Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZ D A S Á G 2000. Július 24., hétfő Bát-összefoglaló Élen a dollár A Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán az elmúlt héten összesen 2,7 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határidős pénz­piacon pedig 1,7 milliárd fo­rint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonos­hoz. A húspiacon nem szü­letett kötés, és az árak sem változtak - tudtuk meg a BÁT hét végi összefoglalójá­ból. A gabonapiacon 937 kontraktus cserélt gazdát. A takarmányku­korica árai közül két lejáraté csökkent, háromé viszont erő­södött. A búza négy lejárata 40 forinttal drágult, míg két lejára­tának árfolyama 350 forinttal gyengült. A takarmánybúzáért decemberre 300 forinttal keve­sebbet kellett fizetni, míg a két közelebbi termán értéke emel­kedett. A takarmányárpa au­gusztusi és szeptemberi jegyzé­se 220, illetve 380 forintot vesz­tett értékékéből. A napraforgó decemberi határidejének ár­szintje 500 forinttal esett visz- sza. A határidős devizapiacon az elmúlt héten 6451 kontraktus forgott. A legkeresettebb fizető- eszköz - 2480 kontraktussal - ismét a dollár lett, az euró 1991 kontraktus adásvételével a má­sodik helyre szorult. Az ameri­kai dollár valamennyi lejárata 0,05 és 0,10 forinttal drágult - a stabil szeptember kivételével. Az euró három terminje 0,10 és 0,30 forinttal gyengébben fejez­te be a hetet. Az angol font pia­cán a szeptemberi lejárat árfo­lyama 4,40 forintot erősödött. A japán jen árfolyamai közül a decemberi 2,30, a márciusi 3,0 forinttal emelkedett, míg a szeptemberi lejárat 2,70 forint veszteséget könyvelhetett el _________ _____ UQ ­T ámogatást ültetvényekre! Jövőre több pénzt kémek a szőlő- és bortermelők A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) sze­rint jövőre legalább 11-13 milliárd forintos tá­mogatásra lenne szüksége a szőlő- és borága­zatnak a központi költségvetésből. A részletesen kidolgozott javaslatokat a 2001. évi költségvetés elkészítéséhez ajánlja fel a szakmai szervezet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM). Budapest Orbán András, a HNT főtitkára lapunknak el­mondta: az ágazatban a legnagyobb gondot vál­tozatlanul az okozza, hogy a szőlőtermelők je­lentős részének nincs elegendő tőkéje a beruhá­záshoz, a fejlesztéshez, és hitelképességük is korlátozott. Ezért a testület azt javasolta a föld­művelésügyi kormányzatnak, hogy az általános állami garanciavállalást 2001-ben terjessze ki az alaptevékenységek fejlesztésére. Ennek megfele­lően kiemelten kellene támogatni a minőségi.ter- melést, az ültetvények újratelepítését, a techno­lógiai beruházásokat, mint például a hordók, musthűtők vásárlását, valamint az értéknövelő tárolást: a fahordós és palackos érlelést-. Hasonlóképpen kiemelten kellene támogatni az ültetvénytelepítést és a szaporítóanyag-előállí­tást. A tapasztalatok szerint a jelenlegi támo­gatási konstrukció és mérték nem elegendő az ország ültetvényfelületét fenntartó méretekben elősegíteni a szőlőtelepítést. A szakember szerint az uniós csaüakozásunkig hátralévő időszakban évente legalább 34000 hektár szőlőterület felújítására lenne szükség. Az ültetvénytelepítési támogatáshoz - a mos­tani bonyolult pályázati rendszer helyett - a jö­vőben automaükusan, normatív alapon kellene a termelőknek hozzájutni. Az állami hozzájárulást differenciáltan kellene megállapítani. A HNT el­képzelése szerint a hektáronkénti tőkeszámtól, síkvidéki, hegyvidéki, Tokaj-hegyaljai jellegtől függően a normatív támogatás mértéke a várha­tó teljes telepítési költség 60 százaléka lenne. A borvidékre jellemző régi szőlőfajták telepítése esetén pedig - borvidékenként 30 hektárig - 80 százalékos normatív támogatást lehetne meghir­detni. A meliorációra vonatkozóan olyan támogatási konstrukciót kellene kialakítani, hogy a szőlőter­mesztők - pályázati úton - visszaigényelhessék a számlával igazolt költségeknek a száz száza­lékát. A főtitkár rámutatott: idén a szőlőültetvé­nyek után igénybe lehetett venni a földalapú tá­mogatást. Jövőre a szőlő esetében indokolt len­ne a kompenzáció mértékét a szántóföldi növé­nyek után megállapított támogatás négyszeresé­re emelni, és további 20 százalék kedvezményt nyújtani integrált növényvédelmi hoz­zájárulásként. Ezenkívül ösztönözni kellene a szerkezet- és technológiai átalakítást szolgáló épületberuházásokat, felújításokat, valamint a gépbeszerzést. Állami segítséget kell nyújtani to­vábbá a pinceszövetkezetek megalakításához, működésük beindításához. Urbán szerint a palackozott borok exporttá­mogatása pontosan tervezhető, de nem viseli el a késedelmes fizetést, az év közbeni forráscsök­kentést. A szakember úgy véli, hogy az európai uniós csatlakozásig az ágazat nem mondhat le a kivitel speciális ösztönzéséről. Ezért indokoltnak tartja, hogy az FVM a közvetlen exporttámoga­tás helyett a palackozott borra literenként 40, a pezsgőre 35 forint általánosan igénybe vehető, piacra jutást segítő külön támogatást biztosítson. A meghatározott célpiacokra kiszállított asztali és tájborokra pedig literenként 12 forint szub­venciót nyújtson. Ezen túlmenően a szaktárcá­nak ösztönözni kellene a piacra jutást elősegítő, a magyar borok imázsát növelő marketingakció­kat. A jövő évtől kötelezővé váló zárjegyhasználat­ról szólva a főtitkár kifejtette: a Vám- és' Pénz­ügyőrség Országos Parancsnoksága által megfe­lelőnek ítélt zárjegy-előállítási és felhasználási költsége várhatóan eléri, illetve meghaladja majd a jövedéki adó mértékét. Ezért a HNT indokolt­nak tartja, hogy ezt a költséget teljes egészében megtérítse az FVM. ____________________iujvAbd A Z EGYES ÁGAZATOK RÉSZESEDÉSE A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBŐL (%) EU NÉMETORSZÁG PORTUGÁLIA MAGYARORSZÁG Bor és szőlő 5,98 3,90 7,98 7,50 Búza 4,94 5,63 0,94 7,50 Összes gabona 9,35 10,88 3,39 25,00 Nyolcszázmilliárdos üzlet Budapest Élesedhet a verseny a sok- milliárdos megrendeléseket jelentő szennyvízberuházá­sokért, ugyanis annak elle­nére, hogy a hazai kivitele­zői kapacitás bőven elegen­dő a csatornák és a tisztítók megépítéséhez, a nagy üzlet iránt külföldiek is élénken érdeklődnek. Ahhoz, hogy igazán beinduljon az üzlet, még sämos változtatás­ra van szükség a jelenlegi szabá­lyozásban. Jelentősen emelni kellene például a csatornabírsá­got, mert a mai díjtételek nem­hogy elriasztanak, hanem egye­nesen ösztönöznek a szennye­zésre. Olyan alacsonyak ugyanis, hogy sokkal olcsóbb a szemetet a patakba engedni, mint fizetni a üsztítás költségeit - mondta el la­punknak Szabó Lajos, a Közleke­dési és Vízügyi Minisztérium munkatársa. Az EU-csatlakozás­sal kapcsolatos kötelezettsége­inkből fakadóan tíz-tizenöt éven belül el kellene érnünk, hogy a mostanival ellentétben szennyvi­zeink többsége tisztítva kerüljön ki a természetbe. A közelmúlt­ban született kormányhatározat ezért nemcsak a fejlesztési köte­lezettségeket írja elő, hanem a ki­bocsátás szigorúbb ellenőrzését, valamint az adatok nyilvánossá tételét is. A keményedé kor­mányzati magatartáson kívül már csak azért is elkerülhetetle­nek a fejlesztések, mert a lakos­ság is egyre türelmetlenebb. Egy közepes településen egyébként öt-hat milliárd forint­ba is belekerülhet a hiányzó szennyvíztisztító kiépítése, or­szágosan pedig 800 milliárdos összegről van szó. Ennek a hatal­mas üzletnek a megszerzéséért várhatóan tülekedni fognak a vál­lalkozók.-w­Csökkenő tartalékok Budapest A magyar háztartások nincsenek eladósodva, ezért növekvő lakos­sági hitelfelvételekre számít az MNB. Egyebek mellett ez olvas­ható a jegybank munkatársainak az infláció alakulását elemző ta­nulmányában. Az összegzés sze­rint a reáljövedelmek csak kis mértékben növekedtek. Ezen be­lül is a munkából származó bevé­telek nőttek nagyobb arányban, míg a pénzbeni társadalmi jutta­tások reálértéke valamivel ala­csonyabb volt a tavalyinál. A lakossági fogyasztás 2000 el­ső negyedévében 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Mivel pedig a fogyasztás gyorsabban bővül, mint a lakos­ság jövedelme, törvényszerűen csökkennek a megtakarítások. Sokszor azonban a bankokban őrzött pénz mennyiségének csök­kenése pusztán az jelenti, hogy az emberek más befektetési lehe­tőségeket keresnek, a tőkepiacra viszik át pénzüket. A befektetési jegyek fokozatos térnyerésével párhuzamosan azonban továbbra sem mondható jelentősnek a la­kosság tőzsdei részvények iránti érdeklődése. Dinamikusan nő viszont a nyugdíjpénztárakba és az élet­járadékokba fektetett pénz- mennyiség^ _________________■ Szá mtalan előnye van... ...annak, ha valaki Citroen Xsara-t vesz. Es most van egy számos is: _ ___ Ä 2 570 OOO! A Citroen Xsara bizonyos modelljei a készlet erejéig most 2 570 000 forinttól megvásárolhatók. Részletek a Citroen márkakereskedésekben. Az ár az 1.41 SX 5 ajtós és az 1,61 SX Coupé alapmodelljelre vonatkozik. Az Ön Citroen márkakereskedője: Citroen Hajas 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 73. Tel.:32/422-929 Fax:32/423-l 30 CITROEN Drága a gyümölcsexport Az Unió nehezen nyitja meg piacait Magyarországról szinte korlátlan mennyiség­ben szállítható gyümölcs az Európai Unióba. A szakemberek szerint a kertészeti ágazat az ország kitörési pontja lehetne. A gyümölcspi­aci „belépőnek” azonban ára van. Budapest Az Unióban érvényben lévő szabályozás szerint a harmadik országból származó gyümölcsök va­lamint paradicsomfélék csak a helyi piaci árak­nál tíz-tizenöt százalékkal magasabb belépési árakon exportálhatók. Ez komoly korlátokat állít a hazai termékek elé is, amelyek majd uniós taggá válásunk után szűnnek csak meg. Most mindenesetre a szabályozás révén más agrárter­mékekkel ellentétben a gyümölcsök halmozot­tan hátrányos helyzetben vannak az uniós pia­cokon. Beviteli mennyiségi korlátozás valóban nincs - erősítette meg a Gyümölcstermesztők Szövet­ségének képviselője -, de az esetek többségében az uniós belföldi átlagáraknál magasabbak a be­lépési árak, ezért kevesen vállalkoznak a ma­gyar gyümölcs importjára. Az értékesítés az étkezési gyümölcsök eseté­ben okoz komoly nehézséget. Ez legfeljebb átmenetileg enyhülhet, abban az esetben, ha az EU-ban hiány lépne fel valamely gyümölcsfajtá­ból, s ezért drasztikusan megemelkedik a belföl­di ár. A szakértők szerint a belépési árakat nem lehet kikerülni, mert az súlyos következmé­nyekkel jár. Amennyiben ugyanis a valós ár ala­csonyabb a belépési árnál, akkor az eltérés mér­tékének a függvényében súlyos büntetővámot fizettetnek a vétkessel. Másfelől a belépődíj megfizetése csak az étkezési gyümölcsökre vo­natkozik, az ipari gyümölcsökre nem - tudtuk meg. Azok a termékek pedig, amelyekre nincs megállapítva belépési ár, egyáltalán nem expor­tálhatók az EU országaiba. Az ipari gyümölcsök exportját illetően Magyarország - a cseresznyé­hez és a meggyhez hasonlóan - az ipari szilvára is kérte a kedvezményes belépési ár megállapí­tását Brüsszeltől. Az engedély megadásának uniós feltétele a többi között az, hogy az expor­tált ipari szilva jól megkülönböztethető legyen - például csomagolásban - az étkezési szilvától. Az ipari gyümölcsök körének bővítése Magyarország számára azért is fontos, mivel ko­rábban (1995-ig) ipari feldolgozásra jelentős menynyiségű gyümölcsöt szállítottunk az akkor még EFTA országokba, Ausztriába, Finnország- ba és Svédországba.______________________-u­TERMÉK MISKOLC ÁR: FT/KG HETI NAGYBANI PIACI ÁRAK BÉKÉSCSABA ÁR: FT/KG KECSKEMÉT ÁR: FT/KG SZEGED ÁR: FT/KG Burgonya 69- 90 70-100 40-60 40- 80 Paradicsom 80-100 110-180 80-120 150-250 Zöldpaprika 100-180 70-200 130-160 100-300 Fejes káposzta 30- 45 80-110 25- 60 30- 60 Kelkáposzta 65-100 120-160 80-110 60- 90 Vöröshagyma 80- 90 90-200 70-110 40- 70 Fokhagyma 160-220 200-400 180-200 300-400 Uborka 90-140 90-140 150-180 120-200 Alma 100-180 70-150 120-140 100-160 Petrezselyem 100-130 300-350 70-140 60-100 Meggy 200-250 320-350 200-260 300-310 Karalábé 20- 30 70-140 120-160 80-100 Karfiol 40- 70 130-150 100-120 60- 85 Sárgarépa 90-220 250-300 110-150 40- 90 Görögdinnye 45- 60 80-100 100-120 70-100 Sárgabarack 170-210 300-350 200-250 130-170 Őszibarack 180-300 210-350 150-230 70-300 Sárgadinnye 100-120 160-200 180-200 160-170 Tojás/db 15- 17 15- 17 16- 17 12- 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom