Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-21 / 169. szám
SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Endrefalva Európai szorzó a falvak jövőjéért Szociális feladatok bőségzavarának ecsetelése könnyen átcsap a szigorúan önkormányzati „politizálásba” Endrefalván, ahol a lassú ütemű fejlődés külső gyorsítására akad néhány jó szívvel ajánlott receptje a faluvezetőnek. Jövőféltésről igen, önsajnálatról szó nincs! Miért is lenne, hiszen az biztos, hogy tegnapja volt és holnapja is lesz a településnek, ahol a munkahelyeket kivéve, adott ennek minden feltétele: van sok dologra vágyó kéz, tevékeny faluvezetés, amelynek tagjai azon törődnek - a kapott pénz okos beosztása mellett - hogyan lehetne erre és arra is kormányzati forrást felkutatni. S ahol nem elégednek meg a számítások rövid távra szóló prognózisával: Európai szorzót használva vázolják a jövőképet. Egy biztatóbb jövőképet. Csőri Péter polgármester előszeretettel és éppen a mindennapos problémákból való kilábalás mikéntjén sokat töprengve, gondolatban át-át lépi a falu határait. Oszt, szoroz, s a számok tévedhetetlenségével érvelve bizonygatja elgondolása helyességét. Az alaphelyzet évek óta ugyanaz: az önkormányzat rendelkezésére álló összeg nagy része valójában kis falat, melyet könnyedén „lenyel” az intézmények fenntartása, plusz az igen nagy étvágyú szociális ellátás. Az utóbbit pedig elsősorban a szintén tartósan jelenlévő munkanélküliség kívánja meg.- Tekintve azokat is, akik nem szerepelnek a munkaügyi központ nyilvántartásában, a százat most is meghaladja az állástalanok száma, megjegyzem, zömmel olyan emberekről van szó, akik akarnak dolgozni, mégis legfeljebb rövid időre kapnak munkát. Például a koruk miatt: ma a munkáltatók egyáltalán nem kapkodnak a negyven-ötven évesekért, megelégszenek a fiatallal, mert annak alacsonyabb bért adhatnak. Igaz, hogy az állástalan kétszáz munkanap letöltése után ismét részesülhet munkanélküli járadékban, de ezt sem egyszerű teljesíteni, főleg ha az önkormányzatoktól várják, hogy a közhasznú munkalehetőség keretein kívül is alkalmazzon embereket - hívja fel a figyelmet a rendelkezésekkel kapcsolatos nehézségekre a polgármester. Csőri Péter szerint hátrányos megkülönböztetés éri a kistelepüléseket azzal is, hogy a közhasznú munkavégzéshez hetven-, míg a fővárosban kilencven-száza- lékos támogatást adnak.- Igazságtalan, sőt felháborító az a hátrány, amely ebből a különbségből ered. Ha itt is kilencven lenne a hetven, évente hétmillióval több pénzt kapna a falu, s ebből az összegből mi például megoldhatnánk az iskola, óvoda fűtéskorszerűsítését. Itt a gáz, de fedezet nincs erre a beruházásra, mert hiába léteznek pályázati források, ha önerőt nem tudunk felmutatni. Az oktatási intézmény téli tüzelőjét épp’ most vásárolta meg az önkormányzat, 1,2 millióért, s akkor még nem szóltunk az idősek klubjáról, az óvodáról sem. Egyértelmű, hogy a gáz lényegesen olcsóbb lenne. Az iskolára egyébként is egyre többet kellene fordítani, s mert erre alig van módunk, akadnak, akik a jobb felszereltségre való tekintettel máshol taníttatják a gyerekeiket.- Az iskolai kiadásainkat növeli például az is, hogy a családok terheinek enyhítése érdekében megvásároljuk a tankönyveket. Hozzáteszem: a szociális segélykeret terhére. Bízom benne, hogy idén még megtarthatjuk ezt a „hagyományunkat,” tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy a tanévkezdés nem csekély kiadást jelent a szülőknek. S ebben ludasak a folyton változó tankönyvek is, minek következtében nem használhatók a régiek, vagyis még ezzel sem tudnak takarékoskodni. Kétmilliót meghaladja a havi szociális kiadás, s ez a szám jó irányban aligha változhat egyhamar, s egyebek mellett ezért hangoztatja Csóri Péter, hogy ha az ilyen helyzetben lévő falvaknak nem nyújt több segítséget a mindenkori kormány, nem lesznek képesek az európai mércével elfogadható szintre emelkedni. S ez nemcsak a kistelepülések esetében jár majd hátrányokkal. Annak ellenére, hogy az igényelt támogatások elnyeréséhez nem mindig képesek a saját forrást előteremteni, az endrefalvai faluvezetés folyamatosan élni igyekszik a pályázati lehetőségekkel. Ezek sorába tartozik a falugondnok alkalmazására - ehhez kapcsolódóan mikrobusz vásárlására - valamint a hét faluval közösen, s még idén ősszel megvalósuló közvilágítás-korszerűsítésre vonatkozó pályázatuk. Endrefalva is ott van abban a községcsoportban, amely a szennyvízberuházásra pályázott. A falu közepére tervezett millenniumi park és egy kis piactér kialakítására szóló elképzeléseiket egyelőre mellőzni kell, mert nem sikerült pályázati hozzájárulásra szert tenniük. A várt kábeltévés hálózatépítés azonban már sínen van, szociális lakások épültek, s az ár- és belvízkárok okozta károk jelentős részét - az erre adott pénzből - felszámolták. Csóri Péter polgármester sokat töpreng azon, hogyan lehetne a falunak több pénzt szerezni Apróságoké ez a birodalom Augusztus közepétől újra benépesül az óvoda ■ Nyugodt, derűs és családias környezetben, évek óta jónak mondható kihasználtsággal (átlagosan 40-50 fős létszámmal) működik a helyi óvoda, ahol naponta kilenc és fél órát tölthetnek a gyerekek. A négy óvodapedagógus munkáját két dada segíti, a kicsik testi-lelki fejlődése érdekében kifejtett tevékenységük - a helyi óvodai nevelési program keretein belül - a felzárkóztatásra és a tehetség- gondozásra is kiterjed. Az egyéni fejlesztésre külön programot dolgoztak ki. A sajátos feladatok megoldása, az ismeretbővítés érdekében az óvodapedagógusok különböző továbbképzéseken vesznek részt, egyikük a budapesti gyógypedagógiai főiskolán tanul. Bartas Mihályné, az óvoda vezetője ennek kapcsán elmondta, hogy szakmai szempontból nagy szükség van az ilyen irányú ismeretek elsajátítására, mert az óvoda felvállalta a fogyatékos gyerekek nevelését, beilleszkedésének elősegítését is. Munkájukban hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, amelyre kiválóan megfelel a gyermekintézmény közvetlen környéke, a tágas, sportolásra, nyársalásra és kertészkedésre is alkalmas udvara. Ugyanígy a tágabb környezet „felfedezése,” megismerése érdekében az év minden szakában sokat kirándulnak. Tágítva a kört, megnézték már Hollókőt, jártak Ipolytarnócon és eljutottak Aggtelekre is. Terveik között szerepel az udvari játékok cseréje, a mostaniak helyébe természetes anyagokból készült újakat szeretnének. A belső térben szintén a természetes anvagok felhasználásával szeretnének megvalósítani bizonyos változtatásokat pályázatok útján, illetve az itt dolgozók ötleteinek, ügyességének kamatoztatásával. Jelenleg a nyári felújítás miatt zárva van az óvoda, a nyitás augusztus közepén lesz. Három szombat hozománya Minden helybeli büszke lehet arra, hogy Endrefalva tavaly megyei első lett a Három szombat mottóval indított országos környezetszépítő akcióban. Őszi, tavaszi lomtalanítás erejéig az önkormányzat továbbra is folytatja az effajta tevékenységet. A lakosoknak ilyen alkalmakon csak össze kell gyűjteni- ük a feleslegessé vált holmit, elszállításukról a szervező gondoskodik. Az oldalt írta: Mihalik Júlia Fotók: Gyurián Tibor Nyáron csitul, télen virul Az öreg ember már csak ilyen: tudja, hogy meg kell kapaszkodnia a feléje nyújtott kézben, de ösztöne incselkedve azt súgja, hogy olykor mégis engedje el azt, legyen ismét a régi, háza körül ténykedő gazda a saját portáján. Miért lennének mások Endrefalva idősei? Ezért természetes, hogy az évszakok váltakozása az idősek klubja életében is érezteti hatását: telente teljes fordulatszámon működik a parókia melletti épületben, a szociális konyha szomszédságában, míg nyáron inkább előfordul, hogy a testi erejükben kevésbé megfogyatkozottak olykor mellőzik vagy csak kevés időt töltenek bent. Hiszen nem akarják gyomosan látni a kertet, az udvart, s egyáltalán: nyári napra virradni jó, ilyenkor jobban szalad az idő, derűsebb, bizakodóbb a korosabb ember is. Deák Gábomé, a klub vezetője jól ismeri időseit, hiszen vezetői munkája egyidős a kisintéz- ménnyel: '92 júliusában kezdődött az ellátás szervezése, szeptembertől pedig megnyílt az otthon. A nyolc év alatt volt idő, amikor harmincnyolc tagja volt, később ez a szám csökkent, egyrészt azért, mert az idősek aránya - a lélekszám természetes hullámzásával - mindig változik, másrészt a rászorulók igényeinek is határt szabnak az anyagiak, az étkezési térítési díj fizetését nem minden kispénzű tudja vállalni. A klubközösség legifjabb tagja hatvanhárom éves, a többség azonban a túl van már a hetvenedik életévén. Legszívesebben beszélgetéssel, újságolvasással és tévénézéssel múlatják az időt. Legtöbbjük egészsége megrendült, főként mozgás- szervi problémáik vannak. Deák Gáborné: Aki teheti, nem pihenget, a portáját csinosítja Közdaráló Ha törik, ha szakad, akkor is van közdarálója Endrefalvának, ahol a közelmúltban valóban tört és szakadt, mert összedőlt az az önkormányzat tulajdonában lévő épület, amelyben a gép működött. A gyors közbenjárásnak köszönhetően a lakosoknak ingyenes szolgáltatás zavartalan, csak a hely és az időpont változott meg. Paphiány - Rendbontások - Elvárások Csapnivaló a közbiztonság a faluban, vallja a többség, köztük például Bartus László alpolgármester, Puszta István önkormányzati képviselő és Kristóf Ernő, áld tizenhárom éve él a településen. Lába kel aprójószágnak, terménynek, tűzifának, s ebből kezd elegük lenni a károsultaknak. Puszta István szóvá teszi, hogy sok bosszúságot okoznak a tizenéves randalírozók, meggyőződése, hogy ez ellen is tenni kellene valamit. Sokat jelentene, ha a rendőrség körzeti megbízottja gyakrabban jelenne itt meg, a garázdaság megelőzése érdekében azonban ajánlatos lenne a korábbi években „kialudt” polgárőri tevékenység felélesztése is. Bartus Lászlónak ezzel kapcsolatban azért vannak fenntartásai, mert a polgárőrség működéséhez is szükségesek az anyagiak, amelyekben nem bővelkedik a község. Puszta István a paphiány megoldását is sürgeti, mint mondja hétszáz éve mindig volt plébános a faluban, az utóbbi egy évet kivéve. Sajnálkozva jegyzi meg, hogy a polgármester ez ügyben -egyházi felsőbb szervekhez - írt levelei nem hozták meg a várt eredményt. Jónás Pál, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége helyi tagszervezetének elnöke a közösségnek a települési ön- kormányzathoz fűződő viszonyával kapcsolatban fogalmazta meg elvárásait. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a faluban a kisebbség van többségben: hetvenszázalékos az arányuk. 1989- től létező tagszervezetük a korábbi években is csak akkor kapott figyelmet, amikor pályázott és nyert az iskola és az óvoda javára. Ha anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnének, megpezsdülhetne a kulturális élet, ismét működtethetnének olyan tánccsoportot, amelyre - mint régen - felfigyelnének a község határain túl is. Középkori eredetű a falu: a Zách-nemzetség birtoka volt, s Zách Felicián 1330. április 17-iki merénylete után került az Ákos-nemzetséghez. 1548-ban, a török világ előtt Pelényi Bálint és Bakóczay Ferenc voltak a földesurai. A XVI. század közepén a török hódoltság része lett, a szécsényi szandzsák tartozékaként. 1585-ben a falu Mohamed bin Ali török tiszt hűbérbirtoka volt. A római katolikus plébániát az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék is említette. A templom a törökök idején elpusztult, a jelenlegi 1905-ben épült. A falu Piliny felőli, részét Babainak hívják; a név arra enged következtetni, hogy a honfoglalás idején izmaeli- ták(böszörmények) telepedtek itt le F.Z.. Múltidéző