a tárgyalá­sok a Rétsági Városi Rendőrka­pitánysággal. Általában éjjelente járőröz- nek, s egy kicsit a mezőőrök szerepét is magukra vállalják, hiszen felügyelik - az utak mel­lett - a kerteket is. Általában gyalogosan járőröznek, mivel nem áll a rendelkezésükre sze­mélygépkocsi. Nemrég kaptak egy ígéretet a megyei rendőr-fő­kapitányságtól, hogy megpró­bálnak nekik egy lefutott autót az állományukból biztosítani, melyet azután önerőből kell fenntartaniuk. Tagdíjuk nincs, egyelőre az önkormányzat égi­sze alatt működnek. Jelenleg bejegyzés alatt áll a Diósjenő Közbiztonságáért Közalapít­vány, melytől a későbbiekben remélik a támogatást. Nincs egyenruhájuk, de van polgárőr- kitűzőjük, fényvisszaverőjük és szeretnének egy olyan iga­zolványt, melyben hovatarto­zásuk jelképét tartanák. - Ugyanolyat szeretnénk, mint a rendőröknek van - mondja Pobori Ferenc. Segítenek a rendőrségnek szökevények for­ró nyomos biztosításában, lo­pások felderítésében, fakivágá­sok megakadályozásában és bűnözők elfogásában. Az utób­bi Jenő-napon 9 fővel biztosí­tották a helyszínen az útlezárá­sokat. Amióta folyamatosan járőröznek, a statisztikák sze­rint a Diósjenőn elkövetett bűncselekmények száma 70%- kal visszaesett. S ez legjobban a mezőgazdasági lopásokon látszik meg. Annak a feltétele, hogy vala­ki polgárőr legyen Diósjenőn: büntetlen előélet, józan állapot és a katonaidő letöltése. A csat­lakozni kívánóknak el kell vé­gezniük egy 3-4 oktatásból álló tanfolyamot, melyhez segítsé­get és „tanszereket” biztosít a rétsági rendőrkapitányság, a határőrség és a diósjenői pol­gárőrök egy része. Az okítások általában minden hónap utolsó péntekén, az eligazítási napon vannak. Az alapfokú tanfolyam után az újdonsült polgárőrök egy oklevelet kapnak. Eddigi emlékezetes „fogá­suk” volt, mikor néhány hónap­ja reggel 8 órakor betörést je­leztek az egyik házban. Riasz­tották - a rendőrség mellett- őket is. Mintegy háromnegyed óra alatt a 4 betörőből 3-at el­fogtak s az eltulajdonított tár­gyak is mind előkerültek. - Bennünk az a legjobb, hogy tagjaink között üdvözölhetjük a fél polgármesteri hivatalt, és természetesen dr. Baranyai László polgármester urat is. - adja meg a végszót Pobori Fe­renc. ______________________________________IFIMZA) S oron kívüli kamarai választások Tájékoztató a részletekről és a feltételekről A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény soron kí­vüli kamarai választások tartását rendelte el. Ennek lebonyolí­tási szabályait a 106/2000. (VI. 28.) számú kormányrendelet tartalmazza. (Megjelent a Magyar Közlöny 68. számában). 1. A lebonyolítás érdekében te­lepülésenként elkészült a szava­zásra jogosult gazdálkodó szerve­zetek nevét tartalmazó választási névjegyzék és - ennek részeként - a választható személyeket tartal­mazó tagjegyzék, megjelölve az osztályokba történt besorolást. Választhatósági jogosultság nélkül még lehet jelentkezni a tagjegyzékbe, és a választási név­jegyzékbe is kérhetik felvételüket július 30-ig a gazdálkodó szerve­zetek, a mezőgazdasági kis- és ős­termelők. A véglegesített jegyzékek 2000. július 31-től augusztus 14. napjáig kerülnek a települési ön- kormányzatok hivatalos helyisé­gében közszemlére tételre. A jegyzékekben foglaltakkal kapcsolatosan augusztus 14-ig írásban lehet kifogást előterjeszte­ni - a felvétel vagy annak hiánya, esetleg tartalma miatt - a kamarai választási bizottságnál, mely dönt a választási névjegyzékkel kap­csolatos kifogásoknak a nyilván­tartásokon történő átvezetéséről. A megalapozatlannak tartott kifo­gás döntésre a Salgótarjáni Városi Bírósághoz áttételre kerül, mely 3 napon belül köteles a beadvány­ban foglaltakat elbírálni. 2. A soron kívüli választás so­rán a jelöltállítás az osztály jelölő­gyűléseken történik. Egy gazdál­kodó szervezet küldöttnek, testü­leti szerv tagjának, tisztségviselő­nek minden tisztségre csak egy jelöltet állíthat. Az osztály jelölőgyűlésen leg­alább 5 gazdálkodó szervezet képviselőjének jelenléte szüksé­ges. A jelöltként történt megválasz­táshoz a jelenlévők több mint a felének a támogató szavazata, de legalább öt szavazat szükséges. A választási bizottság az osz­tály jelölőgyűléseket 2000. au­gusztus 28. és szeptember 6-a kö­zötti időszakban hívja össze. Ezeknek helyét, idejét a megyei sajtóban augusztus 18-án megje­lentetjük. 3. A jelölés alapján szeptem­ber 15-ig a jelölőbizottság összeál­lítja osztályonként a küldötteknek jelölt személyekről a szavazóla­pot, illetve a testületi szerv tagjá­nak, tisztségviselőnek jelölt sze­mélyekről a külön-külön szavazó­lapot. A küldöttek megválasztására 2000. szeptember 16. és szeptem­ber 30. közötti időszakban kerül sor, a megye hat városában a kije­lölt szavazóhelyiségekben. Erről külön tájékoztató jelenik meg. A választás urnás szavazással, titkosan történik osztályonként külön szavazólappal. Az a gazdál­kodó szervezet képviselője vá­laszthat, aki a választási névjegy­zékben szerepel, és csak az vá­lasztható, aki a tagjegyzékbe való felvételét határidőben kérte, s fel­került a jelöltek listájára és megfe­lel a kamarai törvény 27. paragra­fusában foglalt feltételeknek. A legtöbb szavazatot elérő je­löltek lesznek küldöttek. A man­dátumot a mandátumvizsgáló bi­zottság igazolja. 4. A küldöttválasztást követő­en előreláthatólag 2000. október 12. napján kerül sor a tisztújító küldöttgyűlésre, ezen kerülnek megválasztásra a testületi tagok, a tisztségviselők, és az országos küldöttek. A soron kívüli kamarai válasz­tásokkal kapcsolatos további tájé­koztatás a Nógrád Megyei Agrár­kamaránál kérhető. (Cím: Salgó­tarján, Bartók B. u. 10. Telefon: 32/317-579). _____________czuoomrrvÁw a választási bizottság elnöke Vizsga a terített asztal mellett, a szácsányi szakképző iskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom